J

QL671

'A65
*

FOR THE PEOPLE

FOR EDVCATION

FORSCIENCE

LIBRARY

OF

THE AMERICAN MUSEUM

OF

NATURAL HISTORY

It'

4" -'AQU I LA.

A MAGYAR ORNITHOLOGIAI KÖZPONT FOLY(')IRATA.

PERIODICAL OF ORNITHOLOGIE. * JOURNAL POUR ORNITHOLOGIE.
ZEITSCHRIFT FÜR ORNITHOLOGIE.

SZERK. — REDACT.

HERMAN OTTO.

JAHRGANG L ÉVFOLYAM
1894.

TABULA L

BUDAPEST.

A MAGYAR ORNITHOLOGIAI KÖZPONT KIADVÁNYA.

1894.

s/'/z:^ 2Zû- ÍPcjfi7

FRkNKLIN-TÍRSULAT NYOMDÁJA,

TAETALOM.

INHALT

Herman Ottó :
Gaal Gaston :
Jablonowski József:

Herman Otto :

Herman Ottó :

Herman Ottó :

M. 0. K.

H. Gaetke:

Dr. LovASSY Sándor:

Dr. Madarász Gytxla
CsATÓ János :

Edda Ádám :

Cerva F. A. :
Kisebb közlések, __
Túzok ... ... ...

H. 0.
H. 0.
M. 0. K.
M. 0. K.
B. A.

Intézeti ügyek.

Personalia ... ...

Irodalom... ...

Herman Ottó :

Dr. Madarász Gyula:

Megnyitó ._. ... __, ... ... ...

A magyar oruitbologiai Központ ___ ...

A magyarországi rendszeres madármeg-
figyelés hálózata __. ... ... ___ ___

A füsti fecske tavaszi vonulása...

N. Middeudorfl' Ernő adatai és sorozatai

Blasius Rudolf dr. adatai

Chernél István összeh. adatsora

Helgolandról ___ ... ___ ... .__ ...

A sarlósfecske (Cyps. apus) érkéz. Nagy-
Bó'czén . ... __. .__ _ ___

Havasi szajkófészkekró'l ... ... ... ...

A Tetrao tetrix és Anser brachyrhynchus
Erdélyben ... ... ... ... ... ...

Egy érdekes kép az 1892-ki madárvonu-
lásból.,. ... ... ._, ... ... ... __.

A barkós czinke ___ ... _ _._

A füsti fecske vonulási sebessége .
Numenius tenuirostris Vieill. ...

Contmadár ___ ... ... ...

Hósármány...

Társas fészkelés ... ... .... __

Lanius senator... ___

Madártelepek ... ... .

Madárvonulás., ___ .__
Az 1 894. tavaszi vonulás .

Vorwort ... _._ ... ...

Die ungarische ornithologische Centrale

Ueber das ungarische systematische
Beobachtungsnetz ... . . ...

Der Frühlingszug der Rauchschwalbe

Ernst V. Middendorffs Daten und Serien

Dr. Rudolf Blasius Daten

Stefan v. Chernel's vergi. Datenreihe

Von Helgoland ... ...

Ankunftszeiten des Mauerseglers in
Nagy-Eöcze.. ... __. ... ...

Die Nester des Nusshähers ...

Tetrao tetrix u. Auser brachyrhynchus
in Siebenbürgen . ... ... ...

Ein interessantes Bild aus dem Vogel-
zuge 1892 _.. _.. ...

Panurus biarmicus ___ ...

Kleinere Mittheilungen . ...

Trappe. ... ___ ... ... ...

Der Zugflug der Rauchschwalbe

Numenius tenuirostris Vieill. ... ...

Ampelis garrula ___ ...

Schneespornammer ... ...

Brutgesellschaft ... ... ...

Lanius senator ... ... ...

Instituts- Angelegenheiten.

Brutkolonien ... ... ... ... ...

Vogelzug.. ... ... ... ... ...

Die Daten des 1894. Frühlingszuges

M. 0. K. (U. 0. C.)

Fenichel Samuel emlékezete .

Feniehel Sámuel ornithologiai gyűjtése az
uj -guineai Finisterre-hegységben
(1892— 93)__. ... ... ... ... ... ._.

Gróf Forgách Károly ghymesi és N. Middeu-
dorfl' Ernő liviandi tavaszi vonulási
adatsorozatainak összehasonlító feldolgo-

Literatur ... ... ... ... ...

Erinnerung an Samuel Fenichel..

Samuel Fenichel's Ornithologische Er-
gebnisse aus dem Finisterre-Gebirge
in Neu-Guinea (1892—93)-. ...

Eine vergleichende Bearbeitung der
Frühjahrs- Ankunfts-Dateureiheu des
Grafen Karl Forgách v. Ghymes und
Ernst von MiddendorfF von Livland

/

28

36

4ü

47
4cS

50

.51
55
(ji
Gl
Ol
62
02
62
62
63

03
64
64
65
67
69

72

106

Chernél István :

^Megjegyzések ;i mocsári poszáta (Acroce-
plialus palustris Beehst.) válfajáról... ...

Dr. FiNSCH Ottó: A vízirigó (Cinelus aquaticus L.) védelme

G.ETKE HENRIK: |

Herman Ottó : J
CzTNK Ede :

U. O. K. (U. O. C.)

1 )anford C. G.
ZsÓTÉK László :

KoszTKA László :
(VHamoxville báró :

Kisebb közlések
Chernél István :

KoszTKA László :
Wachenhusen a.
Wachenhusen a.
Wachenhusen A.
M. O. K.
CsATÓ János :
M. 0. K.
Havlicek József :

A vonulási nipülés sebessége és magassága

A szakállas saskeselyű (Gj'psetus barbatus
Lin.) ... ... ... ... ... .:., ... .__

A svédországi madártani megfigyelő állo-
mások füldirati meghatározása.. ... ...

Jegyzetek a mogyorószajkóról... ... ...

Numenius tenuirostris és Hsematopus ostra-
legus ... ... ... ... ... -_. ... ...

Numenius tenuirostris ... ... ... ■

A füsti fecske francziaországi vomilá-
sálioz ...

A vörösfejű gébics (Lanius senator L. és
Cerchneis Naumanni FI.) .. ... ... ...

Lanius senator ... ... ... ... ...

Túzok ... ... ... ... ... ... ... ...

Contmadár _. ... ... ... ... ...

Hósármány ... ... ... ... ... ... ...

A szárazság és a gólya ... ... ... ...

Aquila orientális Erdélyben .. ... ... ...

Kritikai jegyzet... ... " ... ...

Egy kagylótól megfogott Hydrochelidon
léucoptera ... .... ... .... ... ... ...

Helyreigazítás.

CsATÓ JÁNOS :

Fatio V. :

Intézeti ügyek ... ... ...

A megfigyelések kiadása.. .
Jövedelem ... ... ... ...

Ismertetések ... ... ... .

Sharpé R. B. ... ... . .

Personalia _ ... ...

Necrologus: Liebe K. Tli. dr.
Irodalom ... ... ... ... .

Index ... ...

Anser ervthropus L.
Hiruudo rustica...

Bemerkungen über die Varietät des
Sumpfrohrsängers, Acrocephalus
palustris Sechst. . . ... ... ... 123

Zum Schutz desWasserschwätzers(Cin-
clus aquaticus) ... ... ... ... ... 129

Geschwindigkeit undHöhe desZugfluges 132

Der Bart- oder Lämmergeier (Gypastus

barbatus Liu.) ... ... ... ... ___ 136

(u'ographische Bestimmung der ornith.

Beobachtungsstationen Schvredens.. 151
Notes on Nucifraga caryocatactes . ... 155
Numenius tenuirostris u. Hiematopus

ostralegus ... ... ... ... 157

Numenius tenuirostris ... ... __. 159

Note sur la migration de rhiroudelle de

cheminée en France... ... ... ... 161

Kleinere Mittheilungen _. .__

Der Iiothkopfvrürger (Lanius senator

L.) und der Eötelfalke (Cerchneis

Naumanni Fl.) .. ... ...

Lanius senator ...

Trappe ... ... ... ... . . ...

Seidenschwanz... ... ... ... ... 16ò

Schneespornammer ... ... __." . . 166

Die Dürre und der Storch . ... ... 1C6

Aquila orientális in Siebenbürgen ... 168
Kritische Notiz ... ... ... ... ... 168

Hydrochelidon leucoptera durch eine

Auodouta gefangen ... ... ... ... 1 69

Berichtigung.

Anser ervthropus L. ... ... ... ... 1 7Ü

Hirundo rustica .. ... ... ... ... 1 70

lustituts-Angelegenheiten ... ... ... 171

Publication der Beobachtungen ... 173

Einkünfte. ... ... ... 174-

Anzeigen ... ... ... ... ... 174-

R. B. Sharpé... ... ... ... .. ... 174

... ... ... — ... ... ... ... 175

Dr. K. Th. Liebe ... ... ... ... ...175

Literatur ... ... ... ... 17(i

... — ... ... ... ... ISO

AQUILA.

//I e.rcelso fìgit nidum
Hfijimt auiiini ....

A MAGYAR MADÁRTANI KÖZPONT FOLYÓIRATA.

PEIilÜIiK'AL OF OUNlTHOLOf.Y. .lOUlíNAI, I'dlIIÍ L'dlíNITHOLOlllR. ZEITSCHRIFT FÜR ORNITHOLOGIE.

KIiITKIi BYTHR HUNÜARIAN CliNTRAL-BURFAU I'UliLlÉ l'AK I.K, liUREAll CENTRAL l'OUI! (íRliAN DES UNGARISCHEN CENTßALBUREAUS
FOR ORNITHOLOGX'AÍ, OBSERVATIONS. LES li|;sEl;VAT10NS OUNITHÜLOGIyLES. FÜR ORNITH. BEOBACHTUNGEN.

Nr. 1. 2. sz. — 1894. Julius 1.

Budapest, N.-Museum.

Évfolyam I. Jahrgang.

MEGNYITÓ.

Az 1891-clik évben Budapesten tartott Il-dik
nemzetközi Ornitliologiai Congressus kifolyása-
ként CsÁKY Albin gróf vallás- és közoktatásügyi
m. kir. Minister 1893-dik évi május 20-ikán
kelt 15,036. számú, továbbá ugyanazon év no-
vember í25-kén kelt 30,071. számú leiratával
életre keltette a «Magyar Ornitliologiai Közpon-
tot«, melynek szervezésével és vezetésével alól-
írottat tisztelte meg.

Az intézet a maga nemében az első ; kerete
és anyagi alapja egyelőre szerény; de az utóbbi
a magyar állam költségvetésébe vau befogadva,
tebát biztos.

Az intézet — így annak irodalmi közege az
«Aquila» is — czímében foglalja hivatását;
azonban főfeladatát a madarak költözködésének
tisztázásában látja, a melyre nézve nem köti
magát Magyarország határaihoz, hanem magá-
hoz a tünethez alkalmazkodva, száml)a kivánja
venni az egészet, tehát mindazokat a költözkö-
dési adatokat, a melyeket bármely területről
megszerezhet, a melyeknek beküldésével a meg-
figyelők buzgósága megtiszteli.

Az adatok összeségét az intézet nemcsak ren-
dezi, hanem összehasonlító alajjon s összefüggé-
sük szerint föl is dolgozza, kiadván a részlete-
zést a beküldők neve alatt.

Az intézet azon fárad, hogy a már megjelent
adatokat is csoportosítsa, összefüggésüket idő
és tér szerint lehetőleg megállapítsa s maj-
dan összefoglalva, valódi értéküket kiiuutassa.
Éppen azért a legnagyobb hálával fogadja el a
szerzőktől a régibb, szétszórtan megjelent, külö-

Âquila.

VORWORT.

Als Austiuss des im Jahre 18'J1 in Budapest
vereinten ll-ten internationalen ornithologi-
schen Congresses, hat der königlich ungarische
Minister für Cultus und Unterricht Albin Graf
Cs.\KY mit den Erlässen vom 20. Mai 1893 Nro
15,036, und vom 25. November desselben Jah-
res Zahl 30,071 die «Uiujarische Ornithologi-
sdic Centrale» ins Leben gerufen und mit de-
ren Organisation und Leitung den Gefertigten
betraut.

Das Institut ist als solches das Erste in seiner
Art ; der Wirkungskreis und die Mittel desselben
sind vorderhand bescheiden ; doch sind die letz-
teren in das Eeiehsbudget Ungarns eingestellt,
daher gesichert.

Das Institut — so auch das literarische
Organ »Aíjuiia« — besagen mit ihren Titeln
auch die Aufgaben desselben. Die Hauptaufgabe
bildet jedoch vor Allem die Klärung des Zuges
der Vögel, wobei sich das Institut nicht an die
Grenzen Ungarns bindet, sondern die ganze
Erscheinung in Betracht zu ziehen wünscht, mit-
hin auf alle Daten aus allen Gebiethen rechnet,
welche ihm der Eifer der Beobachter zuführen
wird.

Das Institut wird die Gesammtheit der Daten
nicht nur ordnen, sondern auch bearbeiten
und zwar auf vergleichender Grundlage und
im Zusammenhange; das Materiale wird stets
unter dem Namen der Einsender herausgegeben
werden.

Das Institut ist bestrebt auch die schon
erschienenen Daten zu gruppieren, deren Zu-
sammenhang nach Kaum und Zeit zu bestimmen
und mit der Zeit den eigentlichen Werth der-
selben festzustellen. Aus diesem Grunde über-
nimmt das Institut mit grösstem Danke ältere,

1

4

nősen pedig a tér és idő szerint pontosan meg-
jelölt adatokat, a melyek a beküldök neve alatt
csoportosítva és feldolgozva ujhól kiadatnak,
úgy, hogy az «Aquila» förovata idővel biztos
repertóriumává válik a vonulás tüneményének
adataira nézve.

A csoportosítás, feldolgozás és közlés mód-
szere ebben az első számban már világosan
Jiivehető s így mintául szolgálhat azoknak, a kik
az intézetet támogatni óhajtják.

Magyarországra vonatkozólag az intézet össze-
gyűjtötte — a mennyire csak lehetett — a vonu-
lásra vonatkozó megjelent s részben a kézirat-
ban levő adatokat, melyeknek feldolgozása és
kiadása már folyamatban van.

Az adatok gyűjtésénél a főelv : cgnazoii pont-
ról minél több az egymásután következő évi
adat, vagyis minél nagyobb a sorozat, annál
megbiziudóbb a középszám, a megjelenés illető-
leg eltávozás periódusa és az ingadozás kim.u-
tatdsa.

A feldolgozásra vonatkozó alaptételek a követ-
kezők :

I. A madarak költözködése első sorban moz-
gási tünemény; így lényegének fölismerése az
idő és a tér lehető pontos meghatározásától függ.

II. Az időre nézve a csillagászati naptár, a
térre nézve a földirati hálózat — északi széles-
ség, keleti hosszúság — a mértékadó. Az intézet
a keleti hosszúságokat Ferró-tól számítja, illető-
leg erre a kiindulási pontra számítja át.

III. Azokra nézve, a mik a költözködés mozza-
nataira, illetőleg az észlelhető ingadozásokra
vonatkoznak, fősúly fektetendő a feltűnőbb
meteorológiai elemekre ; úgy a megfigyelési terü-
letek oly sajátságaira, a melyek a költözködésre
lényeges befolyással vannak.

IV. Magyarországra nézve az intézet azon
van, hogy a vonulási megfigyeléseket a meteoro-
lógiaiakkal szerves kapcsolatba hozza.

A förovaton kívül az «Aquila» egyelőre csak
szerény keretéhez mérten ugyan, de befogad
kisebb dolgozatokat is a madarak biológiája.

zerstreut erschienene Zugsdaten, besonders,
wenn diesellien nach Ort und Zeit genau bezeich-
net sind ; diese Daten werden gruppiert, bear-
beitet und unter den Namen der Einsender
neuerdings publiziert. Die Zeitschrift «Aquila»
soll mit der Zeit ein verlässliches Eepertorium
möglichst sämmtlicher Zugsdaten werden.

Die Art der Gruppierung, der Aufarbeitung
und der Publikation, also der Methode, kann
aus gegenwärtiger Nummer schon klar entnom-
men werden ; dies dient also als Muster für
diejenigen, welche die Anstalt zu unterstützen
wünschen.

Was Ungarn anbelangt, hat das Institut — so
weit als überhaupt möglich — sämmtliche Zugs-
daten, welche publiziert wurden, so auch den
grössten Theil der in Manuscript befindlichen,
gesammelt ; die Bearbeitung derselben ist im
Zuge.

Das Hauptprincip für die Sammlung der
Daten ist : je mehr aufeinander folgende Jahres-
daten von ein und demselben Punkte, desto
verlässlicher das Mittel, die Periode des Erschei-
nens bez. VerseJuvindens und die Scluvankung.

Die Hauptgrundsätze für die Bearbeitung
sind die folgenden :

I. Der Zug der Vögel ist in erster Linie
eine Bewegungserscheinung ; sonach hängt die
Erkenntniss des Wesens desselben von der mög-
lichst genauen Bestimmung des Raumes und
der Zeit ab.

II. Hinsichtlich der Zeit, ist der astronomische
Kalender ; hinsichtlich des Baumes, das geogra-
phische Netz — nördliche Breite, östliche
Länge — massgebend. Das Institut rechnet die
östlichen Längen von Ferro, auf welche alle
anderen Angaben umgerechnet werden.

III. Hinsichtlich jener Momente der Zugs-
erscheinungen, welche in den Schwaiikungen
zu Tage treten, wird das Hauptgewicht auf die
auffallenderen meteorologischen Erscheinun-
gen, so auch auf jene Eigcnthümlichkeiten der
Beobachtungsgebiete gelegt , welche auf den
Gang des Zuges von wesentlichem Einfiusse sind.

IV. Was Ungarns Gebiet anbelangt, so ist das
Institut bestrebt die Beobachtung des Zuges
mit dem meteorologischen Beobachtuiagsnetz
Ungarns in organische Verbindung zu bringen.

Ausser dieser Hauptaufgabe sollen in der
«Aquila» dem vorläufig sehr bescheidenen Eah-
men angemessen auch kleinere Alihandlungen
Kaum finden, welche sich auf Biologie, Auato-

anatómiája, fiziológiája s leíró természethis-
tóriája köréből ; iudít irodalmi kimutató és
ismertető rovatot és ad apróbb közleményeket
is. A "Aquila» már a vonulási tünet természe-
ténél fogva is a uyelvszabadság alapján áll, a
nélkül azonban, hogy a magyar nyelv előjo-
gait érintené vagy érinteni engedné.

Mint a Il-dik nemzetközi madártani Congres-
sus munkálatainak magyar részről való örököse,
a magyar madártani központ csere útján ter-
jeszti azokat az irodalmi termékeket, a melyek
a mondott Congressus alkalmából keletkeztek s
a kir. magyar vallás- és közoktatásügyi kor-
mányzat intézkedése folytán a központ kezelése
alá bocsáttattak. A csereviszonybau fősúlyt fek-
tet a tisztán ornithologiai irodalomra.

A folyóirat fejlődése, igy sorsa, függ attól a
pártolástól is, a melyben az ornitbologia műve-
lői szellemileg, pártolói pedig anyagilag részesí-
teni fogják. Egy épp oly fontos, mint tárgyánál
fogva az «amabilis scientiá»-val vetekedő tudo-
mány ágról lévén szó, reménylem és kérem a
támogatást; az a mi az intézetre tartozik, min-
den körülmények között meg fog történni.

Budapesten, 1SÍJ4. május 31-én.

Herman Ottó,

országgyűlési képviselő,
a M. 0. K. tiszt, főnöke.

mie. Physiologie und descriptive Naturgeschichte
der N'ögel beziehen ; auch soll der Literatur
und den Notizen Kaum gewidmet werden. Die
«Aquila» anerkennt die Freiheit der Sprachen,
ohne eine Schmälerung der Vorrechte der un-
garischen Sprache zu üben oder zu gestatten.

Als Erbe der Arbeiten des ll-ten internatio-
nalen ornithologischen Congresses, vorbreitet
das Institut die literarischen Ergebnisse dessel-
ben im Tauschwege, vor Allem für rein ornitho-
logische Publicationen. Die Berechtigung hiezu
hat dem Institut das königl. ung. Ministerium
für Cultus und Unterricht ertheilt.

Die Fortentwickelung, sonach auch das
Schicksal dieses Organes, hängt von dér Unter-
stützung ab, welche demselben geistig seitens
der Fachmänner, materiell seitens der Freunde
der Ornithologie zu Theil werden wird. Es han-
delt sich um einen ebenso wichtigen, als mit
Kücksicht auf den Gegenstand, mit der Beliebt-
heit der «Scientia amaltilis» wetteifernden Wis-
senszweig : ich hoffe und erbitte mir also diese
Unterstützung. Was die Aufgabe des Institutes
ist, an dessen Vollzug wird es nicht fehlen.

Budapest den 31. Mai, 1894.

Otto Herman,

Reiehstags-Abgeordiieter,
h. Chef der U. 0. Centrale.

A magy. ornith. központ, szervezete, eszközei és
berendezése,

külön tekintettel a madarak költözködésére.
Gaal Gaston-IóI,

a M. 0. K. első öukénytesétöl.

A magyar ornithologiai központ szervezete,
Herman Ottó ajánlatára és Szalay Imre minisz-
teri tanácsos előterjesztése alapján, a nagymél-
tóságú vallás- és közoktatásügyi ministerium-
tól egyelőre következőkép állapíttatott meg :

A központ tisztikara áll :

Egy tiszteletbeli főnökből ; betölti ez idő sze-
rint Herman Ottó, országgyűlési képviselő.

Egy assistens-ből : betölti Jablonowski József,
egyszersmind a magy. kir. áll. rovartani állo-
másnál assistens.

Egy önkéntes (volontairei-ből ; betölti Gaal
Gaston.

Fenntartja egyúttal a nméltóságú ministerium
a jogot magának, a központ tisztikarát a főnök
előterjesztésére a szükséghez képest kiegészíteni.

Die Ungarisch Ornithologisclie Centrale, ihre Or-
ganisation, ihre Mittel und ihre Einrichtung,

mit besoiulerev Beiücksiclitiguug des Zuges der Vögel.
Von Gaston v. Gaal,

I.Volontair der U.O.C.

Die Organisation der U. 0. C. wurde auf
Antrag von Otto Herman und auf Grund des
Eeferates des Ministerialrates Emerich von
Szalay durch das hohe Ministerium für Cultus
und Unterricht vorläufig wie folgt präcisiert.

Das Personale besteht aus :

einem honorär Chef ; derzeit Reichstags- Abge-
ordneter Otto Hennán :

einem Assistenten; derzeit Josef Jatjio-
noiusiä, zugleich Assistent der kön. ung. En-
tomologischen Station ;

einem Volontair : derzeit G'iaton Gaal <h'
Gijata.

Das Ministerium liehält sich das Recht vor,
auf Vortrag des Chefs der Centrale das Perso-
1 laale zu ergänzen.

1'

A személyzet egyszersmind az i(Aquüa»
szerkesztősége is, melyhez mint főmunkatárs
Dr. Madardsz Gijida, a magyar Nemzeti Mú-
zeum madártani osztályának őre, csatlakozik.

Az intézet eszközei első sorban a magyar
nemzeti múzeum összes gyűjteményei, labora-
tóriuma s könyvtárai, miket az intézet minisz-
teri határozat értelmében mindenkor szabadon
használhat. Ezek az intézet általános esz-
közei.

Nem kevésbbé fontos az intézet speciális
adatgyűjteménye, melynek főczélja : a madár-
vonulás jelenségeinek és mozzanatainak tudo-
mányos megállapítása. E gyűjtemény magában
foglalja nagy részét a (tavaszi és őszi) vonulási
adatoknak, melyek az ó-világra vonatkozólag ez
ideig publikáltattak. Ezekből az adatokból, azo-
kon kívül, a melyeket de Selys-Longchamps és
Rabé közrebocsátott, a francziaországiak hiány-
zanak, miket mindezideig nem sikerült megsze-
rezni.

Adatait az intézet két főcsoportra osztja :
magyarországiakra és külföldiekre. E főcsopor-
tokban ismét külön-külön kezeltetnek az őszi :
elvonulási, s a tavaszi : érkezési adatok.

A magyarországi adatgyűjteményt alkotják :

1. Az 1891-ikiCongressusig különféle magyar
és más megfigyelőktől összegyűjtött s részben
publikált, részben kéziratban maradt vonulási
adatok. Ezek az úgynevezett: «történeti ada-
tok».

3. A II. nemzetközi congressus érdekében a
magyar tudományos bizottságnak, s az általa
berendezett országos megfigyelési hálózatnak
tervszerüleg véghezvitt megfigyelési adatai —
16 állomás — ; azonkívül a magyar kir. erdő -
hatóságok megfigyelései — 323 állomás.

3. Harmadsorban az ornithologiai központ
megalakulása óta, a köréje önkéntesen csopor-
tosuló egyes megfigyelőktől eredő megfigyelési
adatok.

A külföldi adatgyűjtemény magvát azok az
adatok alkotják, miket az intézet főnöke, Herman
Ottó országgyűlési képviselő irt ki 1893. év tava-
szán a Blaskts-o\ braunschweigi könyvtárában
8 a melyeket az intézetnek használatra átenge-
dett; ezek az adatok az egész ornithologiai iro-
dalomból és fontos kézirati feljegyzésekből van-
nak merítve, melyeknek gyűjtését, czédulázását
az intézet tisztikara folytatja.

Dieses Personale bildet zugleich die Redaction
der e Aquila", der sich Dr. .Inline von Madarász,
Custos der ornith. Abtheilung des ungarischen
National-Museums, als Hauptmitarbeiter ange-
schlossen hat.

»

Die Mittel des Institutes bilden in erster Reihe
die Sammlungen, Bibliotheken und das Labo-
ratorium des ungarischen Nationalmuseums,
welche die Centrale auf Grund ministerieller
Verfügung stets frei benützen kann.

Von nicht geringerer Wichtigkeit ist die spe-
cielle Datensammlung der Centrale , deren
Hauptaufgabe die wissenschaftliche Präcisie-
rung der Erscheinungen und Momente des
Zuges der Vögel ist.

Den Bestand dieser Sammlung bildet ein
grosser Theil der Frühjars- und Herl)st-Zugs-
daten, welche sich auf das Gebiet der «Alten
Welt» beziehen und bis jetzt publiziert wurden.
Mit Ausnahme der diu-ch de Selys-Longchamps
und Rabé publizierten französischen Daten,
fehlt in der Sammlung Frankreich ganz, dessen
Daten leider nicht beschaflt werden konnten.

Die Daten theilt das Institut in zwei Haupt-
gruppen : in die ungarische und in die aus-
ländische Gruppe. Innerhall I der Hauptgruppen
bilden besondere Untergrupjjen die Ankunfts-
(Frühjahrs) und Abzugs- (Herbst) Daten.

Die ungarische Datensammlung besteht aus :

1. Jenen Daten, welche liis zum Il-ten int.
ornith. Congresse durch ungarische und andere
Forscher und Beobachter gesammelt, publiziert
oder im Manuscript aufbewahrt wurden. Dies
sind die sogenannten «Historischen Daten».

2. Aus den Daten des aus Anlass des Il-ten
int. ornith. Congresses diirch das ungarische wis-
senchaftliche Comité zusammengestellten Be-
obachtungsnetzes — 1 () Stationen — ; ausser-
dem aus den Daten der kön. ung. Forstämter
— 223 Stationen.

3. Aus den Daten der friiwilligen Kräfte,
welche sich der Ung. Orn. Centrale affiliirten.

Den Haujitstock der ausländischen Daten bil-
det jene Sammlung, welche der Chef des Insti-
tutes, R. A. Otto Herman im Frühjahre 1 893
in der Bibliothek Blasius in Braunschweig be-
schafft und dem Institute zur Verfügung ge-
stellt hat. Dies(^ Daten wurden aus allen zugäng-
lichen Publikationen luid aucli aus wichtigen
Manuscripten geschöpft ; die Ergänzung der-
selben besorgt nun das Personale des Institutes.

Az ily módon összegyűjtött, iiiDiulliiitiii tt'kiu-
télyes anyag (több mint ^W,(M) diluì} köiniytí
s cze'lszerű kezelhetősége szem^ioiitjábril az inté-
zetnek különleges bereiiilezcsre volt szüksége,
melyet alábbiakban van szerencsénk ismertetni.
*

Hogy a nagy adathalom, az intézet más-más
czélja érdekében, akár a dátumok, akár a fajok,
a szerzők vagy a helyek szerint könnyen és biz-
tosan csoportositható, tehát feltalálhíit('i legyen,
az adatoknak úgynevezett szétczédulázása vált
szükségessé, még pedig a következő forma sze-
rint : Minden egyes megfigyelési adat egy-egy
külön czédnlára vezettetett, annak felső jobb
sarkán a megfigyelő, illetőleg szerző nevével s a
megfigyelés évszámával. A czédnla közepére jön
a madárfaj neve, melyre a megfigyelés vonatko-
zik, közvetlen alája a megfigyelés napja, s a
czédula alsó jobb sarkára a hely neve, melyre a
megfigyelés vonatkozik.

Könnyebb áttekintés czéljából ide mellékeljük
kicsinyítve egy ily czédula másolatát.

Die leiilite mid sichere Handhabung die-
ses schon jetzt bedeutenden Materiales (circa
200,000 Daten) erforderte eine ganz specielle
Einrichtung des Instituti'S, deren Beschreibung

nun folgt.

Damit die Masse der Daten den verschiedenen
Zwecken des Institutes entsprechend, nach Zeit
Species, Auetoren und Beobaehtungspunkten
sicher und leicht gruppiert, beziehungsweise
das Auft'inden gesichert werde, erhielt jedes ein-
zelne Datum einen besonderen Zettel. Kechts
oben steht der Name des Beobachters und das
Jahr der Beobachtung, darunter der lit. Nach-
weis ; in der Mitte steht der Name der Species,
darunter der Tag des Beobachtung, endlich
rechts untin der Beobachtungspunkt.

Zur leichteren Übersicht ist hier ein ^luster-
zettel (verkleinert) beigegeben.

Heuglin. 1842.
(Naum. 1850.)

Lanius collurio L.

Apr. 28.

Ludwigsbuig.
S. D.

Kagysága : 8 -^ 1 1 D %, Grösse : 8 X 1 1 O '■/,„

S. D. = Süd-Deutscloland.

Ekként lesznek az összes megfigyelési adatok
czédulázva, s a czédulák erre berendezett fiókos
szekrényeinkbe a szerzők szerint betűrendben
elhelyezve. Még pedig a tavaszi adatok a hivatal-
terem bal, s az őszi adatok a terem jobb felén
álló szekrényekbe.

Hogy azonban a czédulák eredeti betűren-
des helyükre feldolgozás után visszasorozhatók
légyenek, s másrészt, hogy a munka is, mely-
ből az adat kivétetett, bármikor megállapitható
legyen, szükségesnek mutatkozott czímczédulák
készítése, melyek alatt az egyes szerzők egy-egy
munkájából kiírt adatok a madárfajok nevei

Die Daten werden nach Auetoren gruppiert
und nach letzteren in alphabethischer Eolge in
entsprechende Fächer der Schubladen eingeord-
net. Der Tischkasten für die Ankunftsdaten
steht links, jener für die Alizugsdaten rechts im
Amtslokale des Institutes.

Damit jedoch die Einreihung der Diten nach
jeder Gebrauchsname an ihrem Ort sicher voll-
zogen, so auch das "Werk, welchem das betref-
fende Datum entnommen wurde sicher bestimmt
werden könne, bekommt jede Datengruppe einen
Spiesszettel mit voller Angabe des Auetors und
des Werkes, worunter dann die betrefi'ndene

6

szerint bettirendben vannak csoportositva, s ke-
mény kartonra gommi szalaggal átkötve.

Ide mellékeljük mintául az elébb közölt Lan.
collurio czédula czimlapját, mely alá az illető
adatcsoport be van sorozva.

Daten in ulphabetliischer Anordnung der Spe-
cies vermittelst eines Gummizuges an einen
steifen Karton zusammen gefasst werden.

Es folgt hier als Muster der Spiesszettel für
die Datengruppe, welcher die Beobachtung des
Lanius collurio entnommen wurde.

Heuft'liii, Th. von: Beobachtungen
über Zug und Strichzeit der in .S')7(/-
Ih'ntucliland vorkommenden Vögel.

NaumatDua, ISòf). p. Gl.

Nagysága: 8X11 a .■/„,

GrÜKse : 8 X 1 1 ° %

Ez alatt a czímlap alatt vannak, mint már
említem, « betűrendben» az összes fajok, mikről
Heuglin fentebbi értekezésében adatokat közöl.

így bármely fajra van is szükségünk, azt az
összes csoportoki >ól kivéve, tetszésünk szerint
csoportosíthatjuk, feldolgozás után pedig mind-
egyiket ismét a maga helyére, azaz : megfelelő
czímlapja alá visszasorozhatjuk.

Minthogy az intézet a vonulás jelenségeit,
mint mozgási tüneményt az idő és tér számba-
vétele mellett iparkodik nyilvántartani : az idő
szerint pontosan megjelölt adatok gyűjtésével
együttesen fejleszti a megfigyelési pontok föld-
irati ■ — északi szélesség, keleti hosszúság —
meghatározásait is, a melyekből a magyar háló-
zatokra nézve már teljes, a külföldi pontokra
nézve meglehetős gyűjteménye van.

Mindezeken kívül az intézet azon van, hogy
a madarak költözködésére vonatkozó egészen
specziális könyvtárt is teremtsen.

De nemcsak a specifikus vonulási adatok
azok, a melyeket az intézet felkarol, hanem
tekintettel van azokra a kimutatásokra is, a
melyek más czélból bocsáttattak közre ; így
azokra az enumraeratiókra, a melyek egyes terü-
letek ornisára vonatkoznak s inkább az ornitho-
geographia érdekében adattak ki ; de sokszoro-
san, a szerzők szándéka nélkül is, sok becses
vonulási vagy — téli, nyári — tartózkodási ada-
tot szolgáltatnak.

Unter diesem Spiesszettel sind alle Daten in
alphabetischer Reihenfolge der Species enthal-
ten, welche Heugliii in der angeführten Abhand-
lung publiziert hat.

So ist es möglich, dass jede beliebige Species
den Auctoren-Gruppen entnommen, behandelt
und wieder an Ort und Stelle eingereiht wer-
den kann.

Nachdem die U. 0. C. die Erscheinung des
Vogelzuges nach Zeit und Eaum in Evidenz zu
halten bestrebt ist, geht mit den Zugsdaten
parallel die Sammlung der geographisch be-
stimmten Beobachtungsininkte nach nördlicher
Breite und östlicher Länge. Die Sammlung der
bekannten ungarischen Beobachtungspunkte ist
vollständig, jene der ausländischen schon ziem-
lich bedeutend.

Ausserdem ist das Institut bestrebt eine Fach-
liibliothok zusammenzubringen, welche mög-
lichst Alles enthalten soll, was sich auf den Zug
der Vögel bezieht.

Das Institut lierücksichtigt jedoch nicht nur
die eigentlichen Zugsdaten, sondern auch jene
Arbeiten, welche andere Zwecke verfolgen, so
die Enummerationen der Omis einzelner Ge-
biete, welche zwar mehr ornithogeographisclien
Character haben, oft jedoch — ohne A])sicht
des Auetors — sehr viel wichtige Zugs- oder
Aufenthalts-Daten ergeben.

A mi a iiomeiiklaturát illeti, az iiitiV.et ant
alkalmazza, a melyet Frivaldszky Jiiiios uz
«Aves Hungai-iiP" cziinű, lSí)l-lien kiadott mű-
vében megegyezés alaiiján íulállított.

Was die Nomenòlatur anbelangt, befolgt das
Institut jene, welcbe Jobann v. Frivaldszky in
seinem Werke: «AvesHmigaria'» 1891 auf Grund
erzielter Uebereinstimmung festgestellt hat.

A magyarországi rendszeres madármegfigyelé-
sekről.

Jablonowsky József,

a M. O. K. assistensétől.

Noha amadárpha?nologiának Magyarországon
már régeliben is néhány buzgó híve volt, ki a
madarak megjelenését megfigyelte és szerzett
adatait jegyzékbe foglalta, a madárvonulásnak
reiíihzeres megfigyelése mégis csak 1890-ben
kezdődik, a mikor a II. nemzetközi madártani
congressus alkalmából erre a munkára az ország
egyes vidékein lakó magyar ornithologusok vál-
lalkoztak és azt a congressust előkészítő magyar
tudományos bizottságtól kiad(3tt szabályzat *
alapján végre is hajtották. Ugyan abban az esz-
tendőben kezdődött a rendszeres megfigyelés a
kir. erdőhat(')s:igok részéről is ; de míg az előbbi
vállalliozók figyelme a Magyarországon előfor-
duló összes madarakra terjed ki, addig az erdő-
hatóságok csak a fusti fccskrt (Hiruitőo rustica
L.) és a (jótjiát (Cicoiiia alba L.) figyelték
meg.

Az ezen az úton szerzett adatoknak rendkívül
nagy tanúsága, a melynek főbb eredménye a
II. nemzetközi madártani Congressus főjelenté-
sének harmadik kötetében fog megjelenni, arra
bírta a Magyar Ornithologiai Központot, hogy
a mennyire azt a jelenlegi korlátolt eszkö-
zeivel megteheti, gondoskodjék a rendszeres
megfigyelések további folytatásáról. E végl)ől
tehát, a mikor a Központ megalakult, egyik leg-
első teendője az volt, hogy körlevelet intézett
mindazokhoz a buzgi) magj^ar ornithologusok-
hoz, a kik a madárvonulás terén msir eddig is
működtek és felszólította őket, hogy a Köz-
pont vezetése mellett szíveskedjenek e munkát
továbbra is folytatni.

E felszólításnak eredménye az volt, hogy a
felszólított megfigyelő urak szolgálatukat majd-

* A luailárvonulás megfigyelésére vonatkozó Sza-
bályzat. Budapest, 1890.

Ueber das ungarische systematische Beobach-
tungsnetz.

Von Josef Jablonowsky,
Assistent der U. 0. C.

Obzwar es in Ungarn schon seit jeher einige
Anhänger der Vogelphtenologie gab, welche das
Erscheinen der Zugvögel beobachtet, und die
Beobachtungen gesammelt haben, so hat das
systematische Beobachten dennoch erst im
Jahre 1890 begonnen, u. z. gelegentlich des
Il-ten internationalen ornithologischen Congres-
ses, als sich die ungarischen Ornithologen dieser
Arbeit unterzogen, und dieselbe im Sinne des
von dem ungarischen wissenschaftlichen Comité
verfassten Reglements* auch vollführt haben.
In demselben Jahre haben auch die königl. ung.
Forstbehörden die systematische Beobachtung
durchgeführt; doch während die ersteren Be-
obachter ihr Augenmerk allen in Ungarn erschei-
nenden Zugvögeln zugewendet haben, hatten
die letzteren Behörden nur ilie Raucliscliwalbe
(Hiriindo rustica L.) und den Storcli (Cicoiiia
alba L.) beobachtet.

Das auf diese Art erworbene lehrreiche Pi,esul-
tat, wovon ein Theil im demnächst erscheinen-
den Ill-ten Bande des Hauptberichtes des
Il-ten internationalen ornithologischen Con-
gresses publiciert werden wird, hat das Unga-
rische Central-Bureau dazu liewogen, dass es
— soweit es seine jetzigen Verhältnisse ge-
statten — für die Fortsetzung dieser syste-
matischen Beobachtung Sorge trage. Dem ent-
sprechend hat das Central-Bureau sofort bei
Beginn seiner Arbeiten, ein Rundschreiben an
alle diejenigen ungarischen Beobachter erlassen,
die sich schon auch früher mit der Beobachtung
des Zuges befasst haben ; diese wurden ersucht,
die Arbeit unter der Leitung des Central-Bu-
reau's fortzusetzen.

Der Erfolg dieses Rundschreibens war, dass
der grösste Theil der Beobachter seine Mitwir-

■■■ Statut für die Beobachtung des Vogelzuges. Buda-
pest, IS'.IO. (Uugariscli.) Deutsche Uebçrsetzung im I.
Baude des Hauptberichtes über den II. int. ornith.
Congress, 1SÍJ2 p. 54.

nein valamennyien felajánlották ; azoknak a
kipniliiilt végi megfigyelőknek helyébe pedig,
kiket a további munkában osak a mafias kor
akadályozott meg, ujabb nemzedék lépett, és így
tehát jelenleg az önként vállalkozé) és semmi-
félejutalmazásban nem részesülő ügybuzgó meg-
íig;s-el('>k csoportozata — megfigyelő állomásaik
szerint rendezve — következő magyar ornitholo-
gusokból áll:

kung zugesagt hat ; an die Stelle derjenigen
alten un<l bewährten Beobachter, welche an der
ferneren j\ritwirkung nur das hohe Alter verhin-
dert hat, trat eine neue Garde.

Somit besteht die Cohorte der ungarischen
Beobachter, welche sich dieser Arl)eit freiwillig
und ohne jedwede Remuneration gewidmet ha-
ben, derzeit aus folgenden ungarischen Ornitho-
logen, deren Liste auf Grund der nördlichen
Breite der einzelnen Beobachtungs-stationen
zusammengestellt wurde.

1.

2.

•Ò.

4.

5.

6.

7.

8.

9.
10.
11.
12.
13.
14.
1.5.
IG.
17.
18.
19.
20.
21.
22.
23.
24.
25.
2G.

Buda Ádám,* Rèa (Huuyad vm.), 45°34'7" északi szélesség.

Pfennigberger Jf)zsef, Béllye (Baranya vm.), 45°36'14' é. sz.

Czynk Ede, Fogaras (Fogaras vm.), 45°50'46' é. sz.

Dr. Kuhn Lajos, Nagy-Szent-Miklós (Torontál vm.), 46°4'17' é. sz.

Lakatos Károly, Szeged (Csongrád vm.), 46°14'30" é. sz.

Zsütér László, (I (I 11 n (I (I

Csathó János, Nagy-Enyed (Alsó-Fehér vm.), 4G°18'36" é. sz.

Hauer Béla, Kis-Harta (Pest vm.), 4G°41'30" é. sz.

Dr. Lovassy Sándor, Ke.szthely (Zala vm.), 46°46'17" é. sz.

Báró Wildburg Aladár, Bihar Ilye (Bihar vm.) 46°49'30" é. sz.

Pungur Gynila, Zilah (Szilágy vm.), 47°10'45" é. sz.

Wachenhusen Antal, Székesfejérvár (Fejér vm.), 47° 11 '24" é. sz.

Keiiessey László, Pettend (Fejér vm.), 47°15'-J0" é. sz.

Chernél István, Kőszeg (Vas vm.), 47°23'24" é. sz.

Dr. Madarász Gyula, Budapest, 47°29'18" é. sz.

Szikla Gábor, n « « «

Bikkessy Guido, Magyar-Óvár (Mosón vm.), 47°52'42" é. sz.

Kunszt Károly Cs.-Somorja (Pozsony vm.), 48° 1 '9" é. sz.

Gróf Forgách Károly, Ghymes (Nyitra vm.), 48°22'46" é. sz.

Gretzmacher Gyula, Selmeczbánya (Hont vm.), 48°27'36" é. sz.

Vadas Jenő, « « « « " «

Dusza Károly, Horka (Gömör vm.), 48°32'10. é. sz.

Medreczky István, Ungvár (Ung vm.), 48''37'30" é. sz.

Szűts Béla.'Tavarna (Zemplén vm.), 48°54'40" é. sz.

Dr. Greisiger Mihály, Szepes-Béla (Szepes vm.) 49°ir21" é. sz.

Koczyan Antal, Zuberecz (Árva vm.), 49°15'40" é. sz.

Az ezektől az uraktól végrehajtandó meg-
figyelés továbbra is iTgyanazon szabályzat sze-
rint fog történni, mint 1 890-ben, azzal a csekély
módosítással, hogy a meteorológiai napi meg-
figyelések elmaradnak és az időjári'isnak csak
feltűnőbb jelenségei, mint: nagy szelek, viha-
rok, esőzések, rendldvüli szárazság stb. jelölen-
dők meg.

A megfigyelés leginkább az igazi költözködő
madarakra vonatkozik : ezeknél érkezéskiu' az

Die von diesen Herren zu vollführende Be-
obachtung geschieht auch fernerhin auf Grund
desselben Statutes, wie im Jahre 1890 jedoch
mit der Modifizierung, dass das tägliche notiren
der meteorologischen Daten aufgegeben, und
nur besonders wichtige meteorologische Er-
scheinungen, als: groisser Wind, Sturm, Regen,
Dürre u. s. w. zu verzeichnen sind.

Die Beobachtung bezieht sich grösstentheils
auf wirkliche Zugvogel, wobei bei der Ankunft

* Nach ungarischem Brauche ist Jer Zimame vorangestellt. Das Couiitat — vm — ist eiugeldaiumurt.

ö

első, távozáskor pedig az utolsó megfif^yelés ide-
jét (év, nap) és helyét kell följegyezni.

Az összegyűjtött tavaszi megfigyelési adatokat
a megelőző téliekkel együtt május 31-éig, az
őszieket pedig november 15-éig küldik be a
Magyar Ornithologiai Közj)ontba, mely azo-
kat aztán az illető megfigyelő neve alatt őrzi
és majd feldolgozva az intézet folyóiratában
közli.

Ezen kívül a Magyar Ornithologiai Központ
felkérésére, a m. kir. országos meteorológiai és
földmag iiességi központi intézet igazgatósága
szíves volt felhívni a vidéki meteorológiai állo-
másokat, hogj' figyeljék meg több éven át a
füsti fecske (Tiirundo rustica) érkezését ; mert
remélhető, hogy ez a combinait megfigyelés is
némi fényt fog vetni arra a viszonyra, a mely
a madarak pontonként való megjelenése és az
időjárás pontonkénti befolyása között fennáll.

Es tekintve azt az igen becses tanúságot,
ä melyet az 1 890/9 1-iki megfigyelés nyújtott, a
Magyar Ornithologiai Központ fel fogja kérni
jövő évlieu az erdészeti hatóságokat is, hogy ezt
a már egyszer megkezdett megfigyelést foly-
tassák.

Végül elfogad az intézet adatokat másoktól
is, vonatkozzanak azok a madárvonulásra, vagy
általában a madárélet egyéb viszonyaira.

der erste, beim Abzug der letzte Tag und Ort
der Beobachtung zu notiren ist.

Die gesammelten Frühjahrsdaten sind mit
den Daten des vorhergehenden Winters zusam-
men bis zum 31. Mai, die Herbstdaten bis 15.
November an das Ungarische Central- Bureau
einzusenden, welches die Daten dann unter den
ÎS'amen des Beobachters aufliewalirt, später be-
arbeitet und in der Zeitschrift der Anstalt pub-
liziert.

Ausserdem hat die A;. uug. Central- Anstalt
für Meteoivlogie und Erdmag netismiis auf Ersu-
chen des Ornith. Central-Bureau's alle meteoro-
logischen Observatoren des Landes aufgefordert,
dass sie die Ankunft der Bauchschwalbe (Hi-
rundo rustica L.) mehrere Jahre hindurch be-
obachten sollen ; denn es ist zu hoffen, dass
diese combinierte Beoliachtungauf das Verhält-
niss, welches zwischen dem lokal Erscheinen
der Vögel und den meteorologischen Erschei-
nungen der einzelnen Punkte besteht, einiges
Licht verbreiten wird.

Li Anbetracht der werthvollen Kesultate,
welche die 1890 — 91 -er forstbehördliche Be-
oljaehtung ergeben hat, wird das Ungarische
Central-Bureau das nächste Jahr auch die Forst-
behörden ersuchen, dass sie diese schon begon-
nene Arbeit fernerhin fortsetzen mögen.

Schliesslich nimmt die Ansalt von Jederman
Daten an, welche sich auf den Vogelzug, oder
andere biologische Verhältnisse des Vogellebens
beziehen.

A füsti fecske (Hirundo rustica, L.) tavaszi
vonulásáról.

A jelenség egészének vázlata.
Herman OTTÓ-tól.

Der Frühliugszug der Eauchscliwalbe— Hirundo
rustica L.

Eine Skizze der Gesammtórscheinuag.
Von Otto Herman.

A madarak vonulásának részletes feldolgozása
közben, úgy a mint az Magyarország területén
végbe megy, s a mint az az eddig összegyűjtött
adatok alapján ábrázolható, állandóan az a kér-
dés ötlött fel : hogyan alakulnak e jelenségek
a délibb s hogyan az északilil) fekvésű vidé-
keken ?

Ez vitt reá, hogy egyik legjobban megfigyel-
hető, s tényleg meg is figyelt, igazi vándorunk-
nak, a füsti fecskének vonulását — az eddig
ismert adatokra támaszkodva — egy tőlem

Àquila.

Gelegentlich der speciellen Bearbeitung des
Zuges der Vögel so, wie sich derselbe auf Un-
garns Gebiet gestaltet und auf Grund der bis
zur Stunde gesammelten Daten darstellbar ist,
drängte sich stets die Frage der Gestaltung
dieser Erscheinung auf südlicheren und nörd-
licheren Gebieten in den Vordergrund.

Ich entschloss midi daher ilen Zug des bestens
beoliachtbaren und bestbeobachteten, echtesten
Zugvogels : der Eauchschwalbe, auf Grund der
mir zugänglichen Daten und nach der von mir

2

ìò

való móiìszer alapján általáuortsá^ban uu'fj.viz.s-
gáljam és feldolgozzam.

E módszer tudvalevőleg : a vonulásnak moz-
gási tüneményként való felfogásán — vagyis a
térnek és időnek földirati s csillagászati alapon
eszközölt megállapításán — nyugszik, tekintetbe
véve még a meteorológiai jelenségeket is.

A madárvonulást, mint tudjuk, feldolgozták
már feltevésekre támaszkodó (speculativ) ala-
pon — igy kiváltképen a régi német iskola — ;
ismerünk földirati és phíenologiai alapokon
nyugvó kísérleteket — így Quetelet,' de Selys-
LoNOCHAMPS,^ BoDE,^ Kessler,* Middendorff A.^
szerzőktől eredőket.

Ezekhez járul Palmen " kist-rlete madártani
kimutatásos (faunistikus) adatok alapján, le-
vonva azokat 19, a magas északon fészkelő
madárfaj hozzávetőleges mozgás-irányából, meg-
alkotva az u. n. «vonulási útirányok» -at (Zug-
strassen). Ezt a minden tekintetben jogosult
kísérletet Menzbier' tanár fejtegette tovább;
Radde^ is sok elemet nyújtott s több tételt állí-
tott fel, így a talajalakulás befolyását a vonu-
lásra, annak eltérítését útba eső magas hegy-
ségek okáliól, a mi igazát természetesen meg
nem állotta, a mint ezt különösen Pastuchow
kaukázusi és Buda Ádám hátszegvölgyi vizsgála-
tai minden kétséget kizárólag liizonyítják." Végül
igen sok világosságot hozott íi kérdésbe, és sok
becses elemet nyújtott — különösen a madarak
vonulási sebességére (Zugfliig) vonatkozólag is
Gätke,'" Helgoland sziget köztiszteletben álló
madár-virrasztója.

E munkák és kísérletek mellett azonban talán
még sem válik feleslegessé a tavaszi vonulás-
nak ■ — s itt kiváltképen a füsti fecske útjá-
nak — egy újal)b, a mi módszerünk alapján
keresztül vitt feldolgozása, már csak arra való

festgestellten IMethode ím Allgemeinen zu prü-
fen und darzustellen.

Die Methode stützt sich bekanntlich auf die
Auffassung des Zuges als Bewegungserschei-
ninig, daher Feststellung des Kaumes und der
Zeit auf geographisch-astronomischer Grund-
lage, nebst Berücksichtigung der meteorolo-
gischen Elemente.

Wie bekannt, haben wir l)arstelhnigen des
Zuges auf speculativer Grundlage — besonders
die ältere deutsche Schule : — Versuche auf
luehr phänologiseher Grundlage, mit Berück-
sichtigung der geographischen Elemente —

(,>DETELET,^ De SeLYS-LonGCHAMPS,^ BoDE,^ IvESS-

ler,^ A. V. Middendorff.''

Hiezu kommt der \'ersuch Palmen's,'' auf
(irund faunistischer Angaben über die muth-
masslichen Zugs-Piiehtungen — Zugstrassen —
von 19 Arten im hohen Norden brütender Zug-
vögel. Dieser ganz berechtigte Versuch, wurde
besonders durch Professor Menzbier,^ weiter
behandelt : auch Radde,^ gab viele Elemente
und stellte mehrere Sätze auf, so jenen der Be-
einflussung des Zuges durch die Bodenbeschaf-
fenheit, die Ablenkiuig dessellien durch hohe
Gebirge, was sich freilich nicht als stichhaltig
ei-wies, wie dies Pastuchow's Untersuchungen
im Kaukasus und Adam von Buda's Beobach-
tung in Hátszeg unwiderleglich beweisen." End-
lich verbreitete viel Licht und gab viele kost-
bare Elemente — ganz besonders auch hinsicht-
lich des Zugfluges der Vögel, Gaetice,^" der all-
verehrte \'ogelwart auf Helgoland.

Die Gesammtheit dieser Darstellungen und
^'ersuche dürfte jedoch die Darstellung desFrüh-
jahrszuges — hier jenes der Rauchschwalbe —
auf Grund unserer Methode keineswegs als über-
flüssig erscheinen lassen, schon mit besonderer

' QuETELET : Projet d'observations annuelles sur la périodicité des oiseaux. Rep. Brit. Assoc. ISil, 7:!. 1.

" De Selys-Longchamps : Observ. sur les phénomènes periodiiiues etc. et part, sur les migrations des oiseaux
de 1S41-1S4. Acad. roj-. Belg. Tom. XXI.

' Bode: Beob. über die Ankunft der Vögel. Mélanges Biolog. etc. Tom. II. 1N.5S, Set. l'étersbourg benyújtva
(1854ben).

■* Kesslek: Einige Beitr. zur Wanderungs-Gescbichte der Vogel. Bull, de la Soc. des Nat. de Moscou. 1853, I.

' A. V. Middendorff: Die Isepiptesen Russlands etc. Aus dem Mem. de I'Acad. des Sciences de Set. Péters-
bourg. VI. Sér. Tom. Vili. 18.5.5.

• Palmen: «Ueber die Zugstrassen der Vögel» Leipzig 1870.
' Menzbier: in Bull. Soc. Nat. Moscou 1S8().

* Radde: «Ornis caucasica» Kassel 1884.

' PAäTUCHOW : «Besteigung des Chalaza im Kaukasus». Globus Bd. LXII. 1892. Buda, A. v. Herbst Beobach-
tungen aus dem Hiitszeger Tbale ; v. Tschusi's Oruith. Jahrb. II. 1891, p. 67.
•" Gaetke: Die Vogelwarte von Helgoland. Braunschweig 1891.

11

tekintetből sein, bogy a feljegyzett adatok száma
újabb időben tetemesen megnövekedett s ezáltal
az ingadozások, ezekből elfogadbató középérté-
kek megállapítása igen sok pontra nézve lehe-
tővé vált.

A nélkül, hogy az előbbi feldolgozások bírála-
tába legkevésbbé is belebocsátkoznék, egysze-
rűen közzé teszem az elért eredményeket, előre-
bocsátva még a következőket.

MiDDENDORFF A. « Isepipteseii » stb. czimü dol-
gozatában a füsti fecske vonulási sebességét
(Zugllug) következőkép próbálja megállapítani.

A madár megérkezik :

E.Sz.Jim. 11|
« Máj. 29J

13 nap = napoiik. 2'/2 mtf.

12

70°
68°

68° « Máj. 29|

65° « Máj. 21 J

65° « Máj. 21 1 ^

63°30' . Máj. 19/ "

63°30' « Máj. 19| ,

63°0' . MíVj. 1.5i * " = " ^ "

63°0' « Máj. 15| .

61°30 ' « Mái. 10/ ■' " = " * "
Eszerint 8°30' 32 nap.

Naponkint átlag 4 intf.

Természetes, hogy itt csakis az «döhaladas»
(Vorrücken) értendő, mert maga a röpülés egy-
általán egészen másként alakul. Leggyorsabb az
a repülés, mely másodperczenként 65 métert
halad ; ellenben a tulajdoukéijeni vonulási röpü-
lés sebessége, saját vizsgálataim szerint, másod-
perczenként 20 métert tesz ki. Feltéve, hogy a
füsti fecske útja Kiuisna-tól, vagyis a 32° déli
szélesség alól, Luleâifj (honnan NoROLiNDER-nek
21 éven át jegyzett kitűnő megfigyeléseit bírjuk),
azaz egész a 65°35' északi szélesség alá vezet,
tehát97 teljes szélességi fokot tesz ki, akkor ennek
végigmérésére, torony iránt véve, gyors rejjülés
mellett csak 46 óra 8 perez, stiilajdonkéjieni vo-
nulási röpülés mellett 149 óra 55 perez kellene.

Látni fogiuk majd alább, hogy az egész euró-
pai fészkelési terület megszállása mennyi idő
alatt megy végbe, egyelőre csak annyi legyen itt
megjegyezve, hogy Németországban, 11 éven át
végzett megfigyelések szerint, a megfigyelési
állomások területének megszállása a következő
idő alatt ment végbe :

1876-ban 40 nap alatt 1882-lien 15 nap alatt

1877-ben 44 « « 1883-l)an 32 « «

1878-ban 18 « « 1884-l)en 40 « «

1879-ben 23 « « 1885-ben 42 « «

1880-ban 39 « « 1886-ban 37 « «
1881-ben 33 « «

Eücksiclit darauf, dass neuestens die datierten
Angaben einen sehr stattlichen Zuwachs erhiel-
ten, somit die Möglichkeit, die Schwankungen
und weitere annehmbare Mittelwerthe festzu-
stellen, für sehr viele Punkte zugenommen hat.

Ohne mich auf eine Kritik der fi'üheren Dar-
stellungen einzulassen, gebe ich meine Resul-
tate unter Vorausschickuug der folgenden Be-
merkungen.

A. V. MiDDENDORFF macht in den "Isepiptesen«
den Versuch, den Zugflug der Eauchschwalbe
wie folgt zu bestimmen.

Der Vogel kommt an :

13 Tage = tasi. 2V2 Meilen.
68° « 29 Mai J ^

68° « 29 . I „

65° « 21 « )

65° « 21 « I „ .c,

2 « = « 12 «

63°3()' .

19

63°.30' c

19

6.3°0' <

l.ö

63°0' ,

15

61°30' .

10

Mithin : 8°30' 32 Tage.

Taglich Mittel 4 Meilen.

Natürlich ist hier ein VormcUen gemeint,
denn der Flug gestaltet sich überhaupt ganz
anders. Der rapideste beträgt pro Secunde 65
Meter, der von mir festgestellte eigentliche Zug-
flug pro Secunde 20 Meter. Vorausgesetzt dass
die Rauchschwalbe selbst von Knysna an, also
32' .sürf/iV/icr Breite bis Lulea, also 65° 35' nörd-
licher Breite, von wo Nobdlindees 21 -jährige
ausgezeichnete Beobachtung vorliegt, daher volle
97 Breitegrade den Zug vollführt, so braucht
sie in der Luftlinie bei rapidem Fluge hiezu nur
46 Stunden 8 Minuten, bei eigentlichem Zug-
fluge 149 Stunden 55 Minuten.

"Wir werden sehen wie sich der Zeitraum der
Besiedelung des gesanuuten europäischen Brut-
gebietes gestaltet, vorderhand möge hier ange-
führt sein, dass nach den einjährigen Beobach-
tungen in Deutschland die Besiedelung des Ge-
bietes — soweit dasselbe mit Beobachtungssta-
tionen b säet war — folgende Zeiträume erfor-
derte :

1876 40 Tage

1877 44 «

1878 18 (.

1879 23 «

1880 39 «

1881 33 «

1882 15 Tage

1883 32

1884 40

1885 42

1886 37 «

12

Angolországban a «Reporh'-ok szerint 8 évi
idő alatt :

1880-ban 19 nap alatt
1881-ben 11 « «
1882-ben 43 « «
1883-ban 39 « «

1884-ben 59 nap alatt
1885-ben 52 « «
188G-ban 65 « «
1887 -lien 47 « «

A magyarországi 1890. és 1891. évi minta -
megfigyelés szerint következő időre volt szükség
a typikus területek megszállására :

Az Alföldön

A Dunántúl _

« «

A keleti hegyvidéken

Az északi hegyvidéken

1890-bon 14 napra

1891-ben 20 «

1890-ben 24 «

189 l-ben 27 «
1890-lien34 «

1891-ben 32 «

1890-ben 27 <-

1891-ben 26 «

In England, lant den lìeports, in der Periode
von 8 Jahren :

A nélkül, hogy e jelenségek okait illetőleg már
most föltevésekbe ereszkedném, miknek kikuta-
tásához mindenek előtt egy plueno-meteorologiai
hálózat tervszerű berendezése volna szükséges,
mely mai alakjában a madártani megfigyelési
pontokkal, sajnos, nagyon ritkán vág össze, —
eltekintve mindezektől, felsorolom az érkezési
adatokat, a mint azok Kiiysna-tól egész a Spitz-
bergák-íg alakulnak.

Mielőtt ezt tenném, ismételve is meg kell
említenem, hogy sajnálattal nélkülözöm Fran-
cziaország adatait. S végül még határozottan
meg kell jegyeznem, hogy a földrajzi fekvések
(positiók) csak megközelítőleg vannak meghatá-
rozva és nincs kizárva az sem, hogy itt-ott
hiba is becsiiszhatott ; ifjú intézetünk e nemű
fölszerelése — a mi természetes is — még na-
gyon hián OS.

ISSO 19

1881 11

1882 43

1883 39

Tase

1884 59

1885 52

1886 65

1887 47

Tage

1890

14 Tage

1891

20 «

1890

24 «

189 1

27 «

1 890

34 «

1891

32 «

1890

27 «

1891

26 «

Die Musterbeobachtung für Ungarn pro 1890
und 1891 ergab folgende Zeiträume für die Be-
siedelung der typischen Gebiete :

Tiefebene

«

Jenseits d. Donau

" <* «
Oestl. Erhebung

« n « — .
Nördl. Erhebung

II II II ...

Ohne mich auf Muthmassungen hinsichtlich
der Ursachen einzulassen, welche vor Allem die
detaillierte Entwickelung des phäno-meteorolo-
gischen Apparates erfordern würden, welcher
jedoch leider mit den ornithologischen Beobach-
tungspunkten nur seltener correspondiert, gebe
ich nun die Daten, wie sich dieselben von Knysna
an bis Hpitzbergen gestalten.

Leider muss ich wiederholt anführen, dass
ich Frankreich nicht lierücksichtigen kann, da
ich keine Daten erhielt. Endlicli l)emerke ich
ausdrücklich, dass die geograj)hischen Positionen
nur approximativ gegeben sind und hie und da
vielleicht auch ein Irrthum nicht ausgeschlossen
ist, der Apjiarat unserer noch so jungen Anstalt
ist eben noch sehr mangelhaft.

Knysna

32° 0' d. sz. S. B.
20° 0' k. h. Ö. L.

Jan.*

(nach) Brit. Mus. Cat. szerint

Quilimane

17°

55°

0'
0'

d. sz. S. B.
k. h. Ö. L.

0°
50°

0'
0'

Aecpiat.
k. h. Ö. L.

Jan. 19 1889; « Keichenow 1** «

Victoria-Nyanza (Kara-
tschonffo)

Mart. 2 1885;

* A hónapokat latini'il és rövidítve adom | Jan. = Januaiins. Febr. = Februarius. Mart.

Die Monate gebe ich lateiniscli und gekürzt J Apr. = Április. Mai. = Mains.

■■'■' A szerző neve után álló száiu az irodalmi forrásra vonatkozik ; 1. a czikk végi'n : Irodalom.
Die dem Aiitornamen folgende Zahl giebt die lit. Quelle an; siehe am Schlüsse: Literatur.

Martins.

13

Cairo-Chartum

Messina

Sardinia

10-

30°

0' é. sz. N. B. Mart. 4
0' k. h. Ö. L. April 2*

1 850 ; (nach) A. Brehm 3 szerint

Amoy

'23°
137°

30'
0'

é. sz.
k. h.

N.B.
Ö.L.

Mart.

14

?

.( Brit. :\Ius. Cat.

((

Kalagan

26°
80°

0'
0'

é. sz.
k. h.

N.B.
Ö.L.

Mart.

10

1872;

(( Blandford 4

(1

Jiilk

26°
80°

0'
0'

é. sz.
k. h.

N.B.
Ö.L.

^hivt

IG

1872:

n « 4

«

Bampur

26°

80°

0'
0'

é. sz.
k. h.

N.B.
Ö.L.

April

12

1872;

« « 4

«

Teneriffa

28°
0^

20'
50'

é. sz.
k. h.

N.B.
Ö.L.

Mart.

26

1871 :

« Brit. Mus. Cat.

.((

Afghanistan

33°

80°

0'
0'

é. sz.
k. h.

N.B.
Ö.L.

Febr.

3

1881;

n SwiNHOE 51

«

Gilgit

33°
100°

0'

0'

é. sz.
k. h.

N.B.
Ö.L.

Mart.

29

?

« Brit. Mus. Cat.

«

Kaschmir •

34°
100°

0'
0'

é. sz.
k. h.

N.B.
Ö.L.

April

30

?

n Brit. Mus. Cat.

«

Smyrna

38°
45°

25'
0'

é. sz.
k. h.

N.B.
Ö.L.

Mart.
Mart.

g, f

15

) ?
1857;

« Krüper 5

« GoNZENBACH 6

Murcia

38°
16°

0'

30'

é. sz.
k. h.

N.B.
Ö.L.

Febr.

25

1858;

« ß. Brehm 7

«

Caucasus

40°
45°

37'
20'

é. sz.
k. h.

N.B.
Ö.L.

Mart.

24

?

« Eadde 8

«

Transcaspia

41°
70°

0'
0'

é. sz.
k. h.

N.B.
Ö.L.

April

14

1886;

(1 . Eadde- Walter 9

((

Italia :

42°
30°

0'
0'

é. sz.
k. h.

N.B.
Ö.L.

Közéj

) (Mittel)

« GiGLIOLI 10

«

Sicilia

37°
32°

50'
0'

é. sz.
k. h.

N.B.
Ö.L.

«Ende Feber» 25?

38°
33°

16' é. sz.
15' k. h.

N.B.
Ö.L.

Mart. 1 — 15.

40°

27°

0' é. sz.
0' k. h.

N.B.
Ö.L.

«Ende Feber ».

[Campobasso

41° 30' é. sz. N.B.
32° 30' k. h. Ö. L.

April 15 1887 (!)]

[Ancona

43° 30' é. sz. N.B.
31° 20' k. h. Ö.L.

Mai 1— 15(!!)]

Firenze

43° 35' é. sz. N. B.
29° 0' k. h. Ö. L.

Mart. 10

Genova

44° 25' é. sz. N. B.
26° 30' k. h. Ö.L.

Mart. 10 1886

Verona

45° 20' é. sz. N.B.
28° 40' k. h. Ö. L.

April 1 1887 (!)

Sarrono

45°

27°

30' é. sz.
0' k. h.

N.B.
Ö. L.

Mart. 20 1887

Sondrio

Mart. 9 1885.

46° 25' é. sz. N. B.
27° 0' k. h. Ö. L.

Középső nap (Mittlerer Tag): Mart. 14.**

* Brelim szerint Európába visszatérőben.

Nach Brelam auf flem Rückzuge nach Europa.
** Campobasso és Ancona tarthatatlan adatainak kizárásával.

Nach Aiissehhis der unhaltbaren Daten von Campobasso und Ancona.

14

Lesina

Odessa

Helvetia

Chur

Hiinaaria

Kisenew

43° 20' é. sz.

N.B.

34° 20' k. h.

0. L.

Mart. 23 1874: (nac-h) Fritsch

1 1 szerint

Spalato

43°
34°

30'
5'

é. sz.
k. h.

N.B.
Ò.L.

Mart.

IS Közép

(Mittel)

«

KOLUMBATOVIC 12

«

Travnik *

44°
35°

10'
15'

é. sz.
k. h.

N.B.
Ü.L.

Mart.

2(1 ISS2;

((

Gf. Platz

12

((

Parma

44°

27°

42'
56'

é. sz.
k. h.

N.B.
Ö.L.

Mart.

/7 Közép

(Mittel)

((

Selys-Long.

13

«

Pirano

45°
31°

35'
15'

é. sz.
k. h.

N.B.
Ö.L.

April

4 (!) 1880/81

fl

SCHIAVUZZI

12

«

MonfaJcone

45°
31°

48'
12'

é. sz.
k. h.

N.B.
Ö. L.

Mart.

o<^ Közép

(Mittel)

«

SCHIAVUZZI

12

((

Genf

46°
23°

18'
40'

é. sz.
k. h.

N.B.
Ö.L.

Mart.
Mart.

30 Közép

30 (Mittel)

«

Necker
Fatio-Stüder

14
14

«

Lausanne

46°

24°

30'

25'

é. sz.
k. h.

N.B.
Ö.L.

Mart.
Ajjrii

31 Közép

/f (Mittel)

((

Selys-Long.
Fatio-Sïuder

13
14

46° 30' é. sz.

N.B.

48° 10' k. h.

O.L.

April

j] Közép

(Mittel)

« Middendorff 15

46° 35'
26° 0'

e. sz.
k. h.

N.B.
Ö.L.

(Mittel)

April

9 Közép

(Mittel)

« Fatio-Studer 14 «

46° 50'

M)7° 12'

e. sz.
k. h.

N.B.
Ö.L.

Mart.

on Közé})

(Mittel)

(I Salis

16

47° 0'
38° 0'

e. sz.
k. h.

N.B.
Ö.L.

Közép

(Mittel)

April

•J Közép
(Mittel)

« Herman

17

47° 10'
46° 40'

e. sz.
k. b.

N.B.
Ö.L.

Aprii

jA Közép

(Mittel)

Middendorff , .
A. V.

Hallein

47° 40'

30° 22'

e. sz.
k. h.

N.B.
Ö.L.

Aprii

c) Közép
(Mittel)

« V. TscHusi 12

Maligny

Abtenau

Wien

47° 45'
21° 0'

e. sz.
k. h.

N.B.
Ü. L.

Mart. 31

(Mittel)

Rabé

18

47° 46'
30° 40'

e. sz.
k.h.

N.B.
Ö.L.

Aprii

•/Q Közép
(Mittel)

Oest. Jahresb. 12

48° 12'
34° 0'

e. sz.
k. h.

N.B.
Ö.L.

Alarli

A Közép

(Mittel)

« C. Fritsch 19

Ybbs

48° 20'
33° ?

e. sz.
k. b.

N.B.

Ö.L.

Aprii 7 1 887 ; « Hodek

12

Württemberg

48° 30'
27° 0'

e. sz.
k. b.

N.B.
Ö.L.

Középi

(Mittel)

April

■y Közép
(Mittel)

« B.Koenig-W. 20

Kamenetz-Po-
dolski

48° 30'
44° 10'

e. sz.
k. b.

N.B.
Ö.L.

April l'.t IS.-^l

Middendorff 1-

Stuttgart

48° 45'
26° 45'

6. SZ.

k. b.

N.B.
Ö.L.

April

5 Közép

(Mittel)

Plocbingen

48° 49'

27° 9'

C. SZ.

k. b.

N.B.

Ö.L.

April

q Közép

(Mittel)

D. Jabresb. 21

Süd-Deutscbland

49°

27°

0'

0'

e. sz.
k. b.

N.B.
Ö.L.

Közép

(Mittel)

Ajiril

g Közép

(Mittel)

« V. Heuglin

Beiser O. levélbeli lulatiiiból — ISSO— 1S93 — Savajevo középnapja mait. í2(i- ;i7.

O. Beiser iu litt, mitgetli. — 1880—1893 — Daten ergaben für Sarajevo den á(i— 27. Milrz.

15

Austria •

4!)" 0' é. sz. N. B. Közép
33° 0' k. h. 0. L. (Mittel)

April íü

Közép
(Mittel)

(nach) Ocst.JiilireRb. 12 szerint

Manche

49° 20' é. sz. N.B.
16° 30' k. h. 0. L.

April

Közép
(Mittel)

" Selys-Long. 13 «

Troppau

Bayern

49° 21' é. sz. N.B.

3 5° 21' k. b. Ö. L.

49° 50' é. sz. NTB?
29

April 16

Közéjj

(Miftel)

« TSCHUSI

12

0' k.h. O.L.SÏ ^1-1 ^'

Közép

(Mittel)

" .Jaeckel

22

Frankfurt a/M.

50° 8' é. sz. N. B.
26° 20' k. b. Ö. L.

April 6

Közép

(Mittel)

(I HomeyerA. V. 23 «

Cornwall

50° 10' é. sz. N.B.
12° 0' k. h. Ö. L.

April t>>

Kiew

50° 30' é. sz. N. B.
48° 0' k. h. ü. L.

April ^3
April e?
April ?.j

Közép

(Mi'tt4)

n Selys-Long.

13 «

Közép

(Mittel)

MiDDENDORFF

" A. V.

15 «

Közép

(Mittel)

« GoEBEL

24 «

Közép

(Mittel)

n Kessler

25 «

Schönpries ^

50° 40' é. sz.
31° 50' k.h.

N.B.
Ö.L.

April 19

Közép
(Mittel)

« Oest.Jahresb. 12 «

Belgium

50° 50'

N.B.

e. sz. i^.13. Kö2ép
22° 0' k. h. Ó. L. (Mittel)

April 8
April 7

(Mittel)

Közép

(Mittel)

(I Dubois 26 «

« Selys-Long. 13 «

Gr. -Peterswitz

51°
34°

0'
50'

é. sz.
k. h.

N.B.
Ö.L.

April

20

1879;

« Meyerinch.

21

Mittelschlesien

51°
34°

0'
0'

e. sz.
k. h.

N.B.
Ö.L.

Közép

(Mittel)

April

14

1885;

« ElCHTER

21 «

Sclilaupitz ^

51°

34°

0'
50'

e. sz.
k.h.

N.B.
Ö.L.

April

4

Kózép

(Mittel)

<i Knauthe

21 «

Sachsen

51°
30°

0'
0'

e. sz.
k. h.

N.B.
Ö.L.

Közép

(Mittel)

April

ir,

Közép
(Mittel)

11 Meyer-Helm

27 «

Catsfield

51°
17°

0'
50'

é. sz.
k.h.

N.B.
Ö.L.

Api-il

17

Közép

(Mittel)

<i Markwick

28 «

Görlitz

51° 15'

32° 30'

e. sz.
k. h.

N.B.
Ö.L.

April 20 1882;

i< Kretschmar 21

Altenbach

51° 20'
30° 0'

e. sz.
k.h.

N.B.
Ö.L.

Mai 2 1883; « Hülsmann 21 «

Geldern

51° 20'

24° 0'

é. sz.
k. h.

N.B.
Ö.L.

April 10

Közép

(Mittel)

« Selys-Long.

13 «

Torgau •♦

51° 35'
30° 45'

e. sz.
k. h.

N.B.
Ö.L.

April m

Közép

(Mittel)

« PlETSCH

21 «

Quensteclt

51° 45' é. sz. N.B.

April 14

(Mittel)

« ElMROD 29

* Istria és Spalato kizárásával.

Mit Ausschluss von Istrien und Spalato.
" Egy Datum: májvis 1, nera vettem számija, elkésett.

Ein Datum — 1 Mai 1877 — nicht berücksichtigt, zu spät.
^ Csak két adat, nem elégséges.

Nvir zwei Daten, daher tingeniigend für ein auuehmbares Mittel.
' Mint 2.

Nur zwei Daten, daher ungenügend für ein auuehmbares Mittel.

16

Germ

ama

52° 0' é. BZ. N. B.
30° 0' k. h. Ö. L.

Közép (Mittel) iiiich Juliresbericht 1876 — 1886 szerint.

Mart.
18/í) -, .
Mai

30
8

27
9

Freiburg 48°
Stettin 53"

0' é. sz.
23' .1

N.B.

25°

32°

35'
15'

k. h.

0. L.

Közép

(1

(Mittel)

Apri

1 19

'«" r-

Sch-warzach 49°
Grasberg 53°

30' «

27' «

30°

27°

0'
0'

((
((

((

Í8

1878 *""■"

7

Saarbrücken 49°
Schwerin 53°

15' «
35' «

((
(1

24°
29°

34'
0'

((
((

(C

((

18

1879

4
26

Tückelhausen49°
Grasberg 53°

30' «

27' «

((
«

27"
27°

40'
0'

((
«

«

«

16

1880 í"^-*-
Mai

27
4

Grossenhaiu 51°
Grasberg 53°

18' «

27' «

«

31°

27°

11'
0'

«
((

«

«

il

1881 ^'''-
Mai

30
1

Hallein 47°
Grasberg 53°

40' 11

27' «

30°

27°

22'
0'

((

<<

ÍI
«

((

16

1882 ^P"^

((

8
22
30
30

Tückelhausen49°
Kurwien 54°

30' «
33' «

<{
«

27"
39°

40'
50'

«

«

n

16

1883 f^^Î'
April

Sehweinfurt 50 '
Flensburg 54°

3' «

45' «

27°
27°

53'
10'

((

(1

«

16

1884 ^^''-
Mai

27
5

Windsheim 49°
Greifswald 54°

30' «

8' «

(1
«

28"
31°

40'
4'

(1
(1

(1

«

«
«

«

16

1885 f;'.'-

Mai

23
3

Obersinn 50°
Neuendorf 54°

0' «
20' «

«
(1

27°
36°

30'
20'

<(

<(
«

(1

«

13

1886 l^''-
Mai

29
4

München 48°
Erdmansdorf 51°

10' «
10' «

<(
«

29°
33°

10'
10'

«

((
((

((

16

Közép 11 évből (Mittel aus 11 Jahren): April 16—17.

Cambridge

52°
17°

18' é. sz.
40' k. h.

52°
Braunschweig ^

15' é. sz.
15' k. h.

N.B.
Ö. L^
N.B.
Ü.L.

April 19

Közép

(Mittel)

(nach) SeLYS-LoNG. 1 3 szerint

April 10

Közép

(Mittel)

Blasius lì.

30

Hohenstein

52° 50'
28° 0'

é. sz.
k. h.

N.B.
Ö.L.

April 15

1858;

« Shell

21 «

Oldenburg

53° 7'
25° 51'

é. sz.

k. h.

N.B.
Ü.L.

April 10

Közép

(Mittel)

« WiEPKEN

31 „

Grasberg

53°

27°

27' é. sz.
0' k. h.

N.B.
Ö.L.

Mai

9 (o\ Közép
^ ' (Mittel)

« Deutsch. Jahres-
bericht 21

Schwerin

53=^
29'

30' é. sz.
0' k. h.

N.B.
Ö.L.

April

./ o Közép

(Mittel)

« Preen

32 «

Stettin

53° 30'
32° 15'

é. sz.
k. h.

N.B.
Ö.L.

April 27

Közép

(Mittel)

« HiNTZE 33 (1

Angara

53° 30'
120° 0'

é. sz.
k. h.

N.B.
Ö.L.

April S7

Közép

(Mittel)

« A. V. MiDDEND. 15 (1

Kamtschatka 53° 36' é. sz. N. B.
(Petropawlowski)178° 0' k. h. Ö.L.

Juni 28 1882:

(I Stejneger

Neuwarp

53°
31°

45' é. sz.
50' k. h.

N.B.
Ö.L.

Aüril 14 -^özep „ HiNTZE
■^ (Mitlei)

33

N.-O.-Deutsch- 5^° 0' é. sz. N. B. Közép
land 32° 0' k. h. Ö. L. (Mittel)

Ai)ril 97 Közép „ foi-vLph. Beob.34
'- (Miti el)

Dnjepr
(Smolensk)

54°
49°

0' é. sz.
44' k. h.

N.B.
Ö. L.

Mai

5 Közép

(Mittel)

(I A. V. MiDDEND. 1 5

Greifswald

54°
31°

8' é. sz.
0' k. h.

N.B.
Ö. L.

April Q3 Közép « Quistoep u. A. v

' " - (Mittel) HoMEYER 35

5 «

17

Neu-Voipom-
mern

54°
30°

8'
0'

é. HZ. N. B.
k. h. Ö. L.

April 23 Közép (nachj QuistoRP 35 szeriut

(Mittel)

Helgoland

54° 15' é. Rz.
25° 35' k. h.

Pommerania

Omsk

54° 20' é. sz.

34° 0' k. h .

55°~0' é. sz.

92° 0' k. h.

N.B.
Ö.L.
N.B.
Ö.K
N.B.
Ö.L.

April 93 K''?^t-P „ Gaetke

^ (Mittel)

36

April ?0

KözéiD
(Mittel)

39 év (Jahre) Hintzè 37

Mai 7 1877 :

PiNSCH, BkEHM

Waldbuug 38

Britannia

55° 0' é. sz. N.B. Közép (j\rittel). Nach «Report on the Migration
15° 0' k. h. Ö. L. of Birds« 1880— 87

39

1880

April 27 Butt of Lewis
Mai 15 Farne Inner

Közép (Mittel) April 27

1881

April 23
Mai 3

Tees
Bushes

S9

1882

April 5
Mai 17

Arklow Bauh
Slyne Rushes

è7

1883

April 5
Mai 13

Hunstanton
Cromarty

25

1884

Mart. 23
Mai 20

Kelso
Clare Island

22

1885

Mart. 30
Mai 20

Hannois
Broadhavn

2Ö

1886

Mart. 23
Mai 26

Bull-Point
Aranmore

95

1887

Heckeherga

Mart. 30

Mai 10

Közép (Mittel

Coninglteg

Eathlin O'Birne

aus) 8 (Jahren) évből :

SI

31°

Kurland

56 "^
?

e. sz.
k. h.

N.B.
Ö.L.

Aprii 3(J

Aprii 94—95.

Köze}}

(Mittel)

Schwedischer
Jahresbericht 40

e. sz.
k. h.

N.B.
Ö.L.

April 59

(Mittel)

« Büttner

41

Dania

56° 0'

27° 0'

e. sz.
k. h.

N.B.
Ö.L.

Mai SO)

Közép «
(Mittel)

LüTTKEN und

WiNGE 41

Mitau

56° 30'
41° 30'

e. sz.
k. k.

N.B.
Ö.L.

April 98

Közép

(Mittel)

« A. V. MiDDEND. 41

Wexiö

56° 53'
32° 29'

e. sz.
k. h.

N.B.
Ö.L.

Mai 9 1886;

Schwedischer
Jahresbericht 40

Schweden

56° 30'
? ?

e. sz.
k. h.

N.B.
Ö.L.

Mai 13 Közép « Schwedischer

(Mittel) Jahresbericht 40

Talsin

56° 40'
41° 20'

e. sz.
k. h.

N.B.
Ö.L.

April 14 18.56;

HuMMMEL

43

Kabillen

57° 0'
40° 0'

e. sz.
k. h.

Riga

57° 30'
41° 45'

e. sz.
k. h.

N.B.
Ö^L^
N.B.
Ö.L.

Mai 2

Közép
(Mittel)

(I Büttner

44

Mai 5

Közép

(Mittel)

« A. V. MiDDEND. 1 5

Kurland

57° 30'
41° 0'

e. sz.
k. h.

N.B.
Ö.L.

Mai 5

Közép

(Mittel)

« A.V. MiDDEND. 15

Gothenburg

57° 30'
30° 50'

e. sz.
k. h.

N.B.
Ö.L.

April 99

(Mittel)

Schwedischer
Jahresb. 40

Sandhamm

58° 0'
36° 0'

e. sz.
k. h.

N.B.
Ö.L.

Mai 13

Közép

(Mittel)

Àquila.

Schwedischer
Jahresb. 40

3

Északi oceáu

(Nördl.)

58'

? Api-il 28 187G;

(nach) ChALIíENGEE Exp.

Brit. Mus.

Kuss. Ostsee
Provinzen

58°

42°

0'
0'

é. sz.
k. h.

N.B.
Ö.L.

Mai

5

« E. V. MiDDEND.

45 szerint

Hellenorm

58°
44°

8'
4'

é. sz.
k. h.

N.B.
Ö.L.

]\Iai

5

Közép
(Mittel)

« E. V. MiDDEND.

45

(1

Dorpat

58°
44°

53'

24'

é. sz.
k. h.

N.B.
Ö.L.

Mai

i*

Közép

(Mittel)

(1 E. V. MiDDEND.

45

(1

Közép Scandinavia

(Mittel)

58°
?

40'
?

é. sz.
k. h.

N.B.
Ö.L.

April

ry(t

Közép

(Mittel)

(1 A. V. MiDDEND.

15

(1

Keleti Scandinavia
(Ost)

59°
?

0'
?

é. sz.
k. h.

N.B.
Ö.L.

Mai

4**

Közép

(Mittel)

(1 A. V. MiDDEND.

15

(1

Pieval

59°

42°

50'
20'

é. sz.
k. h.

N.B.
Ö.L.

April

90

1869;

« HOYNINGEN-
HUENE

46

(1

Sct.-Peters-
burg

60°

48°

0'
0'

é. sz.
k. h.

N.B.
Ö.L.

Mai
Mai

9
13

Közép

(Mittel)

1884;

« A. V. MiDDEND.

(1 E. Büchner.

15

47

«

i(

Közép Finnland
(Mittel)

G0°
?

0'
?

é. sz.
k. b.

N.B.

Ö.L.

Mai

9

Közép

(Mitte )

n A. V. MiDDEND.

15

11

Kozep Scandinavien

(Mittel)

00°
?

0'

?

é. sz.
k. h.

N.B.
Ö.L.

Mai

19

Közép

(Mittel)

" A. V. MiDDEND.

15

((

Közép Finnland

(Mittel)

G0°
?

30'
?

é. sz.
k. b.

N.B.
Ö.L.

Mai

11

Közép

(Mittel)

« A. V. MiDDEND.

15

(1

Kozep Scandinavien

(Mittel)

60°

30'

é. sz.

N.B.

Mai

i4

Közép

(Mittel)

II A. V. MiDDEND.

15

(1

Közép Fiiiniiuia
(Mittel)

61°

0'

é. sz.

N.B.

Mai

19

Közép

(Mittel)

« A. V. MiDDEND.

15

<(

Keleti Finnland

(Ost)

61°

0'

é. sz.

N.B.

Mai

H

Közép

(Mitte )

« A. V. MiDDEND.

15

«

Közép Finnland

(Mittel)

61°

30'

é. sz.

N.B.

Mai

l'i

Közép

(Mittel)

II A. V. MiDDEND.

15

II

Keleti Finnland
(Ost)

61°

30'

é. sz.

N.B.

Mai

d5

Közép

(Mittel)

« A. V. MiDDEND.

15

(1

Nyugoti Finnland

(West)

61°

30'

é. sz.

N.B.

Mai

10

Közép

(Mittel)

(1 A. V. MiDDEND.

15

«

Közép Scandinavien

(Mittel)

62°

0'

é. sz.

N.B.

Mai

14

Közép

(Mittel)

(1 A. V. MiDDEND.

15

«

Közép Finnland

(Mittel)

62°
?

30'
?

é. sz.
k. b.

N.B.
Ö.L.

Mai

18

Közép

(Mittel)

« A. V. MiDDEND.

15

«

Kuopio (Finn-
land)

63°

0'
10'

é. sz.
k.b.

N.B.
Ö.L.

Mai

15

Közép

(Mittel)

(1 A. V. MiDDEND.

15

((

Nyugoti Finnland

(West)

63°
?

0'

?

é. sz.
k.b.

N.B.
Ö.L.

Mai

15

Közép

(Mittel)

(1 A. V. MiDDEND.

15

(1

Nyugoti Finnland

(West)

63°

?

30'

?

é. sz.
k.b.

N.B.
Ö.L.

Mai

in

Közép

(Mittel)

(1 A. V. MiDDEND.

15

<(

Közép Scandinavien

(Mittel)

64°
?

30'

é. sz.
k.b.

N.B.
Ö.L.

Mai

15

Közép
(Mittel)

« A. V. MiDDEND.

15

<i

Arcbangelsk

64° 40'
58° 20'

e. sz.
k. h.

N.B.
Ö. L.

Mai 13 1864;

II GoEBEL

* 1893-ban Helleiiormba 22 évi megfigyelés szerint legkésőbben érkezett s ekkor Dorpatlmn nfiii figyeltetett meg. innen
a közép nap korai volta.

Jm .labre 1893, wo sie in Hellenorm in 22 .lalircu am spiitesten ankam, in Dorpat nicht beobachtet, daher der mitt-
lere Tng zu früh.
" Collett szerint Clu-isztianiában — .^'.> 54' ti" é. sz. alatt — a középső nap május 10.

Nach Collett ist der mittlere Tag irir Christiania — ^9"^ 54' 4t" N. B. — der 10-te Mai. ,.,ji-,.j.

(Chemel István «Utazás Norvégia végvidékére«. Budapest, 1893. p. 98). '-fii'

li)

Nyugoti Finnland

(West)

65° 0'
? ?

e. sz.
k. h.

N. B.
Ö.L.

Mai 23 Közép (nach) A. v. Middend. 1 5 szerint

(Mittel)

Luleâ

65°
39"

35'
40'

é. sz.
k.h.

N.B.
Ö.L.

Mai m-

-?7

Közép
(Mittel)

21
E

(Jahren) évből
0. Nordlinder

40 «

Nyugoti Finnland

(West)

66°

9

30'
?

é. sz.
k.h.

N.B.
Ö.L.

Mai

18

Közép

(Mittel)

nach A. v. Middend

15 «

Kozep Scandinavien

(Mittel)

67°

'?

30'
?

é. SZ.

k. h.

N.B.
Ö. L.

Mai

25

Közép

(Mittel)

«

A. V. Middend.

1.-, «

Kola (Tornea
Lappmark)

68°
40°

0'
0'

é. sz.
k.h.

N.B.
Ö. L.

Mai

25

«

Plesske

49 ..

Kolyma (Sibi-
rien)

68°

9

30'

9

é. sz.
k. h.

N.B.
Ö.L.

Juni

2

1787;

«

A. V. Middend.

Enare (Lapp-
land)

69°
46°

0'
0'

é. sz.
k.h.

N.B.
Ö.L.

Juni

2

fl

Plesske

49 «

Nvugoti Finnland

(West)

70°
46°

G'

0'

é. sz.
k.h.

N.B.
Ö.L.

Juni

11

1846

(<

A. V. Middend.

«

Novaja-Zemlja

74°
75°

0'
0'

é. sz.
k.h.

N.B.
Ü.L.

betévedve

(verflogen)

((

Heuglin

Taimyr

75°
?

0'

?

é. sz.
k.h.

N.B.
Ö.L.

betévedve

(verflogen)

«

A. V. Middend.

15 «

Spitzbergen

80° 0'
40° 0'

e. sz.
k. h.

N.B.
Ü. L.

betévedve

(verflogen)

« Gaetke 36 — (u. Ande-
ren) és mások szerint.

Figyelmen kiviil hagyva azon adatokat (u. m.
a déli félgömbön : Kiiysua, Quilimane, Victoria-
Nyanza ; az északi sarkkörön belül pedig : No-
waja-Zemlja,Taymir s a Spitzbergákat), melyeket
ebbe a kimutatásija csakis azért vettem fel, hogy
a füsti fecske (Hirmido rustica, L.) törzsfajnak
földirati mozgását illustrálj am, eltekintve — mon-
dom — ezektől az adatoktól, az adatok össze-
foglalásából mindenek előtt azt láthatjuk, hogy
a füsti fecskének egész elterjedésére, vagyis
európai tartózkodási helyeinek megszállására
92 napra van szüksége ; ha ugyanis a Murcia-
ról kimutatott február 25-él legkorábbi, s a
Nordlinder-féle kitűnő megfigyelések középszá-
mát, májas 27-ikct (Líífoí-ból) legkésőbbi beér-
kezésnek veszszük. De meg kell még jegyeznem,
hogy ez az időköz némely években még nagyobb,
mert pl. Luleâljan a beérkezés dátuma május
1 6-ától június 7-éig ingadozik, s ekként a különb-
ség 23 napot tesz ki.

Ebben az ingadozásban megfér még az az
adat is, a mely e madárfaj fészkelési körének
legészakibb részére vagy legalább oly pontokra
vonatkozik, hol a fészkelés még feltehető, mint
pl. Köln, az é. sz. 68° alatt; sőt Eiiare az é. sz.
69° alatt, honnan június 2-iki dátumot birunk,
mely még mindég Luleâ ingadozásán belől esik.

Mindezekből megczáfolhatatlanul kitűnik,

Abgesehen von jenen Daten, welche ich nur
zur Illustration der Bewegung der Stamm-
form — Hiruudo rustica Ijhmé — in vorstehen-
den Ausweis aufgenommen habe, wie es jene der
südlichen Breiten — Knysna, Quilimane, Vic-
toria-Nyanza — dann der hocharktischen Punkte
— Nowaja-Zemlja, Taimyr, Spitzbergen — sind,
folgt aus der Zusammenstellung vor Allem, dass
die liauchschwalbe zu ihrer Verbreitung, richti-
ger zur jährlichen Besetzung ihres europäischen
Gebietes durchschnittlich nicht weniger als 92
Tage bedarf, wenn nämlich Murcia als ausge-
wiesenes frühestes Datum — 25. Feber — , die
aus NoRDLiNDERS ausgezeichneter Beobachtung
in Lulca gewonnene Mittelzahl — 27. Mai —
als spätestes Datum angenommen werden ; wo-
bei jedoch bemerkt werden muss, dass dieser
Zeitraum in manchen Jahren noch vergrössert
wird, weil z. B. in Luleâ die Schwankung der An-
kunftszeiten zwischen den 16. Mai und 7. Juni
fällt, mithin 23 Tage beträgt.

In diese Schwankung fällt dann auch jenes
Datum, welches sich auf die, für diesen Vogel
als nördlichste Grenze seiner Brütezone gelten-
den, oder annehmbaren Punkte bezieht : Kola
mit 68° n. B. ; ja selbst noch Enare, unter 69°
n. B. mit dem Datum vom 2. Juni fällt inner-
halb der Schwankung von Luleâ.

Schon hieraus geht unwiderleglich hervor,

3-

20

hogy a vonulás idejére a madár röpülő képes-
sége nem mértékadó ; mert hisz' a füsti fecské-
nek — gyors repülése mellett, mint már tud-
juk — nem hogy 9í2 napra, de ugyanannyi órára
sem volna szüksége a Murciától, sőt Knysnától
Luleâig terjedő útvonal megtételére, s hogy tehát
más tényezők befolyásolják s irányítják a vonu-
lás egész lefolyását.

Miu'ciát, illetőleg az e pcnitra vonatkozó egyet-
len dátumot azért fogadtam el, mert Giglioli
Sicilia és Sardinia szigetére vonatkozólag is
február utolsó napjait veszi fel. Sorozatos ada-
tokkal e helyekről — sajnos — nem rendel-
keztem.

/. A megfigyelési pontok.

Nagy fontosságú a beérkezési adatoknak min-
dig az illető pontok középszámaira támaszkodó
és oly irányi! beható vizsgálása, a mint azok az
előhaladás sorrendjél)en alakulnak, még pedig
első sorban az északi és déli viszonylatokban :
vagyis az északi szélességi fokok szerint, majd
másodsorban a kelet-nyugoti viszonyt véve.

Az első használható középszámot Smyrnából
(38°25') bírjuk: márczius 8-át; Olaszország
■ — 42° é. sz. (közép) — beérkezési közéjjszáma:
márczius 14. Ezt követi Spalato — 43°30' —
melynek középszáma : márczius 1 8 ; Parmának
— 44°42' — márczius 17-iki középszáma nem
vehető figyelembe, mert mindössze csak két ada-
ton alapul. Következik Monfalcoiic — 45°48' —
márczius 28-ával; majd Genf — 46° 18' —
márczius 30; Lausanne — 4G°30' — már-
czius 31 ; Char — 46°o0' — márczius 30-ával.
A svájczi adatok — a mint látható — j^ompá-
san sorakoznak. A Svájczra vonatkozó régibb
összeállításon kivül, Fatio és Studcr tudoroknak
szélesebb alapon egy újabbat is köszönhetünk
(1. Irodalom, 14), melyben sok az érdekes és
nevezetes. Mindenekelőtt a Szent Bernard hires
hoszpicziuma két februáriusi (! !) • — 18 és 28 —
adatot jegyzett fel, mely egyelőre meg sem Ítél-
hető ; e magasság rendes középnapja április
13-ika lehet; Splügen-nek csupa májusi adata
van, a közép május 9-ikére esnék. Az összes
ismeretes közép-napok — a februáriusi és máju-
siak kirekesztésével — a terület középső napja,
április 2-ika volna, mi meg is felelne a hegyes
jellegnek. Szépen talál Genf, melynek közép-

dass hier das Flugvermögen des Vogels nicht
entscheidend ist, weil ja die liaucbschwallie wie
wir schon wissen mit ihrem rapiden Fluge nicht
einmal 92 Stunden, geschweige so vieler Tage
bedarf, um die Entfernung zwischen Murcia, ja
selbst Knysna und Lulea zu durchmessen, dass
hier also noch andere Factoren wirken und
leitend eingreifen.

Ich habe ]\Iurcia, richtiger das auf diesen Ort
bezügliche einzige Datum, deswegen acceptiert,
weil Giglioli auch für Sicilien und die Insel
Sardinien die letzten Tage des Monates Feber
anführt. Datenreihen standen mir leider nicht
zur Verfügung.

/. BeobacMungspunkte.

Von grösster Wichtigkeit ist nun die Unter-
suchung der Ankunftszeiten, so wie sich diesel-
ben in ihrem Vorrücken darstellen, u. z. in
erster Reihe von Süd nach Nord, also nach den
Breitegraden, sodann in ihrem Verhältnisse z\i
Ost und "West u. z. auf die vorhandenen mittle-
ren Daten der l'unlde basirt.

Das erste brauchbare Mittel ist jenes für
Smyrna, mit dem 8. März — 38° 25' : — Italien

— Mittel 42° n. B. — hat den 14. März. Es
folgt Spalato — 43° 30' — dessen mittlerer Tag
der 18. März ist; jener für Parma — 44° 42'

— März 17. — stört nicht, weil er nur auf zwei
Beobachtungen gegründet ist. Es folgt nun '\lo\\-
falcone — 45° 48' — mit März 28. ; dann Genf

— 40° 18' — März 30.; Lausanne — 4(1° 30'

— März 31. ; Chur — 4ü° 50' — März 30. ; die
schweizer Daten — wie wir sehen vortrefflich
stimmend. Ausser diesen älteren Zusammen-
stellungen für die Schweiz verdanken wir dem
Eifer V. Fatio's und Tb. Studeks eine neue Be-
arbeitung auf viel breiterer Grundlage (vide
Litteratur, 14), welche viel des interessanten
und merkwürdigen bietet. Vor Allem führt das
Observatorium des Hospizes auf Set. Bernhard
zwei Feberdatcn (!) — 18. und 28. an., welche
sich vorderbaiul jeder Beurtlieilung entziehen ;
das normale Mittel für diese Höhe dürfte der
13. April sein; Splügen hat lauter Mai-Daten,
das elittel wäre der 9. Mai. Alle bekannten
Mittel zusammen, jedoch mit Ausschluss der
Feber- und IMai-Daten, welche ausserordentlich
sind, hätte die Schweiz als Mittel den 2. April,
was dem gebirgigen Charakter entspricht. Sehr
schön ist die Uebereinstimmung für Genf, welche

n

napja Necker és Fatio-Studer isziiiut mái-
czius 30-ika.*

Keletre menve, teszem Odessznìia — a 46"30'
é. sz. alá — innen feltűnő késő boérkezé.sröl
tanúskodó adatot kapunk : ápr. 1 1-et, noha lold-
irati fekvése — északi irányban — a schweitzi
pontokkal összevág ; nyugat felé menve Ihdlf'ni :
ápr. á-ával, s még messzelib nyugatra Maliijíiij

— 47^45' — márczius 31-ével, ezzel ellenkező
taniiságot uyiijt ; mig ellenben Abteiiau — ápri-
lis lű — Kiscitciu-Yel szépen összevágna, minek
azonban Abtenau magas fekvése — a salzburgi
alpesi régiókban — elég elfogadható magyará-
zatát adja.

Bécfi középszáma: ápr. 4-ike, SltiUíjart és
Plochingen, tehát Bécscsel egy irányban a 48°
és 49° alatt köz()lt fekvőhelyeké ápr. 5., illetve
az utóljbié ápr. 9. lenne, mely iitóbbival Maiiclie

— 49°20' — is megegyezik. Troppau nem
vehető számba, mert innen csak két adat áll
rendelkezésre: 1879 — 80. ápr. 16. cs 17-ike,
miért is a beérkezési dátum elfogadható inga-
dozását adni s a középső napot kiszámítani
nem lehet.

Az 50-ik szélességi fok alatt a középeurópai
fekvésű Majna melletti Fraiikfurt középszáma :
ápr. 6. A nyugatra fekvő Cornwall szigeteké

— 50° 10' — ellenben ápr. 22-ikc lenne, össz-
hangban a messze — mintegy 30 hosszúsági
fokkal — keletre fekvő Kieiu középszámával:
ápr. 23-ikával. Schöiijiries-neii, Aussig mellett,
aránytalanul késői dátuma van, mi talán fek-
véséből vagy egyéb helyi viszonyaiból folyik.

Az 51. szélességi fokon fekvő szigetségi Cats-
fleld — daczára északibb fekvésének — korábbi
középszámot ad: ápr. 17, mint a délibb fekvésű
Cornwall. Hogy mennyiben játszanak itt közre a
talán megváltozott viszonyok (mert hiszen
Marckwick szép megfigyelési sorozatai a múlt
századliól valók) egyelőre nem fejthető meg.
A szárazföldi Geldern már ismét korábbi kö-
zépszámot ad: àpï. 10-ikét; messzebb nyu-
gatra: Torgati ápr. 19-ét, s a közép fekvésű
Quenstedt ápr. 14-ét.

Az 52. szél. fok alatt Oldenburg középszáma
ápr. 10-ike, közel hozzá : Grashergé pedig már

* Fatio-Studernél Thiin-ra vonatkozólag ápi'ilis
31-ike |!) áll, mi nyilván sajtóhiba, márczius .31. he-
lyett, mely Bernhez képest — márczius 28. — talál
is. Nevezetes Salis — 16 — állítása, hogy a füsti
fecske sokszor a Rajna ellenében, tehát északról délre
éri el Chuil;,

laut Necker und FATio-STUDEsden 30. März als
Mittel ergiebt. *

Die Ablenkung nach Osten, zunächst Odessa

— 4(;° 30' — hätte ein auffallend spätes Mittel-
datuiii, d. i. den II. April, obzwar seine nörd-
liche Lage jener der schweizer Punkte ent-
spricht, dem das wieder westliche Hallein mit
April 2., das noch westlichere Maligny — 47° 45'

— mit ^liirz :)1. entgegenstehen, wogegei Ab-
tenau — Apr. I :'.. — mit Kisenew gut stimmen
würde, wobei jedoch die mindestens subalpine
Lage Abtenaus — im Salzburgischen — erklä-
rend ist.

Wien hätte den 4. April, Stuttgart und Plo-
chingen, also mit Wien sämmtlich unter 48° und
bis 49', ersteres den 5, letzteres den 9. April als
mittleren Ankunftstag, mit welch letzterem
Manche — 49° 20' — übereinstimmt. Troppau
entfällt, weil von diesem Punkte nur zwei Da-
ten: IG. und 17. April 1879 — 80 vorliegen, da-
her die Schwankung der Ankunftszeit nicht in
Piechrnmg genommen werden kann.

Im 50. Breitegrade hat das centraleuropäische
Frankfurt a/M. den 6. April als mittleren An-
kunftstag, wogegen das westliche insulare Corn-
wall — 50° 10' — den 22. April hätte und mit
dem weit östlichen Kiew — Unterschied ca. 3(j
Längengrade — , welchem als eigentliches Mittel
der 23. April zukäme, übereinstimmen würde.
Schönpries, bei Aussig hätte ein unverhältniss-
mässig spätes Datum, vielleicht durch die Lage
oder lokale Verhältnisse licgründet.

Im 51. Breitegrade hätte das insulare Cats-
field, trotz nördlicherer Lage einen früheren
Tag. ■ — April 17. — als das südlichere Cornwall.
Wie viel auf hier im Laufe der Zeit veränderte
Verhältnisse ankommt, da ja Makkwicks schöne
Beobachtungsreihe aus dem vorigen Jahrhundert
stammt, das bleibt dahingestellt : das continen-
tale Geldern hat wieder einen früheren Tag —
April — , 10. das mehr westliche Torgau den 1 9. ;
Quenstedt, central gelegen, den 14. April.

Im 52. Breitegrade hat das insulare Cam-
bridge den 19. April, das continentale Braun-
schweig den 10. April als mittleren Ankunftstag.

Im 53. Breitegrade hat Oldenburg den 10.

"" Fatio-Studer geben für Thun p. 178 den 3 I.April (!)
an ; soll gewiss März heisseu, da für das nördlichere
Bern der mittlere Tag der 2S. März ist. Bemerkens-
werth ist die Angabe von Salis — l'i — dass die
Eanohschwalbe oft das Eheinthal avfivíivta, also von
Nord nach Süd nach Chur gelangt!

május í-ika. (!) E nagy különbség, tekiutve, hogy
mindkét hely nagyon hasonló fekvésű, s az el-
térés, a szélességi és hosszúsági fokokat tekintve
is, csak jelentéktelen, a fekvéskülönbségből ki
nem magyaiiizható. Daczára ennek, a füsti fecske
beérkezési dátuma 1884-ben Oldenburgra nézve
április 7-ike, s Graslx'rgre május 10-ike {!), s
hasonlii arány l;ithat('> a Hylviák Iteérkezési dátu-
mai között is. Ezen — Németországra nézve
bizonyára késő — dátumot nem vettem számí-
tásba, hanem a Greifswaldról való adattal helyet-
tesítettem.

A Schiofrin-ve vonatkozó középszám nem szi-
lárd, mert csak k('t t'vi megfigyelésre támasz-
kodik.

Sfetíbi középszáma — ápr. i'7-ike — Olden-
burg és Neuwarji-hoz viszonyítva nagyon ké-
sői, ellenben megegyez a távol Kelet-Ázsiáhan
(88 fokkal keletre fekvő) Aiujara középszámá-
val. Különben én azt hiszem, hogy a stettini adat-
nál úgynevezett belterületi (intravillan) adattal
van dolgunk. Töl^bszörösen észleltem ugyanis,
hogy a füsti fecske megérkezése után najjok
hosszant a városok külterületén {extravillan)
időzik, mielőtt a város belsejében is megjelen-
nék; így például lS92-ben Budapesten, hol a
külterületen — békásmegyeri sziget — már
márczius ií8-án látható volt, s a városba mégis
csak április 7-ikén, tehát 11 nappal később tar-
totta bevonulását. Különben ugyanezt a közép-
számot — április í:27-ikét — kapjuk ki a német
erdészeti-phíenologiai megfigyelési adatokból is,
pedig ezek messze onnan, Németország észak-
keleti részéből valók.

Az 54. szélességi fok alatt Diìjcpcr-Smoleìisk,
mint legkeletibb pont, középszáma május 5-ike,
8 Greifswald-é, mely 18 fcjkkal nyugotra fek-
szik, április 5r!-ika. Utóbbival egészen egylícvág
Elöpomiticráiúa küzépszáma,míg ellenben mind-
kettővel szemben valódi próbakövet alkot Hiutz
W. I. 39 évre szóló megfigyelési sorozata, mely
április '30-iki középszámot ád, s április 8-ikától
május 1-jéig terjedő, azaz 24 napos ingadozást
állapít meg.

Az 55. szélélességi fok alatt, a svéd Hecke-
berfja középszáma ajirilis ìJO, s az 56. szél. fok
alatt fekvő Milau-é ápr. 28-ika.

Az 57. szél. fok alatt kezdenek a májusi dátu-
mok uralkodni. Így KabilU'ii középszáma : május
2-ika, liiga-é : május 5-ike. Ellenben a svéd
Gotlienbiirg-é még mindig csak : ápr. 9-ike, míg
Sandhamm-é — daczára, hogy csakis fél fok-

April, das nahe C4rasberg dagegen den i. Mai (!)
als mittleren Ankunftstag. Dieses Missverhält-
niss kann aus der Lage durchaus nicht erklärt
werden, weil dieselbe bei beiden Punkten eine
ähnliche, der Unterschied nach geogr. Breite
und Länge auch'_kein bedeutender ist ; dennoch
ist die Ankunft der Rauchschwalbe pro 1S84
für Oldenburg mit 7. April, für Grasberg mit
10. Mai (!) angegel)en und ein gleiches Verhält-
niss wiederholt sich hier auch bei Sylvien. Ich
habe diesen jedenfalls zu späten Ankunftstag
bei «Deutschland« nicht in Rechnung gezogen,
sonilcrn jenen von Greifswald substituirt.

l)as Mittel für Schwerin ist nicht fest, da es
blos auf zwei .Tahresdaten beruht.

Stettin hat in Vergleich zu 01ileub\u-g und
Neuwarp ein sehr spätes mittleres Datum — 27.
April — , welches mit dem weitest östlichen von
Angara in Asien — Unterschied etwa 88 Län-
gengrade — übereinstimmt. Es scheint übrigens,
dass wir es in Stettin mit einem sogenannten
Intravillan-Datum zu thun hal)en. Ich habe
nämlich vielfach beobachtet, dass die Rauch-
schwalbe nach ihrer Ankunft tagelang im Extra-
villan verweilt und erst dann in der Stadt
erscheint, so z. B. 1892 in Budapest, wo sie im
Extravillan — Békásmegyeri-sziget — schon ara
28. März sichtbar war, in der Stadt jedoch erst
am 7. April, also eilf Tage später erschien. Das
gleiche Mittel — Apr. 27. — ergeben übrigens
auch die deutschen forstlich-phänologischen
Beobachtungen, die weit im Nordosten Deutsch-
lands ausgeführt wurden.

Im 54. Breitegrade hat Dnjepr-Smolensk —
als östlicher Punkt den 5. Mai, Greifswald,
welches 18 Längengrade westlicher liegt, den
2o. April als mittleren Ankunftstag ; mit letzte-
rem stimmt der mittlere Tag Vorponnnerns voll-
konnnen überein, wogegen den Probierstein für
beide die :59-jährige Beobachtungsreihe von
W. lIiNïz I. bildet, welche als mittleren Tag d(>n
2U. April ergiebt und eine Schwankung von 24
Tagen — 8. April. — 1. Mai erweist.

Im 55. Breitegrade hat das schwedische
Heckeberga den 30. April, im 56. Breitegrade
Mitau den 28. April als mittleren Ankunftstag.

Im 57. Breitegrade beginnen die Mai-Daten
als mittlere vorzuherrschen. SohatKaliillen den
2. Mai, Riga den 5. als mittleren Ankunftstag.
Dagegen hat das schwedische Gothenburg noch
innner den 29. Ajjril, wogegen das nur einen
halben Grad nördlicher gelegene Sandhamm

ââ

kai fekszik északabbra — aránytalanul leltiino
későre: május 13-ikára esik.

Az 58. szél. fok alatt áll Helleiiorm május 5.,
és Dorpat május 2-iki középszámmal ; itt mégis
meg kell jegyeznem, hogy a középszám meg-
állapítását épen az 1 893. év elöntötte el, mikor
is az összes ismert adatok között legkésőbb
érkezett a füsti fecske Curland területére, hozzá
Dorpatban épen ez évben senki sem figyelt.
Hellenorm középszáma különben teljesen egybe-
vág azzal, melyet Middendorff A.von.Curlandra
nézve kiszámított. A beérkezési dátumok inga-
dozása, Middendorff E. von szerint, Hellenorm-
ban 22 napot tesz ki.

S végül még egy középszámot birunk a 65.
ész. szél. fok alól, Lulea-ból, honnan Nordlinder
21 éves megfigyelései május (26^ — -27) közép-
számot adnak. A beérkezés rendessége, s egyúttal
kiváló éles megfigyelés mellett tanúskodik az a
körülmény, hogy a füsti fecske Luleâban az
alábbi évcklien tényleg a közép napon, vagy a
legközeletilii napokon érkezett:

Még pedig: 1885-ben május 25-én.

1869 «

«

26

1872 «

«

26

1874 .

ti

26

1871 «

((

27

1876 «

«

28

1884 «

«

28

A megfigyelési pontok meglevő középszámai
tehát nagyban és egészben azt a tanúságot ad-
ják, hogy minél inkább északra fekszik valamely
pont, annál későlibre esik a középszám, s a mel-
lett, mintha még az is kitűnnék összehasonlítá-
sukból, hogy a nyugati szigetségi, s a távol ke-
leti pontok a középszámok későbbre esnének,
mint a közéj) európai földségiek.

//. Megfigyelési területek.

De vonjunk l)e vizsgálódásunk körébe már
most egyes megfigyelési területeket is. Sajnos,
hogy az annyira fontos Olaszországot, Spanyol-
és Francziaországot, valamint a Balkán félszi-
getet nélkülöznöm kell.

Mariiiarország középszáma (az egész országra
vonatkozólag) április 7-ike. A legészakibb pont:
Szepes-Béla — 49° U '4", 631 méter — közép-
száma, 10 megfigyelési adatból levonva : április

im liJ. Mai cinen verháltnissniiLsHÍg auffallend
späten mittleren Tag hätte.

Im 58. Breitegrade finden wir Hellenorm mit
dem 5., Dorpat mit dem 2. Mai, doch ist zu be-
merken, dass für die Feststellung des Mittels
gerade das .lahr 1893 den Ausschlag gab, wo
die lîauchschwalbe in Kurland unter allen be-
kannten Daten am spätesten ankam, in Dorpat
jedoch jiivlit beobachtet wurde ; das Mittel von
Hellenorm stimmt übrigens vollkommen mit
jenem, welches A. v. Middendorff für ((Kur-
land» festgestellt hat. Die Schwankung der An-
kunftstage beträgt für Hellenorm nach E. von
Middendorff 22 Tage.

Für den 60-sten Breitegi'ad haben wir Set.
Petersburg mit dem Mittel : Mai 9.

Endlich haben wir noch ein Mittel für den
65. Breitegrad, u. z. Lulea, woselbst die 21 -jäh-
rige Beobachtung von Nordlinder einen mitt-
leren Ankunftstag, d. i. den 26 — 27. Mai ergiebt.
Die Eegelmässigkeit der Ankunft • — aber auch
die Schärfe der Beobachtung — wird dadurch
bewiesen, dass die ßauchschwalbe in Lulea
thatsächlich in folgenden .Jahren an den mitt-
leren und allernächsten Tagen ankam, u. z.

Mai

25.

1885

26.

1869

26.

1872

26.

1874

27.

1871

28.

1876

28.

1884.

Aus den vorhandenen Mitteln für Beobach-
tungspunkte ergiebt sich sonach im Grossen
und Ganzen, dass je nördlicher der Punkt, desto
später der mittlere Ankunftstag und hat es den
Anschein, dass die westlich-insularen und die
weit-östlichen Beobachtungspnnkte spätere mitt-
lere Ankunftstage haben, als die central-euro-
päisch-continentalen.

II. Beohachtungsgehiete.

Wir wollen nun auch die Beol)achtungsge-
biete einer näheren Betrachtung unterziehen.
Leider muss ich das so wichtige Italien, Spa-
nien, Frankreich und auch die Balkanhalbiusel
entbebi'en.

Für Ungarn ist das Landesmittel der 7. April,
das nördlichste Mittel — Szepes-Béla, 49° 11'
4", 631 M. — hat aus zehn Beobachtungen das
Mittel : 18. April ; das südüchste Mittel aus allen

"24

18-ika; ii k<gdélibl) középszáui (lu vonva a 44"
É. Sz. alatt fekvő összes pontok adataiból) mart.
29-ike ; s a középidő, mely alatt a füsti fecske
Magyarországot nicp;szállj a: 21 nap.

Würiembenj középszáraa, levonva aztKoenig-
Warthausen R. báró adatail)ól, daczára hogy
középfekvése északibli Magyarország középfek-
vésénél, azzal mégis egészen megegyez : t. i. apr.
7-ike. • — Aiislria (bele nem értve Dalmatiát és
Lstriát) középszáma : április 1 5-ike, melynek el-
bírálásánál a magyarországi és württemhergi kö-
zépszámmal szemben, nem annyira az északibb
középfekvés, mint inkább a terület hegyes jellege
mértékadó. — Bajororfizácj alsó részének közép-
száma Jseckcl megfigyelései alapján : április
6-ika. — Belgiumé, Dubois és de Selys-Long-
champs adatai nyomán : ápr. 7 — 8 között ; s
Szászországé, sajnos hogy csak egy évi megfigye-
lés alapján: április 15-ikc.

Egész Németország, azaz a megfigyelési pon-
tok által körülölelt terület, középszáma április
16—17 lenne, miből látható, hogy az évi kö-
zépszámok április 13 — 18-ika közé esnek. Nagy
átlagltan felvehető, hogy a füsti fecske a déli fek-
vésű pontokat szállja meg legelőbb, kiváltképon
firankeiiA, s legkésőblien az északi és északkeleti
pontokat. Grasberg megfigyelő helynek, mint
már az előbbi szakaszban láttuk, a dologban fel-
tűnő szerep jut, minek jelentőségére későbbi
megfigj'elések vethetnek világot. Lehet, hogy
itt is belterületi adatokkal van dolgunk.

Némelországbaii ugyanazon viszony megnyi-
latkozását látjuk, az egyes megfigyelési területek
s a déli és északi megfigyelési pontok között,
mint Magyarországon. — Plocìiìngeìi-ie nézve
ugyanis (a 4S° 49' É. sz. alatt) ápr. í)-ike a
középszám, Grcifswiiiá, Pommeraniií. és üj-
Eló'pommerania-m nézve pedig (mindhárom az
54° alatt) ápr. 22-ike.

Angiid középszáma: ápr. (24— 2ű-ike) lenne,
mi megfelel az ország elég magas északi közép-
fekvésének (az .'J.'3° É. sz. alatt), mihelyest ezt az
adatot Német- és Magyarország adatával össze-
hasonlítjuk. Az évi középszámok ápr. 2 1 -tői ápr.
29-éig ingadoznak, mire mindenesetre befolyás-
sal van a megfigyelő hálózat nagy terjedelme is.

Si'éáország-hói, (.jG" É. sz.) csakis az 1886.
évi középszámot birom : máj. 13-ikát; ez a da-
tum a megfigyelési pontok földirati fekvéséhez
arányítva kissé késői.

l'unkten des 44° n. V,. wäre der 29. März ; das
Mittel der Zeit, liinnen welcher die Eauch-
schwalbe Ungarn bezieht, beträgt 21 Tage.

Das Mittel für "Württemberg, M'äre auf Grund
der Daten des Baron E. KöNIG-^YAETHAUSEN trotz
der nördlicheren mittleren Lage jenem Ungarns
vollkommen entsprechend, d. i. der 7. April.
Oesterreich hätte — mit Ausschluss von Dal-
mtitien und Istrien, als mittleren Tag den 15.
April, wobei gegenüber von Ungarn und "Würt-
temberg weniger die nördlichere mittlere Lage

— 49° — als vielmehr der gebirgige Charakter
in die Waagschale fällt. Bayern u. z. das niedere,
hätte aus .Täckel's Beobachtungen ein Mittel
vom (>. April ; Belgien nach Dubois und De
Selys-Longchamps ein solches zwischen dem
7 — 8 April; Sachsen — leider nur auf ein Jahr,
1888 basirt — den 15. April.

Der mittlere Tag für ganz Deutschlalid, d. h.
so weit das Gebiet mit Beobachtungsstationen
besäet war, wäre der 16 — 17. April, wobei er-
sichtlich ist, dass die -Jahresmittel zwischen dem
13. und 18. April schwanken. Im Grossen und
Ganzen ist zu entnehmen, dass die Eauch-
schwalbe am zeitigsten auf südlicheren Punk-
ten, besonders in Franken erscheint, am spä-
testen auf nördlicheren und nordöstlicheren
Pu)ikten. Der Beoliacbtungspunkt Grasberg
spielt dabei eine auft'allende Eolle, deren Be-
deutung spätere Beobachtungen klären können.

Es ist übrigens nicht ausgeschlossen, dass es
sich auch hier um Litravillan-Daten handelt.

Auch liei Deutschland manifestirt sich wie
bei Ungarn das nämliche Verhältniss zwischen
dem Datum des Beobachtungsgebietes und je-
nem der südlicheren und nördlicheren Punkte.
So ist der mittlere Tag für Plochingen, — 48° 49'

— der 9. April, für Greifswald, Pommern und
Neu-Vorpommern — alle unter dem 54° —
der 22. April, als wahrer mittlerer Tag er-
sichtlich.

England hätte als mittleren Tag den 24—25.
April, was wieder der nördlicheren mittleren
Lage — 55 ° — entspricht, sobald wir dieses Da-
tum mit jenem Deutschlands mid Ihigarns ver-
gleichen. Die Jahresmittel schwanken zAvischen
dem 21. und 29. April, wobei natürlich die Aus-
dehnung des Beobachtuugsuetzes von Ein-
fiuss ist.

Für Schweden — im 56° n. B. — habe ich nur
das Mittel für das Jahr 1886, den 13. Mai; für
die Lage der Beobachtungspunkte etwas zu spät.

â5

}{őZ('jhSk((n(liii(ífiár(d az 58° É. sz. alatt kez-
dődnek azután Middendorf A. sorozatos közip-
számai. Az említett 58° É. sz. fok alatt a közép-
szám április 30-ika lenne, tehát Curland legjobb
adataihoz hasonlítva kissé korai ; ezután követ-
keznek Közép-SkauJinávia következő szélességi
fokok alatti részei :

a G0° alatt : máj. 12-ike a középszám
62° « « 14 fl «

64° « « 15 c, ,

67° (I « í25 « (I

Tehát a magasabb fekvésnek mindig megfelelő
későbbi középszám.
Közép-Fiaiiland a :

60° alatt : máj. 9-ike
60° 30' « « 11 «
61° « « 12 «

61°30' « « 14 «
62°30' « «18 «

Nyugal-Fhinland a :

61° alatt : máj. 10-ike

63° « « 15 «

63° 30' « « 19 «

65° « » 23 fl

66^ « « 18 «

70° « június 11 (( ez utóbbi

csak magában álló adat.

Nagy egészében tehát itt ugyanazon jelenséget
látjuk : minél magasabbra megyünk északnak,
annál későbbi a középszám; csakis a G6° alól
való adat kétséges. Kuopio is, majd — egy adat-
tal — ArchaiUjeÌAÌi, s végül Kola, Kohima, és
Enare is e törvénynek hódolnak.

III. Az egyes adatok.

Az egyes adatok — szigorúan véve — nem
alkalmasak arra, hogy hozzájuk combinatiókat
fűzzünk. Nagy átlagban ugyan rájuk is érvényes
a szabály : minél északibli a fekvés, annál későbbi
a beérkezés dátuma, pld. Murcia, február 25-iki
dátuma, mégha 7>H/(^((HrtA' legkorábbi beérkezési
dátumával hasonlítjuk is össze t. i. máj. 16-iká-
val, akkor is 81 napi külömbséget találunk; de
miután tudjuk, hogya Luleáról való adatok kö-
zött május Ifj-dika egy 21 éves megfigyelési so-
rozat legkorábbi dátuma, nincs egyáltalán semmi
támasztónk, Murciának vagy bármely más fel-

Aquila.

Mit Mittel-Scandinavien im 58. Breitegrade
lieginnt dann die Reihe der Mittel von A. von
MiDDENDORFF. Im angeführten Breitegrad wäre
das Mittel noch April 30., also im Vergleich zu
den besten Daten Kurlands zu früh ; dann folgt

Mittel-Scandinavieu :

im 60°

Mai 12;

« 62°

« 14;

« 64°

« 15;

« G7°

« 25:

Also ein der höheren Breite entsin-echendes
späteres, mittleres Datum.
Mittel-Finnland :

im G0° Mai 9 ;

« 60° 30' <. 1 1 ;

« 61° « 12;

« 61° 30' <i 14:

« 62° 30' « 18;

West-Finnland :

im 61° : Mai

10;

« G3°

15;

« 63° 30' «

19;

« 65° «

23;

« 6G°

18;

« 70° Juni

11 als einzelner

Datum.

Im Ganzen also die nämliche Erscheinung :
je höher die Breite, desto später der mittlere
Ankunftstag. Nurder GG° Breitegrad ist fraglich.
Auch Kuopio, dann das einzelne Datum für
Archangelsk, endlich für Kola, Kolyma und
Enare fügen sich in dieses Verhältniss.

///. Die einzehisn Daten,.

Die einzelnen Daten sind, strenge genommen,
zur Combination nicht geeignet. Im Grossen
und Ganzen zeigen zwar auch sie die Kegel : je
nördlicher desto später, zum Beispiel Murcia
mit 25. Feber selbst im Verhältniss zum jüng-
sten Datum von Luleä, d. i. Mai IG, zeigt einen
Unterschied von 81 Tagen ; aber indem wir von
Luleä wissen, dass der 16. Mai das jüngste Da-
tum einer 21 -jährigen Reihe ist, haben wir
durchaus keinen Anhaltspunkt zur Beurtheilung
des einzelnen Datums von Murcia, oder jenes
irgend eines anderen der angeführten Punkte,

4

^6

sorolt pont adíitainak megl)irálásáboz, honnan
csak egyes adatokat ismerünk. Csakis azon ma-
gában álló adatok, melyek egy meglehetősen
megfigyelt területről valók, vehetők számításba,
de ezek értéke is csak az irányban bírálható
meg, hogy az ismert ingadozások körén belül
vagy kívül esnek-e. így péld. Németország kö-
zépszámainak ingadozása márezii:s 27-től május
9-ig terjed, a miből aztán az következik, hogy
pld. Gr. Peterwitz, Görlitz, Altenbach, Hohen-
stein egyes adatai, mind az ingadozás határain
belül maradnak, s ennélfogva uz eddig fölfedett
területi középszámot nem érintik. Ennek azon-
ban persze csak relatív értéke van.

Következtetések.

Ezekből az adatsorozatokból s a hozzájok fűzött
fejtegetésekből, föltétlenül az következik, hogy a
füsti fecske vonulásának, mint mozgós jelenség
megbirálásának minden esetre legbiztosabb, mert
valóban pontos alapja: — a pontnak t. i. s a
napnak a hol, s a mikor a madár beérkezik pon-
tos megjelölése, — még nagyon-nagyon hézagos
és gyenge arra, hogy megengedhetnők magunk-
nak a külömbözö pontokat pld. egyes vonalak-
kal összekötve, mint vonulási utvonalakat meg-
jelelni. Annál kevésbbé pedig, mert tagadhatatla-
nul bizonyos, hogy az egyes területek természeti
alakulása a madarak megjelenésére és fokozatos
elterjedésére nagy befolyást gyakorol. Csakis ha
majd egy tervszerűen felállított megfigyelési háló-
zat segélyével, minden egyes év jelenségeit hely,
földú-ati fekvések, • — idő — beérkezési dátumok
s az illető pont természeti alakulását illetőleg is,
az összes lényeges klimatikus és meteorológiai
adatokkal együtt hasonlíthatjuk össze és bírál-
hatjuk meg, s így felszerelt adatsorozatokat
minden pontrúl bírni fogunk, melyek egyrészt a
beérkezési ingadozásokat tárják fel, másrészt az
illető pontra jó középszámokat eredményeznek,
csakis akkor lesz lehetséges az itt kifejtett mód-
szer segítségével, a vonulás jelenségeinek lénye-
gét megközelíteni.

Hogy e módszernek mily nagy jelentősége
van, azt csattanósan bizonyítják a magyar
ornithologusok és a magy. kir. erdőhivatalok
által 1890/91 -ben végzett mintamegfigyelésered-
ményei, szembe állítva a magy. meteorologiai-
és földmágnességí intézet hálózatának eredmé-
nyeivel.

wo uns nur ein einzelnes Datum zur Verfügung
steht ; nur jene einzelnen Daten, welche in ein
annehmbar lieobachtetes Gebiet gehören, kön-
nen insofiruc Hilf ihren Wert geprüft werden;
ob sie innerball) oder ausserhalb der Grenzen
der bekannten Schwankung liegen. So z. B.
liegt die Schwankung für Deutschland zwischen
März 27. und Mai 9, woraus folgt, dass die ein-
zelnen Daten z. B. von Gr. Peterswitz, Görlitz,
Altenbach, Höllenstein sämmtlich innerhalb
der Grenzen der Schwankung liegen, daher das
bis jetzt ausgewiesene Gebietsmittel nicht alte-
rüen, was aber freilich nur von relativem
Werte ist.

Conclusion. '

Aus diesen Datenreihen und den daran ge-
knüpften Erörterungen geht unwiderleglich
hervor, dass die sicherste, weil wirklich exacte
Grundlage zur Beurtheilung des Zuges der
Eauchschwalbe als Bewegungserscheinung, d. i.
die Fixirung des Punktes, wo i;nd des Tages, an
welchem der Vogel dort eingetrofi'en, noch viel
zu lückenhaft und zu schwach ist, als dass es
gestattet wäre, die verschiedenen Punkte z. B.
durch Linien zu verbinden und als Zugstrassen
darzustellen : umsoweniger, als es unwider-
leglich nacliweisbar ist, das auch die natürliche
Beschaft'enheit eines gegebenen Gebietes auf
das Erscheinen und die successive ^'erbreitung
des Vogels von Eintluss ist. Erst wenn auf
Grundlage eines rationell entwickelten Beobach-
tungsnetzes die Erscheinungen eines jeden ein-
zelnen .Jahres nach Raum — geogr. Breite und
Länge — nach Zeit — Ankunftsdatum — und
Beschaffenheit des Punktes, nebst allen wesent-
lichen klimatischen und meteorologischen Ein-
flüssen verglichen und geprüft werden können
und für jeden Punkt solche Datenreihen vor-
handen sein werden, welche die Schwankung
der Ankunftszeit lehrend, auch gute Zeitmittel
für den Punkt ergeben, wird es möglich sein
auf Grund der hier entwickelten Methode dem
Wesen der Erscheinung näher zu treten.

Welche Bedeutung diese Methode besitzt, das
ergiebt sich schlagend aus den Resultaten der
Musterbeobnclitung der ungarisclien Ornitliolo-
o-en und der kön. ung. Forstämter im Jahre
1890 — 91, ferner aus der Gegenstellung der
Resultate des meteorologischen Beobachtungs-
netzes der kön. ung. Centralanstalt für Meteoro-
logie und Erdmagnetismus.

27

Következik pedig e szembeállitásból az : hogy
a füsti fecske 1891-ben — szemben az 1890-iki
adatokkal — az egész vonalon htkdhb érkezett
meg, s bogy ezen késés összeesik az 18íJl-ik évi
hidegebb és sok csapadékot febiixlaló tavaszi
időjárással ; söt hogy a két ev közötti külömbség
— a mennyire tudomásomra jutott — északibb
tájakon is hasonló volt, vagyis a füsti fecske ott
is 1890-ben korábban érkezett, mint 1891-ben.

A füsti fecskére vonatkozó magyar megfigye-
lések eredményei — pontos feldolgozással — a
II. nemzetközi ornith. congressus Főjelentésének
Ill-ik kötetében fognak napvilágot látni.

Es folgt hieraus, dass die lìauchschwalbe im
Jahre 1891 — gegenüber 1890 — auf dem gan-
zen Gebiete später eintraf und dass mit dieser
Verspätung das kältere, iiielir A'iederschläge
aufiueisende l-'riilijaiii' 1801 zusammentrifft; ja,
dass das Verhältniss beider Jahre, soweit mir
bekannt, auch nördlicher dasselbe ist, d. h. die
Kauchschwalbe l.SUO früher als im Jahre 1891
erschien.

Präcise bearbeitet wird das Resultat der unga-
rischen Beobachtungen über die lìauchschwalbe
im 111. Bande des Hauptberichtes über den
II. int. ornithologischen Congress erscheinen.

IRODALOM. - LITERATUR.

1. Reichenow Dr. A. I'eber eine Vogelisammhmg

aus Ostafrika. Journ. f. Oruith. XXXVII. 1889

p. 264.
2. Dr. Fischers ornith. 8auiml. widircnil der

letzten Reise zum Victoria Nyanza etc. Jonrn. f.

Ornith. XXXV. 1887 p. 38.

3. Bhehm E. A. Etwas über den Zug der Vögel in
N. 0. Afrika. .Journ. f. Ornith. I. 1853 p. 74—78.

4. Blandford W. J. Eastern Persia etc. Vol. IL Lon-
don 1876.

5. Krüper Dr. Th. Beitrag zur Oruitli. Kleiaasiens.
Journ. f. Ornith. XXIII. ] 875.

6. GoNZENBACH G. V. Auszug aus meinem ornith.
Tagebuche. Naumannia VII. 1857 p. 146.

7. Brehm, Reiuhold. Ornith. Beob. aus der Prov.
Murcia .Naumannia VIB. 1 858 p. 230.

8. Radde G. Dr. Ornis caucasica. Kassel. 1884.

9. Eadde, Walter, Konschin. Wissenschaftliche Er-
gebnisse der i. J. 1886 in Transkaspien ausgef.
Expedition. Bd. I. Lief. 2 etc. 1890 (Nur in 50
Exempl. erschienen).

10. Giglioli E. H. Avifauna italica etc. 1886—1891.
II.Fritsch a. Dr. Ornith. Notizen aus Lesina.
Journ. f. Ornith. XXIV. p. 66.

12. Jahresberichte des Comit. f. urnith. lîenli. Stat.
in Oest.-üngarn 1882 etc.

13. Selys-Luxgchamps E. de. Observ. sur les Phéno-
mènes period, du Reg. Animal et partie, sur les
migr. des Oiseaux etc. Acad. roy. Belg. XXL
Févr. 1848.

14. Necker L. a. Ueber die Vögel der Gegend von
Genf. Annal, d. alig. Schweiz. Ges. f. d. g. Natur-
wiss. I. 1824.

Fatio V. Dr. et Stdder Th. Dr. Catalogue des
Oiseaux de la Suisse etc. IL Berne 1894.

1 5. MiDDENDORFF A. V. Die Isepiptesen Russlands
etc. 1855.

16. Saus H. v. Beob. über das Wandern der Vögel

Jahresber. d. Natf. Ges. Graubündten. N. F. XVI.
Jhrg. 187U/71.

17. Herman, Otto. Manuscriptum.

18. Rabé M.L.Dr. Observations sin- les Oiseaux faites

à Maligny p. l'anée lSS7. Bull, de la Soc. des
Se. hist. et. nat. de l'Yonne IL Sem. 1 888.

19. Frctsch K. Normale Zeiten f. den Zug der Vögel
etc. Denkscbr. der nuitli. naturw. Classe der k.
Akad. d. Wiss. in Wien. XXXIII. 1874.

20. Koenig-Warthausen R. Frh. Ornithol. Jahres-
bericht 1 885, 86, 87. Jahreshefte des Vereins für
Vaterland. Naturk. in Württemberg.

21. Jahresbericht des Ausschusses für Beobacht.
Stat. der Vögel Deutschlands 1(1876)— XI. i.
Journ. f. Ornith.

22. Jaeckel Job. Der Vogelzug in Bayern etc. Journ.
f. Ornith 1852—1854.

23. Homeyer A. v. Frühjahrszug etc. bei Frankfurt
a/M. Naumannia VIII. 1 858.

24. Goebel, H. Die in den Jahren 1867, 68, 69 im
Uman'scben Kreise (Gov. Kiew) beob. Vögel.
Journ. f. Oruith. XVIII. 1870 et XIX. lS71.

25. Kessler. Einige Beitr. zur Wanderungsgesehichte
der Vögel. Bull, de la Soc. d. Nat. d. Moscou I.
1853.

26. Dubois, Alpli. Compt. rend, des Observ. ornithol.
en Belgique 1885, 1886 Extr. du Bull, du Mus.
Royal d'Hist. Nat. Tom. IV. 1886, V. 1888.
Die Vögel von Belgien. Mittheil, des Or-
nith. Vereines in Wien 1884 Nr. 4, 5, 6, 7.

27. Meyer A. B. Helm. Beob. des Zuges der Vögel.
Dresden 1888.

28. Markwick, W. Ou the Migration of Birds etc.
Transact, of the Linnean Soc. I. 1791 p. 1 ll~i.

29. RiMROD. Angabe der Ankunft einiger Vögel in
der Gegend von Quenstedt. Naumannia 1852.

30. Blasiüs, R. Beobacht. über die Brut- u. Zugsver-
hält. der Vögel etc. Braunschweig. Bericht ü. die

4*

28

XIV. Versamm. der deutsch. Ornitli. Ges. Hal-
berstadt u. Braunschweig 1862.
3I.W1EPKEN. C. F. Notizen über den Herbst- und
Frühlingszng der Zugvögel in Oldenburg. Nau-
mannia VIE. 1 858 p. 35Ü.
Notizen etc. ibid. VH. 1857, p. 324.

32. PnEEN V. Einige Beobachtgen ü. d. Zug d. V. etc.
Schwerins. Naumannia VU. 1857 p. 140.

33. HiNTZE, H. Ornith. .laliresber. etc. Stettin. Zeit-
schrift d. Ornith. I. p. 39 ; II. ji. (i. 66. IV. p. 1 10,
128, 186; V. p. 35.

etc. Nenwarp. Zeitschr. f. ( )rnitb. u.

prakt. Gflglzucht XII. 1888 p. 26, 80. XIV. p. 98.
XVI. p. 23, 26.

34. FoESTLicH-phaenol. Beobachtungen etc. Ztsclir.
f. Ornith. u. prakt. Gflglz. XIII. 1889 p. 58. XIV,
1890 p. 37. XV. 1891 p. 43.

35. QuiSTOKP, G. Dr. Ueber den Zug der Vjigel in
Neuvorpomraern etc. Naumannia VIII. p. 27
(1850—1857).

HoMEYER A. V. Ornith. Jahresber. über Neuvor-
pommern. Zeitschr. f. Ornith. u. pract. Gflglzcht.
XIV. p. 161, 177. XV. p. 153. XVI. p. 1.

36. Gaetke H. Die Vogelwarte von Helgoland
1891.

37. HiNTz W. I. Beobachtungen ü. d. Ankunft u. d.
Wegzug der Vögel etc. in Pommern. Neumaunia
VII. 1857 p. 69.

38. FiNscH 0. Dr., Beehm E. A., Waidbubg Öf. Vöge
Wcstsibiriens. Mittbeil. d. Otnitb. Ver. in Wien
IV. lS80p. 18.

30. Eeport on the Migration of lîirds 1880— 1887.

40. Mittheilungen der ornith. Com. der kgl. schwed.
Akad. d. Wiss. I. Stockholm 1887.

41. Büttner, P. Beob. ü. d. Ank. einiger Vögel in
Kurland. Naumannia VI. p. 418.

42. LuTKEN C. F. .Jahresbericht I. u. II. ü. iL Oniitb.
Beob. Stat. in Danemark. Ornis 1885 1. Heft.

43. Hummel, A. Dr. Ankunft einig. Vögel in Kurland
etc. Naumannia VII. 1857 p. 89.

44. Büttner G. F. Ank. einiger Zugvögel in Kurland.
Naumannia XUI. p. 352.

45. MlDDENDORF E. V. iu Ütt.

46. HoYNiNGEN-HuENE, A. Br. Beriebt ü. d. Ankunft
der Zugvögel in Esthlaud etc. Journ. f. Oriuth.
XVIII. 1869 p. 18.

47. Buchner, Eug. Die Vögel des Set. Petersburger
Gouv. Set. Petersburg 1886.

48. GoEBEL, H. V(m Petersburg bis Archangelsk etc.
Journ. f. Ornith. XIX. 1871 p. 20.

49. Plesske, Th. Uebersicht der Säug. u. Vögel der
Halbinsel Kola. Set. Petersburg 1886, Tom. IL

50. Heuglin, Th. v. Die Vogelfauna i. h. Norden etc.
Journ. f. Ornith. XIX. 1871 p. 81.

51. SwiNHOE C. On the Birds of Afghanistan. 1881.
The Ibis, Vol. VI. 1882. p. 95.

Nemes MiddendorfF Ernő

madárköltözködési adatsorozatai es adatai.
Közli :

Herman Ottó.

Ernst von Middendorff's

Daten uud Serien über den Zut; der Vögel.
MitgetheUt von

Otto Hermann.

MiDDENDORFF Erno barátom, ki Cur-, Liv- és
Estland madárvilágának épp oly alapos, mint
általánosan ismert és tisztelt búvára, fölkéré-
semre a következő vonulási adatokat, illetőleg
adatsorozatokat bocsátotta a «Magyar Ornitho-
logiai Központ» rendelkezésére, a mely tényért
mindenekelőtt hálás köszönetet mondok.

A megfigyelési pontok, a melyek sorozatokat
nyújtanak, a következők :

Hellenorm

58" 8'

é. sz.

MiDDENDORFF E.

44" 4'

k. h.

Eeo

58" 28

é. sz.

v. Poll, Th.

40" 17'

k. h.

EannaküU

58° 37

é. sz.

« «

40" 32

k. h.

Dor^iat

58" 53
44" 24'

é. sz.

MiDDENDORPP E.

Mein Freund Ernst von Middendorff, der
altlx'kannte gründliche undeifrigo Erforsclier der
Ornis Cur-, Liv- und Estlands, hat der Ungari-
schen Ornithologischen Centrale folgende Daten
und Serien überlassen, wofür ich vor Allem be-
sten Dank sage.

Die Beobachtungspunkte, welche Serien erge-
ben sind die folgenden :

Hellenorm

Eeo

Eannaküll

Dorpat

58" 8' N. B.
44" 4' Ö. L.
58" 28' N. B.
40" 17' Ö. L.
58" 37' N. B.
40" 32' Ö. L.
58" 53' N. B.
44° 34' Ö. L.

29

E sorozatok legtöbbje tiz évuél többre, né-
melyik éppen 20 — 22 évre terjed, tehát jó közép-
számok, megjelenési periodusokés az ingadozások
megállapítására kiválóan alkalmas, ennélfogva
az északibb és délibb pontok hasonló viszonyai-
val tanúságosan összebasonlitható.

A mutatkozó hézagokra s egyéb viszonyokra
nézve Middendorff leveleiben a következőket
jegyzi meg :

Hellenorm, 25. Mai 6. Juni 1893.

«1867- — 74-ig Dorpatlian voltam, mint egye-
temi hallgató, s ezen idő alatt csakis a húsvéti
szünnapok alatt s vasárnapokon tehettem meg-
figyeléseket. — Az akkori prajparator, V. ßussöw-
val dolgoztam együtt, sajnos azonban, hogy nem
elégedtünk meg Dorpat és környékén élénkbe
táruló ornithologiai jelenségek megíigyelésével,
hanem Kussow néha Livland távolabbi részei-
ből is vett fel jegyzékünklie adatokat, s e mellett
egy-egy madárfajnak többnyire csak legelső érke-
zését jegyeztük, más helyekről származó későbbi
adatokat egyszerűen figyelmen kivül hagyva.

Szerencsére az adatok származási helyét pon-
tosan feljegyeztem, s igy azon táblázat adatai,
mely a Pleske Tamás által kiadott «Kussow's:
Omis Liv-, Est- und Ciu-lands» cziraü műhöz
van csatolva, általam felülbírálhatok. Ha tehát
fennebbi táblázat adatai s az én sorozatos meg-
figyelésem között külömbség, resp. eltérés volna,
ez esetben mi)ide)i körülmények között felelek
saját meg fi gy elesemért, s az én adataimat kérem
figyelembe venni.

Pleske helyi viszonyainkat nem ismeri, nekem
pedig — sajnos ! — sejtelmem sem volt arról,
hogy Pleske, (kit csak a legutóbbi időben ismer-
tem meg,) az idézett munkán dolgozik.

1883-ban hellenormi birtokaimon kivül a
pörvaferi birtokot (Pernau mellett) is átvettem
atyámtól, s ez utóbbi helyen való tartózkodásom
idejére, nem állíthattam Hellenormban magam
helyett minden tekintetben megfelelő helyettest,
s innen a sorozatokban előforduló hézag !

A nagy ingadozás bizonyára annak tudandó
be, hogy egyszer az előhirnökök jelezvék, más-
kor pedig az egyes vonuló fajak zömének beérke-
zése figyeltetett meg. Továbbá a fajok számbeli
elterjedése a megfigyelés helyén, s erre bizonyára
szintén nagy befolyással van. — Coracias garnila
pld. 1887 óta itt, Hellenormban nagyon ritka
lett.

Die Mehrzahl der Serien umfasst mehr als
10, manche 20^22 Beobachtungsjahre, diesel-
ben sind daher zur Bestimmung guter Ankunfts-
mittel, Perioden und Schwankungen vorzüglich
geeignet, mithin auch zur Vergleichung mit
ahnlichen Verhältnissen nördlicher und süd-
licher gelegener Punkte brauchbar.

Hinsichtlich der in den Serien wahrnehm-
baren Ausfälle und übrigen Verhältnisse, äussert
sich von E. von Middendorff wie folgt :

Hellenorm 25 Mai, ü Juni 1893.

«Von 1867 bis 1874 Avar ich Hörer der Uni-
versität Dorpat und konnte in dieser Periode
nur au Sonntagen und an den Osterfeiertagen
beobachten. Ich arbeitete mit dem damaligen
Präparator W. Kussow ; leider beschränkten
wir uns nicht auf die ornithologischen Erschei-
nungen um Dorpat, sondern Piussow nahm auch
aus entfernteren Gegenden Livlands Daten in
unser Verzeichniss auf : dal)ei verzeichneten wir
von mancher Art nur das allererste Erscheinen
und nahmen auf die von anderen Punkten stam-
menden späteren Daten keine Piücksicht.

Zum Glück habe ich die Punkte, von welchen
die Daten stammen, genau verzeichnet, konnte
also jene Daten, welche T. Pleske in der durch
ihn herausgegebenen Ornis Liv-, Est- und Cur-
huuls tabellarisch gegeben hat, einer Verglei-
chung unterziehen. Wenn sich also zwischen
den Angaben der Tabelle von Pleske und mei-
nen Serien Abweichungen ergeben sollten, so
übernehme ich für meine Angaben unter allen
Umständen die volle Verantwortung unti bitte
meine Daten zu berücksichtigen.

Pleske kannte unsere örtlichen Verhältnisse
nicht und ich hatte leider keine Ahnung davon,
dass derselbe Eussow's Materiale bearbeitet.

Im Jahre 1883 übernahm ich von meinem
Vater ausser dem Besitzthum Hellenorm auch
Pörvafer (nächst Pernau) ; so lange ich mich an
letzterem Orte aufhielt, war ich nicht in der
Lage zur Fortsetzung der Beobachtungen in
Hellenorm einen verlässlichen Substituten zu
bestellen : daher stammen die Lücken in den
Datenreihen.

Die grossen Schwankungen stmmnen sichcr-
licli daher, class bald die ersten Aiikömmliiujc,
bald die Hauptznge der einzelnen beobach-
teten Arten verzeiclinet tvurden. Auch die num-
merische Verbreitung mancher Arten dürfte
hierauf Einfluss ülien. So ist Coracias garrula
seit 1877 um Hellenorm sehr selten geworden.

30

A Chelidon urbica sorozatában található héza-
gok onnan magyarázlmtók, hogy számuk nálunk
igen gyakran változik. Némely évben egészen
hiányzani látszik, más években pedig gyakoribb,
mint a Hir. rustica. 1802-beu pld. egy nagy
épületem déli oldalán egész colonia volt : az idén
pedig csak 10 pár köszöntött be.«

Az eg,yetlen megjegyzés, a melylyel ez épp oly
pontos, mint lelkiismeretes tájékoztatást kisérni
bátorkodom az, hogy az ingadozás akkor is
megvan, ha emberileg legpontosabban jegyezzük
a legelső megjelenést s az okoknak kipuhatolása
elsőrendű feladata a költözködés tanulmányozá-
sának.

így összehasonlítva Hellenorm ingadozásait
a Kösliniekkel, a melyek Hintz W. I. 39 évi
megfigyeléseiből következnek s az Sl-^SO' é. sz.
vonatkoznak, a következő érdekes sorozatot
kapjuk :

Die Lücken in der Serie der Chelidon urbica
erklären sich daraus, dass die Anzahl der Art
sehr veränderlich ist. In manchem Jahre scheint
sie ganz zu fehlen, in anderen Jahren ist sie
häufiger als Hirundo rustica. Im Jahre 1893 be-
fand sich z. B. au einem grossen (Tel)iiude eine
starke Colonie, 1893 stellten sich kaum 10 Paare
ein.»

Die einzige Bemerkung, welche ich dieser
ebenso genauen als gewissenhaften Einleitung
beizufügen wage, ist die, dass die Schwankung
auch dann vorhanden ist, wenn man die aller-
ersten Ankunftszeiten mit menschlich grösst-
möglichster Genauigkeit verzeichnet ; das Erfor-
schen der Ursachen ist eben eine Aufgabe ersten
Ranges für das Studium des Zuges der Vögel.

"Wenn wir die Schwankungen von Hellenorm
z. B. mit jenen zusammenstellen, welche sich
aus den, meist 39 Jahre umfassenden Serien
von W. HiNTz I. für Köslin — 54' 20' X. B. —
ergol)en, so erhalten wir die folgende interessante
Eeihe:

Alauda arvensis
Chelidon urbica
Coracias garrula
Cuculus canorus
Cypselus apus
Hirundo rustica
Lanius collurio
Motacilla alba
Oriolus galbula
Ortygometra crex.
Scolopax nisticola
Sturnus vulgaris
Vanellus cristatus

.dlenorm

59

«

14

«

19

((

18

«

21

((

22

«

19

«

18

«

25

((

20

H

38

«

32

((

33

nap, (Tage) Köslin

62

nf

21-

n

33

«

23

fl

29

(I

24

«

18

n

48

(1

34

37

((

39

«

77

«

39

«

A sei'egélyre vonatkozó köslini szám nagysága
nyilván onnan ered, hogy e madár Pommeraniá-
ban enyhébb teleken már janunriusban is újból
mutatkozik, így 1850-ben e hó 9-én jelent meg.

Es most következnek Middendorff sorozatai
a napok egymásutánja szerint:

Die Grösse der Schwankung in Köslin für den
Staar stammt ofienbar daher, dass dieser Vogel
in gelinderen Wintern schon im Jänner wieder-
erscheint, — so 1850 am 9. Jänner.

Und nun mögen sich die Serien Middendorff's
in der Tagesfolge anreihen :

Rövidítések. -

- Abkürzungen.

L. = legkorábban

F. = Frühestens

Lk. = legkésőbben

Sp. = Spätestens

I. = ingadozás

Seh. = Schwankung

K. = közép

M. = Mittel.

31

Hellenoriu.

Alauda arvensis.

1S«6— 03.

Feb. Í8 188á.

Mart. 6 87.

7 71.

« 8 72.

« 10 80.

1 Á 7G.

« 14 90.

1 7 84.

17 9t.

J 8 09.

« 18 !);3.

« i'7 81.

« 27 92.

« 28 77.

« 28 80.

« 30 85.

« 30 88.

.. :îJ 78.

Apr. 1 89.

2 (U'i.

« 3 79.

« 6 83.

L. (F.) — Febr. "2S. — lSSi2.

Lk. (Sp.) =: Apr. 27. — ISSI.

I. (Seh.) = oil nap iTage).

K. i:\r.

Muitius IS— HI.

Kco.

Alauda arvensis.

1871—78.

Febr. 23 1878.

Mart. 1 68.

n 4 75.

« 5 72.

5 73.

6 71.

7 74.
15 76.

« 28 77.

I,. (F.I — Mai-t. I. — IfSfiS.

Lk. (Sp.) (I ÌÌ8. — 1877.

I. (Sell.) = :n.

K. (M.) = Mart. 11—12.

Riiiinakiill.

Alauda ai-vcìtsis.
187!)— 91.

Feb. 27 1882.
Mart. 1 87.

Mart

6

1884.

((

9

80.

fl

15

90.

«

16

85.

H

17

91.

((

26

86.

U

27

83.

fl

27

89.

«

29

81.

«

30

88.

((

31

79.

L. (F.) -

Febr.

27. — 1882.

Lk. (Sp.)

Mart.

31. — 1879.

I. (Seli.) =

33.

K. (M.) =

Mart.

ir..

]

Dorpi

It.

Alauda arucnsia.

18üfJ-lS02.

Mart

1887.

((

7

1868.

«

7

1871.

fl

8

1 S72.

((

10

1S74.

<l

11

1876.

(1

15

J 890.

((

17

1891.

(1

18

1869.

((

23

1873.

fl

25

1867.

fl

27

1886.

(1

27

1892.

«

28

1877.

fl

29

1885.

((

30

1870.

«

30

1878.

((

31

J 888.

Apr.

2

1866.

«

2

1889.

«

6

1875.

L. (F.) —

Mart.

5. — 1SS7

Lk. (Sp.)

Apr.

(i. — 187.5

I. (Sell.) :=

33.

K. (M.) =

Mart.

21.

H

ellciiorm.

Clieliduii

urblca.

ISliß- 18'J3.

Apr

30

1887.

Mai

1

92.

((

2

88.

((

3

66.

Mai

5

1884.

»

5

90.

«

5

91.

«

8

69.

(1

8

89.

«

9

75.

((

9

77.

II

10

68.

(1

10

79.

II

10

85.

II

10

93.

II

13

78.

«

13

86.

L. (F.) — Apr. 3(1. — 1887.
Lk. (Sp.) Mai 13. — 1886.
I. (Sch.) --= 14.
K. (M.) = Mai G— 7.

Kco.

Chelidon urhica.
ISiis- ls7,s.

Mai. 7 1872.

8 73.

9 68.
9 69.
9 74.

10 70.
« 14 78.

19 71.

L. (F.) — Mai 7. — 1872.
Lk. (Sp.) « 19. — 1871.

L (Sell.) - 13.
K. (M.) = Mai 13.

Kaiiiiiikiill.

(JicUdon urhica.
1879—91.

Mai. 4 1882.

« 5 87.

5 90.

« 6 84.

8 91.

9 83.
« 10 80.

1 1 89.
« 12 79.
« 13 85.
« 15 81.

15 86.
a 16 88.

L. (F.) — Mai Í. — 1882.
Lk. (Sp.) « Mi. — 1888.

32

I. (Seh.) = 13.

K. (M.) = Mai 1(1.

Dorpsit.

Chelulini iirliica.
186S— 9!l'.

Apr. 30 1887.

« 30 90.

« 30 93.

Mai. 1 86.

« 4 80.

« 4 88.

« 5 70.

« 5 73.

« 6 81.

« 8 69.

« 9 72.

a 9 74.

« 9 75.

« 10 68.

« 10 85.

« 15 91.

« 20 89.

« 24 76.

L. (F.) — Apr. 30. — 1.SS7.
Lk. (Sp.) Mai 24. — i87tì.
I. (Sch.) = 2.\
K. (M.) - Mai 12.

Helleiioriu.

Coracids (jiiirula.
1877—93.

Mai. 1 1889.

« 1 91.

« 3 85.

n 4 82.

« 4 90.

« 5 83.

« 6 81.

7 77.

(. 7 79.

« 7 80.

« 10 78.

« 1 1 93.

" 13 92.

« 15 87.

1 7 88.

« 1 9 84.

1 9 86.
L. (F.) — Mai 1. — 18S!).
Lk. (Sp.) (. 1'.). — lS8(i.
L (Sch.) = l'J.
K. (M.) = Mai III.

Hellenoriii.

Cuculux canoi-us.

18(;ti_

»3.

Apr.

29

1885.

(1

29

90.

((

30

76.

Mai.

1

82.

(1

3

92.

(1

4

80.

((

4

81.

«

5

66.

((

5

72.

«

5

84.

<(

5

87.

fl

5

89.

((

6

74.

fl

6

79.

((

7

88.

«

7

93.

«

8

69.

((

9

75.

(Í

10

77.

«

10

86.

«

15

7S.

((

15

91.

« 16 71.
L. (F.) Apr. 29. — 1885.

Lk. (Sp.) Mai 1Ö. — 1871.
L (Sell.) = 18.
K. (M.) = Mai 7—8.

Jîeo.

Viicniiis caiiuriis.
18(18-78.

Mai. 7 1872.

« N 69.

« 9 73.

« 12 68.

« 1 2 70.

« 13 78.

« 15 77.

L. (F.) Mai 7. — 1872.

Lk. (Sp.) « Ib. — 1877.

I. (Sch.) = !).

K. (M.) = Mai 11.

JiaiiiiaküII.

Ciiciilus canoms.

1879—!»].

Apr. 30 1 890.

Mai. 5 84.

« 6 85.

'M.Ú 8 1887.

I' 9 83.

« 10 79.

« 10 80.

10 91.

1 1 82.
" 1 1 89.
« 1 2 S8.
« 14 86.
« 15 81.

L. (F.) Apr. 30. — 1890.

Lk. (Sp.) Mai 25. — 1&81.
I. (Sch.) = l(i.

K. (M.)

Mai

Dorpat.

Cundus caiiurus.
1866-92.

Apr. 30 1892.

Mai. 1 70.

« 4 72.

« 5 66.

« 10 68.

« 1 1 89.

« 16 71.

L. (F.) — Apr. 30. — IS92.

Lk. (Sp.) Mai 16. — 1X71.
L (Sch.) = 17.
K. (M.) - Mai 8.

Hclleuoi'iii.

Cy/iscliis aijiis.

1866—93.

Mai. 10 1891.

1 3 79.

1 !■ S6.

« 14 90.

15 7S.

« 16 S7.

n 17 66.

« 17 88.

« 17 89.

« 19 73.

« 20 69.

« 20 85.

« 21 81.

« 22 93.

« 27 83.

« 30 92.
L. (F.) Mai 10. — 189.1.
Lk. (Sp.) « 30. — 1892.
I. (Sch.) =21.
K. (M.) = Mai 20.

33

Dorpi

t.

Cypselus apus.

8ij6— 'J

"2.

Mai.

Í)

18SC..

ti

11

91.

<i

12

70.

n

13

90.

(1

14

77.

(1

14

85.

((

15

72.

H

Ití

76.

((

17

(iG.

«

17

Ü7.

(1

18

74.

«

18

89.

«

20

69.

(1

20

71.

<l

20

75.

((

20

92.

(I

22

68.

(1

22

87.

L. (F.)

Mai

t). — 1886.

Lk. (Sp.)

K

•Ì-2. — 1887.

L (Sch.) =

Jt.

K. (M.) =

Mai

1.1—16.

Helleiioriii.

Hirundo rustica.

1866—

43.

Apr.

24

1882.

«

24

1890.

«

25

1876.

((

27

1885.

«

28

1872.

<(

30

1887.

Mai.

1

1877.

«

2

1891.

(1

3

1866.

((

3

1880.

((

3

1892.

((

4

1878.

((

4

1881.

rt

4

1889.

«

5

1873.

«

6

1879.

H

6

1883.

((

7

1875.

«

's

1869.

((

8

1874.

((

14

1888.

«

15

1893.

L. (F.) — Apr. Ül. — 188'J.

Lk. iSi).) Mai 1Ò. — I8!);i.
I. (Sch.) = 22.

K. (M.l ~ Mai 1 — ô.

l>orj>at.

ll'n'Uliito riisticd.
1868-92.

Apr. 24 1872.

(I 24 1885.

« 25 1871.

« 25 1890.

" 27 1887.

« 30 1 870.

30 1876.

:\liii. 2 IS91.

3 1 886.

3 1888.

« 3 1889.

« 4 1873.

5 1868.

"■ 7 1874.

8 1869.

« 9 1892.

L. (F.) Apr. 2i. — 1872.

Lk. (Sp.) Mai !». — 18'J2.

L (Sch.) — 16.

K. (M.) = Apr. 3(1- Mai 1.

Helleuoriu.

Lantus collurio.
1870—93.

Mai. 7 1890.

« 13 1880.

15 1.S70.

17 1892.

« 18 1888.

« 22 1881.

« 22 1893.

« 23 1879.

« 25 1791.

L. (F.) — Mai 7. — 189(1.

Lk. (Sp.) « 2.5. — 1891.

I. (Sch.) = 19.

K. (M.) = Mai 16.

Dor pat.

Lanuis collurio.
187U— 92.

Mai. 15 1870.

« 20 1886. _
« 20 1892.

Mai 21 1887.

« 22 1890.

« 22 1891.

« 23 1876.

« 27 1889.

L. (F.i _ Mai K). — 'î^70.

Lk. (Sp.) « 27. - 1889.
I. (Sch.) = 13.

K. (M.) = Mai 21.

Helloiioriii.

.\Jotucilla allia.
1866—93.

Mart. 27 1882.

« 27 1S90.

« 28 1877.

,< 30 1873.

« 30 1876.

« 31 1869.

« 31 1872.

« 31 1888.

Apr. 1 1885.

« 2 1866.

« 3 1S84.

« 4 1874.

4 1878.
„ 4 1887.

5 1879.
« 5 1886.

5 1893.
« 6 1892.
« 7 1870.
,. 8 1875.
« 8 1880.
« 9 1868.

9 1881.

9 1889.

„ 9 1891.

« 12 1883.

13 1871.

L. (F.) — Mart. 27. — 1882.
Lk. (Sp.) Apr. 13. — 1871.
I. (Sch.) = 18.

K. (M.) = Apr. 4—5.

lieo.

Motacilla alba.
1868—78.

Apr. 1 1872.
« 4 1876.
.( 5 1869.
« 5 IS/'r'.

Aquila.

34

Apr. 8 1877.

« 11 1870.

« 1 1- 1 808.

« \l 1S75.

L. (F.) — Apr. I. — I87Ü.

Lk. (öp.) « 11. — 1N7.').

I. (Seh.) = 11.

K. (M.

Apr. 7—8.

1

îaiiak

üli.

Mo

tacilla

iillia.

ISI'.)—

J].

Mart

. 15

1 882.

((

■2:i

1 81)0.

fi

•.n

1888.

Apr.

Ì

18SÍ..

((

7

1871».

((

!)

1891.

«

10

1 88(1.

U

10

1887.

»

11

1 885.

(i

Ki

1889.

((

14

1881.

((

19

1 883.

<(

22

1880.

L. (F.) -

- Mart

1.-,. _ is,sa

Lk. (Sp.)

Apr.

22. — Isso

I. (Seh.) =

31).

K. (M.) =

Apr.

:í.

Dorp

it.

Mü

lacilUi

alba.

1S(Í6—

r)2.

Mar

t. G

]88(i.

((

25

1871.

«

28

1877.

H

2U

1873.

((

:30

1885.

((

30

1 888.

«

;ii

1 8(',9.

((

;ii

1872.

Apr

1

]8C)7.

(I

v)

18C,{i.

«

4

1 87i.

í(

7

1875.

((

7

1892.

«

ÍJ

1868.

«

'.»

ISS7.

(1

íl

1S90.

'.)

1S91.

((

i'^

1 88;).

L. (F.) -

Mart.

0. — 1880

Lk. (Sp.)

Apr.

13. — 1889

I. (Sch.) =

30.

K. (M.) =

Älart.

!2,i.

II

i-lloiioriii.

(h-k

/«.s ;/(

linda.

871 —

)3.

!^íai.

4

18S3.

{(

11

1 892.

«

Ki

1872.

(1

14

18,S().

«

15

1 S89.

(1

1(1

1S91.

((

18

1879.

(1

18

1885.

«

19

1877.

«

19

1881.

((

19

1888.

fl

20

1878.

«

20

1884.

«

20

1887.

«

21

1873.

«

21

1890.

(1

23

1875.

((

24

1882.

((

24

1 893.

»

27

1 88(1.

((

28

1871.

■Jun.

C.

1S74.

L. (F.) — Mai \: — 18S3.

Lk. (Sp.) « 28. — 1S71.

I. (Sch.) = 34.

K. (M.) = Mai 2(1—21.

Dorp.it.

( hidliis (jalliiilii.
],S71_1I2.

Mai. I 1 1 S'.)2.

13 1S72.

(. Ki 1S91.

« 18 1,S87.

« 20 1S,S9.

« 21 1890.

« 27 1888.

« 28 1871.

L. (F.) — Mai II. -- 1802.

Lk. (Sp.) . 28. — 1871.
I. (Sch.) - l.\

K. (M.) = Mai 10— 20.

Helleuorm.

Ortygomclra crex.
1860-03.

Mai. 12 1869.

13 1870.

« 15 1890.

« 17 1 882.

« 18 1888.

« 18 1889.

18 1891.

„ IS 1892.

(( 20 1879.

« 20 188'|..

,( 21 1887.

« 22 1874.

« 22 1875.

« 22 188C).

(. 23 1873.

« 23 1885.

« 24 1878.

« 25 1881.

« 25 1893.

« 27 187C).

« 28 1880.

« 29 1866.

« 31 1883.

L. (p.) _ Mai 12. — 18(J9.

Lk. (Sp.) « 31. — 1N83.
I. (Sch.) = 20.

K. (ÍM.) = Mai 21—22.

Dori»

vt.

Orti/iioiiict

•a crc.c.

1860—

02.

Mai

12

1889.

((

13

1870.

«

17

1877.

((

18

1 885.

((

18

1892.

«

20

1 890.

«

20

1891.

((

21

1 868.

fl

21

1887.

fl

27

1871.

«

29

1 86().

L. (F.) -
Lk. (Sp.)
I. (Soh.) =
K. (M.) =

- Mai

((

= IN.

= Mai

12. _ ISHO
20. — 1866

20—21.

35

Hellenoi-ni.

Srnl.(

jxtx rnstirola.

iscn —

03.

Mar

t. 23

1882.

((

31

I8ri9.

Apr.

4

18(;().

«

4

1874.

fl

G

188G.

rt

7

1878.

((

9

1 808.

«

9

1884.

((

9

1893.

(1

10

1S85.

«

11

i87f;.

((

11

1890.

((

15

1880.

(1

Ki

1888.

«

18

1879.

<(

18

1892.

(1

20

1891.

(t

25

1877.

n'

27

1881.

((

29

1875.

L. (F.) -

■ Mart.

23. _ ISSi.

Lk. (Sp.)

Apr.

29. — 1875.

I. (Sch.) =

3S.

K. (M.) =

Apr.

111—11.

Dorpat.

SrolopiLV r

ustirola.

IcSCfj—

92.

Mart. 21

1882.

«

28

1873.

«

31

18G9.

Apr.

3

1872.

«

4

ISGG.

«

4

187G.

(1

5

1887.

«

7

188G.

(Í

9

18G8.

H

9

1885.

«

13

1 870.

U

14

1 880.

U

17

1871.

H

IS

1891.

«

18

1892.

(I

20

18G7.

«

22

1889.

((

25

1875.

<(

28

1874.

L. (P.) -

Mart.

2S. —

1873.

Lk. (Sp.)

Apr.

2S. —

1871..

I. (Sch.) =

39.

K. (M.) =

Apr.

9.

Ilelleiioriii.

Sliirniis Vi

/(/í/rís.

1860-

•3.

ì\Iart

G

1871.

((

9

1872.

((

10

1882.

((

i2

1891.

((

13

187G.

(1

13

1893.

«

14

188((.

fl

14

1890.

«

17

1884.

«

19

1878.

(1

19

1885.

((

22

18G9.

((

22

1881.

H

24

1892.

fl

25

188G.

fl

27

1889.

«

28

1877.

«

29

1870.

«

30

1888.

fl

31

18(;7.

Apr.

1

1879.

fl

2

18GG.

fl

G

1883.

fl

6

1887.

L. |F.) —

Mart.

(ï. —

1872.

Lk. (Sp.)

Apr.

(i. —

1887.

I. (Sch.) =

32.

K. (M.) =

Mart

21— 2i

lieo

Slìi.rnìiK riilfiitrin.

1,S71-

7.S.

Mart

4

1872.

«

4

1878.

«

G

1871.

«

7

187G.

«

11

1873.

fl

28

1875.

fl

28

1877.

L. (F.) -

Mart.

4.. —

1872.

Lk. (Sp.)

«

28. —

1877.

I. (Sch.) =

25.

K. (M.) =

Mart

Ki.

Kiiiiak

üli.

Sliirniis l'I

ililiiris.

1879—

11.

U:iv

t. 8

1 882.

(i

9

1 880.

((

14

1890.

«

15

1 885.

«

17

1891.

<{

17

18SÌ..

(i

19

1879.

«

2G

188G.

«

27

1881.

((

27

1889.

«

29

1887.

«

29

1888.

Apr

4

1883.

L. (F.) -

- Mart

.s. —

1882

Lk. (Sp.)

Apr.

4. —

1 883

I. (Sch.) =

- 2s_

K. (M.) z

= Mart

21 .2j)

líorpat.

Sliirimn viiliiarix.

18(!(;—

92.

Mm

t. G

1871.

((

9

1 8G8.

((

10

1872.

H

11

1874.

((

19

1873.

«

19

1878.

((

21

1890.

((

22

18G9.

22

1885.

«

23

1 889.

((

24

1S8G.

((

25

18('.7.

((

2G

1891.

«

27

1892.

«

29

1870.

«

29

187.5.

«

30

1 888.

Apr

2

18GG.

L.'(F.) -

- Jlart.

Cl. —

1871

Lk. (Sp.)

Apr.

0.

18(iti

L (Son.) r

= 28.

K. (M.) .

= Mart

19—20

36

II

■llonoriii.

Ydìirllv^ rrixlatiis.

1 Stili—

93.

-Mart

23

1871.

((

24

1882.

«

29

1873.

«

30

1876.

((

31

1872.

Apr.

2

1878.

«

'2

1892.

«

2

1 893.

«

3

1866.

n

3

1879.

u

4

1 868.

((

5

1884. ■

«

6

1880.

«

(■)

1886.

((

7

1 89 1 .

((

8

1877.

l(

12

1 88;").

tí

12

1890.

((

16

1881.

((

18

1888.

«

25

1883.

.. (P.) -

Mart

23. — 1871

.k. (Sp.)

Apv.

2.-). — ISS3

. (Sch.) ^

Zi.

Í. (M.) =

Aj)!-.

9.

lUo.

Vaiirlliis cr

'sldttis

1S()9— y

S.

Mart. 6

I87.S.

« 23

1 869.

« 26

1873.

« 26

1874.

« 29

1872.

30

1876.

Aj)!-. :>

187r,.

« 7

1870.

" 21

1877.

L. (P.) — Mai'l.. (i. — 1878.

Lk. (Sp.) Apr. 21. — 1877.

I. (Sch.) = 47.

K. (M.) = Mai-t. 20.

Kannal

villi.

Van ell

/s rrisliili(<;.

IS

7!)—

91.

.Mart.

14

1 880.

«

15

1SS2.

((

16

1890.

((

31

1886.

Apr.

2

1879.

(1

2

1887.

((

3

1 884.

«

r>

1885.

«

12

1 888.

Apr.

L. (P.) — Mart. 14. — ISSU.

Lk. (Sp.) Apr. 2Ő. — 1881.

I. (Sch.) =1 43.

K. (M.) = Apr. 4.

12

1891.

14

1SS9.

15

1883.

25

1881.

l>oi|>at.

I 'a 11 d.luh: r risi a t us.

SIKi —

S7.

Mart

. 14

1871.

(1

20

1872.

((

29

1873.

«

30

1885.

Apr.

1

1867.

((

2

1886.

((

2

1887.

((

1S66.

<<

3

1874.

«

4

1868.

((

6

1877.

<(

8

1875.

«

14

1870.

L. (F.) —

Mart.

11-. — 1871

Lk. (Sp.)

Apr.

hi: — 187«

I. (Sch.) =

32.

K. (M.) =

Mart.

29—30.

Blasius Rudolf dr.

A költözködő niatlarak elsu érkezési ideje
Braunschweig körül.

Összeállította :
Herman Ottó.

Dr. Rudolf Blasius.

Erste Ankunftszeiteu der Ziio;\ögel iu Braun-
schweig.

Zusammenf»(>stellt von

Otto Herman.

Földirati fekvése Braunschweiöiiak a követ-
kező :

52° 15' é. sz.
28° 15' k. h.

Az adatok az 1857 — 1862. időszakból valiik :
de nem ininileiiik taj ine,í:;figyclése terjodett az
egész periódusra.

A megfigyelt 8Í- fajból a következőknek van
teljes sorozatuk, mely az összes megfigyelési
időt öleli fel : Alauda arvensis, Cliclidon urbica,
Erithacus luscinia, Ficedula rufa, sibilatrix et
trocliilus, Fulica atra,, Motacilla alba, J\ruscicapa
grisola, Euticilla plKeiiicurus, Saxicola leiian-
tlie. Sylvia atrieapilla és Sylvia curruea.

Uie geographische Position für Braun-
schweig ist :

52° 15' N. B.
28° 15' Ö. L.

nnd cs stanimon die ersten Ankunftszeiten aus
den .lalircn 1S57 bis 1S62 : nicht jede Art wurde
die ganze Periode hindurch beol)aclitet. \'on
den lieobachteten 84 x\rten haben nur die fol-
genden pi .\i-ten ganze Serien, u. z. : .\lauda
arvensis, Chelidon urbica, Erithacus luscinia,
Ficcdula rufa, sibilatrix et trodiilus, Fulica atra,
jMotacilla ailba, Muscicapa grisola., Puiticilla
phii'uicurus, Saxicohii lenanthe, Sylvia atriea-
pilla und Sylvia curruca.

37

A feldolgozásnál csak azokat a fajokat veszem
be, a melyekről legalálil) bárom adat van; azok
a fajok, a melyekről kevesebb adat van, majd
csak akkor jöhetnek tekintetbe, a mikor a fel-
dolgozás általános szempontból fog történni.

A forrás a melyből az adatok valók, a követ-
kező : «Blasius Pl.: Beobacbtungen über die
Brut- und Zugsverhältnisse derVögel bei Braun-
schweig. Im Berichte über die XlV-te Versamm-
lung der deutschen Ornithol. Gesellschaft im
Waldkater zu Halberstadt und zu Braun-
schweig. 186á.i)

Blasius megfigyelései a maguk nemében a
legélesebbek közé tartoznak s nagyon alkalma-
sak bizonyos tételek bebizonyítására, különösen
azt a tételt, hogy efn/ évi tiicgjigíjclé^ek csak
igen problematikus értékű adatokat szolgáltat-
nak s csak a sorozatok níjújtják az adott pontra
nézve az ingadozás mérlélcét, tehát az elfogad-
ható középszámot, ígg az alapot a iuelycn lia-
ladiii lehet.

Erre azért fektetek kiváló súlyt, mert a leg-
újabb időben érezhetően nyilatkozik a költöz-
ködés jelenségeinek ambuláns megfigyelésére
való hajlandóság, holott kétségtelen, hogy a jól
megválasztott, bár kevesebb ponton való folyta-
tólagos megfigyelés sokkal becsesebb, mint a
sok pontról való egy-két évi jegyezgetés.

E felállított tételre való tekintetből az adatok
évszerinti egymásutánban, hozzá betűrendben
sorakoznak, hogy ily sorozatok szaporodtával
az egyes fajok adatai könnyen feltalálhatók
legyenek.

Bei der Bearbeitung nehme ich nur auf jene
Arten Rücksicht, welche mindestens drei .lahres-
daten aufweisen ; jene, welche weniger zählen,
sollen erst gelegentlich der Bearbeitung vom
universellen Standpunkte in liechnung gezogen
werden.

Die Quelle der Daten ist die folgende Schrift :
E. Blasius : «Beobachtungen über die Brut- und
Zugsverhältnisse der Vögel bei Braunschweig.
Im Berichte über die XlV-te Versammlung der
deutschen Ornith. Gesellschaft im Waldkater
zu Halberstadt und zu Braunschweig. l.Sdá.«

Die Beobachtungen R. Blasius' gehören zu
den schärfsten in ihrer Art und besitzen eine
ganz besondere Eignung gewisse Sätze zu be-
weisen : so jenen, dass einzelne Beobaehfimgs-
jahre nur Daten von höeiist problémai ischein
Wertiie ergeben and nur Serien es sind, welche
für einen gegebenen íunkt den Grad der
Schivankung, somit ein annehmbares Mittel
ergeben; mithin die Grundlage, auf welcher
weitergebaut werden kann.

Ich wünsche dies deshalli zu betonen, weil
sich neuestens hie und da eine gewisse Neigung
für ambulatives Beobachten des Zuges erkennen
lässt, wo es doch zweifellos feststeht, dass an-
haltendes Beobachten an wenigen, aber gut
gewählten Punkten von grösserem Werth ist,
als ein oder zweijähriges Verzeichnen au vielen
Punkten.

Ich gebe hier gerade mit Rücksicht auf den
obenangeführten, zu beweisenden Satz die Da-
ten in der Jahresfolge, ausserdem in alpha-
betischer Anordnung, damit die auf jede Art
bezüglichen Daten in Zukunft leicht aufgefun-
den werden mögen.

Acrocephalus arundinaceus.

Apr. 26 1857 Mai 14 18fiO

Mai 15 1858 « !» 1861.

« 3 1859

L. (F.)Ápr. 2(i. 1857.
Lk. (Sp.) Mai 15. 1858.
I. (Seh.) Mai 20.
K. (M.) Mai 5—6.

E sorozatból kitűnik, hogy a két első meg-
figyelési év már kimutatja az eddig ismert leg-
nagyobb ingadozást is, tehát a két határpontot,
mely a középszámra nézve mértékadó. A madár
vonulási jellege eszerint május eleje.

Aus dieser Reihe ist zu entnehmen, dass schon
die zwei ersten Beobachtungsjahre die bis jetzt
bekannte grösste Schwankung, mithin die
Grenzpunkte ausweisen, welche für den mitt-
leren Tag ausschlaggebend sind. Der Zugs-
charakter ist «anfangs Mai".

Acrocephalus palustris.

Mai 16 1857*

« 16 1858
Mai 10 1861.

* All "/», bizonyosan sajtóhiba.
Stellt '^/o, sicher ein Druckfehler.

38

Itt mindössze négy napi ingadozás mutatko-
zik ; az érdekes és tanúságos a sorl)an az, hogy
az első két évből nem lehet megtudni, vájjon
május eleje vagy vége felé fog-e fejlődni az in-
gadozás ; a harmadik év az utóhl)i felé hajlik.
Közép volna május 17 — 18.

Hier zeigt sich im Ganzen eine viertägige
Schwankung und es ist dabei interessant und
lehrreich, dass aus den zwei ersten Lieobach-
tungsjahren nicht ersichtlich ist, ob sich die
Schwankung gegen Anfang oder gegen Ende
Mai weiter entwickeln wird; das dritte Jahr
scheint sich gegen die letztere Kichtung zu nei-
gen. Das Mittel Wcäre 17—18 Mai.

•22

I s(;o

I8bl

Acroccjiliiiliis jiìiragniUis.

Apr. IS IS.J7 Apr.

« 2'.) 1S5S Mai

L. (F.) Apr. 18. 1857.
Lk. (Sp.) Mai 9. 1861.
I. (Seh.) 23.
K. (M.) Apr. 2'.).

Ebben a sorban az első és az utolsó meg-
figyelési év ■ adja meg az ingadozás határát,
tehát a középső nap elemeit s csak a negyedik
megfigyelés mutatja a máj us lia való átmenetet.

In dieser Keihe giebt das erste und das letzte
Beobachtungsjahr die Grenzen der Schwan-
kung, mithin die Elemente für das Mittel und
erst das vierte Beobachtungsjahr zeigt den
Uebergang in den Monat Mai.

:roccpiuduH turdoidcH.

Mai 10 18.57

Mai

8

1 850

« 15 1858

«

'.1

ISCI

L. (F.) Mai 8. 1859.
Lk. (Sp.) Mai 15. 18.58.
1. (Seh.) 8.
K. (M.)Mai 11-12.

Egyébként mint A. arundinaceus.
Sonst wie A. arundinaceus.

Aijllniii ferina.

Mart. 18 1858

Mart.

7

1 SfiO

« (i 1859

((

li-

1 sc, 1 .

L. (F.) Mart. G. 1859.
Lk. (Sp.) Mart. 1 8. 1 858.

L (Sch.i 13.

K. (M.)Mart. 12.

Alaiiild (irhorea.

Febr. 8 1S57
Mart. 25 IS59

Mart. 14 I Sül.

Első tekintetre az első adat nagyon korainak
látszik, pedig nem az. mert az erdei pacsirta
még éjszakibb pontokon p. o. Pommerániá-
ban — ritkái iban ugyan, de februárinsban is
érkezik, de itt már sohasem 1 9-ike előtt.

Auf den ersten Blick scheint das erste Datum
ein zu frühes zu sein ; dem ist jedoch nicht so,
denn die Baumlerche erscheint auch auf noch
nördlicheren Punkten z. B. in Pommern, sel-
tener zwar, aber doch im Feber ; hier jedoch
nicht vor 19-ten Feber.

Alauda arvcnsin.

Febr. 15 1857
Apr. 1 2 1 858
.Jan. 1 7 I S59

Febr. 25 ISCIO
« 4- ISC]
« 21 lS(i2.

Elsö pillanatra is látható, hogy a periódus —
86 nap — illetőleg az ingadozás rendellenes,
ha a vonulás tüneményét egyáltalában vesszük.
A januáriusi és kora februáriusi adatnak jelen-
tése nyilván az, hogy a mezei pacsirta e tája-
kon néha át is telel. A közép február 28-ika
volna.

Auf den ersten Blick ist zu ersehen, dass die
Periode bz. Schwankung — 8() Tage — ausser-
ordentlich ist — wenn wir das Zugsphänomen
im Ganzen nehmen. Das .Jänner-Datum so auch
das frühe im Feber deuten darauf liin. dass die
Feldlerche in dieser Gegend manchmal über-
wintert. Das Mittel wäre der 28. Feber.

Mart. 1 1801

A)user cinereus.

Mart. 20 1858
Febr. 2Ci 1859

K. (M.) Mart. 9.

Anilins in'(dcnsis.

Mart. 2i 1858 Mart. 1- 18(11

Febr. 27 1859 « 7 1802

K. (M.)Mart. 11 — 12.

39

Atilliiis Irii'inlìs.

Áiir. IS IS5S
IC) 1S59

Apr. IS iSf.n

« 1(1 isni

Igen éles megfigyelés, mely mindössze három
napi ingadozást mutat.

Sehr scharfe Beobachtung, welche im Gan-
zen eine drei tägige Schwankung ausweiset.

Ardea ciiirrcci.

Mart. á4 IS5S :\[art. i>0 ISllO

Febr. li> 1S5'J

K. (M.) Mart. 4.

Chelidoii urhicii.

Apr. Il' IS57

Apr. 19

1860

fl 11 1S5S

« 2 S

1861

« "21 1S59

« 'i:,

1862

L. (F.) Apr.

11. 1858.

Lk. (Sp.)Ápr. 28. 1861.

I. (Seh.) IS.

K. (]\I.) Apr.

19-i>0.

Itt tisztán áprilisi madár.
Hier reiner Apnlvogel.

Cicoiiia alba.

Apr. 5 1857

Mart. 28 1858

« 27 1859

Apr. 6 1860
Mart. 26 1861.

L. (F.) Mart. 26. 1861.
Lk. (Sp.) Apr. 6. 1860.
I. (Seh.) 12.
K. (M.) Mart. Ül.

Az adatok összessége világosan mutatja, hogy
a madár márczius végén és aprii első napjaiban
érkezik.

Die Gesammtheit der Daten zeigt es, dass
der Vogel Ende März und in den ersten Tagen
des April ankommt.

Columba oeitns.

Mart. 4 1858
« 2 1 859
Apr. 6 1860(!)

Febr. 20 1861
Mart. M 1862.

Az áprilisi adat nyilván sajtóhiba s már-
cziusra vonatkozik. Ekkor a formula :

Das Aprildatuni ist sicherlich ein Druck-
fehler und bezieht sicli auf ^liiiz. Dann ist die
Formel :

L. (F.) Febr. 2(). |S(i|.

Lk. (Sp.) Mart. 6. 1860.

L (Seh.) 15.

K. (M.) Febr. 27.

Colìiìii lia pallini Ints.

Mart. 20 JS58 Mart. 28 1S60.
Febr. S 1 859

A februári adat korainak látszik.
Das Februardatum scheint ein zu frühes zu
sein.

Coti/le riparia.

Apr. 20 1857 Apr.

« 30 1 858

L (Seh.) II.

K. (M.) April 25.

1859

6'//CH?».s- raiionis.

Apr. 16 1857
« 23 1858
« 18 1859

Apr. 28 1860
Mai 4 1861.

L. (F.) April 16. 1859.
Lk. (Sp.) Mai 4. 1861.
I. (Seh.) 19.
K. (M.) April 25.

Cypselas apas.

Apr. 29 1857

« 26 1858

" 27 1859

Apr. 24 1860
" 28 1861.

L. (F.) April 24. 1860.
Lk. (Sp.) April 29. 1857.
I. (Seh.) 6.
K. (M.) Apr. 26—27.

Az ingadozás csekély volta nyilván onnan
is van, hogy a madár nagyon föltűnő.

Die Geringfügigkeit der Schwankung fällt
sicherlich zum Theil auch auf Fiechnung der
Auffälligkeit des Vogels.

Etnheriza hoHulaiia.

Apr. 15 1857

Mai

2

1 859

Mai 2 1858

«

11

1861

40

Ez az iukább iléli faj itt kevésbbé jellemző.
Diese mehr südliche Form ist hier weniger
characteristisch.

Emberiza miliaria.
Mart. 19 1858
Febr. 2 185Í)

Apr.

ISijO.

Helyenközön áttelelő faj.
Stellenweise überwinternd.

Emberiza seliociiichis.

Mart. 2 1858

« 25 1 8G0

Mart. 4 18C.

Itt néha áttelel.
Ueberwintert hier manclinial.

Erithaciís lusrinia.
Ápr. 17 1857
n 17 1858
« 24 1859

Apr. 27 18G0
« 20 18G1
(. 23 1862.

L. (F.) April 17. 1857—58.
Lk.(Sp.) April 27. 18G0.
I. (Sch.) 1 1 .
K. (M.) April 22.

Igen éles megtigyelés, a melyre azonban
Braunschweig helyi viszonyai is befolyással vol-
tak, minthogy ott az éneklők a város belsejében
is megfigyelhetők.

Eine sehr scharfe Beobachtung, gefördert
durch Braunschweigs lokale Verhältnisse, wo
die Beobaelitung der kleinen Sänger inmitten
der Stadt möglich ist.

Erithacus rubecula.
Mart. 23 1857
« 17 1859

Néha áttelel.
Ueberwintert manchmal.

Ficedula rufa.

Mart. 20 1857

« 27 1858

« 17 1859

Mart. 26 1861
(. 22 1862.

Mart. 31 1860
« 25 1861

,< 13 18G2.

L. (F.) Mart. DI. 1S(;2.
Lk. (Sp.) Mart. 31. 1860.
I. (Sch.) 19.
K. (M.)Mart. 21.

fucedidu

ivcIiHk^.

Apr.

5 1857

Apr. 1

1860

((

15 1858

« 13

1861

((

v.] 18.59

i( 22

1862

L. (F.) Apr. 1
Lk. (Sp.) Apr.
I. (Sch.) 22.
K. (M.) April

1860.
22. 1862.

11—12.

f^'ict'iltdd

^ibilatria:

Apv.

«

20 1857
23 1858

Apr. 19
Mai 4

18G0
1861

«

28 1859

Apr. 28

1862

L. (F.) Apr. 19. 1860.
Lk. (Sp.) Mai 4. 1861.
I. (Sch.) 16.
K. (M.) April 28—29.

A î'icedula sorozat azért nagyon érdekes,
mert a három, életmódra nézve nem lényegesen
különböző faj között az egyik tisztán márcziusi,
a másik tisztán áprilisi, a harmadik néha át-
nyúlik májusba is.

Die Ficedula-Serie ist dadurch interessant,
dass von den drei, in der Lebensart nicht we-
sentlich verschiedenen Formen, die eine ein
reiner März-, die zweite ein reiner Aprilvogel
ist, die dritte manchmal in den Mai übergreift.

ùilicd (tira.

Mart. 7

1S57

;\I:irt.

25

1860

« 18

1858

((

12

ISGI

« 20

1859

«

G

1862

L. (F.) Mart. G. 1862.
Lk. (Sp.) Mart. 25. ISGO.
I. (Seh.) 20.
K. (M.) Mart. 15-16.

GalliiMUO .'icolopaciiia.

Ápr. 2 1858 Mart. 4 1860
Mart. 20 1859 " 4 1861.

L. (F.) Mart. 4. 1860—61.
Lk. (Sp.) Apr. 2. 1858.
I. (Sch.ì Mart. 18—19.

GalUiiula chloropus.

Mai 3 1859 Mart. 25 1861.
Ápr. 11 1860

41

Àz igen hosszú periódus nyilván onnan van,
mert a madár bujkáló s nehezen észlelhető.

Die Länge der Periode kommt sieherlich
daher, dass der Vogel schwer zu beobachten ist.

Hinindo rustica.

Apr. 12 1857 Apr. 4 18G0

« 11 1858 '< (i 18(51

« IG 1859

L. (F.) Apr. 4. 18ÜU.
Lk. (Sp.) Apr. IG. 1859.
I. (Öch.)13.
K.(M.) April 10.

Ilypolaiii liier ina.

Mai

I-J 1857

il; 1858

5 1859

Mai 8 18G0
« 11 18G1.

L. (F.) Mai 5. 1859.
Lk. (Hp.) Mai Kl 1858.
L (Seh.) Mai 9.
K. (M.) Mai 9.

A Fieedulákkal ellentétben már tiszta májusi
alak.

lm Gegensatz zu Ficedula schon reiner Mai-
vogel.

Laniua collurio.

Apr. 8 1857
Mai 8 1858

Mai H 1859
« 5 18G0.

licher gelegene Plochingen lauter .sprt/c April-
daten — Ü-".iO — hat ; in Pommern ist der
Vogel schon reiner Maivogel.

Locustdid iiacvia.

Mai IG 1858 Mai úl 18G0

« 17 1859

K. (M.) Mai 18—19.

Mareca penelope.

Mart. 18 1858 Mart. 7 18G0
« '2 1859 « 14 18G1.

K. (M.) Mart. 10.

Miìvaa iciinuí^.

Febr. 27 1857
Mart. 7 1858

Bizonytalan sorozat.
Unsichere Serie.

Molacilla alba.

Apr. 12 1857

Márt. 19 1858

Febr. 28 1859

L. (F.) Apr. 8. 1857.
Lk. (Sp.)Mai 12. 1859.
L (Seh.) 35.
K. (M.) April 25.

Az ingadozás igen nagynak látszik, s külö-
nösen az áprilisi adat kérdéses ; értéke csak az
általános feldolgozásnál fog kitűnni. Annyit
azonban már most is mondhatok, hogy a négy
szélességi fokkal délibb fekvésű Plocliingenben
a madár csak késői áprilisi dátumokkal bir —
22-30 — Pommerániában már tisztán májusi.

Die Schwankung scheint überaus gross zu
sein und ist das Aprildatum fraglich ; sein
Werth wird erst aus der allgemeinen Zusam-
menstellung hei-vorgehen. Doch kann ich schon
jetzt sagen, dass das um vier Breitegrade stfd-

Àquila.

Febr. 2 18G1

Mart. 4 18G0
« 12 18G1
« 7 18G2.

Már a negyvennégy napi ingadozás is reá-
mutat, hogy e madár a rendes költözködökhöz
képest más megítélés alá tartozik. A jelenség
megfejtése az, hogy a madár e vidéken iicha
áttelel.

Schon die Schwankung von 44 Tagen deutet
darauf, dass dieser Vogel den wahren Zugvögeln
gescnü1)er hier anders l)eurtlieilt werden muss.
Die Erklärung des Erscheinung bietet der Um-
stand, dass der Vogel in dieser Gegend manch-
mal überwintert.

Molacilla boarula.

Mart. 17 1858

Mart. 14

1861

Apr. 2 1859

<-&*

18G2

« 7 18G0

L. (F.) Mart. 1 4. 1 8G2.
Lk. (Sp.) Apr. 7. 18G0.
L (Seh.) 21.
K. (M.) Mart. 27.

Mint látjuk 1862-ben áttelelt.
Wie wir sehen hat der Vogel 18G2 über-
wintert.

6

4â

Motacilla flava.

Apr. 1 1 1 X'>1
;, il isfjíi

Apr. 1 18(;(t
« IG isiil.

L. (F.)Ápr. 1. 18C0.
Lk. (Sp.) Apr. á7. 1859.
I. (Seb.) 27.
K. (M.) April 14.

Muscicapa atricapilla.

Apr. 2 1857 Apr. áS 18(J0

« 24 1858 <i 20 1801.

Mart. 26 1859

L. (F.)Mart. 2G. 1859.
Lk. (Sp.)Ápr. 28. 18G0.
I. (Sch.) :i4.
K. (M.) April 11—12.

Itt a korainak látszó márcziiisi adat befolyás-
sal van a középszámra s így ennek értékét csak
az összebasonlító feldolgozás fogia megálla-
pítani.

Hier ist das sclieinbar etwas frühe März-
datum auf das Mittel von Emfluss, den eigent-
licben Wertb des letzteren wird erst die ver-
gleichende Bearbeitung erweisen.

Muscicapa grisola.
Apr. 30 1857
(( 30 1858
« 30 1 859

Mai

Apr.

8 1860
11 1861
23 1862.

L. (F.) Apr. 23. 1862.
Lk. (8p.)Mai 11. 1861.
I. (Sch.) 19.
K. (M.) Mai 2.

Egyike a legérdekesebb sorozatoknak, a meny-
nyiben a három első adat — aprii 30 — egyenlő
s így három rvcn át nem lehetett tudni, vájjon
merre fejlődik majd az ingadozás; csak az ötii-
dik év dönti el a középszámot májusra.

Eine der interessantesten Serien, da die drei
ersten Jahresdaten vollkommen gleich —
30 April — sind, es dahev drei Ja] irc lami nicht
möglich war zu wissen, wie sich die Schwan-
kung entwickeln wird : erst das fünfte Jahr ent-
schied das Mittel für Mai.

Oriolus yalinda.

Mai 2

1857

« 12

1858 (singt!)

« 7

1859

.( 17

ISGO (singt!)

« 11

18G1 (singt!)

Ennek a sorozatnak az értéke most nem hatá-
rozható meg, mert három s mindég érezhetően
későbbi adat — 11-17 — nem a megérkezést,
hanem a megszólalást adja hírűi, mely utóblü
nem következik be a megérkezés napján. A tisz-
tán érkezési adatok — 2-7 — koráltbiak, de
elégtelenek arra, hogy elfogadható középszámot
adhassanak.

Der "Wcrth dieser Serie kann jetzt nicht be-
stimmt werden, weil drei, fühlltar spätere Daten
— 11-17 — nicht die Ankunft, sondern den
Gesang anzeigen, welch letzterer nicht am Tage
der Ankunft beginnt. Die zwei wirklichen An-
kunftsdaten — 2-7 • — sind zeitigere, genügen
jedoch nicht um ein annehmbares Mittel zu be-
stimmen.

Mai 18 18G1.

Ol iygometra er ex.
Mai 16 1858
« 6 1860

K. (M.) Mai 12

Podioeps ttiinor.

i\lart. 30 1858 Apr. 4 1860
Apr. 10 1859 « G 1861.

K. (M.) April 4—5.

Pfatiiicola rtibefra.

Apr. 26 1857
« 28 1858

Apr. 26 1859
a 23 18G2.

K. (M.) Apr. 25—26.

Hitka éles megfigyelésről tanúskodó sorozat.
Eine Serie von ungewöhnlicher Schärfe der
13eol)achtung zeugend.

(Jiierquedida circia.

Apr. 29 1858 Apr. 6 1861
Mart. 21 1860 Mart. 7 1862.

K. (M.) April 4.

43

Az ötvennégy napra terjedő ingadozás maga
a mellett látszik bizonyságot tenni, hogy e soro-
zatban sok a véletlen elein.

Die Schwankung von 54 Tagen seheint zu
beweisen, dass in dieser Serie viel des Zufälli-
gen enthalten ist.

Ridicilla pltoenicurus.
Apr. 6 1857
« 10 1858
« 10 1859

Apr. 14 1860
« J7 1861

7 1862.

L. (F.) Apr. 6. 1857.
Lk. (Sp.) Apr. 17. 1861.
I. (Seh.) l±
K. (M.) Aprü 12—13.

Ruticilla filììns.

Mart. 24 1857

« 29 1858

« 15 1859

Mart. 23 1860
« 24 1860.

L. (F.) Mart. 15. 1859.
Lk. (Sp.) Mart. 29. 1858.
I. (Se.h.) 15.
K. (M.) Mart. 22.

Látjuk, hogy a madár öt évben háromszor
érkezett meg a közép nap táján.

Wir sehen, dass der Vogel innerhalb fünf
Jahren dreimal um den mittleren Tag eintraf.

Saxicola oenanthe.
Apr. 6 1857
Mart. 27 1858
Apr. 7 1859

Apr. 17 1860
8 1861
Mart. 27 1862.

L. (F.) Mart. 27. 18.58—62.
Lk. (Sp.) Apr. 17.1860.
I. (Seh.) 22.
K. (M.) April 6—7.

Scolopax rusticola.
Mart. 26 1858
Febr. 26 1859

Mart. 20 1860
" 29 1861.

L (Seh.) 32.

K. (M.) Mart. 14.

Ennek a sorozatnak az értékét igen tanusá-
gosan lehet meghatározni, mert Braunschweig-
ból e madárra nézve van egy 35 évre — 1809-

1843 — terjedő sorozat, mely más helyen lesz
közölve, s melyből mint középnap márczius
17-ike tűnik ki, tehát mindössze három napi
különbség. Annyi azonban kétségtelen, hogy a
feliruáriusi adat áttelelt példányra vonatkozik.

Den Wertli dieser Serie können wir sehr in-
structiv bestimmen, da von Braunschweig eine
Serie von 35 Jahren ~ 1809-1843 — vor-
liegt, welche ein andersmal abgehandelt werden
wird und deren Mittel der 17. März ist, mithin
ehi Unterschied von nur drei Tagen. Soviel ist
sicher, dass sich das Feberdatum auf ein über-
wintertes Exemplar bezieht.

Sterna jluviaÜUs.

Apr. 17 1858

Mai 2 1860

Mai 9 1861

Inkább a véletlenek sorozata.
Scheint mehr zufällig zu sein.

Stumus vulgaris.

Mart. 17 1858 Febr. 1 18(il
Febr. 9 1859 « 2 1862.

Jan. 1 1860

A sorozat világosan mutatja, hogy a seregély
itt nem igazi költözködő.

Die Serie besagt deutlich, dass der Staar hier
kein echter Zugvogel ist.

Sylvia alricapilla.

Apr. 20 1857 Apr. 23 1860

,, 16 1858 « 22 1861

„ 14 1859 « 16 1862.

L. (F.) Apr. 14. 1859.
Lk. (Sp.) Apr. 23. 1860.
I. (Seh.) 10.
K. (M.) April 18—19.

Sylvia cinerea.

Apr. 26 1857 Apr. 25 1859
« 25 1858 « 28 1860.

L. (F.) Apr. 25. 1858—59.
Lk. (Sp.) Apr. 28. 1860.
I. (Seh.) 4.
K. (M.) Apr. 26—27.

6*

44

Si/li'ia ciirruca.

Apr. "M 1857

« 20 J s:)S

« Ki 185! I

Apr.

8 18f.O
li 18(il
S 18(i2.

L. (F.) Apr. 8. ISGO— Gá.
Lk. (Sp.) Apr. Í24. 1857.
I. (Sell.) 17.
K. (M.I Apr. Id.

E három poszátának iiiegfiRyelési sorozata
rendkívül .éles. Kedvezett a megfigyelésnek
Braunschweig helyi viszonya, mely megengedi,
hogy a város nem egy pontján ezek a madarak
lígyszólván az ablakból figyelhetők meg.

Die Serien dieser drei Grasmücken sind un-
gemein Sfharf, wozu wohl auch die localen
Verhaltnisse Eraunschweigs beitrugen, welche es
gestatten, dass diese Vögel an so manchem
Punkte der Stadt sozusagen aus dem Fenster
beobachtet werden können.

Sylvia horteiisis.

Apr. 28 1857 Mai

:î

1850

« 15 1858 «

9

18ü().

K. ßl) April 27.

Totaiuis calidris.

Apr. 18 1858 Apr.

4

1860

« 18 185ît Mart.

20

18(11

K. (M.) April 8.

Tuidiiü ìiiKsicas.

Mart. 20 1857 i\[art.

2

1850

18 1858 «

17

1860.

(Febr. 2:í. ISO I.)
K. (M.) Mart. 1 i .

Braunschweigbol újabb időből számos adat
van még, a melyet itt tudatosan figyelmen kívül
hagytam, mert más időszakra vonatkozik, ezút-
tal pedig az volt czélom, hogy főképen az inga-
dozás helyi fejlődését s ennek jelentőségét a
középszámra nézve egy adott periódusban kimu-
tassam, továbbá kimutassam azt is, hogy a vo-
nulás jellegének megállapítása, mely csak az
ingadozás határai között kereshető, szükségkép-
pen több, egymást követő évi megfigyeléstől
függ.

A februiiri adat igen korai s csak későbben
ítélhető meg.

Das Februardatum zu früh und kann erst
später beurtheilt werden.

Tiirttir fuirilm.

Mai 1858

8 1850

Mai 4 isc.o

K. (M.) Mai 6—7.

Upupa epops.

Apr. 12

18.57

Apr.

11

1860

I. 17

1858

H

8

1861

« 21

1850

K. (M.) Apr. 14 15.

]\[art. 25 1860
Febr. 2:5 1861.

Vaiii'llas cristatiis.
Febr. 14 1857
Mart. 17 1858
« 2 1850

K. (M.) Mart. 6.

A februáriusi adatokat csak az összehasonlító
tárgyalás fogja megvilágítani.

Die Fel)erdaten wird erst die vergleichende
Behandlung des Näheren erklären.

Yunx tor qu illa.

Apr. 24 1857 Apr. 2H 1860

« 15 1858 « 12 1861.

a 12 1850

K. (M.) April 18.

Aus Braixnschweig besitzen wir aus neuerer
Zeit noch viele Daten, welche ich jedoch hier
absichtlich fortliess, weil sich dieselben auf
eine andere Periode beziehen und ich mir jetzt
das Ziel steckte : die Entwickelnng der localen
Schwankung in einer gegebenen Periode und
ihren Einfluss auf das Mittel zu zeigen ; ferner
wünschte ich ersichtlich zu machon, dass der
Zugscharakter, welcher nur innerhalb der Gren-
zen der Schwankung gesucht werden kann,
nothwendigerweise von einer mehrjährigen, zu-
sammenhängenden Beobachtung abhängt.

45

Chernél István összehasonlitó adatsora.

Az adatok forrása a következő mtì : Chernél
IsvTÁN, Utazás Norvégia végvidékére, Buda-
pest, 1893.

Ebben a szép, ornithologiai szempontból is
értékes könyvben a szerző Collett Róbert
tanár közreműködésével. Kőszeg és Christiania
között a következő összehasonlitó sorozatot közli :

Stefan v. Ohemel's vergleichende Datenreihe.

Die Quelle dieser Daten ist das folgende Buch
«Stefan v. Chernél, Reise in das polare Nor-
végen, Budapest 1893 (ungarisch)". In die-
sem schönen, auch ornithologisch interessanten
Buche gibt der Autor unter Mitwirkung von
Prof. R. Collett die folgenden vergleichenden
Daten-Reihen zwischen Kőszeg und Christiania :

Mcr/jcìcìii's tavdszsznì.

Alauda arvenis.__

Fringilla coelebs ... ..

Erithacus rubecula ...

Turdus musicus

Columba oenas .__ _._

Motacilla alba

Scolopax rusticola

Turdus iliacus .__ ... ..

Gallinago scolopacina
Ficedula ruta ... ... ..

Saxicola œnanthe _._ ...
Pratincola rubetra ... ._

Ficedula trochilus _._

Yunx tori^uilla
Muscicapa atricapilla

Sylvia atricapilla ...

Hirundo rustica ^__ ...

Cuculus canorus .._

Chelidon urbica ... ___

Motacilla flava ___

Musciapa grisola
Ortygometra crex __. .

Lanius collurio ___

Coturnix dactylisonaus
Cypselus apus ... ...

Aiil.niìft im Friihjalìi:

Kőszeg.

Febr. 22.

Mart

2.

«

6

<(

7

«

7

(í

8

((

10

((

10

((

22

«

29

«

31

Apr.

(1

3

4

<(

6

«

7

((

8

«

10

H

10

«

17

«

18

(I

26

Mai

2

(I

3

«

6

(í

16

Christiania.

Mart.

20.

(1

26.

Apr.

2.

«

3.

«

5.

«

5.

(1

5.

<i

6.

(1

20.

«

20.

«

20.

... Mai.

5.

«

3.

«

3.

((

3.

... Apr

25.

Mai.

10.

«

12.

«

18.

«

15.

«

15.

((

15.

«

22.

«

22.

«

20.

Szerző megjegyzi, hogy a költözködő madarak
érkezésénél szembeszökő, hogy Kőszeg és Chris-
tiania, között az időköz majdnem pontosan négy
heti külíinbscget mutat ki.

A füldirati fekvés a két pontra nézve :

Kőszeg: 47° 22'54" é. sz.
Christiania : 59° 54'44" é. sz.
Különbözet: 12° 53'50".

Az őszi elvonulás adatait majd más alka-
lommal. M. 0. K.

Der Verfasser bemerkt, dass es bei den Zug-
vögeln auffällt, dass der Zeitunterschied zwischen
Kőszeg und Christiania beinahe genau einen
Unterschied von vier "Wochen aufweiset.

Die geographische Position der zweiPunkte ist :

Kőszeg : 47° 22'54" N. B.
Christiania : 59° 54'44" N. B.
Differenz: 12° 53'50".

Die Herbst-Abzugsdaten folgen gelegentlich.

U. 0. c.

46

Helgolandról.

Gaetke Henrik, Helgoland sziget madárvir-
rasztója s minduyájniik tisztelt atyamestere, a
következő levelet intézte a M. 0. Központ főnö-
kéhez.

Helgoland, 1S'.)4 április 20.
Igen tisztelt kollega lír ! ()n és madarászó ba-
rátaink meg kell, hogy nyugodjanak abban,
ha én már többé nem irok madárvonúlási jelen-
téseket : hiába ! én már kiszolgáltam ; — a múlt
tél még külön is, és nagyon érezhetően meg-
viselt ; ha az ember egyszer a nyolezvanig vitte
föl, akkor már csak kivételesen járhat az ütköző
sereg első sorálian. En már nem jutok el kertem
kerítésén túl, a kertbe ivedig a házamból lelőhe-
tek be. A megfigyelők csapatja, a melyet magam-
nak neveltem, nagyrészben a mennyei vadász-
területekre költözött el, mások kidőltek, mint
öreg főnökük, Helgoland sziget madárvirrasztója
is. A mi azonlian az utolsó hónapoklian, ugyan-
csak megszűkült látókörömön l)elöl feltűnt, az a
szokatlanul hossziira nyúló költözködése a Tar-
dus merulának (fekete rigó), a mely február hó
utolsó hetétől kezdve, a szó azon értelmében
naponként kisebb-nagyobb számban érkezik, s e
csapatok még csak az imént is legnagyobb részben
öreg hímekből állottak ; a rendszerint vele együtt-
járó erdei szalonka — Scolopiu: ruslicola —
azonban csak gyéren mutatkozott. Aj)ró éneklő
madarak — az egy vörösbegy, Erilhaciis rube-
cula, kivételével alig-alig mutatkoztak ; — egy
s más poszáta — Curruca — itt-ott pár fűzi
csíz — Ficedula riif'a — minden, a mi látható
volt.

De a múlt évi november elseje azért mégis
oly nap volt, mely a régi időkre emlékeztetett,
mert ez egy napon, ezen a kicsinyke szigeten
300 db erdei szalonka került a vadásznyújtóra.
Hogy 1893. évi július 13-ikán itt emberemlé-
kezet óta az első kanalasgém — Plakdea leuco-
rodiadad. — lövetett s Helgoland ismert madár-
fíijait 3U7-rc emelte, azt már bizonyosan tudja,
iigy azt is, hogy ugyanazon hó 27-ikén itt a tatár
pacsirtának — Alauda lalarica — egy remek,
öreg hímje — került meg, melynek egész tolla-
zata egyszínűén és mélységesen fekete, tollazatán
legkisebb nyoma sem maradt meg a téli mez
világos szegélyzetének. Orra, friss állapotban
világos, fehéresen-kékesszürke volt, egészen el-

Von Helgoland.

Heinrich G.\etke, der Vogelwart auf Helgo-
land, unser verehrter Altmeister beehrte den
Chef der ungarischen Ornithologischen Centrale
mit folgendem Schreiben.

Helgoland, 20. April 1894.

Verehrtester Herr College ! Sie und unsere
lieben ornithologischen Freunde müssen es mir
zu Gute halten, wenn ich keine Zugberichte mehr
liefere : ich habe eben ausgedient — der ver-
flossene Winter hat mh* zudem sehr fühlbar mit-
gespielt, hat man es bis zu 80 gebracht, so ge-
hört man nur ausnahmsweise ins Vordertrefi'en.
Ich komme nicht mehr über meinen Garten
hinaus, den ich vom Hause aus betreten kann,
der Stab von Beobachtern, den ich mir heran-
gezogen, ist zumeist zu den himmlischen Jagd-
gründen abkommandii't, andere sind unbrauch-
bar geworden, wie ihr alter Chef, der Vogelwart
von Helgoland. Was mir von meinem nun so
beschränkten Horizont abii' im Laufe der letzten
Monde aufgefallen, ist der so lange andauernde
Frühlingszug von Tardus ìnenda, die nunmehr
seit letzter Woche Februar buchstäblich Idijlicli
in grösserer oder geringerer Zahl eintrifft, bis
kürzlich noch zum grossen Theil aus alten Männ-
chen bestehend ; die sonst stets mit ihr zusam-
men ziehende Waldschneijfe — Seolopa.r run-
licola — ist aber nur sparsam vertreten ge-
wesen. Kleine Sänger sind bisher, ausser dem
Eothkehlchen — ErUhacus rubecula — fastnoch
gar nicht erschienen — eine oder die andere
Curruca und zi'rstreute Sy. (Ficedula) rufa ist
Alles was sich hat sehen lassen.

Der 1. November v. J. war aber nochmal
wieder ein Tag, der alte Zeiten in Erinnerung
rief, indem im Laufe dessellien auf diesem so
bescheidenen Inselchen 300 Schepfen zur Strecke
gebracht wurden. Dass am 13. Juli 1892 der
erste, hier jemals erlegte Löfiler: P/«i. /f;//€0-
rodia i ad. abgeschossen worden, also die Zahl
der Vögel Helgolands auf 397 erhöht hat, wird
Ihnen wohl schon l)ekannt sein, ebenso dass ich
am 27. desselben Monats ein prachtvolles altes
Männchen von Alauda lalarica erhielt, durchaus
einfarbig tiefschwarz am ganzen Gefieder, nicht
die kleinste Spur der hellen Federsäume des
Winterkleides ist an demselben verblieben. Der
Schnabel war frisch ganz hell weisslich blaugrau

47

mosódó fehéresen-kénsárgás lehelettel — igaz
remek ! e fajnak egy öreg tojója már ott volt a
gyűjteményemben s így ez a Középeuropára
nézve oly ritka madárfaj éppen úgy, mint az
Alauda siibirica is, egj' szép, öreg párban
van meg.

Mindössze ennyi volna az — fájdalom igen
kevés ! — a mit a kedves Ornisról mondhatok.
Vájjon a jövő hona^jok lioznak-é valami érdekes
nj donságot, ezt türelmesen be kell várnunk, s
ha akad, örömmel kell fogadnunk. Legjoljb üd-
vözlettel az Öné ! Gaelke ìlcm-iì;.

mit ganz verwaschen weisslich schwefelgelbem
Anfluge — ein Prachtstück ! ein altes Weibchen
dieser Ali enthielt meine Sammlung schon, und
somit ist denn auch diese für Mitteleuropa so
ausnehmend seltene Art, gleich Alauda sihirica
durch ein schönes altes Pärchen vertreten.

Das wäre wohl alles, leider so wenig ! was ich
von der lieben Ornis zu erzählen hätte. Ob die
nächsten Monde noch irgen<l eine interessante
Neuigkeit bringen werden, ist geduldig abzu-
warten, wenn kommend aber mit muso grösse-
rer Freude zu begrüssen. Mit bestem Grusse der
Ihrige ! Heinrich Gaelke.

A sarlós- vagy kazári fecske (Cypselus apus L.) Die Ankunftszeiten des Mauerseglers (Cypsel us
érkezési ideje Nagy-Eöczén. apus L.) in Nagy-Rőcze.

1877-től 1889-ig Nagy-Kőezén (Gömör m.)
állomásozva, hazánk e vidékén tettem ornitho-
lógiai megfigyeléseket és feljegyzéseket, melyek-
ből a sarlós fecskére vonatkozí'dag közlöm nap-
lómból az érkezési adatokat. Ennek a madárnak
ugyanis Nagy-Kőczén, a lakásom közelében fekvő
evang. templom tornyán lS79-töl 1887-ig állan-
dóan három párja fészkelt, 1888. és 1889-ben
4 — 5 párja. S minthogy megérkezése után a
madár mindjárt észrevehető, a mennyiben a
torony környékén szálldogál és sipítoz, s mert
aprii :ÍO-ikától mindennaj) gondosan figj'eltem
megjelenésükre : adataimnak kifogástalanoknak
kell lenni.

Nagj'-Rüczén a megérkezési középdatum ész-
leleteim szerint május 4-ike ; nehánj' napi késés
vagy korábbi érkezés tisztán az időjárás viszo-
uyait()l függött. Ha aprii vége felé hosszasabban
meleg idő járt, a fali fecske a nonnalis napnál
korábban, ellenben hűvös, esős idő után későb-
ben érkezett.

Dátumaim különben a következők :

Érkezett 1879-ben május 9-én négy darab,
május 13-án a harmadik pár is.

lS8Ü-ban május 5-én,
1881-ben nem figyelhettem meg,
1882-ben május 8-án,
1883-ban május S-án,
1884-ben május ',)-án,
1885-ben május 7-én hat darab.

Május 8-ától 18-ig igen hűvös s esős idő kö-
vetkezett s e napokon egyetlen példányt sem
láthattam; 19-étöl fog\'a azonban ismét rende-
sen láttam mind a három párt.

Von 1877 l)is 1889 stationirte ich in Nagy-
Eőcze (C. Gömör) und betrieb dort ornitholo-
gische Beobachtungen und Auf/.eicbnungen ; in
Folgendem gebe icb aus meinem Tagebuch die
Daten, welche sich auf den Mauersegler bezie-
hen. Dieser Vogel besiedelte auf dem Thunue der
evangelischen Kirche vom Jahre 1879 — 1887
beständig drei Nester, von 1888 — 1889 vier bis
fünf Nester und da der Vogel sobald er ankommt
auch sofort aufl'ällt, insoferne er den Thurm lär-
mend umkreist, ich überdies die Beobachtung
stets schon am 20. April begann : glaube ich,
dass meine Daten untadelhaft sind.

In Nagy-Rőcze ist das mittlere Datum der
4. Mai; einige Tage früher oder später, das
hängt rein von den Witterungsverhältnissen ab.
Wenn das Ende des April längere Zeit warm
war, kam der Mauersegler früher als normal,
im entgegengesetzten Falle später an.

Meine Daten gestalten sich wie folgt :

Ankunft :

1879 Mai 9. (2 Paare, am l:-!. 1 Paar)

1880 Mai 5.

1881 fiel die Beobachtung aus.

1882 Mai 8.

1883 Mai 8.

1884 Mai 3.

1885 Mai 7. (3 Paare).

Vom 8. bis 18. Mai starke Depression mit
kaltem Eegen, die Vögel unsichtbar; am 19.
erschienen sie wieder.

48

1886-ban május 11-én,
1887-ben május 2-án,
1888-ban á23ril 26-án üt darab,
1889-ben május 2-án.

Őszi elköltözésükre nézve feljegj'zéseim béza-
gosak s csak a következő adataim vannak.
Eltűntek a nevezett torony tájáról :

1884-ben július 22-én,
1887-ben július 26-án,
1888-ban július IS-án.

Egyes — bizonyára éjszakról keresztülvo-
nulü — példánj't láttam a mezők felett fecske-
módra vadászva

1888 jiilius 27-én Nag^v-líocze,

1880 augusztus 13. Nyustya, Gömör m.

Keszthely, 1894 május 20.

Dr. Lovassy Scbulor.

Ebből következik, hogy Nagy-Eőcze földirati
fekvését

48° 41' 9" é. sz.
37° 46' 40" k. h.

véve, a sarlósfecske érkezésének kéjílete így ala-
kúi:

L. április 26-ikán 1888.
L. k. május 11 -kén 1880.
I. 16 nap.
K. május 3 — 4-ikén.

M. 0. K.

1880 Mai 11.

1887 Mai 2.

1888 April 26.

1889 Mai 2.

In Betreff der Abzugs-Herbst-Daten sind
meine Aufzeichnungen lückenhaft und besitze
ich nur folgende :

Abzug :

1884 Juli 22.

1887 Juli 26.

1888 Juli 18.

Einzelne, gewiss von Norden kommende
Exemplare sah ich nach Schwalbeuart über den
Fruchtfeldern jagend

1888 Juli 27. in N.-Eőcze,
1880 August ;'.. in Nyustya.

Keszthely, den 20. Mai 1894.

Dr. Ale.rander Lovassy.

Hieraus folgt, dass wenn die geographische
Position von Nagy-Eőcze

48°41'9" N. E.
37°40'40" 0. L.

beträgt, die Formel für die Ankunft des Mauer-
seglers sich wie folgt gestaltet :

F. April 26. 1888,
Sp. Mai 11. 1886,
Seh. 16 Tage.
M. Mai 3—4.

ü. 0. C.

Havasi szajkó íNucifraga caryocatacets L.)
fészkekről.

Az idén — 1 894 — tavaszkor eszközölt kuta-
tások, különösen a havasi szajkó szaporításához
oly adatokat nyújtottak, melyeknek közzété-
tele ■ — azt hiszem — nem lesz érdek nélkül
való.

Habár a havasi szajkó a magas hegységekben
meglehetősen gyakori madár, fészke mégis csak
az utolsó évtizedekben vált ismeretessé, ami
annak tulajdonítható, hogy nagyon korán költ,
amikor még a költőhelj'ek — melyek sohasem

Die Nester des Nussliähers (Nucifraga caryoca-
tactes).

Die ornithologisehen Forschungen des Früh-
jahres 1893 boten besonders zum Erutgesehäfte
des Nusshähers solche Daten, deren Publication
vielleicht nicht ganz olmi' Interesse ist.

Obzwar der Nusshiiher in den Hochgebirgen
ein ziemlich hiiuiiger ^'ogel ist, wurde sein Nest
doch erst in den letzten Jahrzehnten bekannt,
was wohl dem Umstände zugeschrieben werden
kann, dass der Vogel sehr zeitig, also zu einer
Zeit brütet, zu welcher die nie unter tausend

49

találhatók ezer méteren alul — rendesen még
nag}^ hóval vannak borítva s majdnem hozzá-
férhetleuek. Külföldön először Schutt E.^ Ba-
deuben a Kandel hegységben fedezte föl 1802
márczius 19-én. Nálunk Magyarországon ennél
jóval elébb Petényi Salamon bukkant a havasi
szajkó fészkére és tojásaira, amit hátra hagyott
iratai igazolnak.- Baldamus egy Erdélylml szár-
mazó fészekaljat adott ScnÜTTnek összehasonlí-
tás végett,^ melj'et Baldamus valószínűleg annak
idején PETÉNYitől kapott.

Az idei enyhe télnek köszönhetjük, hogy most
öt fészekkel, három teljes fészekaljjal és pelyhes
fiokákkal számolhatunk be, melyek közül három
fészek, két teljes fészekalj és egy tokos lioka a
m. Nemzeti Múzeum tulajdonába került.

Az első fészket három tojással márcz. ".jO-ári)!
Gömör megyé])en az úgynevezett Kakashegyről
dr. Lendl Adolf úr közbenjárása folj'tán kap-
tuk ; a másikat szintén három tojással Danford
C. G. xír a Retj'ezát heg;s-ségben az lígyne^ezett
Curu Gallesen eg}^ 15 — 18 mét. magas jegenye-
fenyőről ájjr. hü 7 -én gj'üjtötte s hozzá szerezvén
a hím és tojó nMularat is, az egészet mint teljes
biológiai csoportot, a m. n. Múzeumnak aján-
dékozta; a harmadik fészekben májns hó elején
egy már közel anyányi fióka ült, melyet ugv'an-
csak dr. Lendl Adolf szerzett Gömörből.

Dr. Lendl Adolf négy fészeknek jutott eddig
birtokába, kettőben tojások, kettőben pedig tokos
fiókák voltak.

Rendkívül érdekes ama fészkek szerkezete,
melyekben a tokos fiókák voltak, s nincs tudo-
másom arról, hogy valaki ezt a szerkezetet eddig
észlelte volna.

A fiokás fészkek t. i. tetővel vannak ellátva,
épi^en mint a szarka-fészkek. A tető azonban,
mely a fészekkel szoros összefüggésben van, csak
egyik felét fedi a fészeknek, míg a másik fele
födetlen. Ügy látszik e tető-szerkezet csak akkor
épül a fészek fölé, midőn a fiak már kikeltek.

Meter hoch gelegenen Brutplätze noch miter
Schnee liegend, beinahe unnahbar sind. Im Aus-
lande fand E. Schutt ^ das erste Nest im Jahre
180:2 im Kandel-Gebirge Badens u. z. am 19.
März. In Ungarn entdeckte viel früher Salamon y.
Petényi das Nest des Niisshähers, wie dies seine
hinterlassenen Schriften auch beweisen.^ Bal-
damus gab Schutt ein aus Siebenbürgen stam-
mendes Gelege behufs Vergleichung,^ welches
Baldamus wahrscheinlich von Petényi erbal-
ten hat.

Dem vei'flossenen, sehr milden Winter ist es zu
verdanken, dass wir von nicht weniger als fünf
Nestern, drei completten Gelegen und von halb-
wüchsigen Jungen Nachricht geben können, wo-
von drei Nester, zwei Gelege und ein halb-
wüchsiges Junge das Eigenthum des ung. Na-
tionalmuseums bilden.

Das erste Nest mit drei Eiern erhielt Herr
Dr. Adolf Lendl am 30. ]\Iärz aus dem Gömö-
rer Comitate, Fundort Kakashegy ; das zweite
Nest mit ebenfalls 3 Eiern kam aus dem Eetye-
zát-Gebirge, wo es C. G. Danford auf dem Curu
Galles auf einer l-j — 18 Meter hohen Tanne
entdeckte, beide Eltern abschoss, so dass auf
diese Art das Nationalmuseum eine vollständige
biologische Gruppe zum Geschenke erhielt ; das
dritte Nest mit einem halbwüchsigen Jungen
erhielt Dr. Lendl Anfangs Mai aus Gömör.

Dr. Lendl erhielt im Ganzen vier Nester,
wovon zwei mit Gelegen, zwei mit halbwüch-
sigen Jungen.

Ungemein interessant ist der Bau jener Nester,
in welchen sich die Jungen befanden und ist es
mir nicht bekannt, dass dieser Nestbau bis nun
irgendwo beobachtet worden wäre.

Die mit Jungen besetzten Nester sind näm-
lich, gleich den Elstern-Nestfrn, überdacht.
Jedoch bedeckt das Dach, welches mit dem Neste
zusammenhängt, blos die halbe Mulde, die an-
dere Hälfte ist unbedeckt. Es hat den Anschein,
als ob das Dach erst gebaut würde, wenn die

' Beitrag zur Fortpflanzunga-Gescbicbte des Tannenliehers, Nucifraga caryocatactes. Jouru. f. Ürnith. 1862,
125. lai).

'' Frivaldszky J. (Aves Iluugari »■ 1891) Petényi bátrahagyott jegyzetei alapján a következőket irja: «Nidum,
secundum Petényi, in .silvia abieguis arborum, circiter in medio arboris, arete ad stirpem supra basin crassi
rami e ramulis et radicibus construit et illum iutus tenuibus radiculis et niuscis obducit. Mature nidificat,
qiium adhuc ten'a ibidem nive tecta est.»

^ Jouru. f. Ornitli. 1863, 171. 1. (Megjegyzem, bogy a fészekalj egy tojása dr. Tauscheb Gyula birtokába
került, ennek gyűjteményével pedig az erdélyi Múzeum Egylet tulajdonába ment át; ott azonban most a meg-
felelő fiókban, talán valami tisztogatási zavar folytán, egy szarkatojás van. Herman Ottó.)

Àquila.

30

A fedél liíisonnemű fenyőágacskáklHil van al-
kotva, aminőből a í'észcik maga.

A fészkek átmérője átlag véve mintegy ;i() cm ;
a külső burok fenyőágacskákból való, belől tömö-
ren háncs-rostokból és szakállas zuzmóból van
összerakva és zöld mohával kibélelve. Az egyik
fészek azonban csupa nyirágacskákból vah».

Végre a liárom fészekalj tojásainak pontos
méreteit adom :

Jungen schon ausgeschlüpft sind. Das Dach ist,
wie das Nest aus dem gleichen Materiale.

Der Durchmesser der Nester lieträgt durch-
schnittlich 30 cm., von aussen sind die Nester
aus Zweigen der Nadelhölzer gefügt ; die IMulde
besteht aus Holzfasern und Bartflechten und ist
mit grünem Moos austapeziert. Das eine Nest
ist jedoch aus Birkenreisern gebaut.

Es mögen nun hier noch die genauen Maasse
der drei Gelege folgen :

I.

n.

ni.

35 %

20 %

34 -i^

25,4 %

35,5 %

25,6 %

33 %

23,5 %

31 %

23%

31,5 ^>U

23,5%

33 %

23,5 %

34%

24 %

32,5 w„

23%

Kakashegy, Gömör niegy(
Dr. Lendl Adolf szerz.

márcz. ?,().

Vizesrét, Gömör megye, ájiril 30.
Dr. Lendl Adolf szerz.

Retyezát, Guru Galles, aprii 7.
Danfoed C. g. gytíjt.

Budapesten, 1894 május hó 19-én.

M. N. Múzcuvi tidajdoiia.

Madarász Gyula tulajdona.

M. N. Múzeum ttdajdoua.
Dr. Madarász Gyida.

A Tetrao tetrix L. és Anser brachyrrhynchus Tetrao tetrix L. und Anser brachyrrhynchus in
Baili. Erdélyben. Siebenbürgen.

CsATÓ Jánostól.

A Nyirfajdnak, Tetrao tetrix L. előjövetele az
erdélyi részekben csak szóbeszéd után van meg-
állapítva.

Stetter a magyar orvosok és természetvizs-
gálók 1845-ik évi évkönyvében általánosságban
sorolja fel. Bielz Albert «Fauna der "Wirbel-
thiere Siebenbürgens» adatgazdag munkájában
iVerliandlungen und Mittheilungen des Sieben-
bürgischen Vereins für Naturwissenschaften
XXXVIII. évfolyam 1888) azt irja róla, hogy az
ő tudása szerint a gyergyói hegységekben Bor-
széknél, Czopelt szerint a Szász-Eégentől észak-
keletre fekvő hegységekben jönne elő.

Bielz a madárnak, mint velem közölte, csak
farktollait látta; a második adat téves lesz,
miután azon vidékbeli vadászoktól nem hallot-
tam, hogy (3tt a Nyirfajd előjönne.

En parasztpuskásoktól hallottam, mikép a
Eetyezát hegységben l'rik község határához
tartozó legelőkön a henyefenyő, Ptíim<.S' pumilio
ten3'észvonalán található lenne, valamint Fo-
garas vármegyében Bráza község havasain is
előjönne ; az ottani puskások állitása szerint,
hallottam, hogj' a Páringen is lőttek volna.

Von Johann von Csató.

Das Vorkommen des Birkhulmes in Sieben-
bürgen beruhet bis zm' Stunde blos auf Hören-
sagen. Stetter führt den Vogel im Jahrbuche
der ung. Aerzte und Naturforscher vom .Jahre
1845 blos im Allgemeinen an. E. A. Bielz
schreibt in seiner an Daten so reichen Arbeit :
((Fauna der Wirbelthiere Siebenbürgens» (Ver-
liandl. und Mittheil, des siebenbürg. Vereines
für Naturwiss. Jahrg. XXXVIIl, 1888), dass
seines Wissens der Vogel im Gebirge der Gyergyi)
bei Borszék, nach Czopelt im Gebirge nördlich
von Szász-Eégen vorkomme. Bielz theilte mir
mit, dass er nur den Stoss des \'ogels sah ; die
andere Angabe dürfte ein Irrthum sein, da mir
die Jager dieser Gegend vom Birkwild nichts
zu sagen wussten. Von den dem Bauernstande
angehörigen Jägern habe ich gehört, der ^'ogel
komme im Eetyezát-Gebirge auf den schon in
der Krummholzregion gelegenen Weiden der
Gemeinde Urik vor; so auch in den, schon in
Fogaras gelegenen Alpen der Gemeinde Bráza,
deren Jäger behaupteten, dass der Vogel auf
dem Pareng erlegt wurde.

Bis zur Stunde ist aber nur Eines gewiss :

51

De kitüinött, tehát antheiitieus íjéldány tud-
tommal eddig seholse található.

Ezen év május elejéu örvendeztetett meg
Dr. FiLEP Sándor csik-szent-domokosi orvos eg}'
szép kakasnak a megküldésével, melyet Gyer-
gyó-Bélborbaa a Mogyorós nevű havasban április
utolsó napjaiban lőttek s mely gyűjteményem-
ben fel is van állítva.

Miután tudtomra ez az első kitüniütt példány,
mely biztos tanúságot tehet arról, hogy az er-
délyi részekben, habár kevés számban, de bizo-
nyosan előjön a Nyirfajd, ezen körülményt kö-
zölni kívántam.

A törpe lúd, Aiiser bi'achyrrhynchus Baili,
három darabban jelent meg folyó év márczius
21-én Megykerék község határain, melyekből
egy vén gunár lelövetett s jelenleg gyűjtemé-
nyemben van.

Ez a libafaj az erdélyi részekben uj jelenség,
a Királyhágón túl a í'rivaldszky -János által
összeállított » Aves Hungáriáé » czímü enumerátió
szerint 1887 -ben november lióban észleltetett
vagy lövetett (?) Chernél István által Szent-
Ágotán Fehérvármegyében. Több biztos adat
hazánkban való megjelenéséről nincs.

dass ein authentisches Exemplar dieses Vogels
aus Siebenbürgen unbekannt ist.

Anfangs Mai 1. .1. erfreute mich endlich Herr
Dr. Alexander Filep, Arzt zu Csik-Szent-Do-
mokos, mit der Zusendung eines Birkhahnes,
welcher auf der zu Gyergyó-Bélbor gehörigen
Alpe Mogyorós in den letzten Tagen des Mona-
tes April erlegt wurde und nun in meiner
Sammlung aufgestellt ist. Da nun dies das erste
priiparirte Exemplar ist, welches von dem Vor-
kommen dieses Vogels im siebenbürgischen
Landestheile Zeugniss ablegt, glaubte ich dies
veröffentlichen zu sollen.

Die Zwerggans — Aii>ier bracìn/n'ln/iutìms
Baili. — erschien in drei Exemplaren u. z. am
2t. März 1. -I. in der (Gemarkung der Gemeinde
Megykerék und wurde ein cT adult erlegt,
welches sich nun in meiner Sammlung befindet.
Diese Art ist für den siebenbürger Landestheil
neu. Aus dem Landestheile diesseits des Kö-
nigssteiges führt den Vogel Frivaldszky in den
«Aves Hungariie 181)1« als am 7. November 1887
durch Stefan v. Cheknel lieol lachtet — oder
geschossen (?) an, u. z. aus Szt.-Agota im Komi-
tate Fehér.

Egy érdekes kép az 1892. évi madárvonu-
lásból.

Buda AoÁM-tól.

Ein interessantes Bild aus dem Vogelzuge vom
Jahre 1892.

Von Adam von Buda.

Az 1892-ik év április hava szokatlanul meleg,
verőfényes napokkal köszöntött be ; a cserjék és
fák üde zöldjét kellemesen tarkította a virágdísz,
melyben már a hónap első hetében pompáztak ;
a levegőt a virágok illata töltötte meg, és való-
ban költői harmóniába olvadt a madarak éneké-
vel, melyek a kedvező időjárás folytán nagy
számmal érkeztek. Mondhatnám nyári melegek
jártak: a hőmérő délben, árnyékban 15 — 20
fokot (0) mutatott, az aneroid meg 770 '%i
állott.

Április 8-án este felé felhők tornyosultak az
égen, melyekből csakhamar csendes eső fakadt;
rövid néhány perez múlva azonban annyira le-
hűlt a levegő, hogy az esőből hó lett és 9-én reg-
gelre arra ébredtünk, hogy az egész vidéket
mintegy 15 centiméternyi hóréteg borítja. —
Mily szomorú változás rövid pár óra alatt !

Der April des -Jahres 1892 begann mit ausser-
ordentlich warmen, sonnigen Tagen ; der Blu-
menflor, das üppige Grün der Sträucher und
der Baume wechselten angenehm ab, der Duft
der Blumen, welche schon zu Anfang des Mo-
nates ihren Schmuck entfalteten, erfüllte die
Luft und vermischte sich zu poetischer Har-
monie, mit dem Gesänge der Vögel, welche in
Folge günstiger Witterung in grossen Schaaren
angekommen waren. Es herrschte beinahe Som-
mer-Hitze ; das Thermometer zeigte zu Mittag
im Sonnenschein +(15 — 20°C.), der Aneroid
stand auf 770 ■"%,.

Am 8. April gegen Abend hatten sich Wolken
aufgethürmt, denen dann ein leichter liegen
entströmte. Die Ijuft hatte sich aljer sozusagen
in wenigen Minuten sehr abgekühlt, und als
wir am 9. erwachten, war die ganze Gegend
15 '/„i hoch mit Schnee bedeckt. Eine traurige
Wandlung in wenigen Stunden ! Die in voller

7*

52

A virágdíszben pompázott fák görnyedtek a rá-
juk hullott hó súlj-a alatt, cserjék, bokrok gyen-
gébb ágait letördelte a rájuk nehezedő teher. —
A havazás még 9-én is tartott, körülbelül 11
óráig délelőtt, s a hópelyhek oly sűrű tömegben
omlottak az égből, hogy 50 lépésnyire se lehe-
tett ellátni, — a hótakaró meg i'J centiméternyi
vastagságra növekedett.

Nem törődve a havazással, vállamra vetettem
fegyveremet, s madár-megfigyelés czéljából út-
nak indultam a viz felé. — A berken keresztül
haladva, szánalommal tekintettem a pusztulás
nyomaira; sehol az egész láthatáron élő lény, a
bokrok és cserjék hajladoznak a hóréteg alatt ;
egy pár szürke varjú (Corvus cornix) bánato-
san, felborzolt tollal nézte a nagy változást,
mintha szomorúan gondolt volna a verőfényes
tegnapra . . .

Utamat a «Nagy víz« felé irányítottam, a
meleg források közelébe, a hol még a legna-
gyobb télben is ritkán áll meg a hó, azon hiszem-
ben, hogy itt néhány madárra akatlhatok. —
Feltevésem nem is csalt; — e helyen mintegy
50 D méternyi terület hómentes volt, s már
messziről nagy mozgás volt látható. — Igye-
keztem e helyet minél jobban megközelíteni. —
Körülbelül 50 lépésnj'i távolságra sikerült jut-
nom, s innen kezdtem megfigyelésemet. — Cso-
dálat fogott el annak láttára, a mi e helyen
észlelhető volt ; — a legkülönfélébb madarak tö-
mege sereglett össze és nyüzsgött, mozgott a hó-
tól ment talajon. — A sürüen hulló hó miatt
szabadszemmel, sőt látcsövemmel sem tudtam
jól kivenni, hogy mi mindenféle madárfajt ho-
zott össze e helyre az idő viszontagsága, és ez
indított arra, hogy bár a madarakat nagyon is
kímélni szoktam, az egyszer tudni vágyásom
erőt vett szánakozásomon, s elhatároztam, hogy
legalább egyszer közéjük lövök. Elhatározáso-
mat legott a tett követte: a lövés eldördült, a
madarak egy része felrebbent, a másik része
azonban lövésem által találva, ott maradt; a
felröppenő madarak közöl felismertem a Bíbi-
ezet (Vanellus eristatus), a Pataki snefiet (Trin-
goides hAiipoleucos), a Lotyó sneft'et (Limosa
aegocephala), a czitrom sármányt (Emberiza
citrinella) ; láttam azonkívül több madárfajt,
melyet azonban részint a sűrűség, részint a
nagy havazás tett előttem felismerhetetlenné.
Különösen feltűnt azonban egy Ids sneff-fajnak

Blüthe prunkenden Bäume neigten sich unter
der Last des auf ihren Aesten aufgehäuften
Schnee's, die schwächeren Aeste der Sträucher
und Gebüsche brachen unter der übergrossen
Last. — Der Schnee fiel sogar noch am Í). bis
11 Ühr Vormittags, die Schneetioeken fielen so
dicht, dass man nicht einmal 50 Schritte weit
sehen konnte, und die Schneedecke wuchs bis
auf 20 % Dicke.

Ohne mich an das Schneewetter zu kehren,
grifi' ich zum Gewehr und lenkte meine Schritte
an den Wasserlauf, um Beobachtungen zi;
machen. Im Hain angekommen sah ich be-
klemmt die augerichtete Verheerung ; nirgends
ein lebendiges Wesen ; die Sträucher beugten
sich unter der grossen Schneelast, ein paar Ne-
belkrähen (Corvitë comix, L.) sassen traiu-ig
mit aufgebauschtem Gefieder da und besahen
trübselig die grosse Veränderung, welche den
sonnigen Tagen seit gestern folgte.

Ich wandte mich gegen n Nagy viz« in die
Nähe der Thermen, wo selbst im strengsten
Winter nur selten etwas Schnee liegen bleibt.
Ich dachte wenigstens hier einige Vögel zu
treffen. — Meine Voraussetzung traf auch ein.
Auf diesem Platze, wo eine circa 50 DMeter
grosse Eläche schneefrei geblieben, bemerkte
man schon von weitem ein reges Leben. Ich
bemühte mich dem Plätzchen so gut als mög-
lich nahe zu kommen. Auf circa 5U Schritte
Entfernung angekommen, blieb ich stehen, um
sicher beobachten zu können. Ein wahres Wun-
der entfaltete sich hier vor meinen Augen. Die
verschiedensten Vögel waren hier in dichter
Schaar beisammen. Alles bewegte und tummelte
sich auf dem kleinen schneefreien Platze. Der
dichte Schneefall verhinderte jedoch sellist
mit Feldstecher eine sichere Observation und
konnte ich die Arten nicht unterscheiden, welche
die Widerwärtigkeit des Wetters hierher zu-
sammengetrieben hatte, so dass ich von meinem
alten Princip : die Vögel womöglich zu schonen,
jetzt einmal absehen rausste; die Wissbegierde
besiegte mein Mitleid, und im Interesse der
Wissenschaft krachte der Schuss meines Ge-
wehres. Der eine Theil der Vögel flog auf, der
andere blieb getrofl'en auf dem Platze liegen.
Unter den fortgeflogenen erkannte ich den
Kiebitz (Vanellus cridalus, L.), den Flussufer-
läufer (Trimjoides hypoleucos, L.j die schwarz-
schwänzige Uferschnei^fe (Limosa aegoce-
phala, L.), die Goldammer (Enibcriza citri-

53

színezete és repülése, a mely egészen ismeretlen
volt előttem.

A lövés helyére sietve, ott találtam részint
élettelenül, részint még vergődve, vagy megszár-
nyalva a következő madárfajokat:

1 éneklő rigót (Tm'dns musicus),

2 mezei pacsirtát (Alauda arvensis),

1 vízi pityert (Anthus spinoletta),

2 barázda billegetőt (Motacilla alba),

I havasi billegetőt (IMotacilla lioariüa),

1 mezei pityert (Anthus campestris),

1 erdei pityert (Anthus triviális),

1 hantmadarat (Saxieola oenanthe),

1 csanálcsúcsot (Pratincola rubetra),

1 vörös legyészt (Muscicapa coliaris),

1 kerti vörösfarkot (Euticilla pböenicurus),

1 hegyi « ( « tithys),

1 erdei pintyőkét (Fringilla coelebs),

1 hegyi (I ( « montifringilla),

1 juhászkát (Aegialitis Huviatilis),

1 mocsársnefi'et (Gallinago scolopacina),

1 füsti fecskét (Hirundo rustica).

1 kövi sármányt (Emberiza eia),

A füsti fecske kövön gunyasztott s felborzolt
tollával igen különösen nézett ki.

Ezeken kívül még néhány madár, fel-fel
rebbent, s egy darabig még nehézkesen re-
pülve, a vízen túl hullottak alá, de nyomukra
akadni nem tudtam. — Egyetlen lövésem ered-
ménye 20 madár volt, s mily különböző fajok !
egész kis ornithológiai gyűjtemény. — E válto-
zatos eredmény mutatja, hogy mily különböző
fajtájú madarakat terel egy helyre az idő viszon-
tagsága, a fáradtság!

Ugyanezen lövésem egy csomó vadruczát riasz-
tott fel, mely a víz kanyarulatában volt be-
szállva; a fejem fölött repültek tova s így sike-
rült közülök felismernem a telelő kacsát (Quer-
quedulla circia), a csörgő kacsát (Querquedulla
crecea), a kendermagos kacsát (Chaulelasmus
streperus), a kanalas kacsát (Spatula clypeata).

nrlld, L.) ,■ ausserdem sah ich noch mehrere
Arten, welche ich aber theils wegen der dichten
Schaar der Aufgeflogenen, theils wegen des
Schneefalles nicht erkennen konnte. Es ist
mir aber eine kleine Schnepfen-Art durch ihr
Gefieder und ihre Flugweise besonders aufgefal-
len, welche mir dabei noch ganz unbekannt
erschien.

An Ort und Stelle angelangt, fand ich dort
todt oder angeschossen die folgenden Arten :

1 Singdrossel ('Turiliis musicus, L.),

2 Feldlercben (Alauda arvensis L.),

1 Wasserpieper (Anlhus spinolctlu, L),

2 Bachstelzen (Motacilla alba, L.),

1 Gebirgsbachstelze (Motacilla hoanila, L.),
1 Brachpiejier (Anthus campesiiis, L.)
I Baumpieper (Aiitlius triviális, L),
1 Steinschmätzer (Saxicola ociiaiithc L.)
1 Braunkehliger Wiesenschmätzer (Pratin-
cola rubetra, L.),

1 Halsbandfliegenfänger (Muscicapa coliaris,
Deckst.),

íGsirtenrothachw{inz(RuticillaphoeuicuraL.)
1 'Hausrothschwanz (Riilicilla tithys, Scop.),
1 Buchlink (FriiKjilla coclcbs, L.),
1 Bergfink (Frinyilla monti frinrj illa, L.),
1 Zippammer (Emberiza eia, L),
1 Flussregenpfeifer (Aeijiulilis jluviatilk
BecM.),

1 Moorschnejife (Gallinago scolopacina, Bp.),
1 Eauchschwalbe (lUrundo rustica, L.),
(die letztere auf einem Steinhaufen mit auf-
gesträubtem Gefieder sitzend, sah sehr merk-
würdig aus !)

Ausser den erwähnten hatten noch einige
angeschossene Vögel sich jenseits des Wassers
verkrochen, die ich jedoch nicht mehr auffindig
machen konnte. Das Resultat meines einzigen
Schusses waren 20 Stück Vögel xmd noch dazu
verschiedener Art. Eine ganze kleine ornitho-
logische Sammlung ! Dieses bunte Resultat
zeigt, wie verschiedene Vogelarten durch die
Härte der Witterung und durch Müdigkeit auf
ein und denselben kleinen Ort zusammenge-
trieben werden können.

Derselbe Schuss hatte auch einige Flüge
Wildenten in die Höhe gebracht, welche in der
Biegixng des Flussbettes eingefallen waren.

Diese überflogen mich und konnte ich daher
unter ihnen folgende Ai'ten erkennen :
die Knäckente ((Jucri/ucilula circia, L.),
die Krickente (Querquedala crecca, L.j,

54

a fütyülő kacsát (Mareca penelope i, a nyilfarkú
kacsát (Dafila aeiitiii. a tőke kacsát (Anas
bosclias). Volt még sok, melyet nem tud-
tam felismerni ; ha történetesen nem vagj'ok
elfoglalva első lövésem zsákmányának felszedé-
sével, úgy ezek közé is lőhettem volna s talán
nem is eredmény nélkül.

Ezután utamat a víz mentén folytatva, egy
fütyülő kacsát rebbeutettem föl (Mareca pene-
lope), a melynek utána is lőttem kétszer ; de meg-
bántam; mert e lövésem zajára a fejem fölött
röppent el az a sneff, melyet elöl))) felismerni
nem bírtam : most azonban a csekély távolság
felismerbetőyé tette előttem: kőforgató sneff'
(Strepsilas interpres) volt, mely itt még csak
egyszer fordult elő. — Egész nap nyomoztam
utána, de hiába ; fáradozásomat azonban siker
annyiban koronázta, hogy egj' Lotyo sneöet
(Limosa legocephala) tudtam lőni.

Szomorú képet nyújtott egy csapat füsti
fecske (Hírundo rustica), mely kifáradva, átázva,
éhesen érkezett ; lanyhán csapkodtak fáradt szár-
nyaik, nem találva pihenő helyet a hólepte vidé-
ken, tovább vonultak délfelé, — pedig ott sok-
kal nagyobi) volt a hó, a hideg ; szegények a
biztos éhhalálnak mentek eléje.

Éjjelre kiderült ; de a derű kemény fagygyal
jött, s a hó csak liárom nap múlva olvadt el. —
Sok madár hullott el a három kemény nap alatt
a hótól, fagytól és éhségtől ; meg is látszott azon
a nyáron a korán érkezett madarak pusztulása ;
mondhatni madárhíányban szenvedtünk.

dieüchna,tterente(ChaulelasiHussti('pi'ritsL.),
die Löffelente (Spafula clypcala, L.),
die Spiessente (Dafila acuta. L.),
(lie Stockente (A aas boschas, L.),
Die übrigen unterschied ich nicht ; wäre ich
nicht mit dem Aufsammeln meiner Beute in
Anspruch genommen gewesen, so hätte ich auch
hier einen Schuss anbringen können, und zwar
vielleicht nicht ohne Erfolg.

Meinen Weg dem Wasser entlang fort-
setzend, trieb ich eine Pfeifente (Mareca peae-
lope L.) auf, der ich zwei Schüsse nachfeuerte.
Ich musste dies aber sehr bereuen, da die oben
erwähnte Schnepfenart, welche ich nicht erken-
nen konnte, durch den Schuss ebenfalls auf-
gescheucht wurde und über meinem Kopf dahin-
flog. Die geringere Entfernung gestattete es
nun den Vogel zu erkennen : es war ein Stein-
wälzer (Strepdlas inicrpres, ],.) wck-licr hier
bis jetzt nur ein einzigesmal beobachtet wurde.
Ich habe den ganzen Tag nachgeforscht, leider
vergebens. Der einzige Lohn meiner Bemühun-
gen war eine Limosa aegoccphala, welche ich
erlegte.

Ein trauriges Bild zeigte eine Schaar von
Hirundo rustica, L., welche ermattet, durch-
genässt, hungrig angekommen war. Matt schlu-
gen ihre müden Fittige, keinen Platz auf der
schneebedeckten Fläche timlend, wo sie aus-
ruhen liätten können. Sie zogen weiter gegen
Süden, einem noch grösseren Elend entgegen ;
lag ja doch dort noch viel grösserer Schnee und
herrschte grössere Kälte. Die Armen gingen
dem sicheren Tode entgegen.

Die folgende Nacht war klar, aber sehr kalt;
der Schnee verschwand erst nacli drei Tagen.
Der Schnee, der Frost und Hunger haben viele,
viele Vögel während dieser drei Tage getödtet ;
man bemerkte auch deutlich das Zugrunde-
gehen der früh angekommenen Vögel : wir hat-
ten in diesem Jahre Vogelnoth !

A barkós czinke (Panurus biarmicus, L.).

Életmódja szabadon s kalitkában.
Irta : Cerva F. A.

Bár a barkós czinke életinckljùt már igen sok
oldalról ismertették, mégsem tartom érdektelen-
nek az e szép czinkefajról összegyűjtött észlele-
teimet, milire úgy a szalmádban, mint a fogság-
ban élők bebató megfigyelése tanított, szélesebb
körben is megismertetni.

April elején veszi a költés kezdetét, melyben
mindkét házasfél egyformán osztozik. A fészek
anyaga igen különböző: gyékény, nádlevelek,
pelyhes nádbuga, tollak stb. A fészek alakja s
nagysága sokszorosan elütő ; néha 3 — 4 nádszál
között függ, hasonlóan a nácii rigók (Acïo-
cephalus) fészkéhez, máskor ismét egy-egy letört
káka yagy nádcsomón egész szabadon áll, a víz
színétől 40 — 120 cm.-nyire. A barkós czinke
fészkét gyakran igen tévesen ismertetik, a meny-
nyiben megfoghatatlan módon a függő czinke
(Aegithalus pendnlinus, L) fészkével cserélik fel.
A felső részen egy buvólyiikkal ellátott fészke-
ket (Friedrich, neueste Auflage 1891) sohasem
találtam s az én tapasztalásom szerint a barkós
czinke fészke igen mély ugyan, de felül mindig
nyitott.

Ha az időjárás kedvez, már április második
felében teljes fészekaljakat találhatunk, melyek
többnyire hat, néha hét darab, vékony héjjú,
gömbölyded, veres fehér alapon különböző sö-
tétbarna voiuísok s pontokkal tarkázott tojásból
állanak. A második költés június közepére esik
s e hó végéig is eltart. A költési idő tartamát
tehát hazánkra vonatkozólag általában április
közepétől június végéig terjedő időközre tehet-
jük. Junius 1 9-én sok fészket találtam fiókák-
kal; csupasz, azon mód kibújt állatkáktól,
kezdve, egész anványi neki tollasodott kamasz-
korbeliekig. E mellett azonban fészkek tojással
is találhatók voltak, szintén sok változatban ;
1 — 2 tojás, majd teljes fészekaljjal, mi azon))an
a második (sarjú) költésnél már nem haladja
meg a 4 — 5 drb tojást.

Fiókáit a barkós czinke bátran védelmezi, el
nem menne fészke közeléből, hanem híven ki-
tart mellette, folytonosan nagy lármával han-
goztatván (iTsiep, tsiep» szavát. De már tojásai-
val nem törődik, egykedvűen veszi, ha megfoszt-
juk tőle, kivált ha a fészekalj még nem teljes

Panurus biarmicus Lirui.

lm Freien als auch in der Gefargenscliaft.
Beobachtet von i\ A. Cerva.

übzwar von der Bartmeise schon vieles be-
kannt ist, möchte ich doch über einige, sovrobl
im Freien, als auch in der Gefangenschaft ge-
machte Beoluiclitungen üljer diese schöne Meise
l)erichten,

Anfangs April beginnt das Brutgeschäft, an
welchem sich beide Gatten betheiligen. Zum
Nestbau wird verschiedenes Material, als : Bin-
sen, Bchilfblätter, Rohrrispen und Federn ver-
wendet. Das Nest ist in Form und Grösse ver-
schieden gebaut, oft zwischen 3 — 4 Rohrhalmen
nach Art der Rohrsänger eingeflochten, oft auch
liegt es ganz frei auf umgebrochenem altem
Rohre oder solchen Binsen. Es steht 40 his 1 20
fm hoch über dem Wasser. Das Ne.st der Bart-
meise wird oft falsch beschrieben, indem es un-
begreiflicher Weise mit dem der Beutelmeise, mit
welchem es nicht die geringste Aehnlichkeit be-
sitzt, verwechselt wird. Nester mit einem Ein-
gangsloch oben oder an der Seite (Friderich,
neueste Auflage 1891) habe ich bei der Bart-
meise nicht gefunden; dasselbe ist zwar sehr
tiefnapfig, aber nach oben hin stets offen.

Bei günstigen Witterungsverhältnissen kann
man in der zweiten Hälfte April volle Gelege,
welche meistens aus 6, zuweilen auch aus 7
Stück zartschaligen , mehr rundlichen , auf
röthlichweissem Grinide mit verschiedenen dun-
kelbraunen Kritzeln und Punkten gezeichneten
Eiern bestehen, finden. Die zweite Brut fällt Mitte
Jiini und dauert bis Ende des Monates. Die
Brutperiode kann man also hier in Ungarn im
Allgemeinen von Mitte April bis Ende Juni an-
nehmen. Den 1 9. .Juni fand ich viele Nester mit
Jungen, theils flüggen, theilsganz unbefiederten
aus den Eiern frisch ausgefalleneu. Dabei auch
Nester mit 1 — 2 Eiern und auch volle Gelege,
welche zwar nicht so stückreicb als bei der
ersten Brut waren, aber doch aus 4 — 5 Eiern
bestanden.

So muthig die Bartmeise ihre Jungen ver-
theidigt, hiebei nicht aus der Nähe ihres Nestes
weicht und ihren Angstruf, welcher aus einem
ununterbrochenen und lauten «TschiepTschiep»
besteht, hören lässt, so gleichgiltig ist sie gegen
ihre Eier, hauptsächlich wenn das Gelege noch

5C

V!ig_y lia még egészen friss, költetleii. Több
esetben tapasztaltam, hogy fészkét, melyben
1 — 3 tojás is volt, elhagyta, bár nem nyúltam
hozzá. Valahánynak csak kétfelé választám
fészke felett a nádat, hogy a fészek mélyére be-
tekinthessek, biztos valék, hogy gazdája nyom-
ban elhagyja ; 3 — 4 sőt nyolcz nap mnlva is
csak ugyanannyi volt a tojások száma, melyeket
néha megkímélt a véletlen szerencse, máskor
azonban már csak a lakoma maradékaira talál-
tam, melyet a gyűjtőt megelőzve valamely élel-
mes vizi poczok tartott.

Egy igen érdekes kettős fészket találtam a
múlt évben, melyben a Panurus biarmicus s a
Gallinnia minuta (törpe inzi csibe) ütöttek fel
közös tanyát. A fészek alacsonyan egészen a víz
szinéhez közel állott, meglehetős nagy volt, s
inkáiili a barkós czinke, mint az apró vizi csibe
fészkéhez hasonlított. A fészek öble annyira la-
pos volt, hogy bámulnom kellett, miként marad-
hatott meg rajta a hét drb Gallinula-tojás, s
midőn később behatóbban megvizsgáltam, olda-
lán egy kis nyilast fedeztem fel, s ebben egy
már erjedésnek indult, romlott, barkós czinke
tojást. A vízi csirke minden valószínűség szerint
egy elhagA'ott biarmicus-fészket szállott meg, s
annak kijavítása közben a régi fészek öblét tar-
talmával együtt betemetve, épített a régi ro-
mokra a szerelemnek új, vidám tanyát.

Ha a fiókák már valamennyire felcseperedtek,
nem várják be míg a fészket elérjük, hanem ki-
ugrálnak, s oly gyorsan bújnak el a sűrű nád
között, hogy ug;\'ancsak oda kell kapni, ha a
6 — 7 tagból álló családból csak 1— 2-őt is aka-
runk szerezni. A múlt évben elég szerencsés
voltam egynéhány félig neki tollasodott fiókát
hatalmamba keríthetni, s feltettem magamban,
hogy felnevelem s a fogságban is megfigye-
lem.

Fiatal madaraknál a hím és tojó szemre egy-
mástól meg nem különböztethető. Legbehatóbb
vizsgálással sem akadtam oly jelre, mely az ivai'o-
kat egymástól biztosan megismertetné. Háta vala-
mennyinek sötét, a szélső farktollak a hímnél
és a tojónál egyaránt feketék s fehérrel szegvék.
A második farktoll inkább csak a hegye felé
fehér, a többi, a felső farkfedők kivételével, fe-
kete, helyenként sárgával tarkázva. Augusztus

nicht vollzählig, oder noch ganz frisch, d. b. un-
bebrütet ist. In mehreren Fällen habe ich jedoch
beobachtet, dass Nester, welche 1 bis 3 Eier ent-
hielten, verlassen wurden, obwohl ich dasselbe
nicht berührt hatte. Wenn ich das Eohr, wel-
ches ein Nest umgab, etwas auseinander theilte,
um einen Einblick in die Mulde zu gewinnen,
konnte ich sicher erwarten, dass das Nest ver-
lassen wei'de. Denn 3 — 4., oft auch 8-ten Tag
fanden sich dann die Eier in der früher auf-
gefundenen Stückzah 1, oft noch in brauchbarem
Zustande, oft aber auch von Wasserratten, oder
anderen Thiei'en ganz zerstört vor.

Ein interessantes und einer kurzen Erwäh-
nung werthes Doppelnest von Panurus biarmi-
cus und Gallinula minuta fand ich voriges Jahr.
Das Nest stand sehr niedrig über dem Wasser,
war ziemlich gi'oss und hatte mehr Aebnlichkeit
mit dem Neste der Bartmeise, als der eines
Sumpfhuhnes. Die Mulde war so seicht, dass es
mich gewundert hat, wie die im Neste vorge-
fundenen 7 Stück Eier der Gallinula minuta vor
dem Herausrollen bewahrt blieben. Als ich
sjiäter das Nest untersucht hatte, fand ich an der
Seite desselben eine kleine Oeft'nung, in welcher
sich ein schon durch den Gäbrungsprozess ver-
dorbenes Ei der Bartmeise vorfand. Aller Wahr-
scheinlichkeit nach wurde ursprünglich ein ver-
lassenes Bartmeisennest von den Bruchhühn-
chen occupiert und durch den Aufbau das eine
Bartmeisenei sammt der Mulde verdeckt und
zur weiteren Brut der Gallinula minuta herge-
richtet. Wenn die .Jungen der Bartmeise ball)-
wegs erwachsen sind und man nähert sich dem
Neste, so hüpfen sie aus demselben und ver-
kriechen sich so rasch im Bohre, dass man sehr
flink zugreifen muss, wenn man von den Jun-
gen, einer aus (> — 7 Stück bestehenden Familie,
1 — 2 Stück erlangen will. Es gelang mir vor
zwei Jahren bei der zweiten Brut einige halb-
befiederte Junge heim zu bringen, welche ich
aufzuziehen beschloss, um sie in der Gefangen-
schaft näher kennen zu lernen.

Bei jungen Vögeln ist das Geschlecht äusser-
lich nicht zu erkennen. Trotz genauer Unter-
suchung fand ich nicht das geringste Merkmal,
welches zur Unterscheidung des Geschlechtes
geführt hätte. Auf dem liüeken sind sie alle dun-
kel gefärbt, die äusseren Schwanzfedern sind
sowohl bei den Männchen als auch Weibchen
weiss gesäumt schwarz, die zweite Feder ist nur
mehr gegen che Spitze hin weiss, die übrigen.

5?

második telében a hát sötét színezete eltűnik, a
i'arktiiUak ejj^-enkint kihullanak s a helyükbe
növök már olyan színűek, mint az öreg mada-
rakéi. A farktollakkal egy időben nőnek ki az
alsó farkfedők is, melyek a hímnél feketék. Mi-
kor a fark már teljesen kinőtt, a fej megkopa-
szodik, s ekkor üt ki a hím fejének szép, hamu-
szürke tollmeze. S csak legutoljára, mintegy két
hü múlva kapja meg barké)ját. Ezt megelőzőleg
a barkók helyén a tollazat kihull, úgy hogy a
nyak mindkét oldalán úgy néz ki e hely, mintha
meg volna kopasztva. A ).iark(')k teljes kifejlődése
után, úgy szeptember közepe táján éri el a tol-
lazat egész pompáját. E leírt vedlésmód azon-
ban csakis a fogságban élő s a második költés-
ből származó madarakra vonatkozik.

Igen érdekes a barkós cziiikc magatartása a
kalitkában. Két tojót s egy hímet tartottam hosz-
szalib ideig együtt egy kalitkában. Mindaddig
míg fiatalok, azaz pár hetesek voltak, igen szé-
pen megfértek egymással, s a nézőnek gyakran
igen kellemes látványt szolgáltattak. Vígan ug-
rándoztak a kalitkában, néha-néha egymás há-
tára telepedve, s egymást meg-meg czíbálva.
Mikor így egyik a másiknak újlakát s fejét gyen-
géden csijiegette, a másik készséggel engedte
azt s a látszat szerint legalábli a figyelem igen
jól eshetett neki, különösen a hím találta nagy
gyönyörűségét az ily dédelgetésben. Ha ujjamat
a drótok közt bedugtam, mindig a hím ugrott
legelsőnek előtérbe s nyakát a iitiakiekergclö
(Yunx torquilla L.)-höz hasonlólag kinyújtva,
fejét lehetőleg előretartá, mintha csak mondani
akarta volna: «vakarj meg!» s ha kérelmét tel-
jesítem stoikus nyugalommal engedé fejét s
nyakát végig vakargatni.

Nyár folyamán a kaliczkát, mely különben a
falon szokott függni, reggelenkint nap-nap után
a nyitott ablakba állítottam. Ezt azután annyira
megszokták, hogy ha csak egj'szer is elmulasz-
tottam, mind a három madár kórusban addig-ad-
dig csipogott, míg csak czélt nem ért, s a mint

A(iuila.

mit Ausnahme der oberen Bchwanzdeckfedeni
sind schwarz, hie und da gelb gefleckt. In der
zweiten Hälfte des August verlieren sie die
dunklen Flecken auf dem Iiücken, die Schwanz-
federn fallen einzeln aus und die nachwachsen-
den sind denen der alten Vögel gleich. Zugleich
mit den Schwanzfedern kommen auch die Unter-
schwanzdeckfedern , welche beim Männchen
schwarz sind, zum Vorschein. Wenn der Schwanz
schon völlig ausgewachsen ist, wird der Kopf
kalil und dann kommt das schöne aschgraue Ge-
fieder beim Männchen zum Vorsehein. Zuletzt,
ca. zwei Wochen später wächst erst der Schnur-
bart. Die Federn, welche an der Stelle des Bart-
streifens sich befinden, fallen aus und die Ge-
gend des Bartes sieht auf beiden Seiten des
Halses wie ausgerupft aus. Mit dem Heranwach-
sen des Schnurbartes, welches um die Mitte
September vor sich geht, hat das Gefieder seine
volle Pracht erreicht. Die geschilderte Mauser
bezieht sich nur auf die in der Gefangenschaft
beobachteten und von der zweiten Brut stam-
menden Vögel.

Sehr interessant ist das Betragen der Bart-
meisen im Käfig. Ich hielt zwei Weibchen und
ein Männchen längere Zeit in einem Käfig bei-
sammen. So lange sie noch jung, d. h. einige
Wochen alt waren, haben sich alle dreie sehr
gut vertragen und boten dem Zuschauer einen
recht angenehmen Anblick. Sie hüpften im Kä-
fig lustig umher, setzten sich oft das eine auf
des anderen Rücken und zupften sich gegen-
seitig an dem Gefieder. Wenn eins dem anderen
auf Kopf und Hals mit dem Schnabel sanft
herum pickte, so musste dies, dem Anscheine
nach, dem auf diese Weise geliebkosten sehr
angenehm sein. Besonders das Männchen hatte
eine grosse Vorliebe für das Kratzen am Kopfe.
Wenn ich den Finger durch den Draht in den
Käfig hinein steckte, war stets das Männchen
der erste Vogel, welcher sich dem Gitter ge-
nähert hat, seinen Hals nach Art eines Wende-
halses ausdehnte und den Kopf so weit als mög-
lich emporstreckte, als wollte er sagen «kratze
mich !» und sich dann mit einer stoischen Ruhe
auf Kopf und Hals kratzen liess.

Während der warmen Jahreszeit habe ich
regelmässig des Morgens den Käfig, welcher an
der Mauer hieng, auf das offene Fenster gestellt.
Daran hatten sich die Thiere so gewöhnt, dass,
wenn ich dies einmal unterliess, alle im Chor so
lange zwitscherten, bis sie ihr Ziel erreichten

8

58

a nyitott ablak üdv kvLj^u'ljebe keruLck, a nyu-
galom nyomban helyre állt. Minden reggel fürdő-
vizet is adtam be nekik egy nyitott üveg csészé-
ben. Még az ajtót is alig csuktam be, már mind
a három a vízben volt s nem tudott betelni a
hideg fürdő gyönyöreivel. És a fürdőt ha nem
is minden nap, azért télen is folytatták. Pár hó-
nap multán mikor a tél Zíjrdsága már jóc-ská.n
alábbhagyott, czivak(id(jkk;'i váltak: különösen
az egyik tojónak nem volt a hímtől maradása.
A kalitkában annyira össze-vissza kergette fel
és alá, s oly erős esőrvágásokat osztott neki,
hogy tolla egész csomókban repdesett szét, s egy
Ízben oly esunyan l)ánt el vele, hogy azt hittem,
elpusztul a szegény. Fell>orzoit tollakkal gub-
baszkodott a kalitka egyik sarkában, s egyálta-
lában nem evett. Ezért el kellett különítenem.
A másik tojót, mely a him részéről valamelyesb
jobb bánásmódban részesült, együtt hagytam
vele, s bár köztük is voltak elég gyakran jele-
netek, nem voltak azok oly komoly természe-
tűek, mint az elébb leirottak.

Ilyenkor a hím egy igen sajátságos hangot
hallatva s tollát felborzolva üldözte szakadat-
lanul a tojót, mely ugyancsak felborzolódva ug-
rált a kalitkában össze-vissza. Ez egy-egy nap
folyamán többször ismétlődő jelenet el-el tartott
1/4 sőt egy 1/2 perczig is, s egynéhány erős csőr-
vágás után mindig a tojó vereségével végző-
dött. Minden valószínűség szerint ■ — s ezt ké-
sőbb a tapasztalás is igazolta — e viaskodások
a párzásnak voltak közeli előjelei, mely pár nap
múlva márczins hóban tényleg be is követke-
zett, s ettől fogva naponkint többször ismétlő-
dött. Sőt mintha a fészekrakás gondolata is fog-
lalkoztatta volna őket, minden elhullatott tollat
gondosan felszedegettek a kalitka aljáról, fel-
szedték a czérnaszálat is, mely a kalitkára vélet-
lenül oda került, s hordoz;ták csőrükben fel alá,
folvtonosan hallatva hívó szavukat.

Egyszer csak — azt hiszem a hideg fíh-dő
okozta meghűlés következtében — váratlanul
megvedlett mindkét madár. Kiveszték farktol-
laikat, felső testfedő, s különösen fejtollazatn-
kat. Bánat lépett a vígság helyélie, a szerelmes-
kedéssel egészen felhagytak, s aggódnom kellett,
hogy elvesztem őket. Szerencsére kiáltották a
vedlést s április 10-kén újból megkezdték a pá-

und aufs Eeuster kamen ; so wie sie durch das
offene Fenster frische Luft verspürten, trat Ruhe
ein. Jeden Morgen bekamen sie auch eine grös-
sere Glasschale mit Wasser in den Käfig. Ich
hatte oft kaum Zeit den Käfig zu versehliessen
— husch waren schon alle dreie imAVasserund
konnten sich an dem kühlen Bade nicht genug
ergötzen. Das Baden setzten sie auch im AVinter,
weini auch niclit täglich, fort. Nach Ablauf von
mehreren Monaten, als der Winter so ziemlich
zur Neige ging, wurden sie unverträglich, haupt-
sächlich hatte ein Weibchen von dem Männchen
viel auszustehen. Es wurde von Letzterem im
Käfig so verfolgt und mit Schnabelhieben der-
art traktirt. dass die Federn in Menge herum
flogen, ja sogar einmal so misshandelt, dass ich
dachte, das Weibchen müsse eingehen ; es sass
aufgeblasen in der Ecke des Käfigs und wollte
keine Nahrung zu sich nehmen. Infolge dessen
war ich gezwungen, dasselbe zu separiren. Das
zweite Weibchen, welches sich einer etwas bes-
seren Behandlung von Seite des Männchens er-
freute, liess ich mit diesem beisammen, obzwar
es auch hier öfters Auftritte gab, wenngleich
nicht von so ernster Natur.

Bei solchen Fällen stiess das Mäiaichen sehr
eigenthümliche Laute aus, sträubte das Gefieder
unter fortwährender Verfolgung des Weibchens,
auf, welches ebenfalls aufgeblasen im Käfig
liei'um hüpfte. Diese Scene, welche sich im
Laufe des Tages häufig wiederholte, wälu'te eine
viertel, oft aber auch halbe Minute lang und en-
dete immer mit kräftigen Schuabelhieben zum
Nachtheile des Weibchens. Allem Anschein und
einer späteren Erfahrung nach, waren es Zei-
chen einer nalie stehenden Paarung, welche auch
in einigen Tagen, es war Anfang März, statt-
gefunden hat und täglich des öftern wiederholt
wurde. Es schien auch, als wenn die Vögel An-
stalten zum Nestbau treÖ'en wollten, denn jede
ausgefallene Feder, welche im Käfig lag, oder
ein Faden, welcher zufällig an demselben hän-
gen blieb, wurde aufgeklaubt und im Schnabel
unter fortwährendem Bufen, herumgetragen.

Plötzlich fielen l>eide Vögel, ich glaube infolge
des zu häufigen Badens, durch welches sie sich
eine Erkältung zugezogen haben, in die Mauser,
verloren sämmtliche Schwanzfedern, so auch am
Oberkörper und namentlich auf dem Kopfe das
Gefieder. Die Vögel wurden sehr traurig, stell-
ten ihre Liebesbezeugungen gänzlich ein und
verursachten mir Sorgen. Glücklicherweise über-

59

rosodást. April 18-án rakta a tojó első tojását a
kalitka fenekére. A mint ezt észrevettem, azon-
nal fészket adtam be nekik, még pedig egy vé-
letlenül épen kéznél levő barkós czinke fészket,
s e mellett el nem mulasztani a meglebetős ter-
jedelmes kalitkát gyékénynyel és náddal akként
felékesíteni, liogj" a természetes költobelyekbez
lehetőleg hasonló legyen. A kalitka aljára rakott
tojást óvatosan a fészekbe tettem, s abban a kel-
lemes reményben ringattam magam, hogy a tojó
még több tojást is fog rakni, még pedig most
már a fészekbe. S bár mindkét házas fél ki, be-
járt az új lakásba, a legközelebbi napon április
19-én megint csak a földön találtam a második
április 20-án a harmadik tojást. Ez uti')l)b rakott
két tojást is betettem ugyan a fészekbe, de mi-
kor meggyőződtem, hogy a tojó a költéshez leg-
kisebb hajlandóságot sem mutat, sőt párjával
egyetemben inkább a fészek szétrombolásával
mulat, kivettem a tojásokat belőle s kíváncsi-
sággal néztem mi czélja lesz a fészek szétrom-
bolásának? S midőn a fészek teljesen szét volt
rombolva s elemeire szedve, a nélkül, hogy an-
nak anyagából még csak egy legalább a fészek-
hez hasonló bárminemű alkotmányt összeszer-
kesztettek volna, a párosodást azért csak foly-
tatták tovább. April 2.5-én újból egy tojás feküdt
a kalitka fenekén, ri6-án a második, s 27-én a
harmadik. H a tojó különljöző időközökben áp-
rilis 18-ától július 21-ig összesen 23 drb tojást
tojt le, még pedig áprilisban hat, májusban hét
és juliusbau 10 darabot, valamennyit a kalitka
fenekére. Néhány tojást sorsára hagytam ; mikor
azonban meggyőződtem, hogy a költés egyálta-
lán nem érhető el, s hogy a tojásokat maguk a
madarak közösen pusztítják el, a toválibi tojást
elszedtem tőlük s pneparálva legalább gyűjte-
ményem számára mentém meg. Hogy a tojások,
vagy azoknak legalább nagy része meg volt ter-
mékenyítve, abban nem kétkedem, s csak azt
sajnálom, hogy meg nem kíséreltem belőlük
néhányat egy kotlós kanárimmal kíköltetni,
talán sikerült volna ezen úton fiókákhoz is
jutni ; sajnos azonban, hogy a jó gondolat mint
mindig, úgy. ez alkalommal is későn jött!

A fogságban rakott tojások a szabadon élők
tojásaival, alak, nagyság és színezetre teljesen
megegyeznek.

standen sie ihre Mauser und fiengen sich am 10.
Apï. wieder zu paaren an. Den 1 8. Apr. legte das
Weibchen auf dem Boden des Käfigs das erste
Ei. Als ich dies bemerkt hatte, gab ich ihnen ein
Nest, und zwar ein zufällig vorräthiges Bart-
meisennest, in ihren Käfig, dabei unterliess ich
nicht den so ziemlich grossen Käfig mit Binsen
und Schilf zu schmücken, um demselben ein an-
näherndes Ansehen der freien Natur zu ver-
leihen. Das auf dem Boden gelegte Ei legte ich
behutsam in das Nest und gab mich der freu-
digen Hoft'nung hin, dass das Weibchen noch
mehrere Eier, u. zw. in das Nest legen werde.
Oljwohl beide Gatten in das Nest aus und ein
flogen, fand ich den nächsten Tag am 1 U. April
wieder auf dem Boden des Käfigs das zweite, den
20. April das dritte Ei. Ich gab auch die nach-
gelegten zwei Eier in das Nest, als ich mich aber
überzeugt hatte, dass das Weibchen zum Be-
brüten der Eier nicht die mindeste Lust zeigt,
im Gegentheil im Vereine ihres Männchens an
die Zerstörung des Nestes schreitet, hol) ich die
Eier aus demselben heraus und sah mit Span-
nung dem Zerstörinigswerke zu. Als das Nest
gänzlich zerstört wurde, ohne dass aus dem,
durch die Vernichtung entstandenen Material
ein neiier, einem Neste wenigstens theilweise
ähnlicher Bau aufgeführt worden wäre, wurde
die Paarung dennoch täglich fortgesetzt. Den 25.
April lag wieder ein Ei im Käfig, den 26. das
zweite und den 27. das dritte. So legte das Weili-
chenin verschiedenen Intervallen, vom IS. April
bis 21. Juli 23 Stück Eier; u. zw. im April 6
Stück, Mai 7 und Juli 10 Stück, und alle auf
dem Boden des Käfigs. Einige Eier überliess ich
ihrem eigenen Schicksal, als ich aber zur Üeber-
zeugung kam, dass ein Bruterfolg auf keine
Weise zu erzielen ist, und die Eier von beiden
Vögeln selbst zerbrochen werden, rettete ich die
später gelegten durch Ausblasen und bewahrte
sie in meiner Sammlung auf.

Darüber, dass die Eier, oder deren grösster
Tlieil befruchtet waren, hege ich gar keinen
Zweifel, nur bedauere ich sehr, dass ich nicht
versucht habe, einige davon einem brütenden
Kanarienweibchen unterzulegen, vielleicht wäre
es mir gelungen, auf diese Weise Junge zu er-
ziehen, leider fiel mir der Gedanke erst ein, als
es bereits zu spät war.

Die in der Gefangenschaft gelegten Eier
sind in Form, Grösse und Färbung den Eiern
im Freien brütender Vögel ganz gleich.

60

Igen érzékenynek látszik e madárfaj minden
zaj iránt, minő a koesizörgés, de különösen az
óra ütése. A mint az óra ütni kezdett, mind a
három belekapott h csici^ergett mindaddifj;, míg
a zörej alál)l) nem hagyott, vagy míg az óra el
nem hallgatott, csaJds a teljes csönd beálltával
nyngodtak meg a kalitkában e kis nádi lakók.

Táplálékul nyáron friss hangyatojást adtam
nekik, ősz kezdetétől fogva pedig pompásan bele-
szoktak a reszelt eleség evésébe, melyet bogárevö
madaraimnak {/TilmnUe, Erithacus luscinia, L;
barátka, Sylvia atrieapilla, L.) szoktam adni.
E mellett időről-időre egy-egy lisztkukaczot sem
vetettek meg, s kanári madarak módjára nagyon
hamar szoktak hozzá a tejbe mártott zsemlye,
torta, kétszersült, mákos kalács, piskóta, etc.
alakjában nyújtott csemegéhez.

A csipdesési hajlam, melyről már fennebb
emlékeztem meg, kondi haladásával mindinkább
és inkább élénkült ; sőt mondhatni egész a szen-
vedélyességig növekedett. Egy félóra sem múl-
hatott el a nélkül, hogy egymást ne csipdesték,
czibálgatták volna, vagy legalább hogy szerete-
tüknek egymás irányában csi'ikolgatással ne ad-
tak volna kifejezést. Leirhatlanul komikus és
gyönyörködtető látványt nyújtott a sok külön-
féle állás, melybe szerelmeskedéseik közben
mindketten, de kiváltkéijen a hím madár he-
lyezkedni szokott, miközben csipdestette magát.
Nem egyszer megtörtént, hogy a hím annyira
hátraveté fejét, hogy egyensúlyt vesztve a ka-
litka aljára esett, pedig a tojó egyik lábát ren-
desen a him hátára szokta tenni, egyrészt mintha
csak támogatni akarná, másrészt azért, hogy
messzire kinyújtott nyakát annál könnyebben
elérhesse.

Szenvedélyesen szeretem a madarakat, s 20
év leforgása alatt sok mindenféle éneklő és
díszmadár volt birtokomban, de nyiltan be kell
vallanom, hogy annyi örömöm még egy fajban
sem volt, mint c kis, ékes czinkékben. Sajnos,
hogy nem sokáig örülhettem nekik, a him mult
év szeptember 24-én, a betegség minden leg-
kisebb előjele nélkül váratlanul elhalt. Hogy a
tojó mi mindent vitt véghez, mikor tudatára éb-
redt hímje elvesztésének, szavakkal leirni kép-
telen vagyok. Első napon egyáltalán nem evett,

Sehr emj)findlich scheinen diese Vögel gegen
jedes Geräusch, Wagengerassel uml liauptsäcli-
lich gegen den Schlag der Zimmerulir zu sein.
Wenn die Uhr schlug, fiengen Alle gleich zu
zwitsclicni an und erst wenn das Cieräusch, oder
der Schlag der Uhr aufliörte, beruhigten sich
auch meine Kohrbewohner in ihrem Käfig.

Die Nahrung, mit welcher ich meine Bart-
meisen fütterte, bestand im Sommer in frischen
Ameisenjiuppen, bei Antritt des Herbstes ge-
wohnten sie sich prächtig an geriebenes Futter,
welches ich meinen insektenfressenden Vögeln
(Nachtigallen, Schwarzplatteln etc.) gal). Dabei
verschmähten sie ali und zvi eine Mehhvurm-
käfer-Larve gar nicht und gewöhnten sich auch,
nach Art der Kanarienvögel, an eine in Milch
getränkte Semmel und andere Leckerbissen als:
Torte, Zwieback, Mohnkuchen, Bisquitt und
sonstiges süsses Zeug.

Das schon früher erwähnte Herumpicken auf
dem Kopfe iind Halse nahm, je älter die Vögel
wurden, stets zu, es wurde sogar leidenschaftlich
getrieben. Es vergieng keine halbe Stunde, ohne
dass eins das andere nicht gepickt, gezupft oder
sonst seine Liebkosungen bezeugt hätte. Uid)C-
schreiblich komisch und dabei recht köstlich ist
<\{'ï Anblick der verschiedenen Stellungen, welche
die Vögel — und hauptsächlich das i\Iännchen
— bei dem Herumpicken auf Kopf und Hals
einnehmen. Gar oft geschah es, dass das Männ-
chen den Kopf so weit nach rückwärts beugte,
dass és das Gleichgewicht verlor und vom
Sprungholze auf den Boden des Käfigs fiel,
trotzdem sich das Weibchen mit einem Fuss auf
den Rücken des ^lännchens stützte, als ob es
dieses vor dem llinunterfallen schützen, oder
dessen weit vorgestreckten Hals besser erreichen
wollte.

Ich bin ein leidenschaftlicher Lieldinber der
Stubenvögel und habe durch eine Eeihe von 20
Jahren die verschiedensten Sing- und Luxus-
vögel gepflegt, muss aber offen gestehen, dass
ich noch keine Art so liebgewonnen habe, als
die erwähnten Meisen. Leider wurde mir meine
Freude nicht lange gewährt, den 24. September
V. Jahr starb plötzlich das Männchen ohne einer
früheren Andeutung eines Unwohlseins. Das
Benehmen des Weibchens, als es den Verlust des
Gatten wahrnahm, ist unbeschreiblich. Es nahm
den ersten Tag gar keine Nahrung zu sich, auch
den zweiti'U und dritten nur sehr wenig und
hörte durch 14 volle Tage nicht auf — nicht

Gl

a második s harmadik napon is csak alig vala-
mit, s teljes 14 napon át sem éjjel, sem nappal
egy perezre sem szűnt meg hallatni panaszos,
siró szavát. (Aludni együtt szoktak volt: egy-
máshoz simulva mint két inseparable.) A foly-
tonos, szakadatlan fájdalmas sirás s panasz,
rám s családomra annyira hatott, hogy valójában
keserű napokat éltünk át, a szegény elhagyott
kis madár iránt érzett xaéXy részvéttel szivünk-
ben. Néhány hét multán azonban a kedves kis
állat is beleszokott magányába, ma már ismét
üde s oly vidám mint valaha volt. Igazán ked-
ves lesz nekünk élete fogytáig.

nur bei Tag, sondern auch bei Nacht (denn sie
waren gewöhnt nach Art der Wellensittiche, oder
Inseperables knai^i) eins an das andere ge-
schmiegt zu schlafen) zu klagen. Das fort-
währende, mitleidsvolle Zwitschern und un-
unterbrochene Kufen hat auf mich und auf
meine ganze Familie so eingewirkt, dass wir
wirklich wegen des armen, verwaisten Tliier-
chens traurige Tage verlebten. Nach Ablaiif
von einigen Wochen hat sich das liebe Thier an
i die Einsamkeit gewöhnt, ist frisch und gesund
I und lileibt unser aller Liebling bis zu seinem
I Ende.

KISEBB KÖZLÉSEK.

KLEINERE MITTHEILUNGEN.

Túzok — Otis tarda. Nem utolsó kérdés az :
hogyan tartja a nagy túzok röpülés közben a
lábát? A kérdés eldöntése bizonyos befolyással
lehet a túzoknak a rendszerben való elhelyezé-
sére. A kérdés lényege az, vájjon a tiizok röpü-
lés közben tesÜiez húzza, vagy iiátra nyujlja-e a
lábát, múlt pld. a ficmck szokták ? Aliöldimkieg-
jobb túzok vadászai két táliorra szakadtak e kér-
désben ; az egyik fél azt állította, hogy testhez
Inizza, a másik azt, liogy hátrafelé nyújtja. Éppen
ezért igen sok helyen kértem, figyeljék meg a
dolgot alaposan. Kenéz Zoltán túrkevei nagy-
birtokos most e kérdésre vonatkozólag a követ-
kezőt írja a M. 0. K.-nak: «Tegnap — 1893
április 3-ikán — a Csodaljallán véletlenül három
túzokra l>ukkantam, ötven lépésnyi távolságról
volt alkalmam az első két felszálhúiál pontosan
és biztosan megügyelni, hogy a túzok felszállás-
kor a nekiiramodás után lábával még néhány
másodperczig a levegőben kalimpál aztán szép
lassan hátraiiyvjlja lábait a fark mellé.»

E megfigyelés a túzokot közelélil) hozná a gáz-
lókhoz.

A füsti fecske — Hirundo rustica — vonu-
lási sebességét, igaz, hogy csak megközelítőleg,
így állapítottam meg : Csáklyón, Zemplén me-
gyében, van egy gróf HADiK-BAEKÓczY-féle tiszti
lakás, mely előtt a gyepes tért magas topolyafák
szegik be körformában. A múlt év — 1<S93 —
szeptemberében, a mikor a csáklyói fecskék már
eltűntek volt, estefelé újl'ól mutatkoztak fecs-
kék, melyek suhog\-a távoztak délnyugoti irány-

Trappe — Otis tarda. Eine interessante Frage
ist es: wie liiilt der Trappe wälirend des Fluges
die Fusse ? an den Leib gezogen, oder wie die
fíeiherarten nach hinten ausgestreckt ? Die Lö-
sung kann einen gewissen Eintluss auf die Stel-
lung des Trappen im System üljen. Die besten
Trappenjäger unserer Tiefebene theilten sich in
zwei Lager; der eine Theil behauptete, der
Trappe ziehe die Fusse an den Leib, der andere
Theil behauptete, der Vogel strecke dieselben
nach hinten. Dies war die Ursache, dass ich
vielfach die Bitte stellte, man möge die Sache
gründlich beobachten. Zoltán von Kenéz, Guts-
besitzer bei Turkeve, schreibt nun an die U. 0.
C. wie folgt: «Gestern — 3. April — 1893.
stiess ich zufällig bei Csodaballa auf 3 Trappen :
aus einer Entfernung von 50 Schritten hatte ich
die Gelegenheit an zwei Trappen pünktlich und
ganz sieher zu beobachten, dass der Trappe beim
Aufstieg nach dem Anlauf einige Secunden lang
die Fusse in der Luft baumeln lässt, dann aber
langsam nach hiiäen dem Schwänze entspre-
chend ausstreckt.»

Diese Beobachtung würde die Trappen den
Stelzvögeln näher bringen.

Der Zugflug der Kauchschwalbe — Hirundo
rustica — wurde von mir, freilich nur annä-
hernd, wie folgt bestimmt. In Csáklyó,Zempléner
Comitat, steht eine Beamtenwohnung der grafi.
HADiK-BARKÓczY'schen Herrschaft, vor welcher
eine grosse, ovale Kasentläche mit hohen Pap-
peln eingefasst ist. Im vergangenen September
— 1893 — • als die Schwalben von Csáklyó schon
verschwunden waren, erschienen am Vorabende

62

ban. Minthogy ez a jelenség jó darabig tartott,
lehetőleg pontosan figyeltem meg : hány másod-
perczre volt egy-egy fecskének szüksége, hogy a
két kiszemelt toj^olyafa közötti tért végignyi-
lalja? az átlag Jiél másodperczet adott. A két fa.
közötti távolságot niérölánczczal vettem föl s
2)ùntosan 140 métert kaptam ki, a miből követ-
kezik, hogy a füsti fecske egyik, valószínűleg
vonulási sebessége 7 : 1 40 = !?0 méter másod-
jjerczenként.

H. 0.

Numenius tenuirostris, Vieil I. A vékonyesörü
Hujtó va,gy Goizer. Ez a déli s éppen azért tá-
jainkon igen ritka madár, a múlt őszön — 18í)3
október 28-ikán — Kún-Félegyháza táján került
meg s szerencsére Pál Károly vadkereskedő úr
kezeibe jntott, ki gyűjteményem számára engedte
át. A Királyhágón inneni országrészből ez az
első és egyetlen himpéldány, a mely teljesen
tyjjikus úgy csőre alkotása, mint különösen a
hasfél rajza alapján, mely a jellemző és szembe-
szökő szivalakú foltokat tünteti föl. Az eddig
kimutatott példányok — 1. Fkivaldszky «Aves
Hungaria3i) — inkább kis N. arquatusok benyo-
mását teszik. A Buda Ádám birtokában levő jiél-
dány részletes leírását nem ismerjük.

H. 0.

Csontmadár. Ampelis garrula L. Az elmúlt
télen helylyel-közel seregesen mutatkozott ;
1893 novemberben, 1894 januári lan és április
elején jelentette Szürs Béla Csáklycirol és Ta-
varnáról. Buda Ádám közlése szerint az utolsókat
Malomvizen márczius végén lőtte Danford Esqu.

M. 0. K.

Hósármány. l'lertrophanes nivalis. A lefolyt
egészlien enyhébb s hó nélkül szűkölködő télen
kisebb csapatokban Csáklyi) körül mutatkozott;
bejelentette Bzüts Béla 1894 január ií6-ikáról.
•Jelezve volt N('igrád megyiUiől és a Fertő tájá-
ról is. M. 0. K.

Társas fészkelés. Danfoed Esqu, az erdélyi
rész délnyugoti zugáljan pár évvel ezelőtt egy-
azon fán a követlu'ző társaságot találta fészkelő
félben : a fa derekában sajátvájású lyukban a kö-
zépső tarka harkály — Picus médius — egy mel-

eines Tages wieder Schwalben, welche eilig in
südwestlicher Eichtung fortzogen. Da diese Er-
st'heirumg ziemlich lange währte, beobachtete
ich möglichst pünktlich : wie viel Recunden eine
Schwalbe benöthigie, um den Piaum zwischen
zwei bestimmten Papjieln zu durchmessen? und
fand ich im Durchschnitte sieben Secunden. Die
Entfernung der zwei Bäume von einunder, ver-
mittelst einer Messkette bestimmt, betrug 140
Meter, woraus folgt, dass eine, wahrscheinlich
Zugtlugart der Schwalbe 7 : 140 = W Meter in
der Secunde lietriigt. 0. H.

Numenius tenuirostris, Vieill. Die dumi-
sclmälilige Jh-a,clisi-hnepfe. Diese südliche und
eben deswegen bei uns sehr seltene Form wurde
am 28. Oktober 1893 in der Gegend von Kun-
Félegyháza erlegt und gelangte zum Glück in die
Hände des Wildprethändlers, Herrn Karl Pál,
der den Vogel mir überliess. Aus dem Landes-
gebiete diesseits des Königssteiges ist dies das
erste und einzige männliche Exemplar, welches
vollkonnnen typisch ist, sowohl was die Schna-
belbildung, als auch ganz besonders die Zeich-
nung der Unterseite anbelangt, welch' letztere
die so charakteristischen und auffallenden Herz-
Hecken aufweiset. Die bis jetzt bekannten Exem-
plare — v. Feivaldszky «Aves Hungai'iw —
machen mehr den Eindruck k'eiuer N. arcpiatus.
Das Exemplar von A. v. Buda kenne ich nicht.

ü. H.

Seidenschwanz. Ampelis garrula L. Im abge-
laufenen Winter erschien der Vogel stellenweise
in Schaaren ; Béla von Szüxs meldete die An-
kunft im November 1893, dann im Jämun- mid
.\pril 1894 bei Csákly('> und Tavarna. Nach A.von
Buda wurden die letzten Ende März liei Malom-
viz durch Danford Esqu. erlegt. U. 0. ('..

Schneespornammer. Plectrophanes nivalis. Er-
schien im verflossenen, im Ganzen milderen
und schneelosen Winter in kleineren Gcsrll-
schaften bei Csáklyó. Angemeldet durch B. von
SzÜTS am 2fi. .Jänner 1891; wurde auch aus
Neograd und vom Fertő signalisiert. U. 0. C.

Brutgesellschaft. Im südwestlichen AVinkel des
siebenbürgischen Landestheiles fand vor eini-
gen Jahren Danford Esqu. folgende Gesellschaft
auf, eigentlich in ein und demselben Baume
brütend : im Stamme in selbst gehöhltem Loch

63

lékágbau saját tapasztású fészekben a csuszka —
Sitta ca'sia. — s ismét egy mellékág nihálian a,
kazári, vag_y lábatlan vagy sarbis feeske —
Cypselus apus — költött.

n. A. in III.

Lanius seuator L. A vörösfejtt gébics Magyar-
országon. Ez a faj a magyar Ornisban nnuJediiig
kétes volt, nolia számos oniitbologus felsorolta
a mint ez Frivaldszky János kitűnő miivében —
Aves Hungariie ISÍ)1 p. IStí — olvasliaté) is.
A Nemzeti Múzeum gyűjteményében t(ibb pél-
dány szerepelt ugyan mint magyarországi ; de a
lelöliely biánya alapján kisoroltatott. Chernél
István is felhozza Csabrendekrol — Utazás Nor-
végia végvidékére 1893 p. 30 — s hozzáteszi,
hogy a kikészített bőr elromlott ; de evvel az adat-
tal szemben is fentartatott az elv, hogy csupán
oly fajnak va.n helye a magyar Ornis én'ényes
kimutatásában, a meh'nek példánya valameh'
gyűjteményben meg is van. Noha ez az eljárás
néha túlságosan szigorú, mégis van jó oldala is,
az, hogy megóvja ismereteinket a sokszorosan
nagyon is ingadozó, be nem liizonyitliató állí-
tások özönétől. A Lanhis senator előfordulása
azonl)aii most már kétségtelen tény, mely
KoszTKA LÁSZLÓ gyógyszerész úrnak köszönhető,
ki a madár d"-jét f. é. május 3-án Gácson, Nóg-
rád megye, megfigyelte, elejtette s szakszerűen
elkészített bőrét a M. 0. Közpt)ntnak lie is
küldötte.

dfu mittleren Ijuntspecbt — l'icus médius —
in cinem Nebena-ste in selbstgekleibtem Nest die
típechtmeise — 8itta eœsia — mid wieder in
der Höhlung eines Nebenastes den Mauerseg-
ler — Cypselus apus. A. v. B. iii lit.

Lanius seuator L. Der rothköpfige Würger in
Ungarn. l)ies(j Art war für die Ornis Ungarns bis
in die jüngste Zeit fraglich, obzwar sie von vie-
len Ürnithologen angeführt wurde, wie dies aus
JoH. V. Frivaldszkys iiusgezeichnetem Werke —
Aves Hungáriáé 1891 p. 186 — ersichtlich ist.
In der Sammlung des ung. National-Museums
existirteu zwar mehrere Exemplare als unga-
rische, diese wiTrden jedoch wegen Mangel der
Fundorte ausgeschieden. Auch Stephan v. Cher-
nél führt die Art von Csal)rendek an — Utazás
Norv. végvidékére 1893 p. 30 — bemerkt jedoch,
dass der priiparirte Balg zugrunde ging ; selbst
gegenüber dieser Angabe wurde das Princip auf-
recht erhalten, wornach im giltigen Verzeich-
nisse der Ornis Ungarns nur jene Art aufgenom-
men wird, deren Exemplare in irgend einer
Sammlung vorlninden sind. Es ist wahr, dass
dieses Vorgehen oft zu streng erscheint, es hat
aber die gute Seite, dass unsere Kenntnisa gegen
eine Fluth schwankender, nicht beweisbarer An-
gaben geschützt ist. Das Vorkommen des La-
nius senator ist nun aber eine Thatsache, welche
wir Herrn Apotheker Lapislaus Kosztka ver-
danken, der den Vogel — c-f — am 3. Mai d. J.
bei Gács im Nógráder Comitate beobachtete,
schoss und den präparirten Balg des Vogels der
ü. 0. C. einsandte.

INTÉZETI UGYEK.

INSTITUTS-ANGELEGENHEITEN.

Madártelepek. A nagyméltóságú vallás és köz-
oktatásügyi m. kir. miniszter az alapító rende-
letben a «Magyar Ornithologiai Központú fel-
adatai között elrendelte a magyar földön még
fennálló nagyobi) madártelepek fölvételét s egy
megfelelő térképen való kimutatását is. E czélra
a RÖKK Szilárd alapítványból két részletben
600—600, egészben tehát 1200 frt fog folyóvá
tétetni, a mely összeg a nagy táborkari térkép
beszerzésére, a telepek térképének megrajzolá-
sára s oly pontok meg\-izsgálására fog fordít-
tatni, a hol megl)ízható ornithologus nem lakik.
A tervezet már teljesen készen van. A telepek
első sorban a táborkari térképre \'ezettetnek rá.

Brutkolonieu. Das hohe Ministerium für Cul-
tus und Unterricht hat in der Gründungsur-
kunde als Aufgalie der Ungarischen Ornith. Cen-
trale auch die Aufnahme der atif Ungarns Bo-
den noch bestehenden Brutkolonien angeordnet.
Zu diesem Zwecke werden aus der Stiftung weil.
BÖKK Szilárd in zwei Raten à 600 Ü. im Ganzen
also 1200 tl. tiüssig gemacht, welche Summe zur
Anschaffung der grossen Generalstabskarte, zur
Ausführung der Colonienkarte und zur Durch-
forschung jener Punkte bestimmt ist, wo kein
veiiässlicher Oruithologe vorhanden ist. Der
Plan der Aufnahme ist schon vollkommen in
Ordnung. Die Brutkolonien werden vor Allem

(54

a iiK'lyi-()l íizután a HöLZEL-féle iutózet elkészíti a
specialis térkéjjet. A megállapított jelek lehe-
tővé teszik a vegj-es telepek s a fészkek ará-
nyainak kimutatását is. A kiadandó utasításban
benne lesznek az illető madárfajok ábrái is.
A térkéjj bemutatása a III. nemzetközi ornitli.
Congressuson történik, mely valószínűleg Paris-
ban lű össze.

Madárvonúlás. Mint biztos forrásból értesü-
lünk, a kir. magyar Természettudományi Tár-
sulat választmánya a n. m. vallás és közoktatás-
ügyi minisztérium felszólítására a madárvonúlás
hathatósabb megfigj'elésére s a M. 0. K. rendel-
kezésére, tíz egymásutáni évre évenként 500
frtnyi járulékot szavazott meg. A m. tud. Aka-
démia, hasonlókéjjen felszólítva, csak egyszer s
mindenkorra szavazott meg 500 frtot. A Központ
a m. k. Természettudományi Társulatnak azt az
ajánlatot tette, hogy cserére és terjesztésre az
« Aquila »-l)i')l Inzonyos számú példányt bocsát
rendelkezésére. Az erdélyi Múzeum Egyesület
igen szerény anyagi ereje miatt nem adhat já-
rulékot. Noha ilyenformán a M. 0. K. eredeti
terve keresztül nem vihető, mégis kecsegtet a
remény, hogy a jövő tavaszi vonulást néhány
kiküldött ornithologus is meg fogja figyelni.

Az 1894-iki tavaszi vonulás adatait május
31-ike, tehát a határidő előtt beküldötték :

Kenesset László, Petteud ;
Ppennigberger József, Bellye ;
SzÜTS Béla, Tavarua ;
CzYNK Ede, Fogaras ;
CsATÓ JánOs, Nagy-Enyed.

auf der (îcneralstabskarte angemerkt und dann
durch das HöLZEL'sclie geogr. Institut auf die
Colonienkarte übertragen. Die festgestellten Zei-
chen gestatten auch die Andeutung der gemisch-
ten Brutkolonien und der Zahlenverliältnisse
der Nester. Der betreffenden Instruction werden
die Abbildungen der wichtigsten Yogelarten bei-
gegeben. Die Karte soll gelegentlich des III. int.
ornith. Congresses, welcher wahrscheinlich in
Paris zusammentritt, ausgestellt werden.
*

Vogelzug. Wie wir aus sicherer Quelle erfah-
ren, hat der Ausschuss der kön. ung. Naturwiss.
Gesellschaft, aufgefordert vom k. ung. Ministe-
rium für Cultus und Unterricht, zu Gunsten der
intensiveren Beobachtung des Zuges und zur
Disposition der U. 0. C. auf 10 aufeinander fol-
gende Jahre einen jährlichen Beitrag von 500
fl. votiert. Die ung. Akademie der "Wissenschaf-
ten hat zu demselben Zwecke ein für alle-
mal 500 fl. bewilligt. Die Centrale hat der k.
ung. Naturwiss. Gesellschaft behufs Tausch und
Verbreitung eine gewisse Anzahl von Exemjjla-
ren der «Aquila" zur Verfügung gestellt. Der
siebenbürgische Museumverein leistet wegen der
Bescheidenheit seiner Mittel keinen Beitra';. ül)-
zwar auf diese Art der ursprüngliche Plan r
Centrale nicht durchgeführt werden kann, hof-
fen wir doch, dass den nächsten Frühlingszug
schon einige speciell ausgesandte Ornithologen

beobachten werden.

*

Die Daten des heurigen — 1894 — Früli-

liugSZUges hahen noch vor Ablauf des Termines
eingesendet :

Ladislaus v. Ivenessey, Pettend;

Josef Pfennigberger, Bellye ;

Béla v. Szüts, Tavarna ;

Eduard v. Czynk, Fogaras ;

J0H.4.NN V. Csató, Nagy-Enyed.

65

PERSONALIA.

Gról CsÁKY Albin vallás és közoktatásügyi m. kir. Minister ö Nagj^méltósága az
ornithologia terén, úgy a második nemzetközi ornithologiai Congressus köj'ül szerzett
érdemek alapján a következő kinevezéseket foganatosította:

»

Se. Excellenz Graf Albin Csáky, kön. ung. Minister für Cultus nnd Unterricht, hat
auf Grund der Verdienste auf dem Gebiethe der Ornithologie und jener um das Zu-
standekommen des II. internat, ornithologischen Congresses, die folgenden Ernen-
nungen vollzogen:

A Magyar Ornithologiai Központ tiszteleti tagjaivá kineveztettek:
Zu Ehrenmitgliedern der Ungarischen Ornithologischen Centrale wurden ernannt :

Prof. Dr. KuDOLF Bl,\sius, Braunschweig.

Dr. Johann Büttikoffer, Conservator am Museum zu Leyden.

Dr. Robert Collett, Director des zool. Museums zu Christiania.

M. John Cordeaux, Great Cotes, Britannia.

CsATÓ János, kir. tanácsos, alisi^án, Nagy-Enyed.

Dr. Victor Fatio, Genf, Suisse.

Dr. Otto Finsch, Delmenhorst, Oldenburg,

Frivaldszky János, kir. tanácsos, igazgató ör, Budapest.

Professor Dr. Max Fürbringer, Jena, Deutschland.

Heinrich Gaetke, der «Vogelwart auf Helgoland«.

Prof. Enrico Hillyer Giolioli, Firenze, Italia.

Major a. D. Alexander von Homeyer, Greifswald, Pommern.

Hofrath Theodor Liebe zu Gera.

Ernst von Middendorff zu Hellenorm, Livland.

M. le directeur A. Milne-Edwards, Jardin des Plantes, Paris.

Professor Alfred Newton, Cambridge, Britannia.

M. le docteur és sciences Emue Oustalet, Paris.

Professor Dr. Josef Palacky, Prag.

Professor J. A. Pìlmén, Universitaet Helsingfors.

Dr. Anton Reichenow am Museum zu Berlin.

M. Curator Robert Ridgeway, Smithsonian Inst. Washington. U. S.

M. Ph. Lutley Sclater, Brittish Museum, London.

M. le sénateur Baron de Selys-Longchamps. Liège, Belgique.

M. R. BowDLER Sharpé, Brittish Museum, London.

Victor Ritter v. Tschusi zu Schmidhoffen, Hallein, Österreich.

Aquila.

66

Levelező tagokúi. — Zu Correspoìidiereiiden Mitgliedern.

Aebly Adolf, bankár, Budapest.

Buda Ádám, földbirtokos, Rèa.

Dr. Prof. Wilhelm Blasius, Braunschweig.

Professor Spiridion Brusina, Zágráb.

Ernst Büchner, k. russische Académie, Set. -Petersburg,

Chernelházy Chernél István, földbirtokos. Kőszeg.

M. C. G. Danford Esci., földbirtokos, Poklisa, Hunyadmegye.

Gróf FoRGÁcH K.úíoly, Nyitra-Ghymes.

M. le Baron L. d'H.yviMONViLLE, Château Manouville, France.

Dr. Ernst Hartert, Director, Rothschild-Museum, Tring, Britannia.

Baron R. v. Köenig-Warthausen, Stuttgart, Württemberg.

Director Paul Leverkühn, Sofia, Bulgarien.

Gustos Ludwig Lorenz v. Liburnaü, zool. Museum, Wien.

Dr. LovASSY Sándor, tanár, Keszthely.

Dr. Madarász Gyula, múzeumi ör, Budapest.

Medreczey István, tanár, Ungvár.

Dr, Karl Russ, Berlin.

Dr, E. ScHAEFF, k. Ackerbauschule, Berlin.

Dr. Hermann Schalow, Berlin.

Szikl,a Gábor, tanár, Budapest.

Josef Talsky, Lehrer zu Neutitschein.

Dr. M« Graf von Zeppelin, Stuttgart, Württemberg.

A Minister elrendelte, hogy a Magyar Ornithologiai Központ, melynek ajánlatára
a kinevezés történt, az okleveleket kiállítsa s aláírás végett fölterjessze.

Der Minister hat angeordnet, dass die Ungarische Ornithologische Centrale, auf
deren Vorschlag die Ernennungen erfolgten, die Diplome ausfertige und zur Unter-
schrift vorlege.

M. 0. K. U. 0. C.

67

A Magyar Ornithologiai Központhoz érkezett An die Ungarische Ornitho logische Centrale

nyomtatványok jegyzéke. eingelangte Schriften.

Ajándékok. — Geschenke.

1 . Ornitlìologkchas .íalirbuch. Bd. I — V. vom Herausgeber Victor Ritteií vus Tschüsi zu ScbmidlioflFen.
(Vollständig).

■2. Zireitcr (I88H) —, JJritter ííSM) —, Viertle (188;")) —, Fünfte,- (188«) —, Sechster (ÌSSl) .FahresheriiM
des Comités für oriiitbologisclie Beobacbtungsstationen in Oesterreicb -Ungarn, von V. Kitter v
TscHusi zu Scbmidboffen (.") Bände).

3. Oriiia, internationale Zeitschrift für die gesammte Ornithologie. .Jahrgang I — VI. vollständig, Jahr-
gang VII. 3 Hefte, vom Prof. Dr Rudolf Blasius. (Das Erschienene vollständig).

Í. Catidoijui; des Oiseaux de In Sui.tse, par le Dr. V. Fatio et le Dr. Th, Studer, I-re livraison (1889), H-e
hvraison (1894) von Dr. Victor Fatio.

ö. OrtiitholiHjlscher Jalirexhericht üher Pommer» und Rügen. Von Major A. v. Homeyer (Sonderabdruck)
(1S94). Vom Verf.

H. Museum Honieyerianutn. Verzeicbniss der ornitbologisehen Sammlungen E. F. v. Hümeyer's (1 89.3)
von Dr. W. Blasics. Vom Verf.

7. Die wichtigsten Ergehnisse ron Dr. Platen's ornitholoyischen Forschungen mtf den Sidn-Inseln. von
Prof. Dr. W. Blasiüs (Sonderabdruck) 1890. Vom Verfasser.

8. Über die letzten Vorkommnüise des Riesen-Alks (Alca impennis) und die in Bruun-tckweig befindlichen
E.ren>[)l<ire dieser Art. Vom Prof. Dr. W. Blasit-s (Sonderabdruck) Issi — 83. Vom Verfasser.

9. Die von Herrn Dr. Platen und dessen Gemahlin im Summer iS89 bei Davao auf Mindjinao gesam-
melten Vögel. Von Prof. Dr. W. Blasiüs (Sonderabdruck). 1890. Vom Verfasser.

10. Zur Geschichte der ÜboTestevon Alca impennis Linn. Von Prof. Dr. W. Blasiüs (Sonderabdruck). 1 884-.
Vom Verfasser.

11. Die fannixtische JMeratnr Braunschweigs. Von Prof. Dr. W. Blasiüs. 1881. Vom Verfasser.

12. Skizze des Wanderztige-^ der Steppenhühner (Fausthühner) Syrrhaptes paradoxus Pall., durch
Europa i. ./. i<S88. von Dr. R. Blasiüs i Sonderabdruck). 1888. Vom Verfasser.

13. Die .'<teppenireihe (Circus paliidus Syke3) in Detitschlaml. von Prof. Dr. R, Blasiüs (Sonderabdruck).
1891. Vom Verfasser.

14. Bäciicr- Vorlagen aus der Bibliothek Leverkühn. Aus dem ornith. Verein München. Erste Serie 1 — 2.50
(Sonderabdruck). 1893. Von P. Leverkühs.

15. Liebe's ornithologische Schriften. Von P. Levebkdhx (Sonderabdruck). 1893. Vom Verfasser.

Ì6. Materialien zum Kapitel * Sonderbare J3j"ute<ätte«». Von P. Leverkühx (Sonderabdruck). 1893. Vom

Verfasser.
n. Aaf ornithologifchen Streifzügen. Zweite Folge. Von Paul Leverkühs (SonderabdruckV 1S'.)3. Vom

Verfasser.

18. Ein altes Reiher- Schongetetzilb^^f). Von P. Leverkühs (Sonderabdruck). 1893. Vom Verfasser.

19. Ornithologische Xotizen vom Lechfekle und aus dem. Herbstnnmörer iH'.)2. Von P. Le\-erkühs
(Sonderabdruck). 1893. Vom Verfasser.

20. Baldamus. Nachruf von P. P. Leverkühs (Sonderabdnick). 1893. Vom Verfasser.

21. L(x chiese aux petits o'iseanx, par le B. d'HAMüsviLLE (Sonderabdnick). 1893. Vom Verfasser.

22. A magyarországi madarak meghatározii kömjre. Irta Kobalt Rezső. Budapest, 1894. Kiadta Dr.
Lestjl Adolf prísparatoriuma.

Cserepéldányok. — Tausch-Exemplare.

1. Der Star (Sturnu.'i vulgaris) von Dr. ü. Koepebt. Von der Xaturforscher-Geselkchaft in Süch.-
Altenburg.

2. Helios (1893 ganz und 1894. die erschienenen Hefte) und Soc'ietaturn Litterae{\ — 3. Heft). Vom Natur-
wmenschaftlichen Verein ties Regierungshezirkea Frankfurt aiO.

9*

68

3. Ncínmiiihiiyiiiziiistrr Bericht (1893). Vou der Obcrhessi^cìnni (Icsí'Uschuft fiir i\iil>ir- und llcìlkundc
hi Gieaxeìi.

4. Bericht der Wcitcranischex (jcsellschaft (188Í) — í)2) uud Finnm inul Fhu-n dc^ Krcincs IMcnburg al F.
Von Dr. H. Eisenach. Von der Wetteramschcn Gesellschaji für die ijcmmmtc Siititrkimdczu Hanau a/M.

Ezenkívül csereviszouyt felajánlott a Közinintnak Ausserdem bat der Centrale den Scbriftenaus-

a Calcuttái Aaintic Society of Beucjul is. tausch noch die Adatic Society of liciKjal in Cal-

cutta ansíetraffen.

A «Magyar Ornithologiai Központ» cserére
fehxjáiilja folyóiratát, az >tAqiíila»-t, azonkívül
a II. nemzetközi ornithologiai Congressus pub-
likáczióit. a melyek a lioritékon vannak felso-
rolva. Külöii/is sítljil fcLiet a Közpotd ohi külön-
levyomnlol.ra. a melyek a mmiárvoiiúkht vagi/
a madnrak fölilirali elferjeőésél Idrgyaljak.

Azok, a kik a M. 0. Ivoz^ìonttal állandó tudó-
sítói viszonyba kivannak lépni, a melyben az in-
tézet folyóiratát feleáron kapják, fölkéretnek
szándéknk bejelentésére. Üj, még ismeretlen
nevű erők fölkéretnek, hogy a bejelentést egy
próbatu(l('>sitás kapcsán tenni méltóztassanak.

A megfigyelő hálózatba besorozott rendes meg-
figyelők az (I Aquila »-t, mint tiszteletpéldánji;

kapják.

Hermail Ottó

orsz. képviselő, a M. 0. K.
t. töuöke.

Die Ung. Ornith. Centrale offerirt zum Tausche
ihr Organ »Aquila», ausser diesem die Publica-
tionen des II. internat, ornith. Congresses, welche
auf dem Umschlage aufgezählt werden. Die Cen-
trale legt ein grosses Gewicht auf solche Separat-
Uibdrücke, welche speeiell üher den Zug der Vö-
gel oder die geograplmeiie VerlireUiing dersetlien
abhandeln.

Diejenigen, die mit der U. 0. Centrale als
Berichterstatter in ein ständiges Verhältniss zu
treten wünschen, womit der Bezug des Organes
der Anstalt um den halben Preis verknüpft ist,
werden ersucht ihre Absicht anzuzeigen. Neue,
noch unbekarnite Kräfte werden ersucht, der
Anmeldung einen Proliebericht Ix'ilegen zu
wollen.

Die in das Beobachtungsnetz eingereihten
ständigen Beobachter, erhalten die «Aquila» ho-
noris causa.

Otto Herman

E.-Abgeordueter, h. Chef der
U. 0. C.

Előfizetés.

A ßlagyar Omithologiai Központ folyóirata az

AQUILA

szerkeszti; HERMAN OTTÓ
evenként négy füzetben, az évfolyam IJj. — 16 ívnyi terjedelemben jelenih meg.

Egy évfolyam előfizetési ára a belföld számára 6 korona, a külföld számára
10 frank. Az előfizetési pénzek a „3Iaffi/ar Ovnitholoffiui Központ, Budapest, Memzeti
Muzewm" czim alatt küldendők be. Félévi előfizetést nem fogadunk el.

Az intézet rendes megfigyelői a folyóiratot ingyen kapják.

Pränumeration.

Das Organ der Ungarischen Ornithologischen Centrale

AQUILA

Rédacteur: OTTO HERMAN
erscheint jährlich durchschnittlich in 4 Heften, der Band in der Stärke von 14 — Id Bogen.

Der Pränumerationspreis für einen Jahrgang beträgt für das Inland 6 Kronen,
für das Ausland 10 Frank. Die Pränumerationsgelder sind an die „ Ungarische
Ornithologische Centrale, Budapest, Jfational Museum" einzusenden. Halbjährige
Pränumeration wird nicht angenommen.

Die ständigen Beobachter der Anstalt erhalten die Zeitschrift unentgeltlich.

Abonnement.

Le journal du Sureau Central Omithologique de Hongrie

AQUILA

Rédacteur: OTTO HERMAN
paraît en quatre fascicules par an, forment un volume de 14 à 16 feuilles environ.

Le prix de l'abonnement pour un an est 6 couronnes pour la Hongrie, et 10 francs
pour l'étranger. Les montants d'abonnement sont à addresser au „Bureau Central
Omithologique^' de Hongrie à Budapest, Musée J^ational.

On n'accepte par des abonnements pour moins gu'un an.

MM. les observateurs réguliers du Bureau reçoivent le journal gratuitement.

Die Ungarische Ornithologische Centrale

offerirt gegen ornithologische Fachwerke, besonders welche über den Vogelzug handeln,
solange der Yorrath langt — folgeiide omit holocfi sehe Arbeiten :

1 . Herman, 0., Madarász, Dr. J. v., Cliernel, St. v.,
Vastagh, G. v. : ^ Ò'. von 'Pei^énj'i. Der
Begründer der wisse}ischaftlichenÖmithologie
in Ungarn. Ì799—1855. Ein Lebensbild.
Budapest. 1 89 1 . (Mit einer lithograpliirten und
einer Farbendruoktafel.) IV. 1 — 137 S.

2. Frivaldszky, J. : Aves Hungáriáé. Budapest.
1801. lUustrirt. VIII. 1 — 197 S.

3. Madarász, Gy. dr. : Magyarázó a második
nemzetközi ornithologiai congi-essus alkal-
mával Budapesten rendezett magyarországi
madarak kiáUitásához. Budapest. Illustrirt.
Vni. p. 1—114 S.

A. Madarász, Dr. J. v. : Erläuterungen zu der
aus Aulass des 11. internat, ornitliologischen
Congresses zu Budapest veranstalteten Ausstel-
lung der Ungarischen Vogolfauna. Budapest.
Illustrirt. Vni. 1—124 S.

5. Lovassy, S. dr. : Az ornithologiai kiállítás
magyarországi tojás- és fészekgyüjteményének
katalógusa. — Catalog der ungarischen' Eier-
und Nestersammlung. Budapest. 1891. VIII.
1—56 S.

6. Reiser, 0. : Die Vogelsammlung des bosnisch-
hercegovinischen Laudesmuseums in Sarajevo.
Budapest. 1891. Illustrirt. 1—148 S.

7. Bowdler Sharpé, R. : A review of recent
attempts to classify birds. VIE. Budapest.
1891. 1—90 S.

8. Sclater, Philip Lutley: The geographical
distribution of birds. Budapest. 1891. VUE.
1—4.5 S.

9. Newton, Alfred: Fossil Birds from the
forthcoming «Dictionary of Birds». Budapest.
1891. rV. 1—15 S.

10. Fürbringer.M.: Anatomie der Vögel.Budapest.
IV. 1—48 S.

1 1 . Palmen, Prof. Dr. J. A. : Beferat über den
Stand der Kenntniss des Vogelzuges. Budapest.
1891. rV. 1—13 S.

12. Herman, 0. : Ueber die ersten Ankuftszeiten
der Zugvögel in Ungarn (Frühjahrs-Zug.)
rV. 1—42 S.

13. Liebe, Dr. Th., und v. Wangelin: Beferat
über den Vogelschutz. Budapest. 1891. IV.
1—18 S.

14. Máday, I. : Referat über den internationalen
Schutz der, für die Bodenkultur nützlichen
Vögel. Budapest. 1891. IV. 1—17 S.

15. Blasius, Dr. R. : Bericht an das ungarische
Comité für den 11. internat, ornithologischen
Congress in Budapest. Budapest, 1891. IV.
1—5 S.

Iß. Reichenow, Dr. A.: Entwurf von Regeln für
die zoologische Nomenclatur. Budapest. 1891.
IV. 1—14 S.

17. Blasius, Dr. R. : Entwurf der Statuten des
permanenten internationalen ornithologischen
Comités. Budapest. 1891. IV. 1—2 S.

1 8. Meyer, A. B. : Entwurf zu einem Organi-
satiousplau des permanenten internat, ornith.
Comités. Budapest. 1891. IV. 1 — 10 S.

19. Blasius, Dr. R. : IV. Bericht über das perma-
nente internationale ornithologische Comité
und ähnliche Einrichtungen in einzelnen
Ländern. Wien. 1891. (Sonderabdruok aus
«Ornis» .Jahrgang 1891.) VIIL 1 — 15 S.

20. Főjelentés, Hauptbericht, Compte Rendu.

L Th. Budapest. 1892. IV. 1—227 S.
II. Th. Budapest. 1892. IV. 1—238 S.

AQUILA.

//( rvrehtt {iyit niiliuiì
liriiiiiíi ai'ium ...

A MAGYAR MADÁRTANI KÖZPONT FOLYÓIRATA.

PERIODICAL OF ORNITHOLOGY, JOURNAL POUR L 'ORSITHOLOGIE. ZEITSCHRIFT FÜR ORNITHOLOGIE.

EDITED BY THE HUNGARIAN CENl'RAL-BUREAU PUBLIÉ PAR LE BUREAU CENTRAL POUR ORGAN DES UNGARISCHEN CENTRALBUREAÜS
FOR ORNITHOLOGICAL OBSERVATIONS. LES OBSERVATIONS ORSITHOLOGIQUES. FÜR ORNITH. BEOBACHTUNGEN.

Nr. 3. 4. sz. — 1894. December 1. Budapest, N.-Museum.

Évfolyam I. Jahrgang

Fenichel Samuel emlékezete.

E sorok feladata egy szerény, rövid emberi
életnek egyszerű méltatása; oly életnek, mely-
nek lüktető ereje a tudás vágyából és az igazi
hazaszeretetből áramlott.
y.'^- 'iiert ez az erő, forrása
Lint tiszta volt, nem
•szhetett el nyomtala-
: arasznyi életidőben
is oly sikereket ért el,
a melyek eltöröllietetlen
nyomot róvnak a termé-
szetrajz és az evvel oly
sokszorosan egybefüződő
néprajz egyetemében.

A Himalája őshegység
tövében, Darjiling angol
temetőjében nyugvó Kö-
RÖsi-CsoMA óta, nem volt
magyar utazó, ki súlyo-
sabb életviszonyok között
annyira czélt ért volna,
mint Fenichel Sámuel ;
és kit azután, a midőn a
sikert már már teljesen
elérte, ugyan az a kegyetlen tragikum és ép oly
kérlelhetetlenül, mint Csornát is, döntött merő-
ben idegen éghajlat alatt, a merőben idegen
föld porába, a mely tragikumnak jelentősége
a természetbúvárnál ugyanaz, a melyet a köz-
felfogás a csatában elesett harczos tragikumá-
ban lát és oly uagj'ra tai"t.

Fenichel Sámuel is, ki ott porladozik Üj-

Aquila.

Erinnerung an Samuel Fenichel.

Die Aufgabe dieser Zeilen ist die einfache
Würdigung eines bescheideneu, kurzen Men*
schenlebens ; eines Leliens, dessen treibende
Kraft dem Wissensdrange
und der Vaterlandsliebe
entströmte. Und eben weil
diese Kraft ihrem Ur-
sprünge nach rein war,
konnte sie nicht spurlos
vergehen : in einer Spanne
Lebenszeit eri'eichte sie
Erfolge, welche in der Na-
turgeschichte und der mit
dieser so vielfach ver-
knüpften Ethnographie
unverwischbare Spuren
liinterlassen.

Seit KöRÖsi-CsoMA, der
am Fusse des Himalaja
Urgebii-ges, im englischen
Todtengarten zu Darjiling
ruht, gab es keinen unga-
rischen Reisenden, der un-
ter schwierigeren Umstän-
den sein Ziel so weit er-
reicht hätte wie Samuel
Fenichel; und den dann,
als er sem Ziel schon beinahe vollständig er-
reichte, dasselbe tragische Schicksal und eben
so unerbittlich wie Csoma, unter ganz fremden
Himmelsstrich auf ganz fremde Erde nieder-
gestreckt hat. Die Bedeutung dieses tragischen
Schicksales ist beim Naturforscher ganz gleich
derjenigen, welche die allgemeine Auffassung
im Schicksale des auf dem Schlachtfelde ge-
fallenen Kriegers erblickt und hoch hält.

Auch Samuel Fenichel, der im fernen Neu-

10

10

Guineában, a «becsület mezején« esett el; a
legnemesebb emberi tulajdonság: a tudás szol-
gálatában, dőlt ki az élők sorából.

A magj'ar nemzeti művelődés régi, köztünk
méltán nagybii'ü és mégis oly szerénységes fész-
kében, Nagy-Enyed ev. ref. kollégiumában, a
lelkes Herepey Károly oktatása lobbantotta
lángra a földhöz tapadt szegény fiú lelkében a
tudomány iránti szeretetet, a lelkesedést, melyet
azután az életnek semmi sanyarúsága sem birt
meglohasztani. De az igazi magyar oktató e
nemes lángnak táplálékáiíl a hazaszeretetet is
adja, melyet Fenichel lelke egész hevével ápol,
mely igy erős rugója küzdelmének, sokszorosan
egyedüli erőforrása a nehéz helyzetekben. Avval,
a mit HEREPEY-töl elsajátított, a mire Csató
János a gyakorlat terén reáoktatta, nekivág az
életnek ; törékeny, gyönge testalkata nem riasztja
el a Dobrudsa mocsár-világának kutatásától. De
ez nem elégíti ki : ő a messze távolba vágyik,
ismeretlen tájak természeti és egyéb kincseinek
gyűjtése, megismerése csábítja ellenállhatat-
lanul.

A gyermekéhez hasonló bizodalommal ragadja
meg az alkalmat, hogy Uj -Guineába mehessen.
Európa földjén kelt utolsó levelének, utolsó
szavai ím ezek: «És most a tudomány és a
törekvés égő fáklyájával, fel a küzdelemre!»

A midőn társa, kitől a vállalkozás anyagi
része függött, bátorságot vesztve, fillér és min-
dennélkül ott hagyja Uj-Guinea földjén, nem
esik kétségbe ; sőt örül a függetlenségnek. Ernye-
detlen munkásságával megnyeri magának az
embereket ; hősiesen kitart, míg a magyar Nem-
zeti Múzeum szerény segítsége eléri. Neki ezer
_forint nagy pénz, elég oly vállalkozásokra, a
minőkre mások tízezrek mellett sem mernek
gondolni. -íouiba Estateből írja, hogy a pénzt
mellékesnek tartja a tudományban ! Kendes
segítsége öt fiú, evvel megtelepedik a Finisterre
hegység lábánál s hozzá fog a kutatáshoz. Az
ember önkénytelenül a gyermekre gondol, mely
ártatlanságában belenyúl még az oroszlán tor-
kába is.

Guinea ruht, fiel auf dem «Felde der Ehre» ;
im Dienste der edelsten Eigenschaft des Men-
schen : im Dienste des Wissens opferte er sein
Leben.

Im alten, unter uns Verdientermassen so hoch-
berühmten und doch so bescheidenen Horte
ungarisch-nationaler Cultur, im reform. Colle-
gium zu Nagy-Enyed war es der geistvolle
Lehrer Karl Herepey, der die Begeisterung für
die Wissenschaft in der Seele des blutarmen
Knaben auflodern machte, welche dann kein
Ungemach des Lebens mehr dämpfen konnte.
Und der echte ungarische Lehrer gab der edlen
Flamme als Nahrung die Liebe zum Vaterlande,
welche Fenichel mit der ganzen Kraft seiner
Seele pflegte und welche fortan die starke Trieb-
feder im Kampfe, oft die einzige Quelle der
Kraft in schwieriger Lage wurde.

Mit dem, was er von Herepey sich angeeignet,
was ihm Johann v. Csató auf praktischem Ge-
biete lehrte, tritt er muthig in's Leben ; die
Gebrechlichkeit seines Körpers hindert ihn
nicht daran, die Sümpfe der Dobrudscha zu
durchforschen. Dies befriedigt ihn aber nicht :
er sehnt sich nach der Ferne ; die Schätze un-
bekannter Zonen locken ihn unwiderstehlich.

Mit geradezi; kindlichem Vertrauen ergreift
er die Gelegenheit, um nach Neu- Guinea zu
komiuen. Der letzte Brief, den er auf Europas
Boden schrieb, endete mit folgenden Worten :
«Und nun mit der Fackel der Wissenschaft und
des Strebens auf zum Kampfe !»

Als sein Genosse, von dem die materielle
Grundlage des Unteniehmens abhing, den Muth
verliert und ihn ohne einen Heller, ohne das
geringste Hilfsmittel verlässt, verzweifelt er
nicht ; im Gegentheil er freut sich der Unab-
hängigkeit. Seine rastlose Thätigkeit gewinnt
ihm die Menschen ; er hält tapfer aus, bis ihm
die bescheidene Hilfe des ung. Nationalmu-
seums erreicht. Für ihm sind tausend Gulden
eine grosse Summe und genug zu Unterneh-
mungen, an welche Andere ohne Zehntausende
von Gulden gar nicht zu denken wagen. Aus
Jomba-Estate schreibt er, das Geld sei in der
Wissenschaft Nebensache ! Seine Karaváné be-
steht aus fünf Knaben, mit diesen schlägt er
seine Hütte am Fusse des Finisterre-Gebirges
auf und geht an seine Forschungen. Man denkt
unwillkührlich an das Kind, welches in seiner
Unschuld selbst in den Eachen des Löwen
hineingreift.

71

Abbini a tizennégy hónapi, valóban arasznyi
időben :2ü6 madarat gyűjt és készít el, ezek kö-
zött bárom faj új, tehát bővíti az ismeretet.
Ezrével gyűjti a pillangót, a bogárságot, tízezré-
vel a csigát s összehoz egy néprajzi gyűjteményt,
mely sok tekintetben páratlan a maga nemében.
A mennyiben az utóbbi ma már áttekinthető-
van abban, többnyire eddig ismeretlen pontok-
ról, 400 kőfejsze, mely a kőkorszak egész fejlő-
dését — értve a fölszerelés tekintetében is —
tünteti fel. Csonteszköz, öltözet, az ornamentika
teljes gyűjteménye, fegyverzet, kultusz és orvos-
lási tárgy, edény, koponya s az eredeti fénykép-
fölvételek egész sorozatai, mindez egybevetve
az idő rövidségével, valóban bámulatra ragadja
az embert.

És szegény Fenichel azért élt és azért halt,
hogy szorgalmának gyümölcse nemzete intéze-
tébe, a magj'ar Nemzeti Múzeumba jusson el.
Már haza is gondolt.

Az 1890. évi február 14-én Bonguban kelt
levelében még terveket szövöget : «Euo« szigetét
veszi szemügyre, hogy a « Hansemann» hegysé-
get megközelíthesse, ezután megrohanta a be-
tegség és csakhamar véget vetett életének !

Gyűjteményei, úgy látszik romokban, de mégis
ilthoii vannak !

Hiszen igaz, hogy Fenichel Sámuel nem tar-
tozott a «nagy utazók» díszes sorába; igaz, hogy
útját nem tették érdekessé a merész kalandok.
a buzgó, de szerény munkások közé tartozott,
igy szolgálta meg hazája közművelődését így a
tudomány egyetemét; és éj^pen e szerénységnek
tartoztunk avval, hogy emlékét ezen a helyen
tisztelet tárgyává tegyük. Megérdemelte !

Herman Ottó.

In der kurzen Zeitspanne von vierzehn Mona-
ten sammelt und präparirt er SOG Vögel, da-
runter drei für die Wissenschaft neue Arten.
Nach Tausenden sammelt er die Schmetter-
linge und Käfer, nach Zehntausenden die Con-
chilien und bringt eine in mancher Beziehung
geradezu unbegreifliche ethnographische Samm-
lung zu Stande. So weit als diese heute schon
überblickt werden kann, enthält sie meist von
bisher unbekannten Punkten an 400 Steinbeile,
welche, einschliesslich der Bet'estigungsart, so-
zusagen die ganze Entwickelungsgeschichte der
Steinzeit repräsentieren. Knochengeräthe, Ge-
wänder, eine vollständige Sammlung der Orna-
mentik, Waffen, Gegenstände der Culte und des
Heilverfahrens, Gefässe, Schädel und ganze
Suiten von photographischen Originalaufnah-
men ; — wenn man dies mit der Kürze des Zeit-
raumes misst, ergreift uns wahres Erstaunen.

Und der arme Fenichel lebte und starb in
dem Bestreben, dass die Frucht seines hinge-
benden Fleisses in das wissenschaftliche Insti-
tut seines Vaterlandes, in das ung. National-
Museum gelangen möge. Er dachte auch schon
an die Heimkehr.

Am 12. Februar 1893 entwickelt er in seinem
Briefe noch Pläne : er strebt der Insel «Kuo»
zu, um das «Hansemann» Gebirge zu errei-
chen — und dann überfiel ihn das Siechthum ;
und gar bald war Alles vorbei !

Seine Sammlungen sind, wie es scheint zwar
als Ruinen, aber doch daheim!

Es ist ja wahr, dass Samuel Fenichel nicht
in die glänzende Eeihe der «grossen Keisen-
den» gehört ; es ist wahr, dass seine Fahrt keine
verwegenenen Abenteuer interessant machten.
Er gehörte zu den eifrigen und bescheidenen
Arbeitern, als solcher diente er der Cultur sei-
nes Vaterlandes und der Wissenschaft ; — und
gerade seine Bescheidenheit machte es uns zur
Pflicht seiner au dieser Stelle ehrenvoll zu ge-
denken. Er hat es verdient !

Otto Hermail.

10*

72

Fenichel Samuel

omithologiai gyűjtése az uj-guineai Finisterre-

hegységben (1892—93).

Feldolgozta :
Dr. Madarász Gyula,
magyar nemz. múzeumi őr.

(Egj- sziiies táblával.)

Ujabban mindinkábl» növekedik azoknak a
száma, a kik — a mindennapitól eltérve — ■ egész-
ségök és életök koczkáztatá.sának tudatával,
kutatási vágvbül oly vidékekre hatolnak, melyek-
nek éghajlati viszonyait csakis a legerősebb és
legedzettebb szervezet birja ki. Ilyen vidékek
egyike Uj-Guinea is. De nem is csoda, hogy ez
a csodálatos ország rajongóvá teszi a természet-
búvárt, mert hiszen állatjai, kivált madarai, pa-
zar öltözetük és szinpompájnknál fogva való-
ban a legmagasabb fokon állanak.

Ilyen rajongóvá tette e csodás ország Fenichel
Sámuelt is, ki gyenge testalkata és szervezete
daczára mégis Uj-Guineába utazott, hogy ott a
még ismeretlen teremtmények fölkutatásával
hasznot hajtson a tudománynak : és ez a titkos
vágy ösztönözte az alig 23 éves fiatal gyűjtőt
arra, hogy tudománjszonijának kielégítése
végett 1891. evi szejìtemberben Európát el-
hagyva, útját az ismeretlen tájék felé vegye.

Uj-Guineában tizennégyhavi ott tartózkodás
után, fáradhatlan, kitartó és buzgó munkássága
közepette 1893. márczius havában — állítólag
malária lázl)an — hirtelen meghalt.

Fenichel Sámuel 1868. augusztus hó í?.5-én
született Nagy-Enyeden, a hol gymnásiumi
tanulmányait is végezte. Szegény szülőktől
származván, Csató .János alispán és ismert orni-
thologus házánál némi segélyre talált, a kinél
egyszersmind a madárpneparálás mesterségét
tanulta meg, s ugyancsak itt kedvelte meg a ter-
mészetrajzot is. A tudományok iránti szeretetét
azonban első sorban gymnásiumi tanára He-
KEPEY János oltotta belé, kitől főleg őslénytani
és régészeti ismereteket szerzett. 1888-ban a
bukaresti román nemzeti múzeumnál nyert őri

Samuel Fenichel's

Ornithologische Ergebnisse aus dem Finisterre-

Gebirge in Neu-Guinea (1892--93).

Beai-beitet von
Dr. -Julius v. Madarász,

Gustos am Ung. National-Museum.
Hiozu T.nf. I.

Es wächst in der neueren Zeit beständig die
Anzahl derjenigen, die abweichend von dem all-
täglichen Pfade und selbst mit dem Bewustsein,
dass sie ihre Gesundheit und ihr Leben auf das
Spiel setzen, aus Forsehungstrieb solche Gegen-
den aufsuchen, deren klimatische Verhältnisse
nur der starke und abgehärtete Organismus zu
ertragen im Stande ist. Solch' eine Gegend
ist auch Neu-Guinea. Doch kein Wunder, dass
diese wunderl)are Insel den Naturforscher zum
Schwärmer macht, denn die ^irunkvolle Kleidung
und Farbenpracht der Thiere, insbesondere der
Vögel steht gewiss auf dem höchsten Punkte.

Zu solch' einem Schwärmer machte diese
wunderbare Insel auch Samuel Fenichel, der
trotz seines schwachen Körperbaues dennoch
nach Neu-Guinea reiste, damit er mit der Er-
forschung der noch unbekannten dortigen Thier-
welt der Naturwissenschaft einen Nutzen schaffe :
und die geheimnissvolle Sehnsucht war es, welche
den kaum 23-jälirigen jungen Sammler dazu
trieb, dass er zur Befriedigung seines Strebens
nach hehrem Wissen am 30. September 1891
Europa verlassend, seineu Weg nach dieser un-
bekannten Gegend lenkte.

Nach einem vierzehnmonatlichen Aufenthalte
in Neu-Guinea und inmitten seiner ausdauern-
den, unermüdlichen und eifrigen Thätigkeit
starb er plötzlich, wie man sagt — am Malaria -
Fieber.

Samuel Fenichel wurde am 25. August 1868
zu Nagy-Enyed (im Comit. Alsó-Fehér, des einst-
maligen Siebenbürgens) geboren, wo er audi
seine Gymnasialstudien beendet hat. Seine El-
tern waren arm und er fand im Hause des be-
kannten Ornithologen und Vicegespans Johann
von Csató eine Unterstiitzung, von dem er auch
die Geschicklichkeit in der Präparirung der
Vögel, als auch die Liebe für Naturgesciiichte
sich angeeignet hat. Die Vorliebe für diese Wis-
senschaft aber verdankte er inbesondere seinem
Gymnasial-Professor, Jouann von Herepey, der

73

alkalmazást, a hol leginkább régészettel foglalko-
zott s mint il_yen a nevezett múzeumtól kikülde-
tésben is részesült. A Dobrudscbában szép ered-
ményű kutatásokat végezett, a hol nagyon sok
bronckorszakbeli tárgyat fedezett föl.

Fenichbl Komániában ismerkedett meg ké-
sőbbi útitársával GRUBAiERrel, a ki öt e nagy
útra szegődtette s magával is vitte ; de ott csak-
hamar cserben hagyta. Fenichel pénz és min-
den nélkül maradt földgömbünk ellenkező olda-
lán. Ekkor végsőre jutva, a magyar nemzeti mú-
zeumhoz fordult és szolgálatát annak ajánlotta
föl. S a múzeum azonnal intézkedett is, hogy
posta fordultával segélyben részesüljön.

Fenichel uj -guineai tartózkodása alatt sokat
küzdött e tájak nehézségeivel s e miatt eleinte
csak a partvidék kutatására szorítkozott; de
egyidejűleg szorgalmasan tanulta a benszülöttek
nyelvét is, hogy aztán később Uj- Guinea még
ismeretlen hegj'ségeibe és belsejébe annál köny-
nyebb szerrel behatolhasson. Azonban korai és
váratlan halála egyszerre véget vetett a kutató
lelki vágyainak és minden tervét meghiúsította
teljesen.

Fiatal kutatónk emlékének áldozva, akként
kivánom öt az utókor számára megörökíteni,
hogy rövid működésének ornithologiai részét, —
gyűjteményeit és érdekes magyar nyelven irott
följegyzéseit, melyeket legnagyobb pontossággal
és lelkiismeretességgel végzett, az ujonan ala-
kult «Magyar Ornithologiai Központ» folyóira-
tában, az «Aquila» első kötetében, közzéteszem.

Előbb azonban álljanak itt Fenichelnek hoz-
zám intézett levelei, melyek az expeditió törté-
netének rövid vázlatát ismertetik meg.

München 1891. szept. 3.
Becses levelét megkaptam. Ha ékes szavakat
akarnék használni, akkor azokkal fejezném ki
azt a jól eső boldogságot, a melyet e levél
hangja lelkemben előidézett. De a hozzám jutott
szózatra, bármennyire is el voltam telve édes

ihm vor Allem palseontologische und archaîolo-
gische Kenntnisse beibrachte. Im Jahre 1888 er-
hielt er in Bukarest am dortigen rumänischen
National-Museum als Custos eine Anstellung;
als solcher beschäftigte er sich meistens mit der
Archaîologie und nahm Antheil an mehreren
Expeditionen. In der Dobrudscha nahm er ver-
schiedene erfolgreiche Ausgrabungen vor, wo-
bei er besonders sehr viele Gegenstände aus
dem Bronzezeitalter sammelte.

In Eumänien machte er die Bekanntschaft
seines späteren Beisegenoasen, Grübauer, wel-
cher ihn zu der grossen Reise bewog, dann auch
mit sich nahm, später aber im Stiche Hess.
Fenichel harrte trotzdem auf dem uns ent-
gegengesetzten Gebiete ohne Geld und ohne
jedwede Stütze aus. In dieser schwierigen
Lage wendete er sich an das Ungarische Natio-
nal-Museum, und diesem bot er seine Dienste
an. Das Museum sorgte sofort, dass ihm eine
Geldunterstützung zugesclrickt werde.

Fenichel hatte in Neu-Guineamit den Schwie-
rigkeiten der Gegend viel zu kämpfen und
deswegen beschränkte er sich im Anfange bloss
auf die Durchforschung der Küste; nebenbei
lernte er fleissig die Sprache der Eingeborenen,
damit er später um so leichter in die Berge und
das Innere von Neu-Guinoa eindringen könne.
Der vorzeitige und unerwartete Tod machte
jedoch dem Streben seiner forschenden Seele
mit einem Schlage ein Ende, und vernichtete
gänzlich seinen Plan.

Ich glaube das Andenken unseres jungen
Forschers für die Nachwelt am liesten so zu be-
wahren, dass ich den Bericht über sein kurzes
Wirken, seine Vogelsammlung und seine werth-
vollen Anmerkungen, welche er mit der grössten
Pünktlichkeit und Gewissenhaftigkeit vollführte,
in dem ersten Bande des Journales «Aquila»,
dem Fachblatte der neuerrichteten Ungarischen
Ornithologischen Centrale veröffentliche.

Zuvor aber sei es mir gestattet, die Briefe Fe-
nichel's, welche er an mich richtete und welche
auch auf die Geschichte seiner Expedition ein
Licht werfen, hier mittheilen zu dürfen.

München, den 3. Sept. 1891.
Ihr geschätztes Schreiben erhielt ich. Wenn
ich mich schöner Worte bedienen wollte, könnte
ich auf diese Art Ausdruck geben jenem wohl-
thuenden Gefühle, welches der Ton Ihres Schrei-
bens in meiner Seele erweckt hat. Und wenn

74:

hazám virányainak emlékével, mégsem vála-
szolhattam rögtön a készülődések nagy mun-
kája miatt.

A kutató természetbúvár belsejét csak akkor
szállja meg egy misztikusabb érzelem, ha terve,
ezélja megindul s annak elérésére az első lépést
megteheti. Mi a költőnek a szerelem idillikus
pœzise, az nekem az az érzés, a mely most,
mikor expeditiónkkal szerencsésen elkészültünk
és útra készen állunk, engemet elfog. Elfeledve
az út nehézségeit, játszva a jövő nehéz gon-
dolatával, átszellemült testtel lessük a perczet,
mikor hajóra szállhatunk.

En szeptember 30-án Hamburgban szállok
hajóra, mig Grübauee barátom ugyanezen hajón
csak október 15-én indul el Genuából.

Hogy feladatunk az ismeretlen idegenben né-
mileg megkönnyíttessék, a «Neu- Guinea- Com-
pa(jnie»-hoz fordultunk útbaigazításért, a mely
azonban utunkba akadályokat szándékozik gör-
díteni. Ez a társaság szerfelett féltékeny mis-
siónkra, ügy látszik, eme féltékenykedés miatt
valószínűleg Uj-Guinea hollandi területén kell
majd kikötnünk.

Innen egyelőre Soerabaja-ig (.Java) vitorlá-
zunk, és itt fogjuk csak megállapítani útirá-
nyunk programmját.

Bárhol legyek is, bármerre vigyen is a sors.
édes és első kötelességemnek fogom tartani,
hogy expeditiónkról önnek kimerítő tudósításo-
kat küldjek. Kimondhatatlan lesz rám nézve az
a boldogság is, a mit majd akkor érek el, ha
expeditiónk alatt gyűjtendő tárgyakból a magyar
nemzeti muzeumunk részére a legelső s leg-
szebb példányokat elküldhetjük.

Es most a tudomány és a törekvés égő fák-
lyájával fel a küzdelemre !

Socrahaya, 1891. november 26.
Utunk megakadt. Készen és expeditiónkhoz
fölszerelve a hollandi TJj-Guinea felé indultunk
útnak. De részint a hiányos közlekedés, részint
a kiütött kolera miatt vissza kellett fordulnunk.
Még e hajóval utazunk vissza Singapooreba s

der zu mir gelangte Ton mich auch noch so
sehr mit dem Andenken meiner heimatlichen
Fluren erfüllt hat, konnte ich Ihnen wegen der
grossen \'orbereitungsarbeit dennoch nicht so-
fort antworten.

Ein mystisches Gefühl ergreift nur dann das
Innere des thätigen Naturforschers, wenn sein
Plan und Ziel im Werden l)egriffen ist, und
wenn er zur Erreichung desselben den ersten
Schritt vollführen kann. Was dem Dichter die
Poesie der Liebe ist, das ist mir jenes Gefühl,
welches mich für die glückliche Vollführung
der Vorbereitungsarbeiten unserer Expedition
erfüllte. Vergessen waren da die Beschwerden
des Weges ; spielend mit den Gedanken an die
Zukunft und begeistert harren wir auf jenen
Augenblick, wo wir uns einschiffen können.

Ich besteige am 30. Sept. in Hamburg das
Schiff", Freund Geübauer aber wird sich erst am
1.5. October in Genua auf demselben Schiffe
einfinden.

Damit wir unsere Aufgabe in dieser unbekann-
ten Fremde einigermassen erleichtern, wandten
wir uns um Auskunft an die »Neu- Guinea-
Compagnie» , welche aber — wie es scheint — die
Lösung und den Weg uns zu erschweren trachtet.
Diese Gesellschaft hält unsere Mission sehr im
Verdacht. Und infolge dieses Verdachtes werden
wir in Neu-Guinea wahrscheinlich auf hollän-
dischem Gebiete landen müssen.

Von hier segeln wir vorläufig bis Soerabaja
(auf Java), und erst hier werden wir das Pro-
gramm unseres Weges bestimmen.

Mag ich wo immer sein und mag mich mein
Schicksal wo immerhin führen, es wird mir
immer eine angenehme Pflicht sein, Sie von un-
serer Expedition ausführlich zu benachrichtigen.
Und es wird für mich ein unaussj) rechlich wohl-
thuendes Glück sein, wenn wir von den gesam-
melten Gegenständen unserer Expedition, das
erste und schönste Exemplar dem Ungarischen
Nationalmuseum werden senden können.

Und nun frischauf! Beim leuchtenden Scheine
der Fakel der Wissenschaft und des Strebens —
auf zum Kampfe !

Soerabaya, den 26. November 1891.
UnsererEcisc ist unterbrochen. Eeisefertig und
für die Expedition ausgerüstet nahmen wir un-
seren Weg zum holländischen Gebiete Neu-Gui-
neas ; jedoch theils wegen des mangelhaften Ver-
kehres, theils wegen der ausgebrochenen Cho-

■7S

innen csak cleczember l5-én indulhatunk el
német Uj- Guinea felé.

Constantinhnfen, (Kaiser "Willi. Land)

1892. január 27.
A legnagyobb sajnálattal a egyszersmind fáj-
dalommal kell tudatnom, hogy terveinkről le
kell mondanunk. A czél, a melyet elibénk tűz-
tünk, álom lett. Lelkesedésem, ambitióm a vá-
ratlan fordulat következtében hajótörést szen-
vedett. Terveinkről részint az elhibázott szer-
vezés, részint oly okok miatt kellett lemondani,
melyek egyelőre a nyilvánosság elé sem bocsát-
hatók. A sok reménynyel megkezdett expe-
ditiónktól alig várhatunk fényes eredményt.

Hányt-vetett bolyongásaink után végre sike-
rült a múlt év deczember 24-én Constantin-
hafenben a * Neu- Guinea- Comp.« telepére
jutni. Ide érkeztünkkor rögtön tanyát ütöttünk
s elég kényelmesen berendezkedtünk.

Tudományos líutatásainkat ez idő szerint
Constantinhafen környékén végezzük. A parti
fauna az ismert alakokon kivül alig nyújt valami
érdekeset és ujat. Egyedül a Finisterre hegység
csodálatos lánczolataiban volna lehetséges
meglepő eredményeket elérni, de sajnos, jelen
szervezésünkkel alig van reményünk és kilátá-
sunk, hogy oda juthassunk.

Az eddig elért eredményekről vajmi keveset
irhatok. Mintegy 25 madárfajt gyűjtöttünk,
mindössze 60 darabot. Legtöbb példányt gyűj-
töttünk a Paradisea minor-hò\. A Paradisea
minor és a Cicinnurus regius itt az igen közön-
séges és gyakori madárfajokhoz tartozik. Más
paradicsom madarat még eddig nem találtunk.
Galambfajokban — úgy látszik-e vidék megle-
hetős gazdag, eddig hat-hét fajt láttam. A Goura
victoria* sem ritka. Ugyanez áll a papagályok-
ról is. Geoff'royus pueheraiii ritkább, míg a
Trirhoglossus njanogrammns egészen közön-
séges faj. A ragadozó madarak szépek, de ritkák.
Gázlókból eddig egy Ardea-i kaptunk.

Szerencsétlenségünkre most van itt az esős
évszak éaa madarak is vedlenek, minélfogva a

lera müssen wir zurückkehren. Mit demselben
Schiffe reisen wir nach Singapoore und von da
aus können wir am 1-5. Dezember nach dem
deutschen Gebiete Neu-Guineas fahren.

Consta ntinhaf eil (Kaiser Wilh.-Land),
den 27. Jänner, 1892.

Mit dem grössten Bedauern und Weh muss
ich Ihnen mittheilen, dass wir unserem Plane
entsagen müssen : das vorgesteckte Ziel ist zum
Traumbilde geworden. Infolge dieser unerwar-
teten Wendung leidet auch meine Begeiste-
rung und meine Ambition. Wir müssen un-
serem Vorhaben theils wegen der verfehlten
Vorbereitung, theils wegen anderen — hier
nicht zu nennenden — Ursachen entsagen. Und
von der Expedition, welche wir mit so viel Hoff-
nung begonnen haben, dürfen wir nun kaum
ein besonderes Resultat erwarten.

Nach längeren Irrfahrten gelangten wir end-
lich am 24. Dezember vorigen Jahres nach Con-
stantinhafen, einer Colonie der «Neu-Guiiiea-
Compagnie«, wo wir uns ziemlich bequem ein-
gerichtet haben.

Unsere naturwissenschaftliche Forschungen
setzen wir derzeit in der Umgebung von Con-
stantinhafen fort. Die Küsten-Fauna zeigt ausser
den bekannten Formen kaum etwas Interessan-
tes, oder Neues. Und nur in den wunderbaren
Bergketten des Finisterre Gebirges könnte man
einen überraschenden Erfolg aufweisen ; bei un-
serer jetzigen Organisation aber haben wir leider
kaum irgendwelche Hoffnung oder Aussicht,
dorthin gelangen zu können.

Von den bisherigen Erfolgen kann ich kaum
etwas schreiben. Wir sammelten insgesammt in
60 Exemplaren beiläufig 25 Vogelarten. Die
meisten Exemplare gehören zu Paradisea mi-
nor. Paradisea minor und Cicinmtrus regius
sind hier sehr gemein und gehören zu den häu-
fig vorkommenden Arten. Andere Paradiesvögel
fanden wir nicht, an Tauben-Arten aber — wie
es scheint — ist die Gegend ziemlich reich,
denn bis jetzt sammelten wir 6 — 7 Arten. Auch
Goura victoria * ist nicht selten. Dasselbe kann
man von den Papageien sagen, Geoff'royus pu-
cherani ist selten, dagegen Trichoglossus cya-
Hogrammus ganz gemein. Die Eaubvögel sind
schön, aber selten. Von den Watvögeln bekamen
wir blos eine Ardea.

Zur unserem Unglücke, herrscht hier jetzt die
Eegenperiode, und es mausern sich auch die Vö-

* = Goura beccarii Salv.

* = Goura beccarii Salv.

7é

gyűjtött madarak közül igen kevés használ-
ható.

Ami személyemet illeti, legközelebb, már
egj'edül fogok állani, mert Grubauer május 15-én
elhagyja Uj-Guineát s valószínűleg Ausztráliába
hajózik. Ha Grubauer ezt a szándékát komolyan
végre akarja hajtani, akkor egészen függetlenül
gyüjthetek és senkitől sem zavartatom mun-
kámban.

Miután Doktor ur terveim hasznosságáról
némileg már tisztában van és azoknak sikerét
eddigi törekvéseimmel részben biztosítottam és
mégis, hogy kutatásaimat s gyűjtéseimet két-
szeres lelkesedéssel foganatosítsam, bátorkodom
szolgálatomat a Magyar Nemzeti Múzeumnak
fölajánlani. Doktor úr is bizonyára indokoltnak
fogja találni, ha azt a kérésemet terjesztem
elö, hogy a megkezdett kutatásaim folytatására
kegyeskednék a Magyar Nemzeti Múzeumtól
részemre pénzsegélyt kieszközölni. A segély
megnyerése után rögtön a hegységek felé ven-
ném utamat s azok belsejébe hatolva, tovább
folytatnám kutatásaimat is.

Útirányomat a Kuhcnaii. Yuri vagy Kolle
folyók mentén venném. Sikeres előrenyomulás
esetén a Finisterre előhegyein fekvő falvakat
érinteném, mint: Gomba, Bonga, Male, Kali-
kumana, Bokatsin, Erima és Gorima. Itt egy
6 — 8 emberből álló csapatot szerveznék, a mely-
nek kíséretében a hegységbe hatolnék, hogy
azután időmet és életemet a rengeteg bensejé-
ben a madárfauna tanulmányozására és gyűj-
tésére szentelhessem.

Tervem kivitele nem ütköznék semmi nehéz-
ségekbe és akadályokba. A hegység belsejében
pedig biztosítva lennék, mert: 1. a hegyi folyók
mentén az éghajlat egészséges ; 2. a beuszű-
löttek nem veszélyesek, sőt igen gyávák ; a fal-
vak kicsinyek, a házak szétszóiian állanak a
lakosok pedig egymás között folytonos ellensé-
geskedésben állnak; és e miatt ;i. csapatom
csupán 6- — 8 emberből állana, melynek élelme-
zése a legkevesebbe kerülne, mert a vadászat
mindig dús eredményű és a kellő táplálékot
nyújtja ; 4. segítségemre volna a nemrég alakult
t Astrolabe Bay« dohányültetö társaság is, mely
alkalmas embereket, golyós fegyvereket bocsá-

gel, weswegen von dem gesammelten Materiale
nur wenig zu gebrauchen ist.

Was meine Person betrifft, so werde ich näch-
stens schon allein sein, denn Grubauer verlässt
am 15. Mai Neu-Guinea und geht, wahrschein-
lich , nach Australien. Wenn das Grubauer
wirklich ernst ist, so kann ich dann selbst-
ständig sammeln, und in meiner Arbeit wird
mich Niemand stören.

Da sie, Herr Doctor, von der Nützlichkeit
meines Planes einigermassen überzeugt sind,
und ich den Erfolg desselben mit meinem bis-
herigen Wirken theilweise auch gesichert habe,
so möchte ich, um mein Forschen und Sammeln
im gesteigertem Masse fortsetzen zu können,
meinen Dienst dem Ungarischen National-Mu-
seum anbieten. Sie werden es, Herr Doctor, ge-
wiss begründet finden, wenn ich sie ersuche,
dass sie zur Fortsetzung meiner begonnenen
Forschungen, bei dem Ungarischen National-
Museum für mich eine Geldunterstützung er-
wirken wollten. Nach Empfang des Geldes möchte
ich meinen Weg sofort in die Berge nehmen,
um in Inneren derselben meine Arbeit fortsetzen
zu können.

Meinen Weg möchte ich dann längs des Ku-
benaa, Yuri oder Kolleftasses nehmen. Bei
einem erfolgTeichen Vordringen könnte ich auch
die Dörfer am Vorgebirge des Finisterre auf-
suchen als : Gornbti, Bonga, Male, Kidikumana,
Bokatsin, E)'ima und Gorima. Hier möchte ich
alsdann eine Schar von 6 — 8 Männern zusam-
menstellen, in deren Begleitung ich in das Ge-
birge eindringen würde, um mein Leben und
meine Zeit daitn in diesem Urwalde dem orni-
thologischen Studium und Sammeln weihen zu
können.

Die Ausführung meines Planes dürfte kaum
welche Schwierigkeiten und Hindernisse finden.
Im Gebirge wäre ich gesichert, denn 1 . ist
das Clima längs der Flüsse gesund ; 2. sind die
Eingeborenen nicht gefährlich, ja sogar feige ;
die Dörfer sind klein, die Häuser liegen zer-
streut, die Einwohner aber stehen mit einander
in immerwährenden Feindseligkeiten ; dem ent-
sprechend möchte 3. meine Truppe blos aus
6 — 8 Männern bestehen, deren Beköstigung das
mindeste wäre, denn die Jagd ist immer ergie-
big und reicht genügende Nahrung ; 4. zur Hilfe
käme mir auch die nicht lange gegründete
Tabakbau-Gesellschaft «Astrolabe- Bay i>, Vielehe
mir die nöthige Mannschaft und Kugelgewehre

'il

tana rendelkezésemre és más oklalról is nagy
mértékben segítségemre lenne.

Az expeditiüban egj'edül az esetleges «megle-
petés» jár veszélylyel, argusi elővigyázattal azon-
ban ez is könnyen kikerülhető.

Egyszóval, nehézséget csak a pénzhiány okoz,
és ha a pénz is meglesz, akkor az expeditiótól a
legsikeresebb eredmény várható.

Tervem kivitelére, számitásom szerint, 800 —
1000 frt volna szükséges.

Mikor ezért a segélyezésért esedezem, elte-
kintek minden személyes érdektől, csupán
hazám és kultúránk iránti kötelesség érzetem
vezet. Ha itt vagyok már ezen az érdekes vidé-
ken, hol a természet jó voltából a tudomány-
nak annyi sok kincse le van rakva, én ezt még
a segélyezés megtagadása esetén sem hagyom
el, mert ez a lépésem egész életemnek leg-
nagyobb vétke volna. De bármiként is alakuljon
a sorsom anyagilag, én annál inkább fogok ipar-
kodni azon, hogy a természettudománynak ezen
részén tovább kutassak s gyűjteményemet hazám
nagy intézetének, a Magiiar Nemzeti Muzeum-
unk juttassam.

Hogy Doktor űr annál inkább meggyőződjék
megbizhatóságomról, bátor vagyok két előkelő
uri emberre hivatkozni, a kik nem fognak ha-
bozni, hogy rólam ajánló nyilatkozatot tegyenek.

Az egyik t. Doktor úr jó barátja, Csató .János
alispán ur, a másik pedig Dr. Hampel József úr,
a m. n. múzeum régiségtárának őre.*

És ezeknek előre való bocsájtása után figyel-
mét még egy jelentékeny dologra bátorko-
dom felhívni. Ha esetleg juliusig nem kapnék
választ, akkor kénytelen leszek függetlensége-
met föláldozni és valamelyik plantage szolgála-
tába lépni, vagy Uj-Guineát elhagyva. Batavia,
esetleg Singapoore múzeumában alkalmazást
keresni.

Ezek után személyemet újólag tisz. Doktor ur
figyelmébe ajánlva, hazafias üdvözlettel esede-
zem pártfogásért.

U. I. Ajánlatom ha elfogadtatnék, ugy rész-

* Ez időszerint igazgató-őr ugyanott.
Acjuila.

zur Verfügung siellt und mir auch andererseits
grosser Massen zur Hülfe kommt.

Die Expedition hat nur die unverhoffte "Über-
rumpelung» zu befürchten, der man aber mit
gehöriger Umsicht entgehen kann.

Kurzum, Hindernisse macht nur der Geld-
mangel und wenn Geld da sein wii'd, dann kann
man von der Expedition den besten Erfolg er-
vparten.

Zur Ausführung meines l'lanes benöthige ich
nach meiner Berechnung 800 — 1000 Gulden.

Indem ich um diese Unterstützung ansuche,
sehe ich vom jedweden Privatinteresse ab und
es leitet mich alleiniglich das Pflichtgefühl, wel-
ches ich meinem Vaterlande und unserer Cultur
schulde. Wenn ich nun einmal hier in dieser
interessanten Gegend bin, wo die Natur in ihrer
Freigiebigkeit so viel Schätze aufgespeichert
hat, so werde ich diesen Ort, selbst wenn man
meine Bitte mir al)schlagen sollte, nicht ver-
lassen, denn dieser Schritt ware das grösste
Vergehen meines Lebens. Und mögen sich
meine materiellen Verhältnisse wie immer ge-
stalten, ich werde um so mehr trachten, dass ich
auf diesem Gebiete der Naturwissenschaft weiter
forsche, und meine Sammlung dann der grossen
Anstalt meines Vaterlandes, dem Ungarischen
Natio I II d- Museum, zukommen lasse.

Damit Sie, Herr Doctor, über meine Zuverläs-
sigkeit noch mehr überzeugt sein sollen, erlaube
ich mir zwei Herren zu nennen, die nicht zau-
dern werden, sich über mich zu äussern.

Der eine ist ein guter Fi-eund von Ihnen : es
ist der Herr Vicegespan Johann von Csatö, der
andere aber Herr Dr. Josef Hampel, Custos*
der archaiologischen Abtheilung des Ung. Natio-
nal-Museums.

Indem ich dies im Vorhinein bemerke, will ich
noch Folgendes erwähen. Wenn ich bis Juli zu-
fällig keine Antwort bekomme, so werde ich ge-
zwungen sein meine Freiheit aufzuopfern und
entweder in den Dienst irgend einer Plantage
zu treten, oder Neu-Guinea verlassend, in Bata-
via oder vielleicht in Singapoore beim Museum
eine Anstellung suchen.

Indem ich meine Wenigkeit Ihrem Wohlwol-
len, Herr Doctor, nochmals empfehle, ersuche
ich Sie mit patriotischem Grusse um Ihre Gön-
nerschaft.

P. S. Im Falle mein Antrag angenommen

* Jetzt Dirigierender Custos I

11

7.^

letes utasításokat kérek. Továbbá szükségem
van egy megbizható s jó minőségű 16-os kalib.
és két csövű sörétes fegyverre, valamint 2 — :iOOO
patronhüvelyre. Ha könnyedén szerezhetnének
gyutacsot is, akkor kérem, tessék azt is ré-
szemre küldeni.

A küldendő összeget csupán gyűjtési és kis
espeditióm czéljaira használnám. A mi szemé-
lyemet illeti, nem reflektálok semmire, ha netán
pedig kitűnő eredményt érnék el, akkor a nagy-
tekintetű Igazgatóság becses belátására bizom
magamat.

Erinid (Német-üj-Guinea)

l.St)2. máj. 10.
Ez alkalommal, noha levelemben rövid leszek,
az ügy, melyről irok annál érdekesebb. Gru-
BAüER ugyanis föladta tervét s márczius közepén
elhagyta Uj-Guineát. Szótlanul távozott és való-
színűleg Európa felé vette iitját.

Tehát amiről eddig csak álmodtam, megvaló-
sult; ez idő szerint mint független muzeolog
gj'üjtök. Jelenleg az expeditió felszerelésén dol-
gozom, s majd az átkutatatlan «/iraH/iíV/'» -szi-
getre megyek, hogy állatait áttanulmányozzam,
miért is itt még két-három hónapot töltök.

iiJomixi Estate«
(Friedrich Willi. Hafen mellett.)

1892. Jul. S.

Bár a pénzt mellékesnek tartom a tudomány-
ban, de ez esetben annak kézhezvitele óriási
örömet idézett elő lelkemben. Nem a csillogó
fém, hanem a M. N. Múzeum áldozatkészsége
keltettek bennem uj erőt a további kutatásra s
tanulmányozásra.

Hogy t. Doktor úr levele mennyire fokozta
ambitiómat, arra tollam gyenge, mert azt csak
érezni tudom !

A megérkezett összeget Rose állambiztos 1332
márka és 80 pfenningben fizette ki.

A hogy a pénzt kézhez vettem, rögtön meg-
tettem az intézkedéseket, hogy még e hónap
folyamán a Finisterre hegyek közé vezessem
expeditiómat.

wird, bitte ich um eine eingehende Instruc-
tion. Ferner benöthige ich eine verlässliche,
gute 1()-er Doppelbüchse für Schrottschüsse,
dann a\ich 2 — 3000 Patronenhülsen. Wenn es
möglich ist auf leichte Art auch Zündhütchen zu
verschaffen, dann bitte ich auch diese zu senden.
Die gewünschte Summe möchte ich nur für
Sammelzwecke, so wie für die Bedürfnisse der
Expedition verwenden. Was meine Person an-
geht, so habe ich kein Begehren, und wenn
ich besondere Ergebnisse aufzuweisen im Stande
bin, dann verlasse ich mich auf das Wohlwollen
der sehr geehrten Direction.

Erima (Deutsch-Neu- Guinea),

den 10. Mai, lSi»2.

Wenn ich bei dieser Gelegenheit mich auch
nur kurz fasse, so ist doch die Sache, über welche
ich berichte, um so interessanter. Gbubauer gab
nämlich seinen Plan auf und verliess Mitte März
Neu-Guinea. Er gieng ohne ein Wort zu sagen
und nahm seinen Weg, wahrscheinlich, nach
Europa.

Und wovon ich bis jetzt nur geträumt habe,
das ist zur Wahrheit geworden : ich sammle
derzeit als ein selbständiger Museologe. Gegen-
wärtig liin ich mit der Ausrüstung der Expedi-
tion beschäftigt und beabsichtige auf die un-
durchforschte Dampier-Insel zu gehen, wo ich
die Fauna zwei oder drei Monate lang zu stu-
dieren gedenke.

«Jómba »-Est ate (bei dem Friedr. Wilh.-Hafen),
lieu S. Juli, 18!J2.

Obwohl ich das Geld in der Wissenschaft für
eine Nebensache halte, hatte mir der Empfang
desselben doch eine sehr grosse Freude ver-
ursacht. Nicht das gleissende Metall, sondern
die Opferwilligkeit des Ung. National-Museums
gibt mir neuere Kraft zum weiteren Forschen
und Studieren.

Was nun Ihren Brief angeht, Herr Doctor,
dazu ist meine Feder zu sehwach, um zu l)erich-
ten, wie derselbe meine Ambition gesteigert hat :
das kann man mir fühlen !

Das angelangte Geld zahlte mir der Staats-
Commissär Rose aus. u. zw. erhielt ich 1 332 Mark
und 80 Pf.

Nach der Übernahme des Geldes verfügte ich
sogleich, damit ich meine Expedition noch im
Laufe dieses Monates in das Finisterre-Gebirge
führe.

79

Legnag;\'obb sajnálatomra a küldött ládát,
fegyvert és a különféle conservalo szereket e
hajóval sem kaptam meg s igen valószínű, hogy
csak a szeptemberi hajóval érkezik ide.

Hálás köszönetet mondok azon szives köz-
benjárásért, mit t. Doktor úr személyem érde-
kében elkövetett. Szakszerű és tudományos
utasításait a legnagyobb hűséggel iparkodom
teljesíteni s magamévá teszem ama mondását,
hogy: «inkább keveset, de jól gyűjteni». Miután
1880 óta foglalkozom a jirieparálással, e tereu
eléggé otthonosan érzem magamat.

A madarakon kivül figyelmem, mindenre ki-
terjed s iparkodni fogok mindent jól megfigyelni
s az érdekes dolgokat összegyűjteni.

Eddigi működésem, szerény anyagi helyzetem
miatt, az Astrolabe-haii parti területére szorít-
kozott. Főfoglalkozásom volt még eddigelé a
benszűlöttek nyelvének az elsajátítása is, és azzal
kapcsolatosan az ethnologiai gyűjtések. Ethno-
grafiai gj'üjtésem eddigi eredménye 25 — 28
ládából es csomagból áll tele mindennemű ér-
tékes és érdekes tárgyakkal.

Elözö levelemben közöltem, hogy expeditió-
mat Dampier szigetre szándékoztam vezetni; de
ezen tervemről lemondtam, mert ott csupán
ethnographiai eredményeket érhettem volna el.

Pár nap választ el attól, hogy a Finistei're-
hegység lábainál fölütöttem tanyámat. A Fínis-
terre-hegység lábainál lévő Bonga-ha, költözöm,
hol magam s embereim számára egy kis házikót
építettem. Bongu lesz főállomásom, honnan ex-
peditiómat vezetem. Személyzetem öt miokesiai
fiúból fog állani, kik közül hármat havi húsz
márka fizetés mellett a «Neu- Guinea Comp.«
engedett át és közűlök kettő ügyesen bánik a
fegyverrel is ; a másik két fiu nem kap tőlem
semmi díjat, ezeket az erimai és yombai állo-
mási igazgató csekély viszontszivesség fejében
engedte át.

Ha nagyobb expeditiókra megyek, kis csapa-
tom számát rendesen szaporítanom kell s ilyen
esetekben 10 — I.j benszűlöttpapuai teherhordót

Die gesandte Kiste mit dem Gewehr, wie mit
den verschiedenen Conservirungsmitteln, kam zu
meinem grössten Bedauern, mit diesem Schiff
nicht an, und es ist wahrscheinlich, dass sie nur
mit dem September-Schiffe anlangen wird.

Gestatten Sie mir, Herr Doctor, dass ich Ihnen
für ihre Bereitwilligkeit, die Sie für meine
Wenigkeit gezeigt haben , meinen innigsten
Dank sage. Ihre Belehrung w-erde ich mit der
grössten Hingebung zu befolgen trachten, be-
sonders jene Ausspruch, dass «ich lieber weni-
ger, aber gut sammeln soll«. Da ich mich mit
dem Präpariren seit 1880 befasse, so glaube
ich, dass ich in dieser Hinsicht ziemlich ge-
wandt bin.

Mein Augenmerk ist ausser den Vögeln auch
anderen Sachen zugewendet und ich werde
trachten alles gut zu beo1)achten und das Inte-
ressante gut zu sammeln.

Mein bisheriges Wirken war wegen meinen
beschränkten Mitteln bloss an die Küste der
Astrolabe- Bay gel)unden und die Hauptbeschäf-
tigung bestand in der Erlernung der Sprache der
Eingeborenen und im Verbindung damit das
Sammeln ethnologischer Gegenstände. Meine
ethnographische Sammlung besteht gegenwärtig
aus 25 — 28 Kisten und Collis voll mit werth-
vollen und interessanten Gegenständen.

Im vorigen Briefe theilte ich mit, dass ich
meine Expedition auf die Dampier-Insel zu füh-
ren gedenke ; doch ich sehe von diesem Vor-
haben ab. denn dort dürfte ich höchstens ethno-
graphische Ergebnisse erreichen.

Seit einigen Tagen habe ich mein Lager am
Fusse des Finisterre-Gebirges aufgeschlagen ;
ich übersiedele in das dortliegende Bongii, wo
ich für mich und meine Leute ein kleines Haiis
gebaut habe. Bongu wird meine Hauptstation
sein, von wo aus ich meine Expedition führen
werde. Dieselbe besteht aus fünf miokesischen
Knaben, drei derselben hat mir die aNeu- Gui-
nea Comp. 11 für einen monatlichen Gehalt von
20 Mark überlassen und zwei davon sind auch
in der Handhabung des Gewehres bewandert. Die
übrigen zwei Knaben bekommen von mir kein
Gehalt, diese überliess mir der Stations-Director
von Erima und Yomba für einen geringen Ge-
gendienst.

Sobald ich mich auf eine grössere Excursion
begebe, muss ich die Zahl meiner Truppe ver-
mehren, so dass ich bei solchen Gelegenheiten
10 — 15 eingeborene Papuas als

11*

gewöhnlich

80

es 5 golyós fegyverrel ellátott embert veszek ma-
gam mellé.

Érdekesnek tartom megemlíteni, hogy a «Noii-
Guinea Comp.« által tizetett állami biztos évi
100 márka adót rótt ki rám a paradicsom-ma-
darak vadászata miatt. A hivatalos iras Cap-
Eigui-töl — Cap-Crosseig szabja meg a vadász-
területet, ám ezért mi sem akadályoz meg abban,
hogy a hegyek között vadászhassak.

Bongu, 1892. aiig. ?,\.
Mint a múltkori levelemben megírtam, Bomjn
fakaban letelepedtem. Embereim segélyével ké-
nyelmes kis házikót építettem s most már nyu-
godtan és minden anyagi gond nélkül kezdhetem
meg a gyűjtést még júliusban. Az elmúlt hat
hét alatt 90 madarat sikerült fíytíjtenem és pre-
parálnom. Ezek közül 71 jól kiszárított példányt
a legközelebbi hajóval, ügyesen beczinezett ládá-
ban fogok útnak boesájtani. A többit, mint :
Buceros, Goura, Pelicanu^, Microglossus csak
a jövő postával küldhetem el, mert még nem
eléggé szárazak.

A 71 drb madárbört gondosan csomagoltam
el és remélem, hogy épen és sértetlenül fognak
haza érkezni. Levelemhez mellékelve küldöm a
madarakról kívánt jegyzeteket és adatokat, me-
lyek I — VIII számokkal vannak az íveken jelezve.
Ugyancsak ezen ívekre följegyeztem a kívánatos
termőhelyeket és dátumokat, söt a kivántakon
kívül följegyeztem a gyomor es begy tartalmát
s a madár hangját és a benszülöttektöl használt
nevüket is.

Miután e táblázatokban kimerítő jegyzeteket
adok, levelemben igen kevés említeni valóm
marad azokra nézve.

Madármellcsontot eddig 57 darabot gyűjtöt-
tem. Egész csontváz egy Merops ornaUis, egy
Cicinnurua regius és egy TamjHiptera galatea
van készletben, melyeket a legközelebbi postával
bocsátok ütnak.

Egy Calurvíi metnUicio^ fészkét, hely szűke
miatt szintén csak a jövő küldeményhez mellé-
kelhetek.

A várt láda fegyver, a conservalo szerekkel
együtt még mindig késik, a mi nekem nagy ne-
hézségeket okoz s előre nem gondolt kiadásokat
fog okozni.

A hegyek közé eddigelé csak egyszer vonultam

Lastträger, und fünf mit Kugelbüchsen verse-
hene Männer mitnehme.

Bei dieser Gelegenheit bemerke ich, dass der
von der «Neu-Guinea Comp.» gezahlte Htaats-
Commissar wegen der Paradiesvögeljagd mir
eine Steuer von jährlich 100 M. aufgebürdet hat.
Das amtliclie Document gestattet mir die Jagd
von Cap-Kigui bis Cap-Crosse ; doch dies hin-
dert mich nicht, dass ich in den Bergen nicht
jage.

Bongti (Astrolabe-Bay), den 31. Aug. 1892.

Ich habe mich, wie ich auch schon in meinem
letzten Briefe schrieb, im Dorfe Bongu nieder-
gelassen. Mit der Hilfe meiner Leute baute ich
mir ein l)equL'nies kleines Häuschen und nun
kann ich ruhig und sorgenlos das Sammeln
noch im Juli anfangen. Während den verflosse-
nen 6 Wochen gelang es mir 90 Vögel zu sam-
meln und zu präpariren. 71 St. davon, welche
ausgetrocknet sind, werde ich mit dem nächsten
Schifte in einer gut verzinnten Kiste absenden.
Die übrigen, als: Buceros, Goura, Pelecanus,
Microglossus kann ich nur später mit der Post
absenden, weil sie jetzt noch nicht genügend
trocken sind.

Die 71 Vogelbälge habe ich sorgfältig ver-
packt, und hoffe, dass sie gut und unbeschädigt
anlangen werden. Meinen Bi-ief schliessend
schicke ich die gewünschten Angaben und Be-
merkungen über die Vögel, welche in den mit-
folgenden Notizen miti — VIII. bezeichnet sind.
Auf eben dieselben Bögen notirte ich die be-
treffenden Fundorte und Tagesdaten, ja ausser-
dem auch noch den Inhalt des Magens und
Kropfes, die Stimme, wie auch den von den
Eingeborenen gebrauchten Namen des Vogels.

Da ich also in den Tabellen ausführliche An-
merkungen gebe, habe ich meinem Briefe hier-
über sehr wenig hinzuzufügen.

Brustbeine sammelte ich l>is jetzt .57 St. Ganze
Skelette habe ich von Merops oi'natus. Giri>mu-
rus regius, Tanysiptera galatea und werde
auch diese mit der nächsten Post absenden.

Ein Nest von CaUui'U.'i melallicus kann ich
wegen Mangel an Kaum erst mit der nächsten
Sendung alischicken.

Die angemeldete Kiste mit den AVaffm und
den Conservirunsgmitteln zögert noch immer,
was mir grosse Schwierigkeiten und unerwar-
tete Auslagen verursacht.

Mit meiner Expedition war ich erst einmal in

M

expeditiómmal és' csupán 700 méter magasságig
jutottam fel. A Cra>ipi'ilopíiur<t iiilcircdeiin az
500 — 700 méter magasságban fordul olö és be-
lőle csak egy pélrlányt sikerült lőnöm. A hegyi
kutatásaim alatt igen fontos geographiai és
ethnographiai tapasztalatokat szereztem. Nép-
rajzi gyűjteményem jelentékenyen szaporodott
és tárgyaim között vannak olyan unikumok is,
a milyeneket előttem még senki sem gyűjtött
össze.

Az előre nem látott kiadások pénzkészletemet
nagy mértékben fölemésztették és most már csak
600 márkával rendelkezem. Igen kérem tehát t.
doctor ur továbbra is jóakaró intézkedését, hogy
a további időtartamban is segélyben részesüljek.
A küldendő összeg mennyiségét a nagytekintetü
Igazgatóságra 1)ízom, miután azt határoztam el
magamban, hogy mig a M. N. Múzeum segélyez,
addig nem megyek ezen érdekes szigetről.

Ha a M. N. Múzeum ismételten kész lesz ezen
áldozat meghozatalára, hogy nekem segélyt ad-
jon, úgy akkor a jövő tavaszszal Uj-Guinea déli
részére, Huijon-Golf-va, utazom, mely már an-
gol terület, ott dúsabb és érdekesebb madár-
világot találnék.

Végül megjegyzem, hogy a küldeményemet
directe Európába nem adhattam fol, hanem
Singapooroha küldtem az osztrák-magyar konzul
czimére, a ki szives Ígérete szerint, azt a legkö-
zelebbi alkalommal az osztrák és magyar Lloyd-
hajóval Trieszten keresztül Magyarországba jut-
tatja.

Bongu, 189^2 október 23.
Beménylem, hogy a singajioorei konzul szives
közvetítése által útnak bocsájtott ládii küldemé-
nyem már Budapestre érkezett.

Expeditióm sikeres működését váratlanul és
nagy mértékben megakadályozta hanyatló egész-
ségem. Jelenleg 44 darab madárbört tehetek
csak postára, melyek között néhány ritkább faj
is van. A levelemhez mellékelt (IX — XIII) laj-
stromban benne vannak mindazok az adatok, a
melyekre szüksége van.

Ezekre vonatkozólag van azonban még egy

den Bergen und ich kam nur bis zu einer Hohe
von 700 Meter. Der Craspedophora intcrcedeiis
kommt nur in der Höhe von 5 — 700 Meter vor,
und es gelang mir davon nur ein Stück zu er-
legen.

Während den Forschungen im Walde er-
warb ich sehr wichtige geographische und ethno-
graphische Daten. Meine ethnologische Samm-
lung liat sich bedeutend vermehrt ; und un-
ter meinen Sachen habe ich solche Unica,
welche vor mir noch Niemand gesammelt hat.

Unerwartete Auslagen halten meinen Geld-
vorrath sehr vermindert, so dass ich derzeit
nurmehr nur über 600 Mark verfüge. Ich bitte
Sie also, Herr Doctor, auch weiterhin gütigst
veranlassen zu wollen, damit ich auch ferner
irgendwelche Unterstützung erhalte. Das Be-
stimmen der zu sendenden Summe überlasse ich
der löblichen Direction des Museums ; ich habe
mir übrigens vorgenommen, dass so lange mich
das Ung. National-Museum unterstützt, ich diese
interessante Insel nicht verlasse.

AVenn das Ung. National-Museum gesonnen
wäre diese Geldopfer zu meiner Unterstützung
öfters zu bringen, so möchte ich den näch-
sten Frühling nach dem südlichen Theil von
Neu-Guinea, in den Hinjoii-Golf reisen, wel-
cher zum englischen Besitzthum gehört, und
wo ich eine reichere und interessantere Vogel-
fauna finden dürfte.

Schliesslich bemerke ich, dass ich meine Sen-
dung directe nach Europa nicht aufgeben konnte,
sondern selbe an die Adresse des öst.-ungari-
schen Consuls in Singapoore abschickte, wel-
cher, seinem freundschaftlichen Versprechen ge-
mäss, dieselbe bei der nächsten Gelegenheit
mit einem österr. und ungarischen Lloyd Schiffe
über Triest nach Ungarn expedieren wird.

Bowju, den 23. Oct. 1892.

Ich hoffe, dass die durch die Vermittlung des
Herrn Consuls von Singapoore abgeschickte
Kiste schon in Budapest angelangt ist.

Den Erfolg meiner Expedition hemmte im
grossen Masse plötzlich meine schwankende
Gesundheit. Gegenwärtig kann ich nur 44 St.
Vogelbälge der Post übergeben, unter denen
sich auch einige seltene Arten befinden. In der
meinem Briefe beigeschlossenen Liste sind alle
diejenigen Daten notirt (IX — XIII), welche Sie
benöthigen.

In dieser Hinsicht habe ich aber noch eme

82

csekély meg^iegyzésem is. A 75. és 76'-ik számú
két tyúkfélénél meg kell említenem, hogy azokat
egy csoportból lőttem, nolia két különböző faj-
hoz tartoznak.

Legutoljára egy fíi-erdöl)en vadásztunk, hol e
tyúkok egy csapatban voltak s belőlük e két fajt
dupláztam le. Azon a helyen, honnan fölrepültek,
szorgosan kutattam és sikerült is négy fészket
találnom, melyek egyszerűen a földbe vájt üreg-
ben voltak elrendezve. Kettőijen tojás is volt, a
másik kettőben pedig pelyhes csirkék voltak,
melyeket borszeszben küldtem el. Miután egy
területen találtam fel őket, nera tudtam meg-
állapítani, hogy a tojások és a fiókák a 75 vagy
a 76-os számú madárhoz tartoznak-e.** .

A Finisterre-hegységbe azóta négy nagyobb
utat tettem, noha az eredmény utam alatt nem
mondható kielégítőnek. A Da^njptilus pesqiieli
nevű papagályon kívül csakis oly fajokra akad-
tam, a melyek a partokon is előfordulnak.

A Finisteri'e benseje misztikus érzést kelt az
emberben. Az őserdő 1000 méternél magasab-
ban sajátságos élettelen képet nyújt. Vannak
napok, mikor az egész erdő teljesen kihalt.

Úgy látszik, nagyon tévedtem akkor, midőn a
Finisterre eme sajátságos hegységében bő vadá-
szatot reméltem ; de azért nem hagyok fel a re-
ménynyel, hanem annál inkább iparkodom a
hegység rengetegének belsejébe behatolni.

Legközelebbi expeditiómat a hegység legma-
gasabb csúcsára vezetem, hol pár napot óhajtok
tölteni.

Az ornithologiainál sokkal sikeresebb tapasz-
talataim vannak az etbnographia terén. Expedi-
tióm alatt roppant nagy fontosságú felfedezése-
ket teszek anthropologiai és ethnologiai szem-
pontból, mit legjobban bizonyít az, hogy ebbeli
gyűjteményem száma közel áll a 10. 000-hez.

Ma két küldeményt bocsájtok útnak. Azegyik-

kleine Bemerkung. Die mit 75 und 76 * bezeich-
nete Hühnerarten betreft'end, muss ich erwäh-
nen, dass ich diese aus cbicr Kette erlegt habe,
obzwar sie zu zwei, von einander verschiedenen
Arten gehören.

Das letztemal jagten wir nämlich in einem
Graswalde, w'o sich diese Hühner in einer Kette
befanden, davon erlegte ich mit einem Doppel-
schusse die zwei Arten. Ich durchsuchte fleis-
sig die Stolle, von wo sie ausgeflogen sind
und es gelang mir 4 Nester ausfindig zu ma-
chen, welche in einfachen Erdlöchern eingerich-
tet waren. In zweien waren auch Eier, in den
anderen aber mit Flaumfedern bedeckte Junge,
welche ich in Spiritus abgeschickt habe. Da ich
diese auf einer und derselben Stelle aufgefunden
habe, bin ich nicht im Stande zu entscheiden,
ob die Eier und .Jungen zu den mit 75 oder 76
bezeichneten Vögeln gehören.* *

Ich habe seit damals in das Finisterre-Ge-
birge 4 Excursionen gemacht, der Erfolg aber
ist nicht befriedigend zu nennen. Ausser der
Dasyptüm pesqueti-kri, fand ich nur solche
Papagei-Arten, wie sie da auch an der Küste
vorkommen.

Das Innere des Pinisterre-Gebirges weckt ein
mystisches Gefühl in dem Menschen. Der Ur-
wald bietet in einer Höhe von 1000 Meter ein
lebloses Bild ; und es gibt Tage, wo der Wald
ganz ausgestorben ist.

Wie es scheint, habe ich mich sehr getauscht,
als ich in dem Finisterre Gebirge auf ausgie-
bige Beute gehoft't habe ; jedoch gebe ich noch
nicht alle Hofi'nung auf, sondern ich trachte um
so tiefer in die innere Wildniss des Gebirges ein-
zudringen.

Meine nächste Expedition führe ich auf die
höchste Spitze, wo ich einige Tage zu verbleiben
gedenke.

Viel reichere Erfahrungen habe ich auf ethno-
grafischem Gelnete. Während meinen Excursio-
nen machte ich sowohl in anthrojiologischer, als
1 auch in ethnologischer Hinsicht hochwichtige
Entdeckungen, was schon auch daraus ersicht-
lich ist, dass meine diesbezügliche Sammlung
beinahe aus 10,000 Stücken besteht.

Heute gebe ich zwei Sendungen auf : in der

* Lásd 83. és 8-ì. számii fajokat.
■■** A talált tojások határozottau a 7-3 gyűjt. sz. 8//-
nueus uustralis fajé. Az ugyanazon helyen lőtt 76
gyűjt, szám a Tnlrgalliis johii'iisin tokos fiókája.

* S. Avten Nr. <s3., 8.\
■'* Die gesainmelteu Eier gehören sieher zu der mit
7.5 bezeichneten i<iiii(iciis mistralia-Art; die Jungen aber
?,\\ der, am selben Orte erlegten Talegalhis jobicnsis-Art.

m

iben vannak a madárbörök s ugyanezen ládába
mellékelek egy törpe kenguru koponyát is. A má-
sikban vannak a csontvázak, még pedig a követ-
kező fajok egész csontvázai:

2 drb Cradicus cassicus,

1 « Goura heccarii,

1 « Paraiiisea minor,

1 « Eclectus pedoralis,
1 " Gjimiiocorax .se»e,r.

Ugyan e gyűjteményhez csatolok egy Sus pa-
puensis-koiionyát.

A madártojások a nagj' ládában vannak el-
csomagolva ; egy nagy, meghatározatlan Mefiu-
pO(lius-to)ást kivéve, mind számokkal vannak
ellátva, mely számok a hozzátartozó madárbö-
rökkel correspondálnak.

A múzeumból küldött fegj'veres láda még min-
dig nem érkezett meg.

Bongu, 1892 deczeml)er 20.

E sorokkal egj'idejüleg a harmadik külde-
ményt indítom útnak, mely az előbbi kettőhöz
hasonlóan jól elzárt czinládába van elhelj'ezve.
A küldemény lajstroma XIV — XVII.

E küldeményemben eg}' rendkívül érdekes és
értékes sas példány* található x-y jegygyei el-
látva, melyet azonban kimúlta után csak negyed-
napra hoztak hozzám a l^enlakók. Kár. hosy
a sas már nagy mértékben oszlásnak indult, kü-
lönösen a lábszárak és a has részei, de abban a
véleményben vagyok, hogy egy ügyes praepara-
tor keze el fogja tüntetni a hiányokat és még szép
értékes darabot csinálhat belőle.

A hegyi lakók valóságos rémmeséket beszélnek
e sasról, mely kutyáikat, sőt még nagyobb álla-
taikat, mint disznaikat is elrabolja. A benszü-
löttek «Unka»-uak nevezik, a mi azt jelenti,
hogy : ra hló.

Deczember 20 ika után még egy tíz napig
tartó expeditiót rendeztem a hegységbe és 1000
méter magasságig hatoltam. A szerencse nem
nagyon kedvezett ezen tíz nap alatt. Esős idő-
szak lévén, az előrehaladást nagyon gátolta és
nagyban hozzájárult ahhoz, hogy mindössze csak
néhány paradicsom-madarat : Paradisea minor,
Dipìnlodes septentrioualis, és a hegyi papagályt :
Dasiiptilus pefiijueti ejthettem zsákmányul.

* Harpyornis novae guiiieae.

einen sind die \'ogelbälge, wobei sich auch ein
Schädel eines Zivergkaengurus befindet; in der
zweiten sind aber Skelete ; u. zw. ganze Skelete
sind dort von folgenden Vögeln :

2 St. Cradicus cassicus,
1 « Goura heccarii,
1 (I Paradisea minor,
1 (' Eclectus pectoralis,
1 <i Gymnocora.r sene.r.

Derselben Sendung füge ich noch den Schä-
del des Sus papuensis bei.

Die Vogeleier sind in der grossen Kiste ver-
packt ; ausgenommen ein gi'osses, unbestimmtes
Megapodius-Ei, sind alle mit Zahlen versehen,
welche den dazu gehörigen Vogelbälgen ent-
sprechen.

Die vom Museum geschickte Kiste mit den
Waffen kam noch immer nicht an.

Bongu, den 20. Dezember, 1892.

Mit diesen Zeilen schicke ich meine dritte
Sendung ab, welche gleich den beiden andern
in einer gut schliessenden Zinnkiste vei-wahrt
ist. Die Liste enthält XIV— XVII. Nr.

In dieser Sendung befindet sich ein mit x — y
bezeichnetes, besonders interessantes und werth-
voUes Exemplar eines Adlers,* welches die In-
wohner erst am vierten Tage nach seinem Ver-
enden zu mir brachten. Schade, dass der Vogel-
schon zu sehr in Verwesung überging, beson-
ders die Beine und Bauchtheile ; doch bin ich
der Meinung, dass die Hand eines geschickten
Präparators diese Fehler verdecken und daraus
noch ein werthvolles Stück bereiten kann.

Die Bergbewohner erzählen ganze Schauer-
geschichten von diesem Vogel, welcher ihre
Hunde, oder gar ihre grösseren Thiere, wie
Schweine, raiabt. Die Einwohner nennen densel-
ben «Unka», was soviel bedeutet, als «Räuber».

Seit dem 20. Dezember machte ich eine 10-tä-
gige Excursion in die Berge, und drang bis in
die Höhe von 1000 Meter vor. Viel Glück habe
ich während diesen 10 Tagen nicht gehabt. Da
hier jetzt die Regenperiode währt, hinderte
diese uns sehr am Vordringen, und ihr habe ich
es zu verdanken, dass ich blos einige Paradies-
vögel, als Paradisea minor. Dipìnlodes septen-^
trionalis, dann den Bergpapagei, Dasyptilus
pesqueti, als Beute erlegen konnte.

'*' Harpyoviiix novae-guiiieae.

84-

Xag3"on sajátságos, hogy eme vengetegben har-
kály-íéiéket sehol sem leltem : úgy látszik, itt
a Piculák teljesen hiányoznak. A hegyi patakok
mentén Alcedo és Ahtarilla-hoz hasonló mada-
rakat láttam, (le sajnos, egyet sem birtam lelőni,
mert egy sem került puskalövésnyii-e.

Az azonban kétségtelen, hogy ha még beljebb
tudnék hatolni e rejtelmes sziget belsejébe, sok
érdekes és új fajt tudnék szerezni.

Erre azonljan még gondolni sem merek ! Egy
ilyen expeditio 3 — 4 hónapot venne igénybe és
legalább 1000 frtba kerülne, mert legalább 80 —
100 ember kíséretére volna szükségem, hogy a
vad benlakók támadásai ellen kellőleg védekez-
hessem.

Remélem azonban, hogy a (lA'm-Guinea-
Comp.» új kormányzója és új igazgatója Schiele
úr legközelebb, a mint az esős időszaknak vége
lesz, segítségemre lesznek és fel fognak szerelni
számomra egy 4 — 5 hétig tartó expeditiót a
hegység belsejébe, mert nekik is érdekekben áll,
hogy ez a hegyvidék átkutattassék.

Ép most kaptam meg becses levelét ós az el-
veszettnek hitt ládát. Becses óhajának szívesen
engednék és az etnographiai küldeményt útnak
indítanám, ha lehetséges volna. Az elpakoláshoz
szükséges ládákkal nem rendelkezem és így tár-
gyaim ideiglenesen csak pálmalevelekbe és ko-
sarakba vannak becsomagolva. Hiszem azonban,
liogA' rövid idő múlva útnak ereszthetek egy
küldeményt, mert Siìi.jjapoori'hóì ócska ládákat
rendeltem, melyek megérkeztét minden percz-
ben várom.

Bongu, 1893 február 12.
Ezen levelemmel egyidejűleg küldöm a ne-
gyedikküldeményt, melynek lajstromát (XVIII —
XX) ide mellékelem. Arra kérem Doktor urat,
legyen óvatos a küldemény kicsomagolásánál,
mert a 158. számú : Paradisea (jitüielmi II. fark-
tolla a lövés által megsérült. A ládán kívül még
egy postacsomagot is indítok útnak, melyl)en a
lajstromban jelzett mellvázak és egy Dasiijililu^;
pesqueti egész csontváza található.

Legnagyobb sajnálatomra egy 1000 darabból

Es ist sehr auffallend, dass ich in dieser Wild-
niss nirgends eine Spechtart sehen konnte, und
es scheint mir, dass die Piciden hier ganzlich
fehlen. Längs den Bergbächen sah ich Alcalo
und Mofacilla ähnliche Vögel, konnte aber lei-
der davon keijie erlegen, denn es kam mir kein
einziger in den Schussbereich.

Das aber steht fest, dass im Falle icb in das
Innere der Insel nocb mebr vordringen könnte,
ich viele interessante und neue Arten zu ver-
schaffen im Stande wäre.

Doch daran wage icb nicht einmal zu
denken. So eine Expedition dürfte 3 — 4 Mo-
nate in Anspruch nehmen, und beliefe sich auf
wenigstens 1000 Gulden, denn es wären wenig-
stens 80 — 100 Männer noting, wenn icb gegen
die Angriffe der wilden Eingebornen mich mit
Erfolg vertheidigen wollte.

Ich hoffe jedoch, dass der neue Gouverneur
und der neue Director der «Neu-GuineaCorap.«,
Herr Schiele, nächstens, wenn die Kegenperiode
ihr Ende erreicht, mir Hilfe leisten und auf
4 — 5 Wochen eine Expedition in das Innere
des Gebirges zustnnde bringen wird, denn es
liegt auch in ihrem Interesse, dass diese Berg-
gegend durcliforscht werde.

Eben jetzt erhalte ich Ibren Brief, wie auch
die für verloren gehaltene Kiste. Ihrem Wun-
sche möchte icb gerne entsijrecben, und gerne
wollte ich die ethnographische Sammlung ab-
schicken, wenn dies möglich wäre. Ich ver-
füge aber nicht über Kisten, welche zur Ver-
packung nötliig sind, und meine Gegenstände
sind einstweilen nur in Palmenblätter und Körbe
verpackt. Ich glaube jedoch, dass ich eine Sen-
dung in kurzer Zeit abschicken kann, denn ich
bestellte aus Singapoore alte Kisten, deren An-
kunft icb jeden Augenblick erwarte.

Bonun, den 12. Februar, 1803.

Gleichzeitig mit diesem Briefe schicke ich die
vierte Sendung ab, deren Liste (XVIII — XX.) ich
hier beischliesse. Ich liitte Sie, Herr Doctor,
zu verfügen, dass man die Kiste mit Vorsicht
auspacke, denn die Schwanzfedern der mit
Z. 158 bezeichneten Paradisea guilielmi IL
hatte der Schuss beschädigt. Ausser der Kiste
sende ich auch noch ein Postcolli, in welchem
die in der Liste verzeichneten Brustbeine, wie
auch das ganze Skelet des Da^jiplilns pesijKeli
zu finden sind.

Eine Sammlung von 1000 St. Lepidopteren

85

álló lepkeküldemény a postagozös hamaros el-
indulása miatt lemaradt. Ezt a gyűjteményt
csak az áprilisi postával küldhetem el.

Örvendetes hírt közölt velem e napokhan a
Lloyd-társaság singapoorei ügynöksége : tudni-
illik, hogy harmadik küldeményemet február
5-én az «Orkán» nevű hajó Triesztbe vitte, a
honnan azután Budapestre továbbították. Az
első és második küldeményem sorsáról azonban
még semmit sem tudok.

Az esős évszak még mindig tart s e miatt csak
nagy nehezen tudok elörehatolni, a gyűjtés is a
legnagyobb nehézségekbe ütközik.

Örömmel értesítem t. doctor urat, hogy az
itteni kormányzó és a társaság igazgatója nagy
érdeklődést mutatnak tanulmányutam iránt és
meg is Ígérték, hogy segítségemre lesznek egy
nagyobb expeditio felszerelésénél. A társaság
nagyon szeretné, ha a Finisterre-hegység isme-
retlen tájait felkutatnám, azokról nekik referál-
nék és gyűjtenék is. Szives ajánlatukat termé-
szetesen elfogadtam és a mint az idő megjavul,
útnak indulok. Expeditiómat 3 — 4 hétre terve-
zem. Azon reményiben indulok útnak, hogy ha
csak valami non putarem közbe nem jo, fárad-
ságom bőven meg lesz jutalmazva.

Előbbi levelemben említem, hogy Singapoore-
ból ládákat rendeltem. Fájdalom, ezek mind
mai napig sem érkeztek meg és Így kénytelen
voltam egyelőre igen rossz, összetákolt ládákba
helyezni tárgyaimat. Ezekben a ládákban azon-
ban én nem bizom. ezek egy nagy tengeri utat
ki nem bhnának. Kérem tehát, legyen türelem-
mel, mig az erosebb alkotású ládák megérkez-
nek. Akkor indítom csak útnak küldeményemet.

A mi jövő terveimet illeti, megemlítem még,
hogy e nagy expeditióm után Bongut elhagyom
és főhadiszállásomat a Friedrich Wilhelm-Hafen
és Alexis-Hafen között fekvő kis Ruo nevű la-
kott szigetre fogom áttenni, a honnan az úgy-
nevezett »HanHemanii« hegységlie fogok kirán-
dulásokat tenni. Talán szerencsésebb leszek itt,

Aquila.

konnte ich wegen der plötzlichen Abfahrt des
Postdampfers zu meinem grössten Bedauern
nicht aufgeben. Die Sendung kann ich somit erst
mit der Aprilpost abschicken.

Eine erfreuliche Nachricht theilte mir neu-
lieb die Agentur der Lloyd-Gesellschaft in Sin-
gapoore mit; nämlich, dass meine dritte Sen-
dung das Schiff « Orkan u am 5. Februar nach
Triest mitnahm, von wo aus diese dann weiter
nach Budapest befördert wird. Was mit der
ersten und zweiten Sammlung geschah, hie von
weiss ich noch gar nicbts.

Die Regenperiode dauert noch immer, und
demzufolge mache ich nur langsam Fortschritte,
und das Sammeln hat auch seine gi'össten
Schwierigkeiten.

Ich theile Ihnen, geehrter Herr Doctor,
freudig mit, dass der hiesige Gouverneur und
der Director der Gesellschaft für meine Studien
ein grosses Interesse an den Tag legen, und ich
habe ihr Versprechen, dass sie zu meiner Un-
terstützung eine grössere Expedition veranstal-
ten werden. Die Gesellschaft wünscht sehr, dass
ich die unbekannten Gegenden des Finisterre-
Gebirges durchforschen, sie davon benachrich-
tigen und dort sammeln soll. Natürlich habe ich
diesen freundlichen Antrag angenommen, und
sobald sich das Wetter bessert, gehe ich aufden
Weg. Meine Expedition plane ich auf 3 — 4 Wo-
chen. Ich bin der Hoffnung, dass wenn mir
nur nicht etwas ganz Unerwartetes in den W' eg
kommt, meine Mühe genügend belohnt wird.

In meinem früheren Briefe erwähnte ich, dass
ich aus Singapoore Kisten bestellt habe. Leider
kamen sie noch bis heute nicht an, so
dass ich gezwungen bin, meine Gegenstände
vorläufig in schlecht zusammengenagelten Ki-
sten aufzuheben. Ich habe aber kein besonderes
Vertrauen zu denselben, denn sie wären kaum
im Stande eine lange Seereise zu ertragen. Ich
bitte Sie also sich zu gedulden, bis ich stärkere
Kisten bekomme, alsdann werde ich diese Samm-
lung sofort abschicken.

W'as meine Pläne für die Zukunft betrifft, er-
wähne ich, dass ich Bongu nach dieser gros-
sen Expedition verlasse, und mein Haupt-
quartier auf die bewohnte kleine n Ruo» -Insel
verlege, welche sich zwischen dem Friedrich
Wilhelms-Hafen und dem Alexis-Hafen befin-
det. Von dortaus mache ich dann Ausflüge in
das sogenannte Hausmann- Gebirge. Vielleicht
werde ich hier mehr Glück haben, und werde

S6

hogy több paradícsoiu-tnailár fajra fogok szert
tenni itt, mint a Finisterre-hegyekben.

Pénzem már rég elfogyott. De remélem, hogy
a Doktor úr által jelzett s januárban föladott
ujabb ezer forintot rövid idö múlva megkapom.

Egészségem igen kedvező, kivánom, hogy to-
vábbra is az maradjon.

Örömmel tudatom végi-e, hogy ethnograpliiai
g;yüjtésem és földrajzi felfedezéseimnek jegyze-
tei nagyon megszaporodtak. Azt hiszem, hogy
jegyzeteim számtalan érdekes adatot fognak tar-
talmazni.*

Fenichel 1891 deczember végétől 1893 már-
czius haváig, tehát tizennégy hónapig foglal-
kozott Új-Guineában s ez idp alatt leginkább
ethnogi'aphiai tárgyakat, lepkéket, rovarokat,
csigákat és madarakat gyűjtött. Hogy mily nagy
lelkesedéssel és kitartó fáradsággal szedte tár-
gyait, arról a gyűjtött tárgyak száma tanúskodik.
Az ethnographiai gyűjteménye az utolsó időben
— mint leveleiben említé — közel járt a tízezer
darabhoz, de sajnos, — hogy csak halála után
került Európába és valószínű, hogy még Uj-
Guineában hozzáfértek, mert kezeinkhez tíz-
ezer helyett csak háromezer és néhány száz
jutott. Mindazonáltal e gyűjtemény sok szépet
és sok unicumot foglal magában, a mivel a Fi-
nisteri'e-hegységböl ez az első gyűjtemény, mú-
zeumunkban mindig mint értékes typusgyűjte-
ménj' fog szerepelni. Gyönyörű lejjkegyűjteménye
felülhaladjaa négyezer darabot; bogár is van vagy
kétezer; a szárazföldi és édesvízi csigák számát
még hozzávetőleg sem tudnám hamarosan meg-
mondani : tíz és húszezer darab között változik.

Madarat legkevesebbet gyűjtött : összesen 95
fajt, 206 példányban ; ehhez járul még az érté-
kes mellcsont-gyűjtemény, mert majdnem min-
den elejtett madár mellcsontját is kipraeparálta
és a bőrökhöz mellékelte. Ez az utóbbi és tudo-

* Ezen jelzett jegyzetek Feuicliol
eddig még nem keiiiltek meg.

lialíila úta luiiul-

auf mehr Paradies-Vogelarten antreffen, wie in
dem Finisterre-Gebirge.

Das Geld ist mir schon langst ausgegangen.
Doch hoffe ich, dass ich die von Ihnen ange-
meldeten und im Jänner auf die Post neuerdings
aufgegebenen Tausend Gulden in kurzer Zeit
erhalten werde.

Meine Gesundheit ist sehr günstig und ich
wünsche mir, dass sie auch ferner es bleibe.

Mit Freude benachrichtige ich Sie endlich
auch darüber, dass die Notizen in Betreff mei-
ner ethnographischen Sammlungen, als auch
meiner geographischen Entdeckungen sich sehr
vermehrt haben.

Ich glaube, dass meine Notizen viele interes-
sante Daten enthalten werden.*

Fenichel war seit Dezember 1891 bis März
1893, also 14 Monate in Neu-Guinea, und wäh-
rend dieser Zeit sammelte er meistens ethno-
graphische Gegenstände, Lepidoptereu, Coleop-
teren, Conchilien und Vögel. Mit welch' grosser
Begeisterung und ausdauernder Hingebung er
gesammelt hat, kann man aus der grossen Zahl
seiner gesammelten Gegenstände beurtheilen.
Seine ethnograi^hische Sammlung belief sich —
wie er dies in seinem Briefe erwähnt — beinahe
auf 10,000 Stück ; sie gelangte aber, leider, erst
nach seinem Tode nach Europa, und wurde
wahrscheinlich noch in Neu-Guinea dezimirt,
denn statt zehntausend Stück gelangten in un-
sere Hände nur dreitausend und etliche Hundert.
Ungeachtet dessen enthält die Sammlung viel
Schönes und viele Unica, und da dies aus dem
Finisterre-Gebirge die erste Sammlung ist, so
wird dieselbe immerdar als die erste Typen-Col-
lection unseres Museums gelten. Seine pracht-
volle Lepidoi^teren-Sammlung übertrifft die Zahl
von viertausend ; Coleopteren sind etwa 2000 ;
die Zahl der Land- und Süsswasser-Concbilien
bin ich nicht im Staude auch nur annähernd
festzustellen, da sich deren Zahl auf 10 aiich
20,000 belaufen kann.

Am wenigsten sammelte er Vögel, im Ganzen
95 Arten in 206 Exemplaren ; dazu gehört noch
die werthvolle Brustbeinsammlung, denn er
präparirte das Brustbein von jedem erlegten Vo-
gel und legte es dem Balge bei. Diese, in wissen-

"-■' Diese erwälmten Notizen wurden seit Penicheis
Tode bis heute nicht ausfindig gemacht.

87

mányos szempontból igen fontos gyűjtemény
külön feldolgozásra érdemes. Gyűjtött még né-
hány egész csontvázat és több madárnak conser-
válta a nyelvét is. Legkevesebb szerencséje volt
a mailárfészkek és tojások gyűjtésében, melyeket
alig érdemes megemlíteni.

Ezen csekély számú ornithologiai gyűjte-
ménye, melynek feldolgozását aj eloai alkalomra
tűztem czélul, 3 új fajt tartalmaz, nevezetesen:

Arses fenicheli
Donacicola sharpü
Poecüodryas hermani

Ezek közül a Donacicola siiat-pü és Poecilo-
drjias hermaninali rövid diagnosisa már meg-
jelent. (L. a «Bulletiit. of Ihe Brüisli Ornitholo-
gists' Club» Vol. III. Sess. 1893—4.)

A madarakat Fenicbel érdekes feljegyzései
kíséretében egyszerű felsorolásban közlöm és
csak ama fajoknál teszem megjegyzéseimet, a hol
azt szükségesnek véltem.

E felsorolást a «Catal. of Birds in the British
Museum» -ban használt systema szerint közlöm.

Múzeumi könyvtárunkban az új-guineai fau-
nára vonatkozó irodalom teljesen hiányozván,
kénytelen valék tisztán a British Museum ál-
tal kiadott katalógusra szorítkozni s abból ha-
tározni. Ugyancsak e miatt kénytelen voltam a
kétes és új fajokat biztonság okáért Sharpé úr-
nak felülvizsgálás végett Londonba küldeni.
Shaepe R. B. úr, a legnagyobb készséggel és
szívességgel vállalkozott erre és az irántunk
sokszorosan tanúsított rokonszenvét kimutatta
ez alkalommal is.

Ugyancsak Shakpe úr szíves közbenjárásának
köszönhetjük, hogy e czikkhez mellékletképen
adott gyönyörű tábla, mely az új fajok kettejét
ábrázolja, a hírneves Keulemans J. G. mester-
íntézetéböl került ki.

Nem mulaszthatom el tehát az alkalmat, hogy
Sharpé R. B. iirnak a kiváló jóindulatáért és
szíves készségeért leghálásabb köszönetemnek
kifejezést ne adjak.

Fenichel gyűjtése a következő :

schaftlicher Hinsicht sehr wichtige Sammlung
ist werth, diiss sie separat bearbeitet werde. Er
sammelte ausserdem einige ganze Skelete, und
conservirte auch die Zungen einiger Vögel. Viel
weniger günstig war ihm das Glück im Sammeln
der Vogelnester und Eier, welche kaum nen-
nenswerth sind.

Diese der Zahl nach geringe ornithologische
Sammlung, deren Bearbeitung ich bei dieser
Gelegenheit vorgenommen habe, enthält 3 neue
Arten, u. z.

Arses fenicheli
Donacicola sharpii
Poecilodryas hermani.

Die kurze Beschreibung von Donacicola shar-
pii und Poecilodryas hermani wurde schon
publicirt (S. «Bulletin of the British Ornitholo-
gist's Club» Vol. m. Sess. 1893—4).

Die Vögel zahle ich einfach auf und füge
Fenichel's interessante Bemerkung hinzu ; mei-
nerseits mache ich nur dort eine Anmerkung,
wo ich dies für nöthig erachte.

In der Enumeration befolge ich jenes System,
welches im «Catalog of Birds in the Bruisti
Museum» angenommen ist.

Da unserer Bibliothek im Museum Werke,
welche über Australien handeln, ganzlich feh-
len, ward ich gezwungen, mich blos an den Ca-
talog des British Museum zu halten und die Be-
stimmungen auch darnach vorzunehmen ; die
; zweifelhaften oder neuen Arten sandte ich der
Sicherheit halber zur Suporrevision nach Lon-
don an Herrn Shakpe. Herr R. B. Shaepe un-
terzog sich dieser Arbeit mit der grössten Be-
reitwilligkeit und Liebenswürdigkeit und legte
die für uns stets gehegte Sympathie auch dies-
mal an den Tag. Und ebenfalls Herrn Sharpe's
Vermittlung verdanken wir die zu diesem Arti-
kel als Beilage gegebene prachtvolle Tafel (Taf.
L), welche zwei der neuen Arten darstellt, und
welche in der wohlbekannten Kunstanstalt des
Herrn J. G. Keulemans verfertigt wurde.

Ich kann also nicht umhin Herrn 1!. B.
Shabpe auch an dieser Stelle für seine beson-
dere Gewogenheit und liebenswürdige Bereit-
willigkeit meinen verbindlichsten Dank zum
Ausdruck zu bringen.

Fenichels Sammlung enthält Folgendes :

12*

S8

« [risii.

h)

OHDO EAPTATORES.

Fam. FALCONIDAE.

1. Henicopernis longicauda (Garn.)

Hfilirupi'niis !(iii!iiniii(la {Giivn.): Salviul. uni. Papua-
sia I, p. J2. (18S0.)

Gyiijt. sz. I (narancssárga

qi rt '-^-J-— ?; Ins: ^

Ö1- '-'t- I I orangegelb.

Lelőhely i Kulikumana ; Datum: September

Fundort I 1892.

Neve. Name.

A benszülöttek szerint

Laut Angabe der Eingebornen

, Í Mellcsont.

I Brustbein.

Nyelv.

Zunge.

2. Haliastur girrenera (Vieill).
Haliastul' gtrreiicra (V.) : Salvai! O. T. 1, p. 1.-,. (ISSO.)

Gyiijt. SZ. 1 115 — rf ad., 140— d" ad., 155 —

SI. et. I cT juv.

Alœ: 36 %,; cauda: I!) %,.

y . I gesztenyebarna,
il IS ; I

I kastanienbraun.
Lelőhely I
Fundort / ^°"8^^ = Datum: 15 October 18'J2.

140— d"ad.
Ala»: 37 %; cauda: 1!» %,.
Lelőhely | ^,
Fundort I •^'^"S" ' Datum : 1 December iNDá.

155 — cf" juv.
Ak': 38.5 f/,„ ; Cauda 21 %..
barna,
braun.

Begy és gyomor tartalma : Sáskák, gyíkok es
néhány madártoll.

Inhalt des Krojifes und Magens: Heu-
schrecken, Eidechse und ttliche Vogolfeder.
Lelőhely
Fundort

Neve. Name.

Iris :

Bongu; Datum: December 18;)2.

A benszülöttek szerint
Laut Angabe der Einge-
bornen

Mellcsont.

Kaukel mund,
Chakel-mundi,
Chaumeris.

a) 2

Brustbein.

3. Harpyornis novœ guineae, Salvati.
Ilorpijiirnis norar (/iditfa,'. Salvai! : ij. ü. T. 1, p. 40.

(ISSU.)

Gyujt. sz.
SÍ. Ct.

X .y-

Alœ: 42 %,; cauda: -9,5 <•/,„; tarsus: 13,

5 %,: culmen: 6,5 %,.

. I sárgásbarna.

' I gelblichbraun.

Lelőhely 1 „ , ^ , .^^

„ T ■ Tschongu-mana ; Datum: 17 Dec.
Fundort I ^

«A benszülöttek rémes dolgokat beszélnek e
ragadozóról. Ugyanis azt állítják róla, hogy házi
állataikat, disznókat, sőt még kedves dingo
kutyájukat is a legnagj'obb merészséggel és
szemtelenséggel elrabolja; a miért is a ben-
szülöttek iif//i/,rti)-nak nevezik, ami annyit
jelent, hogy : rabló.»

«Die Einwohner erzählen schreckliche Sachen
über das Benehmen dieses Raubvogels. Sie
behaupten námlich, dass der Vogel ihre Haus-
thiere, Schweine, und sogar ihren lieben Dingo-
hund mit der grössten Keckheit und Unver-
schämtheit raubt, weshalb auch die Einwohner
ihn «Uiikd» nennen, was soviel bedeutet, wie
Räuber.

Mellcsont.

")

Brustbein.

4. Hypotriorchis severua (Horsf.)

Hl/pol riorrli is scocriin (Horsf.) Salvati: ü. P. I, p. 33.
(1880.)

Falci! scrrriif. iiiijiiiiniim, Meyer & Wigg. Ablianill. K.
Zool. Dresil. 189»— 93. no. 3., p. ü. (1893).

SI. ct. Í ^

. ] sötétbarna.
' I dunkelbraun.

Lelőhely I Kadajbi, l'inisterre Geb. 5(J0 — 800.

Fundort 1 mét. ; Datum : August 1892.

«Rendesen a legmagasabb száraz faágakon
pihen. Viselkedésére nézve hasonlít a mi vér-
cséinkhez. — Igen ritka."

«Er ruht gewöhnlich auf einem trockenen Ast

des höchsten Baumes, und überhaupt gleicht er

in seiner Gewohnheit unseren Falken. — Er

kommt sehr selten vor.»

, ( Mellcsont.
a)

l')

Brustbein.
Í Nyelv.
1 Zunge.

Farn. BÜBONIDAE.

5. Ninox theomacha (Bp.)

A'i'jiO.c Hiruiiiii,-/,,! (P.p.l : Salvali: O. P. I, p. 29. (1880.)

Gyüjt. sz.

Sl. Ct. Í

79— d*.

89

Ahi,-: 19 '/,„; caiula: 10,0 %.

Í cliromsárga fekete foltokkal.
"^ ■ I Chromgelb mit schwarzen Flecken.
Lelőhely} Tschongn-mana. Finisterre Geb.
Fundort I 4— SUOmét.: Datum : l.j Aug. 1892.

) Mellcsont.
' ^ 1 Brustbein.

h)

J Nyelv.
I 2unge.

6. Ninox dimorpba (Salv.)
Mno.r dimorp/ia (Salvad.) : id. U. 1'. I. p- 83. (1S80.).

Gyüjt. sz.

40— ?.

Iris:

Dadal-obo.

Sl. Ct.

Alw: 21,5 %; camla: 16 %.
citromsárga,
czitronengelb.
Lelőhely j Tschongu-mana, 480 mét. ; Datum
Fundort! 16 August 1892.

Neve. Name.
A bensziilöttek szerint
Laut Angabe der Eingebornen J

( Mellcsont.
' ^ \ Brustbein.

ORDO PASSERIFORMES.

Farn. COllVIDAE.

7. Corvus coronoides, Vig. & Horsf.

Curuw nnvnuulrs {V. & H.) : Sharpé, Cat. B. Ill, p. 20"

Gyüjt. sz. 1 g^

Sl. Ct. J "' ^'

Long. tot. c. 48 %»; alœ : 31 ^„; cauda: 18,
5 %; culmen: 5,2 %; tarsus: 5,7 %,.

kékes fehér, a pupilla körül ultamarin-

kek.
blaulich weiss, um die Puinlle ultra-
marin.

Lelőhely) Datum: 13 August 1892.

Fundort J

Iris :

Hangja

Kcha kcha kcha kchaaaa.

Stimme

Neve. Name.

A benszülöttek szerint 1 T' • i •

Laut Angabe der Eingebornen J

Az ausztráliai és tasmaniai példányok leírásá-
val tökéletesen egyezik, méretei azonban némi-
leg eltérnek azokétól.

Die Beschreibung dieses Exemplares stimmt
gänzlich mit jenen aus Australien und Tas-
manien stammenden Exemplaren überein ; nur

die Maasbe dieses Exemplares weichen gewisser-
massen von den anderen ab.
Mellcsont.

'0

I Brustbein.

8. Corone orru, Müll.

Curons on-H, Müll.; Salvad. O. P. IL p. W:^- {^^XU ■

Meyer, Abhandl. K. Akad. Dresden, 1892-93, no. 3.

p. 1.5. (1893).

Gyüjt. SZ. 1 ^^_. _ 127— cT.
Sl. Ct. I "^ ^ '

Iris

barna.

Qua-quaqua-quaaaaa.

braun.

Lelőhely I Kuliku-mana; Datum : 18 Novemb.
Fundort 1 1892.
Begy és gyomor tartalma : bogyók.
Inhalt des Kropfes und Magens : Beeren.
Hangja
Stimme

Neve. Name.
A benszülöttek szerint 1 j^qj.]jqj_

Laut Angabe der Eingebornen )

f Mellcsont.
"■^ I Brustbein.

9. Gymnocorax senex (Less.)

Gi/mnmoraj- scnc.r (Less.); Salvad. O. P. 11. p. 4'JO.

(1881.) : Meyer, Abhandl. K. Zool. Mus. Dresden, 1892—

1S'J3. uo. 3, p. 1.5. (1893.)

Gyüjt. sz.
Sl. Ct.

„ 124— cf « 33 %; « 27

Sü— d alœ 3;; </„, ; cauda: 27 %,

<^F,

34 %,;

28 %,

Iris

világoskék.

lichtblau.

Lelőhely I Bongu ; Datum : August, Novem-
Fundort 1 ber 1892.

Neve. Name.
A benszülöttek szerint 1 gg^.^g *)

Laut Angabe der Eingebornen I
A begy és gyomor tartalma : kenyérfa-
gyümölcs.
' Inhalt des Kropfes und Magens : Brodbaum-
Frucht.

j Csontváz.
I Skelet.
, Mellcsont.

a)

c)

Brustbein.

Nyelv.

Zunge.

>') As

annyit jelent mint: madár.
bedeutet : Vu(/i:ì.

*)í)

Fara. PAKADISEIDAE.
10. Craspedophora intercedens, Sharpé.

Craupccìoplioi-a magnifica íXÍíTceíZejí.v, Sharpé: Meyer,

Abhandl. K. Zool. Mus. Dresden 1892—93, n. o. 3. p.

16. (1893).

sz.

66— cT ad.

Iris :

Kcha, Kcha, chii, chu, chu, chu . .

SI. Ct.

Lelőhely I Jamhau-Tschore, (500 met.); dat.:
Fundort I ;W Aug. 1892.

148— ö" ad.
Lelőhely ) Tschongu-mana(700 met.); Datum :
Fundort 1 16 Deeemb. 1892.
barna,
braun.
Hang,ia
Stimme

Begy és gyomor tartalma : Bogyók.
Inhalt des Kropfes und Magens : Beeren.
Gyüjt. sz. I _,, ^ .
Sl. Ct. 1 1

« 73 — j ad.

Lelőhely | Jambau-mana (500 — 800 met.) ;
Fundort i Datum: 15 Aug. 1892.

Neve. Name.
A benszülöttek szerint
Laut Angabe der Eingebornen
A fiatal hangja | Kchruu . . .

Die Stimme des jungen Vogels I kchruu . . .
Az öregé kissé mélyebb és nem oly csengő.
Die Stimme des alten Vogels etwas tiefer
und nicht so schallend.
, I Mellcsont.

CoUo-as.

h)

Brustbein.

Nyelv.
Zunge.

11. Paradisea minor, Shaw.
Paniflinea mini))'. Shaw. ; Salvad. O. P. II. p. 677. (1881.)

^^"ct' ^"^ 1^' ^'^' ^''-' ''^' 175-188— ^ ad.
" 21, 27, 174— d" juv.

« 11, 56, 146— Î ad.

. ( czitromsárga.
' I citronengelb.
Lelöiiely 1 ,, . , , , ,r^

Fundort 1 ^^°"^"' astrolabe Bay.

A begy és gyomor tartalma: Bogyók és magvak.
Inhalt des Kropfes und Magens : Beeren,
Samen.

Neve. Name.
A benszülöttek szerint ] Gomul. Go-

Laut Angabe der Eingebornen I mul - malas.

Hangja

Fun, fuu, i'uu. (^)uakk, (^hiakk, (j)uakk.

(0

Stimme

Csontváz.

Skelet.
{ Mellcsont.
I Brustbein.
Í Nyelv.
l Zunge.

12. Paradisea augusta victoriae, Cab.

Paradisra axgxslae victoì'iae, Cab. ; Salvad. Agg.
P. II. p. 159. (1890.): Meyer, t. e. p. 17. (1893).

Gyüjt. sz.

no— (f ad.

SI. Ct.
Lelőhely
Fundort

czitromsárga

Huon Golf ; Datum : Juli 1 892.

Iris :

citronengelb.

13. Trichoparadisea guilielmi II (Cab.)

PíD'üiiitíi'n giiilichììi II, Cab. ; Salvad. Agg, O. P. II

p. 158. (1890).
TrifliopíD-ndisea i/iUiclmi, Meyer, t. c. p. '20. (1893).

Gyüjt. SZ. I 158 — cT ad.; Datum: 8 Januar

si. Ct. I 1893.

Vedlésben.

« 165 — cT ad. im Mauser.

Datum : 16 Jan. 1893.

« i.3— juv. Datum: 19 August 1892.

Lelőhely | Inglemana, Sagonamana (500 —

Fundort ( 600 met.)

vörösbarna.

rothbraun.

A csőr és csüd színe : vörösbarna.

Farbe des Schnabels und Beine : rothbraun.

Hangja: halkan fvitvülö 1 ... ,„.. . ... ,

„.. "■' , . .r , fu, fffui, fufuuui...

Stimme : leise pieiiend I

Neve. Name.

A benszülöttek szerint ( Gomul

Laut Angabe der Eingebornen I chaubi.

A begy és gyomor tartalma : bogyók és rovar-
maradványok.

Inhalt des Kropfes und Magens : Beeren und

Überreste von Insecten.

I Mellcsont.
")

Iris:

l>)

I Brustbein.
Í Nyelv.
I Zunge.

ài

4, 10, 189—198— d* ad.

14. Cicinnurus regius (L.)

Ciciiiiiiiriis rcf/ius (L.) ; Salvali. O. P. II. p. 646. (1881) :
Meyer, t. e. p. 23. (1893).

Gyűjt. sz.

sí. Ct.

J világos barna,
lichtbraun.

G, 28, 166 — c? juv.

52, 169 — Î ad.

barna.

Iris : \

Iris :

braun.

^ 1 , } Bonsu, Kulikumana.
Fundort J

Tarsus
Hangja

kobaltkék
kobaltblau.

Ú^ fi, II
„ . 1 Qua, khe, cze, cze, cze . . .

Stimme l

A begy és gyomor tartalma: apró bogyók és
fümagvak.

Inbalt des Kropfes und Magens : kleine
Beeren und Grassamen.
Neve. Namen.
A benszülöttek szerint
Laut Angabe der Eingeboruen
Csontváz I
Skelet j
Mellcsont.
Brustbein.
Nyelv.
Zunge.

Mangavas.

")
b)

d".

15. Diphillodes septentrionalis, Meyer.

Liji/ijillodes miiijiiifiva septentrionalis, Meyer, J. f. 0.

1892. p. 26.

Diphyllodes ciivysoptera septentrioiialis, Meyer. Abhandl.

Zool. Mus. Dresden, 1892—9.'^. p. 22. (1893).

Gyüjt. sz.
Sl. Ct.

Lelőhely
Fundort

151, 152— rf.

Tschongumana, Inglemana Finis-
terr Gb. 3—500 met. Datum:
Dec. 1892.

, . Í gesztenyebarna.
"I kastanienbraun.
A csüd és csőr színe : sötétkék.
Farbe des Schnabels und Beine : dunkel-
blau.

r,,. r Kche-Kche kche kche . . .

Stimme J

Neve. Name.

A benszülöttek szerint

Laut Angabe der Eingeboi'nen

Manucoilid

Gyüjt. sz
Sl. Ct.

Iris:

504.:

16. Manucodia atra (Lesa.)
atra (Less.) : Salvad. O. P. I, p.
Meyer. J. f. O. 1892. p. 260.

i 81 — ad. Datum : 15 August 1892.

„ 139— cf ad. 2 Decemb. 1892.

Lelőhely 1 „ ,.,

„ -, , Í Kulikumana.

Fundort 1

karminvörös.

carminroth.

Neve. Name.

A benszülöttek szerint | Gillong,

Laut Angabe der Eingebornen I Konyochas.

Mellcsont.

Brustbein.

a)

b)

í Nyelv.

Konyanyi.

I Zunge.

Két igen fiatal példány, melyeknél a fölbor-
zalt nyaktollazat csak gyengén kifejlődött; a
fémfényü zománcz úgy fölül mint alul egyöntetű
zöld. Ezen példányokat elküldtem Sharpé dr.
barátomnak, aki — valamint Salvadori gróf
is — fiatal M. útra példányoknak tartja.

Zwei junge Exemplare, bei denen die krausen
Halsfedern nur schwach entwickelt sind; der
Metallglanz oben und unten gleichmässig grün.
Ich habe diese Exemplare an Freund Dr. Sharpé
gesendet, der dieselben — in Uebereinstimraung
mit Conte Salvadori — für junge M. atra hält.

Fam. PTILONORHYNCHIDAE.

17. AeluraBdus buccoides (Temm.)

Aeiuraediin bia-coides, (Temm.) ; Salvad. O. P. II. p.

675. (1881).
Gyüjt. sz. 1

si.ct. l*^-^-?-

Lelőhely | Kulikumana ; Datum : 29 August
Fundort! 1892.
világossárga,
lichtgelb.
Alte: 13 <%,; cauda : 9,5 %.
\ Mellcsont.
I Brustbein.

18. Aeluraedus geislerornm, Meyer.

Aiiiirardiis gnalerorioii, Meyer, J. f. O. 1892. p. 262.

id. Abhandl. K. Zool. Mus. Dresden, 1892—93. no. 3.

p. 23. (1893).

Gyüjt. sz.
Sl. Ct.

Alœ : 13, 2 %i; cauda 9.6 %.

Lelőhely ] Bongu, Datum : 23, 30 November

Fundort I 1892.

Iris :

130— ö-, 138-

92

aach-aach

j^.^ _ I meggyvörös.
' I weichselroth.
Begy és gyomor tartalma : bogyók.
Inhalt des Kropfes und Magens : Beeren.
Hangja
Stimme

Neve Name.
A benszülöttek szerint
Lant Angabe der Eingebornen
Bongu körüli erdőkben gyakori.
Häufig in den Willdern um Bongu.

I Mellcsont.
' ^ \ Brustbein.
Nyelv.

Kubuas.

h)

Zunge.

Iris;

Chebh ! ! Chehh, Chehchhe, Chehh.
Tschareng.

19. Chlamydodera cerviniventris, Gould.

Cldamtidodcrii rfrviiiii'Oitrin. Gonld. ; Salvad. O. P.
II. p. 604. (ISSI).

Gyüjt.sz.j ,,_^_

si. ct. j ■'

Lelőhely I Bongu ; Datum: 22 Juli, Octb.
Fundort 1 1892.
barna,
braun.
Hangja
Stimme

Neve. Name.

A benszülöttek szerint

Laut Angabe der Eingebornen

) Mellcsont.

l Brustbein.

Farn. DICRURIDAE.
20. Chibia carbonaria (S. Müll.)

Ilicruropsis nirhoiinrin (S. Müll.); Salvad. O. P. II.

p. 177. (ISSI).): Meyer, Abliaiidl. K. Zool. Mus. DreR-

den. 1802— 9:i. no. 3. p. 13. (1893).

Gyűjt. ,SZ. I ^ ^

SI. Ct. I

^^^^í'^^y 1 Bongu ; Datum : 13 August 1892.
Fundort I

Iris : carmin.

Neve. Name.

A benszülöttek szerint 1

Laut Angabe der Eingebornen j

J Mellcsont.

Bongu; Datum: ('> August 1892.

al. Rectes cirrhocephalus (Less.)

Rherles rirrlinrrplin/ns (Less.); Salvad. O. P. TT. ]).
IVtS. (ISSI.)

Gyüjt.sz.|
Sl. Ct. I

Lelőhely

Fundort i

Iris : carmin.

Begy és gyomor tartalma : rügyek és lágy
bogyók.

Inhalt des Kropfes und Magens : Knospen
und weiche Beeren.
J Mellcsont.
[ Brustbein.

Farn. CAMPOPHAGIDAE.

23. Graucalus melanops (Lath.)

GrKKcnliis infili iiopf: (Lath.); Salvad. O. P. II. 13(1.
(ISSI).

85 — cf juv.
Bongu, Dat.: 25 Aug. 1892.

Iris :

Gyüjt. sz.

sí. Ct.
Lelőhely 1
Fundort J

])arna.
braun.
Hangja : A larus ridibunduséhoz

basonlú I He, he, he,

Stimme: Dem Larus ridibundus | !)(,_ he . . .
ähnlich j

Neve. Name.
A benszülöttek szerint

Laut Angabe der Eingebornen

Komul-as.

23. Edoliisoma melas. (S. Müll.)

Ednliisoimi mrliis (S. Müll.) : Salvad. O. P. II. p. 143.
(ISSI).

. SZ.

Sl. Ct.

Sakick.

<0

Brustbein.

í;'>^í'^fj Bongu. Dat.: 25 Aug. 1892.
Fundort l

. I barna.

' I braun.

Neve. Name.

A benszülöttek szerint

Laut Angabe der Eingebornen

Galepon.

. I Nyelv.
[ Zunge.

Farn. MUSCICAPIDAE.
24. Arses fenicheli sp. nov.

^ Similis .lí'.st'.s íirufiisi, sed pileo griaeo-
nigro, nee pure nigro distinguendus ; ab A. ttiets-

0:^

coplitlnihito !J dorso fuscescenti aurantiaco-
brunneo distinguendus.

141

a)

braun.
Mellcsont.
Brustbein.

Aquila.

26. Piezorhynchus dichrous (Gray).
Moìiairhii dir/ifoiia, Gray: Salvad. 0. P. II. p. 29.

Gyiijt. sz.
SI. Ct.

Lelőhelyig ^^^ Datum: 4 Decemb. 1892.
Fundort I

\ barna. .-íJsí--" i.^.

' J braun.
A him ismeretlen.
Das Männchen unbekannt.

A jércze leírása: A fejtető és fültáj sötét ;
szürke, az egyes tollak feketével szegélyezve.
A nyakszirt, körül a nyak, a torok, begy és mell
rozsda-narancssárga. A hát és szárnytakaró
tollak oliv-barnák. A has fehér és oldalain kissé
sárgás. A szárny- és farktollak barnák ; a másod-
rendű evezők fakó sárgával vannak szegélyezve.
A csőr barna, tövénél világos. A lábak szürkés
barnák.

Beschreibung des Weibchens : Die Kopfplatte
und Ohrgegend sind dunkel grau ; die einzelnen
Federn schwarz gesäumt; das Genick, der Hals
rund herum, die Gurgel, der Ivropf und die
Brust orangen-rostgelb. Der Bücken, die Flügel-
Deckfedern oliv-braun. Der Bauch ist weiss an
den Seiten etwas gelblich. Die Schwung- und
Schwanz-Federn sind braun ; die secundäreu
Schwungfedern sind fahlgelb gesäumt. Der
Schnabel ist braun, an der Basis licht; die
Fusse sind graubräunlich.

Long. tot. c. 15 %i, alse : 7,2 </m, cauda
G,:^ %,, culmen: 1. 3 </,„, tarsus: 1,6%,.

Ezen uj fajt a korán elhalt Fenichel Sámuel
fiatal gyűjtő tiszteletére neveztem el.

Diese neue Art habe ich dem Andenken des
früh verstorbenen jungen Forschers S. Fenichel
gewidmet.

25. Piezorhynchns alecto (Temm.)

Motinrcitii cltalybenccplidliis (Garn.); Salvad. O. P. II.
p. 30. (1881).

sfct' ''' I -6^ "^ ßongu, Aug. 15. 1892.
« 87 cf Kulikumana, Aug. 1892.

?•

T . Í barna.
Iris:i ,

sz.

Sl. Ct.
Iris :

(1881).
69 — d* Bongu, 31 August 1892.

barna.

braun.

Begj' és gyomor tartalma : i-ovarok.
Inhalt des Kropfes und Magens : Insecten.

27. Monarcha aurantiacus, Meyer.

Munarrha mcianoiuilns ciUrantiacns, Meyer Abhandl.

K. Zool. Mus. Dresden, 1891—92. no. 4. p. 1892—93.

no. 3. p. 12.

sf'ct" ^^' M*-*'— ^ Bongu, 15 Decemb. 1892.
« 163—$ « 10 Januar 1893.

Iris :

barna.

braun.
Lábak : kékesek.
Beine : blaulich.

A begy és gyomor tartalma: apró rovarok.
Inhalt des Kropfes und Magens: kleine In-
secten.

Neve. Name.
A benszülöttek szerint
Laut Angabe der Eingebornen
Mellcsont.

Nyerka.

<0

Brustbein.

J Nyelv.
I Zunge.

28. Monarcha inornatus (Garn.)

Monarciia iiiofnatus (Garn.): Salvad. O. P. II. p. 14.

(ISSI).

sf^Ct ^^' h*^^ ~ Î Bongu, 10 Januar 1893.

. f gesztenyebarna.
' I kastanienbraun.
A csőr és lábak színe : szürkéskék.
Schnabel und Beine : graulichblau.
A begy és gyomor tartalma : apró i'ovarok.
Inhalt des Kropfes und Magens : kleine In-
secten.

Mellcsont.

a)

Brustbein.

29. Peltops blainviUii (Les.<!. & Garn.)

JVItops hlainvillii (Less. Garn.) : Salvadori, 0. P. IL
p. 8. (ISSI): Meyer, t. e. p. 11. (1893).

Gyűjt. sz. I

SI. Ct. 1^8,39-??.

13

94

Tscl)ougumana(480met.) 13, 16 August 1892.
Í

Iris:! ^'^ggy'^°'^°^
a)

Iris:

'1 -weichselroth.
Mellcsont.
Brustbein.

30. Poecilodryas hermani. Madarász.

(Tab. I, fig. 2.)

Poecilodryas hermani, Ma,t\a.rász, Bull. Brit. Orii. Club.

III. p. XLVII. (June 30. 1894.)

P. similis P. Iiypoleucae, sed intense nigra,
minime vero schistacea vei brunnescenti-nigra,
Bupercilio albo lato, et speculo alari albo multo
majore distinguenda.

Long. tot. e. : 15 '/^ , alœ : 8 "L , cauda : & %,
culm. 1,8 %,, tars 1,8 %.

Gyűjt. sz. Kg^_ ^_ Bongu. Januar 1893.
ol. et. J

barna,
braun.

A begy és gyomor tartalma : rovarok.

Inhalt des Kropfes und Magens : Insecten.

Ezen uj fajt Herman Ottó tiszteletére nevez-
tem el.

Diese neue Art babe ich zu Ehren des Herrn
Otto Herman benannt.

Farn. SYLVUDAE.
31. Cisticola exilis, Gould.

Cisticola ej-tiis, Gould: Sharpé, Cat. B. VII, p. 269.

(1883.)
Cisticola ruficcps, Gould.: Salvad. O. P. II, p. 423.

(1881.)

Gyűjt. sz. Uj _ ^_ j^^^^g^^ 2 Septemb. 1892.

bl. Ct. I

^ . I barna.
Ins :

I braun.

Begy és gyomor tartalma : fümag\'ak.

Inhalt des Kropfes und Magens : Grassamen.

Neve. Name.

A benszülöttek szerint

Laut Angal)e der Eingebornen j

«Füben tartózkodik».

töich im Grase aufhaltend».

Dadal-as.

32. Malurus albiscapulatus, Meyer.

Muhiru.i albiscapiilolKS, Meyer; Salvad. Ü. P. II. p.
119. (1881).

Gyüjt. 8z.
Sl. Ct.

106— d-.

Lelőhely j ^^ j^^^ ^5 q^^^ 1892.
Fundort J

. j i)iu-na.
' I braun.

Neve. Name.
A benszülöttek szerint
Laut Angabe der Eingebornen

Gosim-as.

Farn. LANnOAE.
33. Cracticus cassicus (Bodd.)

Cracticus cassicus (Bodd.): Salvad. O. P. II. p. 184.
(1881.): Meyer, t. e. p. 93. (1893.)

Gyüjt. sz. 1 84— cf, 26 — ^ . Bongu, 6 August
si. Ct. j 1892.

«Gyakori».

«Häufig».
I barna

I

ns :

braun.

Hangja | (.jj,^.(.jj^_ ^j^^^ (.j^^^ Choooo
Dtimme J

Neve. Name.
A benszülöttek szerint \

Laut Angabe der Eingebornen J

J Csontváz.

I Skelet.

I Mellcsont.

l Brustbein.

I Nyelv.

l Zunge.

Chom.

a)

Farn. NECTARINIIDAE.
34. Cinnyris aspasia. Less.

Hermoterìiiina uapasiu (Less.) : Salvad. 0. P. II, p.
247. (1881.)

Gyiijt. sz. I 100— cf. 101— ç , Bongu, Datum :

SI. Ct. 1 September 1892.

^ . I barna.
Ins :

l braun.

Neve. Name.
A benszülöttek szerint 1 Kagyir-cso-

Laut Angabe der Eingebornen 1 las.
Hangja : utánozhatlan.
Stimme : unnachahmbar.
( Mellcsont,
l Brustbein.
Nyelv.
Zunge.
Fészek.
Nest.

35. Cinnyris frenata, S. Müll.

Cj/rtostomus /'renatua (S. Müll.) : Salvad. Gru. Pap.

VL p. 2ß.5. (1881).

Gyüjt SZ. 1 1^7 _ ^ _ BQ^g^_ 1,- Oßt^ jge-j.
ol. ct. J

<■)

95

Iris :

barna.

braun.
Neve. Name.
A benszülöttek szerint
Laut Angabe der Eingebornen
Fészek 1 tojással.

Tt-cholas.

n)

Nest, mit ein Ei.

36. Ptilotis analoga, Reichenb.

I'tilntir; (liutltKja, Reichenb.: Salvad. O. V. 11, p. 327
(1881).

Gyiijt. sz.

si. Ct.

53 — d', Bongu 26 August 1892.

Iris
a)

\ barna.
I braun.
Mellcsont.
Brustbein.

37. Philemon jobiensis (Meyer.)

l'hilcnum Jobiensis (Meyer) : Salvad. O. P. II. p. 3.56.
(1881.): Meyer, t. c. p. 14. (180.3.)

Gyüjt. sz. I 47— cf, 136 — ?. Bongu. 2ä Aug.,
Sl. Ct. Í 29 Novb. 1892.
. I barna,
braun.
(( 170 — juv. (pull.) Bongu, 20 Januar

1893.
Hangja
Stimme

Neve, Name.
A benszülöttek szerint | Choki, Che-

Laut Angabe der Eingebornen I ki-malas.
Mellcsont.

Iris : '

Qui, quoi, quo, qui.

39. Dicaeum rubrocoronatum, Sharpé.

Dicaeinn niliroiuronatinn, Sharpé: Salvad. O. P. II, p.

276. (ISSI.)

Gyüjt. sz.

Sl. Ct.
Iris:

20 — juv. Bongu, 4 August 1892.

) barna.
I braun.
Mellcsont.
Brustbein.

Farn. STURNIDAE.
40. Mino dumonti. Lese.

Mino ihnnontl, Less.: Salvad. O. P. II, p. 466. (1881):
Meyer, t. c. p. 1.5. (18!)3).

^^;;'"}80-?;104-d-;195-5.

Bongu, 1.5 Aug. 30, Septb. 25 Novmb. 1892.

^ . \ barna.
Ins:{ ,

braun.
Neve. Neme.
A benszülöttek szerint
Laut Angabe der Eingebornen
«Igen közönséges».
«Sehr gemein«.

^ ( Mellcsont.

(0 )

Tcburji.

l>)

Brustbein.

Nyelv.

Zunge.

41. Melanopyrrhus orientális (Schi.)

Melmwpyrrhiis uricntalis (Schi.) : Salvad. 0. P. II,
p. 4«3. (1881.): Meyer, t. c. p. 14. (1893).

Gyiijt. SZ. } 5_. ^_ BQjjgy^ 35 j^jj iggg.
ol. Ct. I

a)

Brustbein.

Iris:

ezitromsárga.

38. Philemonopsis meyeri (Salvad.)

Phiicmonopsis meyeri (Salvad.): Salvad. 0. P. 11, p.
350. (1881 ): Meyer, t. c. p. 14. (1893.)

Gyujt. sz. } 94_ ßQj^„^^ 30 Aug. 1892.
oi. ct. I

Iris :

barna.

braun.
Neve. Name.
A benszülöttek szerint 1 Chabul-

Laut Angabe der Eingebornen I Tcbolas.
Long. tot. c. 24 %, alae : 10.7 %,, cauda:
9,-5 %, culmen : 3 %i, tarsus: 2.6 %,.

citronengelb
Begy és gyomor tartalma : bogyók.
Inhalt des Kropfes und Magens : Beeren.

Neve. Name.
A benszülöttek szerint

Laut Angabe der Eingebornen
[ Mellcsont.
I Brustbein.

Alonglin.

42. Calornis metallica (Temm.)

Calornis metallica (Temm.) : Salvad. O. P. II, p. 447.

(ISSI).

Gyiijt. sz. I 18 — cf ; 50 — d" ; 1 1 7 — 5- ; 59—
si. Ct. Í cf juv.
Ii'is : carmin.
Bongu, August — Novb. 1892.
(I 51 — pull.

13*

96

Iris :

barna.

Tschen.

a)

braun.
Bongu, 26 August 1892.
Hangja | Tscbiptschiripp-tschiptschiripp-
Stimme I tschiptschiripp.

Neve. Name.
A benszülöttek szerint
Laut Angabe der Eingebornen
Fészek és tojások.
Nest und Eier.
Nagy coloniákban fészkelnek. Egy magas fán
SO fészket számlált. A fészkek azonban hozzá-
férhetlenek voltak. Csak azokat gyűjthette, me-
lyeket levert a szél.

Sie nisten in gi'ossen Colonieu. Auf einem
hohen Baume zählte Fenichel SO Nester, doch
konnte er von dort kein Nest holen, denn
sie waren uneiTeiclibar. Er konnte nur solche
sammeln, die vom Winde heruntergeworfen
wurden.

, . I Mellcsont.
I Brustbein.

c)

Nyelv.
Zunge.

Farn. PLOCEIDAE.

43. Donacicola sharpii Madarász.

(Tab. I. fig. 1.)

Donacicola .i/iarjiii. Madarász, Bull. Brit. Orn. Club.

III. p. XLVn. (June 30. 1894.)

I). similis D. ciistaneithornei, sed supracaüda-
libus et rectricibus centralibus intense castaneis,
et pileo clare margaritaceo cano distinguenda.
Long. tot. c. 10,5 %,, ahe: 5,3 %,, caud.
3,6 %,, culm: ì,\ %, tars 1,6 %.
Gyűjt. sz. I 31, 32, cfd". Bongu, 11, August
SI. Ct. I 1S92.

( (I Az Astrolabe Bay- ban mindenütt előfordul. « )
(«Kommt in Astrolabe-Bay überall vor»).
«Magas fűben tartózkodik«.
«Er hält sich in hohem Grase auf»,
barna
braun.
Hangja
Stimme

Neve. Name.
A benszülöttek szerint
Laut Angabe der Eingebornen
A gyomor és begy tartalma : fümagvak.
Inhalt des Kropfes und Magens : Grassamen.
Mellcsont.
Brustbein.

Iris :

ffi, ffi, ffi, fififi.

ïumbu-as.

a)

Iris : I

Kore-kore.

Ezen uj fajt Dr. Sharpé Bowdler tiszteletére
neveztem el.

Zu Ehren des Herrn Dr. R. Bowdler Sharpé
benannt.

Fam. PITTIDAE.

44. Pitta mackloti, Temm.

l'Uta mackloti, Temm. : Salvad. O. P. II, p. 395. (18S1.)
Meyer, t. c. p. 14. (1S93).

Gyűjt. sz. I 122 — cf ; 133— j . Tschougu-mana.
Sl. Ct. I 12, 25 Novemb. 1892.
vörösbarna,
rothbraun.
Begy és gyomor tartalma : rovarok.
Inhalt des Kropfes und Magens : Insecten.
Hangija
Stimme

Neve. Name.
A benszülöttek szerint
Laut Angabe der Eingebornen
«Magas füben tartózkodik».
«Er hält sich in hohem Grase auf».
J Mellcsont.
I Brustbein.

45. Pitta novae-guineaB, S. Müll. & Schi.

Pitta novac-giiiiìcac. S. Miül. & Schi. : Salvad. O. P.
II, p. 380. (1881.) Meyer, t. c. p. 14. (18!13).

Gyűjt. sz. I 145, 150 — j J . Tchongu mana,
Sl. Ct. I lu, 17 Decemb. 1892.
barna,
braun.
Begy és gyomor tartalma : rovarok.
Inhalt des Kropfes und Magens : Insecten.

Neve. Name.
A benszülöttek szerint

Korekore.

Iris:

Morg-as.

Laut Angabe der Eingebornen

, I Csontváz
"^ I Skelet ^-

OEDO PICARIAE.

Farn. CYPSELIDAE.

46. Macropteryx mystacea (Less.)

Macfojìlcftjx mi/.'<t(a-C(i (Less.) ; Salvad. 0. P. I. p. 537.
(1880).

Gyűjt. sz. I (jl — d", Kulikumana, 29 August

si. Ct. I 1892.

. . I barna.
Ins:

I braun.

Begy és gyomor tartalma : rovarok.

Inhalt des Kropfes und Magens : Insecten.

07

Neve. Name.
A benszülöttek szerint |

Laut Angabe der Eingebornen J
Mellcsont.

Tchoro-as.

a)

Brustbein.

15

Dat. 1 Jul.
1892.

Iris

Farn. CAPEIMOLGIDAE.

47. Caprimulgus macrurus, Horsf.

Ciipyhmtlfjus mncruriix, Horsf. : Salvad. O. P. I. jj.
528. (1880).

Gyüjt. sz
Sl. Ct.

Lelőhely : Kabenau folyó partján

Fundort : Am Ufer des Kalienau

Flusses.

barna.

braun.

Begy és gyomor tartalma : rovarok.
Inhalt des Kroj^fes und Magens : Insecten.

Neve. Name.
A benszülöttek szerint 1 ,

Laut Angabe der Eingebornen I

Farn. PODARGIDAE.

48. Podargus papuensis, Quoy & Gaim.

Podfiri/iis pajnieiisis, Q. & G. ; Salvad. O. P. I. p. 513.
(1880).

Gyüjt. sz. I 68 — d" , 149 — cf ; 168 — j ; Bongu
Sl. Ct. I Tschongu-mana.

30 Aug., 16 Decemb. 1892., 18 Jan. 1893.
világos karmin, v. cinober.
licht carmin o. zinoberroth.
Begy és gyomor tartalma ; sáskák, rovarok és
bogj'ók.

Inhalt des Kropfes und Magens : Heu-
schrecken, Insecten und Beeren.
Hangja
Stimme

Mellcsont.

Inhalt des Kropfes und Magens : fliegen und
Käfer.

Mellcsont.

í'j

Brustbein.

1— 5; 88— d-; 92— j.

Iris: '

Uhhuu, Uhhhuuu.

a)

Brustbein.

49. Podargns ocellatas, Quoy & Gaim.
Pocliirr/us occilatus, Q. & G. : Salvad. O. P. I, p. 517.

(1880).

Gyüjt. sz.
Sl. Ct.

35— cf.

Kabenau Í ^3^° 13 August 1892.
[ Fluss.

Iris :

barnássárga.

braunlichgelb.
Begy es gyomor tartalma : legyek, bogarak.

Iris : I

Chak, Cha, Cha!

Uajl.

Fam. COKACIIDAE.

50. Eui-ystomns australis. Swains.

Eiii-ii!<tiimiis paiifiiiis (Lath.): Salvad. O. P.I, p. -ôOS,

(1880.) Meyer t. o. p. 11. (1893).

Gyüjt. sz.
Ì Sl. Ct.

' Bongu, 20 Juni, Aug. Septb. 1892.
barna,
braun.
Tarsus : carmin.

Begy és gyomor tartalma : rovarok.
Inhalt des Kropfes und Magens : Insecten.
Hangja
Stimme

Neve. Name.
A benszülöttek szerint
Laut Angabe der Eingebornen
«Igen gyakori».
«Sehr häufig".
\ Mellcsont.
I Brustbein.

Fam. MEROriDAE.

51. Merops salvadorii, Meyer.

Mrrops salradoríi Meyer, Isis, 1891. p. 294.: Salvad*
Agg. Orn. Pap. III, p. 220. (1889.)

Gyüjt. sz. ( 54, 58 — cf cf. Bongu, 26, 27 Aug.
Sl. Ct. Í 1892.

Iris : carmin.

A begy és gyomor tartalma : Kovarok.

Inhalt des Kropfes und Magens: Insecten.

Hangja

Stimme

Neve. Name.

A benszülöttek szerint

Kru-Kru-Kru

Laut Angabe der Eingebornen
I Mellcsont.
I Brustbein.

Singkanyer.

N.

54. Long. tot. circ. : 32 %, . al. 1:3,3 %, . caud. 10,5 % .

pl. centr. 1 7,5 % . culnien : 4,3 %, .

58. Long. tot. circ. : 31 %, . al. 12,8 %, . caud. 10 % .

pl. centr. 18%,. culmen : 4,1%.

En ezen tökéletesen kifejlődött vén példányo-
kat elküldtem Sharpé Bowdler barátomnak a
British Museumba és ö ugy a saját, mint Sal-

9F.

vadori gróf véleményét a következőkben közli.*
Ezeket nem leliet a M. iiliili/tjtiims fajhoz so-
rozni, mert minden valószínűség szerint alilioz
a fajhoz tartoznak, melyet Meyer dr. Uj-Brit-
tanniából Merops salvadorii néven írt le. Sajnos
azonban, hogy a Meyer dr. által leírt példány
fejletlen volt és mi nem bírjuk az általa kiemelt
minden különbségeket a Finisterre hegj-ségböl
származó öreg példányoknál föllelni. Felül az
arany-oliv színezet, alul a sokkal aranyosabb
zöld zománczfény, a felső farktakarók világosabb
kék színe és a fark halványabb zöld színe, ezek
mind olyan jellegek, a melyeket Meyer dr. az ő
M. salvadorii fajánál kiemelt és melyek a Finis-
terre-böl eredő példányokon is föllelhetök. Ezek-
hez a jól kiemelt és a M. philipjii>ms-tó\ eltérő
különbségekhez hozzátehetjük még azt is, hogy
a M. salvaőorii-níik bajusz-sávja keskenyebb és
fehér, vagj' halvány kék, nem pedig élénk kék,
továbbá, hogy a homlok és a szemöldiv, mely a
M. pInUppi)iiis-ná\ kék a M. saìradorii-n&ì sár-
gás, a kékazín némi nyomaival.

Ich habe diese vollkommen ausgebildeten
Exemplare an Freund Dr. Sharpé vom Brit.
Museum gesendet und von ihm folgende eigene,
mit jener von Conte Salvadori übereinstim-
mende Ansicht mitgetheilt ei-halten : «Diese
Exemplare können nicht zu M. philippiihus
gezogen werden, weil sie aller Wahrscheinlich-
keit nach zu jener Art gehören, welche Dr. A. B.
'Meyer von Neu-Brittannien als M. salvarlorvi
beschrieben hat. Unglücklicherweise war jedoch
das Exemplar, welches Dr. Meyer vorlag, unvoll-
kommen ausgebildet, so dass wir nicht im
Stande sind alle durch ihm angegebene Unter-
scheidungs-Mei'ckmale an den vom Gebirge

* «They cannot be referreil to .V. pliiUppinus, and
they belong, in all probability to the bird from. New
Britain, wliich Dr. Meyer named Merops salvadorii.
Unfortunately the specimen described by Dr. Meyer
was immature, and we do not find all his differences
borne out by the adult bird from the Finisterre Moun-
tains. The golden olive tint of the upper surface and
the more go'den green shade wliich overspreads the
lower surface, the lighter blue of the upper tail-covert.s,
and the slightly greener tail, all characters selected
by Dr. Meyer for liis M. saleadurii, are present in the
Finisterre specimens. In addition to these well-marked
differences from M. phiiipiiinux there is also the nar-
rower mouatachial stieak, which is white or pale blue
in M. salriiiliirii, not brillitnt blue; and tlie frontal
and superciliary steak, which is blue in M. ))/iilijipi-
iius, is yellowish witli scarcely any tint of bhic in
ili. »alvadorii«. !>/iar]>e.

Finisterre stammenden Exemplaren wieder zu
finden. Die goldolive Färbung der Oberseite,
der viel intensivere goldiggrüne Schiller, wel-
cher die Unterseite beherrscht, das viel lichtere
Blau der oberen Schwanzdeckfedern und das
bedeutend blassere Grün der Steuerfedern, sind
jene Charactere, welche Dr. Meyer bei seiner
M. salvadorii Art hervorhebt und welche auch
bei unseren Exemplaren von Finisterre vorhan-
den sind. Zu diesen gut characterisierten und
von M. pliilippiiins abweichenden Merkmalen
kann noch hinzugefügt werden, dass bei M. sal-
vadorii der Zügestreif schmaler, weiss oder
blassblau nicht aber lebhaft blau von Farbe ist.
ferner dass der Stirn- und Supei-cilianstreif, wel-
cher bei M. phiUppinus blau, bei M. saliuidorii
gelb, mit Spuren von Blau ist.

52. Merops ornatus. Lath.

Merops ornatila. Lath.; Salvad. O. P. 1. p. 401. (1880.)
Meyer, t. c. p. U. (189.3.)

Gyujt. sz. I 41 — ?; 43— c**. Bongu, 17, IS
SI. Ct. I August, 1S92.
Iris : carmin.

Begy és gyomor tartalma: méhek, legyek.
Inhalt des Kropfes und Magens : Bienen und
Fliegen.
Hangja
Stimme

Neve. Name.
A benszülöttek szerint
Laut Angabe der Eingebornen
"Vándor madár: az esős időszak beköszön-
tése alkalmával eltá\ozik».

«Ein Zugvogel, der mit Eintritt der regne-
rischen Jahreszeit wegzieht».
Csontváz.
Skelet.
Mellcsont.
Brustbein.

Kuri, Kuri, Kri, Kri.

Kuri-Kuri.

^0

b)

Farn. ALCEDINIÜAE.

53. Ceyx solitaria (Temm.)

Ccij.r .lolilaria (Temm.) : Salvad. Orn. Pap. I. p. 420.

(1880.): id. Agg. Orn. Pap. I, p. 53. (1889.): Sharpé

Cat. B. Brit. Mus. XVII. p. 188. (1892).

Gyűjt. sz.
SI. Ct.

«Bog»
Iris:!

1"20-

folvó.

cT.

Flubs.
világosbarna,
liclitbraun.

14Novemb. 1892.

99

Irimbisi.

Begy és gyomor tartalma : apró legyek.

Inhalt des Kropfes und Magens : Kleine
Fliegen.

Neve. Name.

A benszülöttek szerint

Laut Angabe der Eingebornen

Long. tot. c. 13 %i ; al;e : 5,7 %, . cauda:
3 %. culmen : "3,7 %, . tarsus : 0,6 %.

54. Syma torotoro. Less.

Sytna torotoro Less. : Salvad. Oni. Pap. I. p. 482.

(1880.): kl. Agg. Orn. Pap. I, p. 59. (1889.): Sharpé,

Cat. B. Brit. Mus. XVII, p. 19G. (189á).

Gyújt. SZ. I ^g^_ ^^ g^^^g^^ j^^^^^^. jggg_
öl. Ct. J

^ . í barna.
Ins :

( braun.

A láb és csőr : sárga.

Schnabel und Beine : gelb.

Begy és gyomor tartalma : apró rovarok.

Inhalt des Kroj^fes und Magens : kleine In-
secten.

Long. tot. c. 20,5 %, alte: 8,5 %, , caud :
7 %,, culm.: 4,1 %,.

55. Melidora macrorhiua, Less.

Melidoi-a macrofidnn Less.: Salvati. Orn. Pap. I, p.

.500. (1880.): id. Agg. Orn. Pap. I, p. (iO. (1S89.):

Sharpé, Cat. B. Brit. Mus. XVII. p. 201. (1892).

aì^ni ■ 74 — y . Jambaumana 15 Aug. 1892.
al. Lt. J

Sziklás vidékü hegyi patakok mentén tar-
tózkodik.

Er hält sieh bei felsigen Gebirgsbächen auf.

Hangja |

,,,. f rioo-piooo-piooo.

Stimme J

Neve. Name.
A benszülöttek szerint | .

Laut Angabe der Eingebornen I

123— juv. (pull.)
Tschongu-mana 13 Novemb. 1892.
Í Mellcsont.
l Brustbein.
Jegijzet: A yèn jércze feje fekete s az egyes
tollak nagyon gyengén alig észi'evehetöleg oliv
szinnel vannak szegélyezve. A tokos fiatal meg-
lehetősen külömbüzik az öreg jérczétöl ; fejteteje
barnás fekete s egyes tollai élénk olajzölddel
vannak szegélyezve. A kék sáv, mely a fejtetöt
övedzi tökéletesen ki van fejlődve. A nyakszirt
és hát közötti folt nem fehér mint az öregnél,
hanem élénk okkersárga. A hát és szárnyfoltok

hasonlókép élénk okkersárgák (az öregnél zöl-
desbe játszik). Alul valamivel világosabli okker-
sárga az egyes tollak keskenyen feketével szegé-
lyezve, csak a has közepe fehéres. A csőr jóval
kisebb mint az öregé és az alsó kávája egészen
világos.

AamerÌMìUj : Der Kopf des Alten Weibchens
ist schwarz und die einzelnen Federn sind sehr
schwach kaum bemerklich olivenfarbig gesäumt.
Das flügge Junge unterscheidet sich ziemlich von
dem alten Weibchen ; Die Kopfplatte ist braun-
schwarz und die einzelnen Federn sind lebhaft
olivengrün gesäumt. Der blaue Streif der die
Kopfplatte umgibt, ist gänzlich ausgebildet.
Der Fleck zwischen dem Genick und iiücken
ist nicht weiss, wie bei den Alten, sondern leb-
haft ockergelb. Die Flecken des Kückens und
der Flügel sind ebenfalls lebhaft ockergelb.
(Bei den Alten spielt die Farbe ins gelbgrün-
liche). Unten ist es etvas heller ockerfarbig, und
die einzelnen Federn sind schmal schwarz ge-
säumt ; nur die Mitte des Bauches ist weisslich.
Der Schnaliel ist um vieles kürzer als bei dem
Alten, und der Unterkiefer ist ganz licht.

Ç ad. Long. tot. c. 29 %, alae : 12 %, cauda:
9,5 %i, culmen: 4,3 %, , juv. (pull.) Long. tot.
c. 19 %(, alse : 9,5 %i, cauda: 3 %, , culmen:
2,9 %.

56. Sauromarptis gaudichaudi, (Q. & G.)

Síínromarptis iioiidífhiiinlü (Q. & G.) Salvad. Üru.

Pap. L p. 487. (1880.): id. Agg. I. p. 59. (1889):

Sharpé, Cat. B. Brit. Mus. XVII, p. 209. (1892).

Gyűjt. sz. I 29— d-, 30— J. Gumbu 10 Aug.

si. Ct. I 1892.

^ . I barna.
Ins : ,

I braun.

Hangja

Stimme

Neve. Name.

A benszülöttek szerint

Chhe, Chhe, Chke, Chke.

Akeken.

Laut Angabe der Eingebornen
I Mellcsont.
I Brustbein.

57. Halcyon sanctus (V. & H.)

Sanrojmitis sancta (V. & H.) Salvad. Orn. Pap. I. p.

47(5. (1880.) : id. Agg. I. p. 58. (1889).

Hiilciion scinrtiís Sharpé, Cat. B. Brit. Mus. XVII. p.

267. (1892).

Gyűjt. sz.K^_^_
SI. Ct. J

100

Iris:

Algumbii 1!?,^^°' PinisterreGb.19Aug.1892.
^ l Fluss. *

99 — d". Kulikumana 29 Septb. 1892.
barna,
braun.

Begy és gyomor tartalma : vizi bogarak.
Inhalt des Kropfes und Magens : Wasser-
Käfer.

Neve. Name.
A benszülöttek szerint

Irimbisi.

Laut Angabe der Eingebornen
( Mellcsont.
I Brustbein.

58. Tanysiptera galatea, Gray.

Tanysiptera gahdea Gray. Salvad. Orn. Pap. I. p.

438. (t880.); id. Agg. I. p. 54. (1889.) Sharpé, Cat. B.

Brit. Mus. XVII. p. 307. (1892).

Gyűjt sz- I 33 45_ 1 J g_ J J 9 _ ^ ^ ^ Ç _

bl. Ct. I

Inglemana, Kulikumana, Tschongumana.

Aug.— Novb. 1892.

^ . I barna.
Ins :

I braun.

Begy- és gyomor tartalma: Rovarok, sáskák.

Inhalt des Kropfes und Magens : Insecten,

Heuschrecken.

Hangja

Stimme

Neve. Name.

A benszülöttek szerint

Laut Angabe der Eingebornen

Mellcsont.

fu, fu, fii, fú . . .

Curiri.

<->)

Brustbein.

Farn. BUCEßOTIDAE.

59. Rhytidoceros plicatus (Penu.)

Hliiß idoceron plicatus (Penn). Salvad. Orn. Pap. I. p.

392. (1880.); id. Agg. I. p. .52. (1889).
Ol/ih'ir-Crant Cat. P.. Brit. Mus. XVII, p. 386. (1802).

Gyiijt sz. K j^ __ ^ ^^^^^^ j ^^^^^^ ^gg^^
ni. Ct. I

« 128— d" « 20 Novb. 1892.

Iris : Carmin.

Begy és gyomor tartalma : nagy bogyók.

Inhalt des Kropfes und Magens : Grosse
Beeren.

Gyakori madár. Eepülése közben nagy zajt
okoz.

Ein häufiger Yogel. Während dem Fluge
macht er ein grosses Geräusch.
Neve. Name.

Nareng.

A benszülöttek szerint

Laut Angabe der Eingebornen

J Mellcsont.

I Brustbein.

Farn. CUCULIDAE.

60. Cacomantis insperatus, Gould.

Cncomtintis iitsprratus Gould, Shelley, Cat. B. Brit.

Mus. XIX. p. 273. (1891).

Ciicomantis ((ssimilis Gray, Salvad. Orn. Papuasia, I,

p. 337. (1880.): id. Agg. I, p. 49. (1889).

cT , Kulikumana, 5 Aug. 1 892.

Iris :

Gyüjt. sz. I ^g

si. Ct. J ■^■^

a pupilla körül barnás vörös, kerületén

a gyürü czitromsárga.
um die Pupille braunroth, am Band
der Bing citronengelb.
Long. tot. c. 23 %,, alse : 12,5 %, cauda :
11 %.,culm.: 1,8 %.
\ Mellcsont.

a)

Brustbein.

61. Chalcococcyx plagosus (Lath.)

(jiìrococci/.r pìdf/osus (Lath.) Shelley, Cat. B. Brit.

Mus. XIX. p. 297. (1891.)

L(impriirofri/.r jilagosux Salvad. Orn. Pap. I. p. 347.

(1880.): id. Agg. I, p. 49. (1889).

Gyüjt. sz.

si. Ct.

97 — ri-; Bongu 18 Septb. 1892.

-. . I sárgásbarna.

' I gelbbraun.

Gyakori. Häufig.

Hangja |

„,. I Kunyaa, Kunyaa, Kunyaa.

Stimme I " • "^

Neve. Name.

A benszülöttek szerint

Laut Angabe der Eingebornen

Mellcsont.

Kunyalang.

a)

]3rusthein.

I I Nyelv.
I Zunge.

63. Centropus menebiki (Garn.)

Cmlropus >nciicl)ikí (Garn.) Shelley, Cat. B. Brit.

Mus. XIX. p. 330. (1891).

Ncsni'i'ìitnr menebiki Salvad. Orn. Pap. I, p. 377,

(1880.): id. Agg. L p. .52. (1889).

Gyüjt. sz. [ 116— j, 121— ^".142— $ Bongu
SÍ. Ct. I Novb. Decemb. 1892.

Iris: Carmin.

Begy és gyomor tartalma : Rovarok.

Inhalt des Kropfes und Magens : Insecten.

iól

öangja

Quu, Quu, Quu, Quu.

Stimme

Neve. Name.
A benszülöttek szerint
Laut Angabe der Eingebornen
J Mellcsont.
I Brustbein.

Dungu.

Iris

Chub.

63. Cent.ropus bernsteini, Schi.

Centropus bertisleini Schi. : Shelley, Cat. B. Brit. Mus.

XIX. p. 338. (1891).

Polophüus bernsteini Salvad. Oiu. Pap. I. p. 38S.

(1880).

Gyüjt. sz. I 57 — ? ; 70 — ö" , 1 43 — d" . Bongu,
Sl. Ct. I Decb. 1892.
vörösbarna,
rotb braun.
Magas fűben tartózkodik.
Er hält sich im hohem Grase auf.

Neve. Name.

A benszülöttek szerint

Laut Angabe der Eingebornen

1 Mellcsont.

l Brustbein.

64. Centropus nigricans (Salv.)

Centropui nigricans (Salvad.): Shelley, Cat. B. Brit.

Mus. XIX. p. .339. (1891).
Polophihis niijricnns Salvad. Orn. Pap. I. p. 390.

(1880).

Gyüjt. sz. I 55— cf , 199 — cf, Bongu, 26 Aug-

SI. Ct. ) 1892.

j vörösbarna.

l rothbraun.

Begy és gyomor tartalma : rovarok.

Inhalt des Kropfes und Magens : Insecten.

Hangja I _ „ „ ,,

^ Quu, Quu, Quu, Quu.
Stimme I

Magas fűben tartózkodik.

Er belt sich im hochen Grase auf.

Neve. Name.

A benszülöttek .szerint | -,. ,

Laut Angabe der Eingebornen I

I Mellcsont.

I Brustbein.

OEDO PSITTACI.

Fam. LORnOAE.

65. Eos fuscatus, Blyth.

Kos l'uscatus Blyth.; Salvad. Orn. Pap. I. p. 263.
(1880): id. Agg. I. p. 41. (1889.): id. Cat. B. Brit.
Mus. XX. p. 30. (1891).
Aquila.

Iris :

Gyüjt. sz. I lí2— ci', 13 — J, Bongu, 1 Aug.
si. Ct. I 1 892.

Iris ;

voros.
roth.

Az Aszti'olabe Bay-ban nera ép gyakori.
Er ist im Astrolabe Bay nicht sehr häufig.
Begy és gyomor tartalma : Bogyók, virágok
és levelek.

Inhalt des Kropfes und Magens : Beeren, Blu-
men, und Blätter.
Neve. Name.
A benszülöttek szerint |

Laut Angabe der Eingebornen I
j Mellcsont.
I Brustbein.

66. Lorius salvadorii, Mej'er.

Lorius salvadorii, Meyer, Abhandl. K. Zeel. Mus.

Dresden, 1890—91. no. 4. p. li. (1891.): Salvad. Cat.

B. Brit. Mus. XX. p. fil7. (1891).

Gyüjt. SZ. I 131 — d", 132 — ç , Bongu, Astro-
Sl. Ct. j labe Bay. 23 Novb. 1892.
. j chromsága.
' [ Chromgelb.
Begy és gyomor tartalma : Bogyók.
Inhalt des Kropfes und Magens : Beeren.
d' . Long. tot. c. 29 %, , alœ : 1 5,5 %, , caud. :
10%,, culm.: 2,8%..

J.Long, tot. c. 29%,, alae : 16%,, caud.:
11 %,.culm.: 2,8%..
Í Mellcsont.
( Brustbein.

67. Trichoglossus cyanogrammus, Wagl.

Trichoglosus cyanogrammus Wagl. : Salvad. Orn. Pap.

I. p. 279. (1880.): "id. Agg. I. p. 44. (1889.): id. Cat.

B. Brit. Mus. XX. p. 51. (1891).

Gyüjt. sz. I 7 — J , 8 — d", 200 — ç , Bongu,
Sl. Ct. J 27 Jul. 1892.
narancssárga,
orangengelb.
Begy és gyomor tartalma : Bogyók és virágok.
Inhalt des lú'opfes und Magens : Beeren,
Blumen.

Iris:

„,. j Tschikerik, tschikerik, tschikerik.

Stimme l

Neve. Name.

A benszülöttek szerint | Tschikerik-

Laut Angabe der Eingebornen I as.

, I Mellcsont.
a)

Brustbein.

14

iúi

Iris :

Farn. CYCLOPSITTACIDAÈ.

68. Cyclopsittacus edwardsi, Oust.

Ci/clopsiltacus ediciírdsi, Oust. Salvai!. Agg. Orn. Pap

I, p. 3,S. (1889.) Cat. B. Brit. Mus. XX. p. 90. (JS91.)

Gyűjt. sz. I 23 — cT, 78 — d", Bongu, "» Aug.

si. Ct. I 1892.

sárgásbarna, vörös gj-íirüvel.

gelbbraun mit rotbem King.

Begy és gj'omor tartalma : Bogyók és levelek.

Inhalt des Kropfes und Magens : Beeren und

Blätter.

Hangja U„ , , , ,
„.. r Khen, knen, kneii.

btimme J

Neve. Name.

A bensziilöttek szerint

Laut Angabe der Ein-

gebornen

Az Astrolabe Bay-ban meglehetős gyakori.

Er ist im Astrolabe-Bay ziemlich häufig.

Mellcsont.

Brustbein.

Kenken Tschikerik,
Curao Tschikerik.

a)

69. Cyclopsittacus diopthalmus, H. & .T.

CijclopsillacKa diojiiithalmiis Hombr. & .Tacq. : Salvad.

Oru. Pap. Î, p. 1.^8. (1880.): id. Agg. I, p. 3?.. (1889.)

id. Cat. B. Brit. Mus. XX, p. 95. (1891).

Gyűjt. sz. I 98— e?, 105 — ç , Bongu, Septb.
si. Ct. 1 Octb. 1892.
barna.

Iris:

braun.

„,. ' I Tscherek, tseherek, tseherek.
Stimme I

Neve. Name.

A benszülöttek szerint | Kurao

Laut Angabe der Eingebornen J Tschikerik.

Mellcsont.

a)

Brustbein.

Fam. PSITTACIDAE.
70. Dasyptilns pesqueti, (Less.)

liasyptilus pesqueti (Less.) Salvad. Orn. Pap. I, p

216. (1880.): id. Agg. I, p. 38. (1889.); id. Cat. B.

Brit. Mus. XX, p. 3S.Ő. (1891).

Gyűjt. SZ.
SI. ct.

Kadajbi,odcrKada-Kada,Finisterre
Geb. 700—1000 Met. Dat. Aug.
2 Decb. 1892.

90 — cf.gi— Ç, 153—?, 154-

Lelöhely
Fundort

. . I vörösbarna.
' I rothbraun.
E szép és érdekes madár csak a legvadabb
rengeteg őserdőkben található és mindig a

a)

legmagasabb fákon tartózkodik. Vadászata nagy
fáradsággal jár. A hegyi lakók nyilaikkal igen
ügyesen lövik, s szép tollazatát érdekes diszül
használják. Koppant erős hangija van és nag}'
károgásokat visz véghez ; hangja : «chra, chra»
gyorsan végezve. A benszülöttek i<Juli>-nak
nevezik.

Dieser schöne und interessante Vogel hält
sich nur in den wildesten Urwäldern auf, und
sitzt immer auf den grössten Bäumen. Die
Jagd ist mit grosser Mühe verbunden. Die
Gebirgsbewohner erlegen ihn mit giosser Ge-
schicklichkeit, und benützen seine Federn als
interessanten Sclimuck. Er hat eine sehr starke
Stimme und krächzt viel; seine Stimme:
«Chra, chra« den letzen Ton rasch endend.
Die Eingebornen nennen ihn «Jul».

Csontváz.

Skelett.
. I Mellcsont.
I Brustbein.

71. Eclectus pectoralis (P. L. S. Müll.)

Eciechis pectoraiis [P. L. S. Müll.): Salvad. Orn. Pap.

I, p. 197. (1880): id. Agg. I, p. 37. (1889.): id. Cat.

B. Brit. Mus. XX, p. .S89. (1891).

Gyűjt. sz. I 102, 103—5, 167— cf. Bongu,
SI. Ct. j Octb. 1892. Jan. 1893.
Iris: Carmin.
Gyakori. Häufig.
Hangja
Stimme

Neve. Name.
A benszülöttek szerint
Laut Angabe der Eingebornen J
I Csontváz.
I Skelett.
Mellcsont.
Brustbein.

72. Geoffroyus pucherani, Bp.

Geoff'foi/ius puclin-aiii Bp. : Salvad. Oru. Pap. I, p.

183. (1880.): id. Agg. 1, p. 35. (1889.): id. Cat. B.

Brit. Mus. XX, p. 407. (1891).

Gyűjt. sz.
SÍ. Ct.

Chre, ehre.

[ Chabaraj.

a)

24 — cf, 2— $, 83 — juv. ?,

Bongu, Jul., Aug. 1892.
. I citromsárga.
' I citronengelb.
Lábak : kékes szürke.
Beine : bläulich grau.
Begy és gyomor tartalma : Bogyók, levelek.

103

Inhalt des Kropfes und Magens: Beeren,
Blätter.

Gyakori madár mely a pisang gyümölcsét
nagyban pusztítja.

Ein häutiger Vogel, welcher die Früchte des
Pisang im grossen verwüstet.
Neve. Name.
A benszülöttek szerint |

Laut Angabe der Eiugebornen I
Í Mellcsont.
I Brustbein.

Farn. CACATUIDAE.

73. Microglossus aterrimus (Gm.)

Microi/lossiis atcnimus (Gm.) Salvaci. Orti. Pap. I,

ji. 107. (1880.): id. Ag '. I, p. 28. (1889.): id. B. Brit.

Mus. XX, p. 103. (1891).

Gyujt. sz. I ^.

Sl. Ct.
Iris :

)6— ç.Bongu, Szeptb. 1.5. 1892.

sárgásbai'na.

gelblichbraun.

Gyakori. Häufig.

Hangja 1 Kunyaa-Kunyaa (schnell) Kunyaa

Stimme 1 (langsam).

Neve. Name.

A benszülöttek szerint I .

TL, 1 T TT 1 ( Ivunyalang.

Laut Angabe der Eingebornen I • °

( Mellcsont.

I Brustbein.

Nyelv.

b)

Zunge.

OBDO COLUMBAE.

Farn. TREKONIDAE.

74. Ptilopus pulchellus (Teium.)

l'liloiDis piilcheUus (Temm.); Salvad. Urn. Pap. III.

p. 13. (1882.): id. Agg. Ill, p. 177. (1891.): id. Cat.

B. Brit. Mus. XXI, p. 117, (1893).

Gyűjt. sz.

á04— cf.

SI. Ct.

Long. tot. e. 20%,, ahr: 11 %,, caud. 7 <-/„.

75. Ptilopus jobieasis. Sdii.

Ptilopìis jobiensis, Schl.; Salvad. Orn. Pap. Ill, p. 24.
(1882.): id. Cat. B. Brit. Mus. XXI, p. 124. (1893).

Gyűjt. sz. I 17— cf. 134— cT, 201 — cT. Bongu,
si. et. I Aug., Novb. 1892.
- . Í citromsárga.
' 1 citronengelb.
Neve. Name.
A benszülöttek szerint | Buna, Bu-

Laut Angabe der Eingebornen I tn-butu.

76. Ptilopus plumbeicoUis, Meyer.

l'tilopiis pìiiiìihrii-oHis, Meyer: Salvad. Agg. Orn. P.ip.

III, p. 178. (1891.): id. Cat. B. Brit. Mus. XXI, p.

133. (1893).

Gyujt. sz. 1 77— d*, 202 — ad., Bongu, 15 Aug.
SI. Ct. í 1892.

Bongu öserdeiben, meglehetős ritka.
In den Urwäldern Bongus ziemlich selten.
. J czitromsárga chromsárga gyűrűvel,
citronengelb mit chromgelben Ring.
Turbékol.
Girrt.

Neve. Name.
A benszülöttek szerint
Laut Angabe der Eingebornen
Long. tot. c. 30 </,„ , alíE : 1 6,5 % , caud. : 8,5 %t ,
culmen : 2 ^/« .

Iris :

Buna prrr.

77. Megaloprepia poliura, Salv.

Megatoprepia polinvn Salvad. Orn. Pap. III, p. 68_

(1882.): id. Agg. I, p. 181. (1891.): id. Cat. B. Brit.

Mus. XXI, p. 169. (1893).

Öyüjt. SZ. I 64— d", 156 — ?, 160 — d", Bongu,

Sl. et. J Aug. 1892. Jan. 1893.
Iris : Carmin.

A láb és csőr szine : zöldessárga.
Beine und Schnabel : grünlichgelb.
Ezen meglehetősen gyakori galamb hangja

turbékolva: «kujju, kujju« . . .

Die Stimme diser ziemlich häuf. Taube ist

girrend: «Kujju, kujju» . . .

Begy és gyomor tai'talma : Bogyók.
Inhalt des Kropfes und Magens : Beeren.

Neve. Name.
A benszülöttek szerint | Buna-

Laut Angabe der Eingebornen Í gyuru-ge. ,
( Mellcsont.
I Brustbein.

78. Carpoghaga westermani, Schi.

Carpophaga westermani, Schi.: Salvad. Orn Pap.
III, p. 105. (1882.): id. Agg. Ill, p. 184. (1891.): id.

Cat. B. Brit. Mus. XXI, p. 224. (1893.)
(',. Il: iisfivldhiensis, Meyer, Abhandl. K. Zool. Mus.

Dresden, 1890—91. no. 4, p. 14. (1891).

Gyujt. sz. I o3_ ^^ Bongu, 1 Septb. 1892.

ol. Ot. J

Iris :

a)

élénk barna.

lebhaft braun.
Mellcsont.
Brustbein.

14*

104

Farn. COLUMBIDAE.

79. Reiuwardtoenas reinwardti (Temm.)

Reinwardtöenas reinwardti (Temm.) : Salvad. Orn.

Pap. III, p. 12.5. (1882.): i.l. Agg. HI, p. 1S6. (18t)].):

id. Cat. B. Brit. Mus. XXI, p. 30.5. (18!(3).

Gyüjt. sz. 1 159, 203 — d". Inglemana 10 Jan.
SI. Ct. Í 1803.

chromsárga carmin gyűrűvel.
Chromgelb mit carmin King.
Eitka. Selten.

Neve. Name.
A benszűlöttek szerint
Laut Angabe der Eingebor-
nen

Mellcsont.
Brustbein.

Iris:

Buna-naun-
dungule.

a)

Iris :

Farn. PEBISTERIDAE.

80. Chalcophaps chrysochlora (Wagl.)

Chalcophaps chrysochlora (Wagl.) : Salvad. Orn. Pap.

III, p. 169. (1882.): id. Agg. Ill, p. 190. (1891.): id.

Cat. B. Brit. Mus. XXI. p. 511. (1893).

Gyűjt. SZ. I 180— j. Kulikumana, 16 Octb.
SI. et. ( 1892.
barna,
braun.
Neve. Name.
A benszűlöttek szerint )

Laut Angabe der Eingebornen I ' I •

81. Phlogoenas jobiensis, Meyer.

Phloi/onuci jdliieiisis. Meyer : Salvad. Orn. Pap. III, p.

165. (1882.) : id. Agg. p. (1891).

Phlogoenas margaritae, D. Alb. & Salv. : Salvad. Cat.

B. Brit. Mus. XXI, p. 597. (1893).

sf et' ^^' Ì *^0— rf , Bongu, 29 Aug. 1892.

Iris?

Begy és gyomor tartalma : finom magvak.
Inhalt des Kropfes und Magens : feine Samen.
Mellcsont.

Hangja

a)

Brustbein.

Farn. GOURIDAE.

82. Goura beccarli, Salv.

Guura beccar ii, Salv. Orn. Pap. III, p. 208. (1882):

id. Agg. Ill, p. 193. (1891.): id. Cat. B. Brit. Mus.

XXI, p. 625. (1893).

Gyűjt. sz. ì 14— d-, 113— d, 114— j, Kuli-
Sl. et. I kumana, Buramana. Jul. Aug. 1892.

Iris : Carmin.

Tarsus : Carmin.

Mmm, Mmmm, Mmmm.

Stimme

Fákon tartózkodik s csak akkor száll a földre
ha :i nagy bogyókból enni akar. Gyíikran oly
jól lakik, hogy repülni is alig kézies, ilyenkor
nagyon vigyázatlan.

Sie hält sich auf grossen Bäumen auf, und
fliegt nur dann zu Boden, wenn sie von den
grossen Beeren fressen will. Oft frisst sie sich
so satt, dass sie kaum fliegen kann, in solchen
Fällen ist sie sehr unaufmerksam.
Neve. Name.

A benszűlöttek szerint \ „ .

Laut Angabe der Eingebornen I

, I Mellcsont.
a)

'>)

Brustbein.

Csontváz.

Skelett.

OBDO GALLINAE.

Farn. PHASIAKIUAE

83. Synoecus australis (Teumi.)

i<ijiiucciis austrulis (Temm.): Ggilvie-Grant Cat. B.

Brit. Mus. XXII, p. 247. (1893).

Sijnoccioi cervimis Gould. : Salvad. Orn. Pap. III, p.

254. (1882.) id. Agg. Ill, p. 195. (1891).

Gyűjt. sz.
SÍ. Ct.

76 — cf. Kulikumana, Aug. 15 1892.

Iris :

sötét karmin.

dunkel carmin.
Neve. Name.
A benszűlöttek szerint
Laut Angabe der Eingebornen
I Mellcsont.
1 Brustbein.

Ì

Tschujping.

Farn. MEGAPODIDAB.

84. Megapodins brunneiventris, Meyer.

Mcgiijxidiiis lin(nìieii'cnlì-ÌK, Meyer; Abhandl. K. Zool.

Mus. Dresden, 1890—91. no. 4. p. 15. (1891).
(hjilvic-Crant Cat. B. Brit. Mus. XXII. p. 4.52. (1893.)

Gyűjt. sz. 1 ,

SI. Ct.

36— ci*. Bongu, 13. Aug. 1892.

., . I barna.
Ins : ,

I braun.

„,. Miaaackh, miaaackh . . .

Stimme )

Tojásait a puszta földre rakja.

Er legt seine Eier auf die blosse Erden

Neve. Name.

A benszűlöttek szerint

Laut Angabe der Eingebornen

Melachoo.

105

a)

I Mellcsont.
I Brustbein.

85. Talegallus jobiensis, Meyer.

T/ilf;i(i/his jubiensis Meyer; Salvad. Orn. Pap lU, p.

24.3. (1882.) id. Agg. Ill, p. 19.5. (1891).
0,jilvie.-Üi-ant Cat. B. Brit. Mus. XXII, p. 4(57. (1893).

Gyiijt. 8Z. I 67 — cf , 75 — pull., Kulikumana
sí. Ct. I 137 — cf. Kabenor Aug. Novb. 1892.
barna.

Iris : I

braun.

„ , . Í üaaang, Uaaaang.

Stimme J

Neve. Name.

A benszülöttek szerint | j.

Laut Angabe der Eingebornen I

Mellcaont.

Brustbein.

Í Nyelv.

a)

b)

I Zunge.

ORDO FULICARIAE.

Fam, EALLIDAE.

86. Gymnocrex plumbeiventris (Gray).

(ii/innorrex plitmbeiventris (Gray) : Salvad. Orn. Pap.

HI, p. 268. (1882): id. Agg. Ill, p. 196. (1891.):

Sharpé, Cat. B. Brit. Mus. XXII, p. .53. (1894).

Gyűjt. sz.

171 — d-, Bongu, 25 Januar 1893.

SI. Ct.

Begy és gyomor tartalma : Giliszták és fü-
magvak.

Inhalt des Kropfes undMagens: liegenwürmer
und Grassamen.
Neve. Name.

A benszülöttek szerint | Tangam-

Laut Angabe der Eingebornen I tschorong.

87. Porzana tabuensis (Gm.)

l'urzanci üiímcnsis (Gm.) Sharpé, Cat. B. Brit. II, p.
111. (1894).

Ír^í ^^' [es— ? Bongu, 29 Aug. 1892.
bl. (jt. I

. í sárgásbarna.

'I gelbbraun.

A begy és gyomor tartalma : füvek.

Inhalt des Ki-opfes und Magens : Gras.

Neve. Name.

A benszülöttek szerint

Laut Angabe der Eingebornen

I Mellcsont.
I Brustbein.

Tangam.

88. Amaurornis moluccana (Wall.)

Amawtii-nU molurciimi (Wall.); Salvad. Orn. Pap.

III, p. 276. (1882): id. Agg. lU, p. 197. (1891): Sharpé,

Cat. B. Brit. Mus. XXII, p. 154. (1894).

Gyűjt. sz.

48— cf, Bongu, 25 Aug. 1892.

SI. Ct.

I vörösbarna
" I rothbraun.
) Mellcsont.
t Brustbein.

ORDO GRALLAE.

Fam. GLAREOLIDAE.

89. Stiltia isabella (V.)

StilUa isahelhi (V.): Salvad. Orn. Pap. Ill, p. 286.
(1882.): id. Agg. Ill, p. 198. (1891).

Gyűjt. SZ. 1 46 — cf , Kuhenau-Fluss, 22 Aug.
SI. St. Í 1892.
barna.

Iris;

braun.

19—5, Bongu, 4 Aug. 1892.

Fam. SCOLOPACIDAE.
90. Himantopus lencocephalus, Gould.

HirniDitojiKS Iciicocrp/taliis, Gould.: Salvad. Orn. Pap
in, p. 310. (1882.): id. Agg. Ill, p. 201. (1891).

Gyűjt. sz.
SI. Ct.

Iris : Carmin.

Begy és gyomor tartalma : vizi növények.

Inhalt des Kropfes und Magens : Wasser-
pflanzen.

Neve. Name.

A benszülöttek szerint

Laut Angabe der Eingebornen
I Mellcsont,
l Brustbein.

Zoking.

Fam. AKDEIDAE.
91. Zonerodius heliosylus (Less.)

Zuncvodiitë hcliosijlus (Less.) : Salvad. Orn. Pap. III, p.
368. (1882).

Gyujt. sz. I 129— ?, «Bog»-Fluss, 21 Novb.
SL Ct. I 1892.
. ) czitromsárga.
' 1 citronengelb.
Begy és gyomor tartalma : apró halak.
Inhalt des Kropfes und Magens : kleine
Fische.

Neve. Name.

106

A bensziilöttek szerint \ t -,

-r ..,,„• 1 I Ji-numi.

Laut Angabe der il,ingebornen )

I Mellcsont.

I Brustbein.

ORDO NATATORES.

Farn. PODICIPIDAE.

92. Tachybaptes gularis, Gould.

Podiceps i/Klnris, Gould; Salvad. Orn. Pap. III. p. 40!>.

(1S82).
Podicipes iiiilaris. Salvad. Agg. Orn. Pap. III, p. 213.

(1891).

sfct ^^' 1 '^^^ ? • KoIIi-FIuss, 25 Aug. 1892.

sárgásbarna.

gelbbraun.
Mellcsont.
Brustbein.

Iris : I
a)

Farn. ANATIDAE.
93. Tadorna radjah, (Garn.)

Tadorna radjali (Garn.) : Salvad. Orn. Pap. III, p.
391. (1S82.): id. Agg. Ill, p. 210. (1891).

jyuj sz. ,g^_ Januar 1893.
Ol. Ot. I

A «Kabena« folyó torkolata körüli mocsárból.

Aus dem Sumpfe, der Mündung des Flusses

«Kabena».

Í fehéres sárga.

Iris

1 weisslich gelb.

A láb és csőr : halvány testszinü.
Der Schnabel und die Beine : blas.s fleisch-
farbig.

A begy és gyomor tartalma: apró édesvizi
csigák.

Inhalt des Kropfes und Magens : kleine Süi-s-
wasser Molluscen.
Neve. Name.
A benszülöttek szerint | .Ji-cba-

Laut Angalje der Eingebornen I chundi.
J Mellcsont,
l Brustbein.

Fnm. PELECANIDAE.

94. Pelecanus conspicillatus, Temm.

Pclecaiius coiispicillaliis, Temm. : Salvad. Orn. Pap.
I, p. 41i. (1882.): id. Agg. Ill, p. 211. (1891).

Gyűjt. sz. 1 112 — $, Erima-Seeufer ?>0 Jul.

SÍ. Ct. í 1892.

barna.

braun.

Mellcsont.

Brustbein.

95. Microcarbo melanoleucus, (V.)

Mirrocrii'híi melaiìolc'iicìis (V.): Salvad. Orn. Pap. III,
p. 410. (1882): id. Agg. III, p. 211. (1891).

Iris : í
a)

Gyűjt. sz.
SÍ. Ct.

205 — j .

Gróf Forgách Károly ghymesi és N. Miíidendorff

Ernő liviandi tavaszi vonulási adatsorozatainak

összehasonlító feldolgozása.

Közli : (I Magtj. Orn. Kozp.
(Gaal Gaston dolgozata.)

Forgách Károly gróf, Ghymes ura., ki a
zoológiai tudományok ü'ánt tanúsított nagy elő-
szeretete, de különösen nagy szakértelemmel s
kitartással végzett állathonositási kisérleteivel
már rég ismert és előkelő nevet vívott ki magá-
nak a szakkörökben, 1873 — i894-ig, tehát
22 éven át Hzaka<latlan sorban vezetett madár-
vonulási adatait készséggel bocsátotta az Ornith.
Köziíont rendelkezésére.

A mikor a Közjiont a gróf urnák adatai át-
adásáért ez utón is köszönetét kifejezni el nem
mulasztja, egyúttal a tudománynak magának is
jó szolgálatot vél tenni, mikor ezeket a — már

Eine vergleichende Bearbeitung der Frühjahrs-
Anliunfts-Datenreihen des Gr. Karl Forgách von
Ghymes und Ernst von Middendorf von Livland.

Mitgetheilt von dtr Ung. Orn. Centrale.
(Bearbeiter Gaston v. Gaal.)

1ÍARL, Graf Forgách, Herr auf Gh_>Tiies. der
durch seine grosse Vorliebe für die Zoologie,
besonders aber durch seine mit grossem Ver-
ständnisse und grosser Ausdauer durchgeführten
Thier- Acclimatisationsversuche in den Fachkrei-
sen schon längst einen wohlbekannten und vor-
nehmen Namen sich erworben hat, überliess
seine von 1873 — 94, — also durch 22 Jahre —
geführten ornithologischen Beobachtungen mit
Bereitwilligkeit der Ung. Orn. Centrale.

Die U. 0. C. benutzt hiemit die Gelegenheit
ihrem verbindlichstem Danke Ausdruck zu ge-
ben und glaubt der Wissenschaft ebenfalls einen
guten Dienst zu leisten, indem sie diese Daten-

lo?

csak a sorozatok nagysága miatt is — igen tneg-
bizható s fontos adatokat közzé téve, azokat a
tudomány iránt érdeklődők szélesebb körének
is hozzáférhetővé teszi.

A megfigyelés mindössze 14 madárfajra ter-
jeszkedik ki, de miután e 14 faj mindegyike
mind a ^^ éven át pontosan megfigyelte tett, e
körülmény a megfigyelések értékét rendkívül
mértékben emeli, mert mondhatni absolut becsű
garantiát nyújt megbízható s minden irányban
hiteles középszámok megállapíthatására.

És épen ez az, a mi a mi szempontunkból
rendkívül becsessé s a vele foglalkozóknak igen
tanulságossá teszi e sorozatokat, nem is említve
azt, hogy a FoKOÁCH-féle megfigyelések 1873 —
1894-íg terjedvén, részben correspondálnak
MiDDENDORFF E.* livlandí 1866— 1893-íki fel-
jegyzéseível s így nemcsak a középszámok sze-
rint hasonlíthatók össze, hanem a correspondáló
évekre nézve is, a mi már megközelítése az
ideálnak, melyet czélzunk, hogy majdan az ösz-
szes megfigyelési pontokat évek szerint állithas-
suk egymással szembe.

Positiv eredményeket e két távoleső pont
évszerinti szembeállításából persze még nem
várhatunk, 4 — 5 megfigyelő pont adata ehhez
még nagyon kevés is ; csakis a középszámokbtl
vonhatunk le némi tanúságot, mert mindkettő
évek hosszú során át folytatott megfigyelésre
támaszkodik, helyesebben annak eredménye, s
így majdnem absolut becsű alapot nyújtván
összehasonlításokra, n: egközelítőleg hű képet ad
arról a külömbségről, mely ugyanazon madár-
fajokra vonatkozólag a MiDDENDORFF-féle adatok
középszámai • — az 58° é. sz. alól — s viszont
a FoRGÁcH-féle ghymesi középszámok között
fennáll, mely utóbbi megfigyelési pont 10 teljes
fokkal, tehát ca. 11500 kilométerrel fekszik
amazokhoz kéj)est délre : a

48° 22 '46" E. sz.
35°53'26" K. h. (Ferrotól)

alatt.

De lássuk már most a gróf FoRoÁCH-féle soro-
zatokat, az adatokat nem évek szerint, hanem a
beérkezés napi egymásutánjában sorakoztatva.

* Lásd : Aquila (I— II.) füzet p. 28—36.

reihen, welche schon infolge ihres Zeitraumes
sehr verlässlich und wichtig sind, veröffentlicht
und dadurch auch einem gi'össeren Kreise zu-
gänglich macht.

Die Beobachtungen beschränken sich nur auf
14 Arten. Da aber eine jede der 14 Arten durch
22 Jahre pünktlich beobachtet wurde, wird der
Werth der Beobachtungen in ausserordentli-
chem Maasse gesteigert; denn sie liefern eine —
man könnte sagen — absolute Sicherheit und
Grundlage für in jeder Beziehung authentische
Ankunfts--Mittel.

Eben das ist es, was diese Datenreihen von un-
serem Gesichtspunkte genommen sehr werth-
voU, für Diejenigen aber, welche sich damit be-
schäftigen werden, sehr lehrend macht. Und
zwar umsomehr, weil die FoRoAcn'schen Be-
obachtungen von 1873 — 1894 geführt, zum
Teile mit jenen von Middendorff * (1866 — 1893)
ausLivland der Zeit nach corrrespondieren, also
nicht nur in der Gestaltung der Mittel, sondern
auch in Bezug der correspondierenden Jahre
verglichen werden können. Es ist dies schon
eine Annäherung an das Ideal, welches das
Endziel unserer Bestrebungen ist: d. h. die
Daten der Beobachtungspunkte nach correspon-
dierenden Jahrgängen mit einander vergleichen
zu können.

Positive Eesultate envarten wir von der jähr-
lichen Vergleichung dieser beiden entfernten
Punkte freilich noch nicht; die Daten von 4 — 5
Stationen sind dazu auch noch gar zu wenig.
Die Vergleichung der Mittel ergiebt aber schon
etwas mehr. Beide Keihen basieren auf Beobach-
tungen vieler Jahre und bilden demnach ein
absolut werthvolles Material zu Vergleichungen.
Sie geben ein annähernd treues Bild von dem
Ankunfts-Unterschiede einer und derselben
Vogelart, so wie sich dieselben auf Grund der
MiDDENDORF'schen Mittel — unter dem 58° N.
Br. — und auf Grund der FoRGÁcn'schen Mittel
aus Ghymes gestalten, welch' letzterer Beobach-
tungspunkt um 10 ganze Breitengi-ade (circa
1 1500 Kilometer) südlicherliegt, u. z. unter dem
48°22'46" N. B.

und 35°53'26" Ö. L. (von Ferro).

*

Gehen wir nun auf die FoRGÁCH'schen Daten-
reihen über, und zwar in der Tagesfolge der
Ankunft dai'gestellt.

* Aquila I— II. p. 2S— 36. veiöffeűtlicht.

108

Rövidítések. — Abkürzungen.

L.

Xk.

I.

K.

Alauda arvensis, L.

(Mezei pacsirta).
1873—1894.

Febr. 8 1879.

9 1881.

IG 18R2.

« 17 1884.

« 18 1885.

« 19 1880.

20 1878.

« 21 1883.

« 21 1893.

a 22 1873.

23 187G.

24 1877.
« 24 1892.

25 1887.
a 28 1874.
« 28 1894.

Mart. 4 1891.

« 5 1880.

(. G 1890.

10 1875.

11 1888.
11 1889.

L. (F.) — Febr. 8. — 1879.
Lk. (Sp.)— Mart. 11. — 1S88

ëa 1889.
I. (Sch.) = 32 nap (Tage).
K. (M.) = Febr. 23—24.

Coturnix dactylisoiiiins, Mey.

(Fürj).

1873-1894.

Apr. 15 1885.

20 1894.

« 22 1890.

« 25 1883.

25 1892.

26 1880.

27 1878.
« 27 1889.
« 28 1879.
a 30 1S7G.

= legkorábban.
= legkésőbben.
= ingadozás.
= közép.

F. = Frühestens.
Sp. = Spätestens.
Sch. = Bcliwankung.
M. = Mittel.

Apr.
Mai.

30 1886.

1 1874.

2 1873.
2 1887.

2 1891.

3 1884.
3 1877.

1888.
1875.
1892.
1883.
1881.

4
5
5
6
7

L. (F.) — Apr. 1.5. — 1885.
Lk. (Sp.) — Mai. 7. — 1881.
I. (Seh.) = 23 nap (Tage).
K. (M.) = Apr. 26.

Cucnlus canonis, L

(Kaki

k).

1873—

894.

Apr

. 3

1886.
*888.

(1

3

((

6

1875.

«

8

1877.

«

8

1890.

«

10

1879.

«

10

1885.

«

11

1884.

«

12

1878.

«

13

1881.

(1

14

1892.

H

14

1894.

<(

15

1873.

«

15

1876.

fl

15

1880.

«

17

1883.

(1

18

1891.

(1

18

1889.

(1

19

1882.

»

20

1874.

(I

20

1893.

((

24

1887.

L. (F.) — Apr. 3. — 1880.
Lk. iSp.) — t 22. — 1887.

L (Sch.) = 22 nap (Tage).
K. (M.) = Apr. 13—14.

Ëritliacus liisciuia, L.

(Fülemüle).
187.3—1894.

Apr. 2 187G.

« 2 1879.

4 1890.

« 6 1880.

« 7 1892.

7 1877.

7 1894.

8 1887.
10 1873.

« 11 1884.

« 11 1885.

« 11 1886.

12 1893.
« 12 1874.
« 12 1875.
« 12 1881.

13 1891.
« 14 1878.
« 14 1882.
« 14 1889.
a 16 1888.
« 20 1883.

L. (F.) — Apr. 2. — 1876

és 1879.
Lk. (Sp.) — « 20. — 1883.
I. (Sch.) = 19 nap (Tage).
K. (M.) = Apr. II.

HiruiKlo rustica, L.

(Fiisti frcske).
1873—1894.

Apr. 3 1876.

« 3 1888.

3 1890.

4 1879.
« 4 1883.
« G 1875.

G 1886.
(. G 1894.

lOí)

Apr. 7 1880.

« 7 1887.

8 1873.

« 8 1877.

« 8 1885.

« 8 1892.

« 11 1881.

11 1884.

12 1874.
12 1889.

« 12 1893.

« 14 1891.

(( 16 1878.

19 1882.

L. (F.) — Apr. 3. — 187Ö.

1888. és 1890.
Lk. (Sp.) — Apr. 19. — 1^82.
I. (Seh.) = 17 nap (Tage).
K. (M.l = Apr. 11.

Motacilla alba, L.

(Fehér barázdabillegető).
1873—1894.

Febr. 24 1879.

« 26 1882.

« 28 1874.

Mart. 1 1880.

(. 2 1878.

2 1884.

3 1893.

3 1894.

4 1873.
« 4 1883.
« 5 1885.
« 7 1887.
« 8 1881.

Mart. 8 1890.

« 10 1876.

10 1891.

11 1875.
11 1889.
13 1888.

16 1877.

17 1892.
25 1886.

L. (F.) — Febr. 24. — 1879.

Lk. (Sp.) — Mart. 25. — 188G.

I. (Seh.) = 31 nap (Tage).

K. (M.) = Mart. 10.

Oriolus galbula, L.

(Sárgarigó).

187.3—1894.

Apr. 17 1881.

20 1874.

« 20 1879.

20 1890.

« 22 1873.

« 23 1880.

« 24 1876.

24 1883.

« 24 1885.

« 25 1888.

(( 26 1884.

« 26 1894.

(I 27 1877.

« 27 1882.

« 27 1887.

. 28 1892.

« 28 1893.

29 1889.

« 30 1878.

« 30 1886.

Apr. 30 1891.
Maj. 1 1875.

L. (F.) -

- Apr.

17. — 1881

Lk. (Sp.) -

- Mai.

1. — 1875

I. (Seh.) rz

15 nap (Tage).

K. (M.) =

■ Apr.

24.

Ortigfoiiietr

a crex, L.

(Haris).

1878—

894.

Apr.

20

1894.

a

21

1876.

fl

25

1893.

fl

27

1878.

H

27

1885.

((

27

1892.

((

29

1873.

(i

29

1882.

«

30

1889.

((

30

1890.

Mai.

1

1874.

«

1

1880.

«

\

1887.

«

1

1891.

<(

3

1877.

((

3

1879.

((

3

1881.

«

5

1875.

((

5

1888.

<(

6

1883.

«

6

1884.

((

9

1886.

L. (F.) -

- Apr.

20. - 1894

Lk. (Sp.) -

- Mai.

9. — 1886

I. (Seh.) =

- 20 nap (Tage).

K. (M.) =

Apr.

29—30.

Änuiia

Í5

Ilo

Scoiopax rusticola, L.

(Erdei szalonka).
1873— 1S94.

Látva :

Febr.

iG —

Löv

e tett:*

Mart.

4 —

1879.

(Gesehen) :

Mart.

2

(Geschossen) :

((

15

1874.

((

(1

4

«

(1

18

1876.

(t

((

4

«

»

IS

1884.

(I

fl

ß

ff

((

1 1

1873.

«

((

6

((

(1

11

1878.

(1

(1

G

((

«

30

1880.

(1

8

((

8

1894.

((

fl

9

«

U

10

1882.

(t

»

9

((

(1

9

1885.

(1

«

11

((

«

12

1881.

«

«

12

«

«

21

1889.

((

((

14

((

(1

15

1891.

((

((

14

(1

«

15

1893.

«

«

15

((

((

18

1890.

tt

«

17

((

((

27

1883.

(1

«

17

((

((

22

1892.

»

«

IS

<(

((

19

1888.

(1

(1

19

1(

«

21

1877

«

((

25

((

«

27

1886

(1

((

28

H

Apr.

1

1887

(1

n

30

u

((

1

1875

L. (F.) — Febr. 26. — 1879.
Lk. (Sp.) — Mart. 30. — 1875.
I. (Seb.) = 33 nap. (Tage).
K. (M.) = Mart. 14.

* A megfigyelő gróf úr kiváló lelkiismeretességéről
tesz tanúságot, bogy évenkint nemcsak az első be-
érkezést, baneni azon dátumokat is feljegyezte, melyen
a Scoi, riisticohi Gbymeseu először «lövetett». Mi is
adjuk az utóljbi dátumokat, mert igen érdekes össze-
basonlitásra adnak alkalmat. A dátumok legtöbbjénél
ugyanis a «lövetés» idejének rovására majdnem min-
den egyes alkalommal s nélia tekintélyes kéaés consta-
tálbató, Tigyanuyira, bogy a «lövetés» dátumaiból ki-
kapott középszám mart. IfS-ikch-a, tebát 4 nappal ké-
sőbbre esik, mint a megfigyelés középszáma : inart. 14.

Mindenesetre figyelembe veendő körülmény, s bizo-
nyos mértékben tájékoztató, sőt intő tanúságot nyújt
az úgynevezett vaddsz-ohni-rral iákkal szemben, melyek
a lelövésre fektetik a fősúlyt, igy avipbaeuologiai te-
kintetben nem vebctök számba.

* Es ist eine grosse Gewissenhaftigkeit seitens des
Herreu Beobacbtera, dass er jäbrlicb nicbt nur die
erste Ankunft, sondern auch jene Tage notierte, wo
die Scoi, nisticola in Gbymes zuerst geschossen wui-de.
Wir geben hier auch diese Daten, da dieselben zu
einer interessanten Vergleichung Gelegenheit bieten.
Bei den meisten Daten ist nähmlich auf Conto des
Schiessen's, manchmal sogar eine grosse Verspähmg zu
eonstn.tieren, so dass das Mittel auf Grund der «Schiess-
Daten» der IH. März, also 4 Tage später ist als das
Mittel der « Gesehen» -Daten : l'i. iläi-z.

Ein Umstand der unbedingt zu berücksichtigen, ist
weil er den Werth der sogenannten i>.Iägri--Obseri'a-
Honen grell beleuchtet, wo nähmlich das Hauptge-
wicht auf das «Abschiessen» gelegt wird. Solehe Da-
ten sind avipbaenologiscb von keinem Wertli.

Ill:

Sturniis vulgari.s, L.

fSrregéhj).

1873—1894.

Febr. 13 1875.

« 13 1879.

« á4 1884.

24 1890.

« 24 1893.

Mart. 1 1876.

1 1880.

« 2 1882.

« 2 1894.

« 3 1873.

3 1887.

« 4 1883.

6 1878.

« 8 1889.

9 1881.

10 1877.
« 10 1885.

11 1891.
13 1888.

« 14 1892.

22 1874.

« 22 1886.

L. (F.) — Febr. 13. — 187.Ò

és (und) 1879.
Lk. (Sp.) — Mart. 22. — 1874

és (unii) ISSO.
I. (Seh.) = 38 nap. (Tage).
K. (M.) = Mart. 3—4.

Turtiir iiiiritus. Gray.

(Vad gerUcze).

1873—1894.

Apr. 6 1880.

« 12 1874.

« 14 1891.

15 1885.

« 16 1879.

Apr.

16

1886.

Apr.

8

1879.

17

1S78.

«

9

1889.

(1

17

1890.

(1

11

1894.

«

IS

1876.

u

12

1887.

«

18

1881.

(t

14

1883.

((

IS

1882.

H

14

1891.

(I
((
«
«
n

20
20
20

22

22

1873.
1883.
1884.
1887.
1894.

L. (F.) -
Lk. (Sp.) -

és (und)
I. (Sch.) -
K. (M.) -

Mart. 23. — 1885.
^ Apr. 11. — 1883
1891.

23 nap. (Tage).

Apr. 3.

«
(1

23
24

24

1888.
1875.
1889.

Vanellus ciistatus, L.

(fiihicz).

«

25

1892.

1873—1894.

(1

26

1893.

Febr

. 13

1879.

((

29

1877.

fl

16

1874.

L. (F.) -
Lk. (Sp.) —

Apr.

6. — 1S80.
29. — 1877.

«
((

26

27

1882.
1883.

I. (Seh.) =
K. (M.) =

24 nap. (Tage).
Apr. 17—18.

28

28

1873.
1893.

Upupa epops, L.

(Bábos banka).

((

Mart

28
1

2

1894.

1880. -
1885.

1873—1894.

((

3

1892.

Mart

23

1885.

n

7

1876.

«

27

1874.

((

8

1875.

«

28

1884.

(1

8

1881.

«

29

1881.

(1

8

1887.

((

30

1876.

«

10

1877.

H

30

1878.

«

10

1878.

Apr.

1

1888.

«

10

1884.

((

2

1880.

H

12

1891.

«

2

1886.

«

13

1890.

(I

2

1873.

«

19

1889.

ti

4

1877.

«

27

1888.

«

4

1882.

Apr.

2

1886.

«

5

6
7

7

1890.
1875.
1892.
1893.

L. (F.) -
Lk. (Sp.) -
L (Seh.) =
K. (M.) =

Febr. 13. — 1879.
Apr. 2. — 1886
49 nap. (Tage).
Mart 9.

S most még egy táblázat volna hátra, a Co-
lumba oenas-é, melyet azért vettünk ki a sor-
rendből s tárgyaljuk legutoljára, mert némi
magyarázatra szorul. De lássuk előbb magát a
táblázatot :

Es folgt nun noch eine einzige Tabelle, die
der Columba oenas, welche wir aus der Reihen-
folge ausgeschieden haben und deswegen zu-
letzt geben, weil sie einiger Erklärung bedarf.

15*

112

Coliiinl

»a ofiias, L.

(Vad

galnnih).

1873— í 894.

Febr.

3

1889.

(I

8

1884.

((

10

1879.

K

19

1882.

«

20

1893.

(1

22

1880.

Febr.

Mart.

23

187(>.

23

1878.

23

1881.

24

1877.

24

1885.

25

1886.

28

1874.

1

1 890.

1

1894.

2

1887.

Mart.

4

1873.

((

Ì

1 S83.

i(

5

1892.

(1

r.

1891.

«

9

1«88.

<(

12

1875.

L. (F.) -

Febr.

3. — 1889.

Lk. (Sp.) —

Mart.

12. — 187.5

I. (Scb.) =

3,S nap. (Tage).

K. (M.) =

Febr.

21—22.

FoBGÁcH K. gróf ur legutólib beküklütt táb-
lázataiban a «vad galamb 1) általános magyar
elnevezés mellé «oenas etpalumbus» tncl. nevet
teszi, ezáltal azt dokumentálva, bogy megfigye-
léseiben e két külön fajt nem különböztette meg,
legalább oly határozottan nem, hogy akár-
melyiket a két faj közül positiv megjelelni
akarná.

Nálunk Magyarországon a Col. oenas tavaszi
beérkezési országos középszáma (miként ez az
Ornith. Központ adatgyűjteményéből kimutat-
ható) febr. ^2-ike, a Col. paliinibusc (örvös
galamb") pedig mini. 19-ike, tehát csaknem egy
egész hónap külömbség mutatkozik. A fentebbi
FoRGÍcH-féle sorozat középszáma febr. ^1 — S2
lévén, a mint látható, a Col. oenas általá-
nos magyarországi középszámával úgyszólván
" napra» összevág. S ha most még tekintetbe
veszszük azt, hogy a Col. oouts beérkezési
dátumai — Magyarországon — Jan. 98-tól
niarl. 19-ig ingadoznak, a Col. palirrnbus-éi
pedig mart. 5-től apr. 'ÍA-ig (csakis egy adatot
birunk Kőszegről, hol 1885-ben már febr. 11-én
megérkezett !) ezekből általában azt a benyomást
nyerjük, hogy Foegách gróf adatainak legalább
legnagyobb része a C. oenasra s nem a palum-
busra vonatkozik, legfeljebb a mart. 5-től mart.
ÍS-ig kimutatof; 4 adat vehető kétségesnek, a
mik azonban középszámunkat még ez esetben
is csak kevéssé alterálnák.

Szolgáljon e megjegyzés egyúttal a Tschusi-
féle "Ornith. Jaiirbuch))-ban (Ì. Bd. 1890. Heft.
VII., p. 144.) közölt FoRGÁCH-féle táblázatok rec-
tificáti()ául is, hol ugj'anezen adatok hat.'.rozot-
tan csak Col. oenas név alatt advák, holott a
hozzánk beküldött kézirat megfelelő rovata már
«oenas et palumbus« név alá van foglalva.

Karl Graf Forgách giebt in seinem zuletzt zu
uns eingesendeten tabellarischen Ausweise ne-
ben der allgemein bezeichnenden ungarischen
Benennung « vaj g al amb n (= Wildtaube) noch
die beiden wiss. Artnamen »oena-i et pal um-
btis», um dadurch zu documentieren, dass er
bei der Beobachtung die beiden Arten niclit
strenge unterschieden hat, oder wenigstens nicht
in einem solchen Maasse, dass er die Art stets
und ganz sicher hätte bezeichnen können.

Bei uns in Ungarn ist das Landes-Mittel fiir
Columba oenas (wie dies aus dem Materiale der
U. 0. C. festgestellt ist) der 22. Feber, jenes des
Coluni1)a paliimbiis dagegen der iO. März. Es
zeigt sich also beinahe ein Monat-Unterschied.

Das Mittel der obigen FoRGÁcn'schen Daten
ist der '■21 — S??. Feber, welches also mit dem
erwähnten Landes-Mittel der Colianba oenas
auf einen Tag stimmt. Wenn wir noch berück-
sichtigen, dass die Ankunftsdaten der Columba
oenas in Ungarn vom 28. .Jänner bis 19. März
schwanken, die der Columlia jiiiliimhus dagegen
vom 5. März bis 24. April (wir besitzen nur ein
einziges Datum von Kőszeg, wo Columha paliim-
bus schon am 11. Feber i. J. 1885 erschien), so
schöpfen wir aus all' diesen Umständen jenen Ein-
druck, dass sich der überwiegend grössere Theil
der FoRGÁcH'schen Daten auf Columba oenas
und nicht a,uí palitmbus bezieht, und höchstens
die zuletzt ausgewiesenen 4 Daten : vom 5. bis
12. März können als zweifelhaft angenommen
werden. Selbst diese würden a])er unsere Mittel
nur in geringem Grade alterieren.

Diese Bemerkung mag zugleich zur Eectifica-
tion einer FoRGÄCH'schen Tabelle dienen, welche
in V. TscHusi's Ornitli. Jainimrh (I. Bd. 1890.
Heft Vn. p. 144.) veröffentlicht wurde, wo die-
selben Daten unter dem Namen Cohimlm oenas
angegeben sind, obzwar die entsprechende Kub-
rik des zuletzt zu uns eingeschickten Ausweises
schon «oenas et juiliimliKso anführt.

113

Eddig a FoRGÁCH-féle sorozalok, h ezzel köz-
leményünket be is fejezhetnők, ha, a mint már
fennebb említem a FoRGÁCH-tVle s-orozatoli igen
alkalmas anyagot nem nyújtanának arra, hogy
MiDDENDORFF E. sorozatos adataival, melyek az
«Aípiila» I — II. füzetében közöltettek, két irány-
ban is összehasonlíttassanak.

Még pedig összehasonlítás tárgyát képezhetik
az említett sorozatok :

1. a belőlük níjcrt középszámokra nézve,
r.'. jiedig az azonos évek szerint.

S míg az első arról ad fogalmat, hogy miként
alakulnak a magyar állomás s az orosz meg-
figyelési pontok között a beérkezési külömbsé-
gek a középszámok szerint, melyek az évi inga-
dozásokat s az esetleges megfigyelési hibá-
kat — mik a legnagyobb lelláismeretesség
mellett sem kerülhetők ki — meglehetősen ki-
egyenlítik, s így jó átlagos eredményeket ad-
nak ; — a második összehasonlítás hű képét
adja az ingadozásoknak, úgy, a mint azok a
correspondáló években tényleg alakulnak.

De már itt is kiemeljük s erre különös súlyt
fektetünk, hogy e szembeállítással nem azt vitat-
juk, mintha Ghíjmes és az orosz poiitok a vonu-
lás szempontjaitól bármi összefüggésben állaná-
nak egymással, mintha a tárgyalt madárfajok
okvetlen Ghymesen át jutnának a tárj^yalt oiosz
pontokra.

Ennek tárgyalá-ába jelen közleményünk
kapcsán bele menni nem akarok , egysze-
rűen csal;- azon külömbségek conslalálására
szorítkozom, melyek a magyar és orosz meg-
figyelő pontokon vagyis a 48° és 58° é. sz.
között az előttünk fekvő adatok alapján tényleg
kimutathatók, tekintet nélkül arra, hogy e kü-
lömbségek összefüggésben vannak-e egymással
vagy nem ? Ezen utóbbi kérdés tárgyalása már
egészen más szempontok alá esik, s jelen közle-
ményünk keretébe be nem illeszthető !

Úgyis kevés, sőt elenyésző kevés oly állo-
másunk van, honnan évekre nézve is correspon-

Hiemit hatten wir die Graf FoRGAcn'schen
Datenreihen der Oeffentlichkeit übergeben. Da
aber dieselben — wie schon erwähnt — ein
vortreffliches Materiale bieten, um mit den
Datenreihen E. v. Middendorff's (Aquila I — II.)
verglichen zu werden, schreiten wir zu dieser
Vergleichung umsomehr, weil die beiden Daten-
reihen sogar in zwei Eichtungen untersucht
werden können, u. z. :

1. in Bezug der auf Grand derselben festge-
stellten Mittel, und

2. ;*(((■// den, einzelnen correspondierenden
Jahrgängen,.

Während die erstere Gegenüberstellung einen
Begriff" davon giebt, wie sich die Ankunftsunter-
schiede zwischen der ungarischen Station und
livländischen Beobachtungs-Punkten auf Grumt
der Mittel gestalten, welche Mittel, die zufälli-
gen, selbst bei gi'össter Gewissenhaftigkeit nicht
zu vermeidenden Beobachtungsfehler ziemlich
ausgleichen, und demzufolge gute durchschnitt-
liche Resultate ergeben, — giebt die zweite Ver-
gleichung ein treues Bild der Schwankungen,
so wie dieselben in den correspondierenden
Jahrgängen sich zeigen.

Wir können aber nicht versäumen schon jetzt
hervorzuheben, und zwar mit besonderer Beto-
nung, dass es uns ferne steht mit dieser Gegen-
überstellung behaupten zu wollen, als ob etwa
zwischen Ghymes und den livländisclien Punk-
ten ein organischer Zusammenhang — was den
Zug anbelangt — bestehen würde, klarer aus-
gedrückt : als ob die behandelten Vogelarten
unbedingt durch oder von GhjTnes auf die be-
nannten livländischen Punkte anlangen müss-
ten. In die Behandlung dieser Frage wollen wir
uns derzeit gar nicht einlassen.

Wir beschränken uns jetzt einzig und cdlein
auf die Constatirung jener Unterschiede, welche
zwischen den ungarischen und den hvländi-
schen Beobachtungspunkten, — also zwischen
dem 48° N. B. und dem 58° N. B. — aiis den
WIS vorliegenden Daten — factisch nachiueisbar
sind. Ganz und gar abgesehen davon, ob diese
Unlersehiede mit einander im Zusammenhange
stehen oder nicht!?

Die Behandlung dieser letzteren Frage fällt
schon unter einen ganz anderen Gesielitspunkt
und gehört ausserhalb des liahmens unserer
jetzigen Bearbeitung.

Da wir aber leider nur verschwindend wenig
solche Beobachtungspunkte haben, welche nach

IH

ddló acUit.soroziitokat binink, e keveset legalább
használjuk fel s ne hagyjuk veszendőbe menni.

ügy a MiDDENDORFF, mint a EoEGÁCH-féle meg-
figyelésekben l)enn vannak, tehát összehasonlít-
hatók a következő fajok :

Alauda arvensi<;, L.
Cnculus canorus, L.
Hiruiiúo rustica, L.
Motacilla alba, L.
Oriolus (jalhula, L.
Ortigometra crex, L.
Scolopax rustkola, L.
Sturnus vulgaris, L.
VaneUiis eristatus, L.

melyeket az alább következő táblázatban kisér-
lünk meg összehasonlítani, melynek legelső
rovatában van a madárfaj, mindjárt utána a
ghymesi középszám. Ettől fogva minden fajnak
két sora van, a felsőben vannak a reoi és ranna-
külli középszámok mint a melyek a 40° k. h.
alól valók, az alsó sorban pedig a hellenormi és

dorpati középszámok a 44° k. h. alól. Az

utolsó «külömbség» rovatba azután azon napok
száma jő, mäyhjel az ili ci ő madárfaj késői >b
érkezett az orosz pontoi<ra, mint Gliijmesre, de
e rovat egyúttal azt az esetleges kiilömbséget is
feltünteti, a mennyivel a keletre fekvő orosz
állomásokra előbb vagy utóbb érkezett meg mint
a nyugatra fekvőkre.

Jaurej-i correspondierende Datonreihen ergeben,
benützen wir das Wenige, was wir haben.

E. V. MiDDENDORF Und Graf Forgách haben
die folgenden Arten gemeinsam beobachtet und
es l)ilden sonach diese den Gegenstand der Ver-
gleichung :

Alauda ari'enxis, L.
Cucidus canorus, L.
Hirnndo rnslica, L.
Molaeilla ailia, L.
Oriolus galbida, L.
Ortigometra crea-, L.
Scolopax fnsticola, L.
Sturnus vulgaris, L.
Vanellus cristatus, L.

Die Vergleichung geschieht in der folgenden
Tabelle ; deren erste Rubrik giebt die Vogeiart
an, die zweite das Mdtel von Ghymes. Von hier
angefangen hat eine Art je zwei horizontale
Reihen. In den oberen Reihen stehen die Mittel
aus Reo und Rannaküll, welche unter der 40°
0. L. liegen ; — in den unteren Reihen dagegen
sind die Mittel aus Hellenorm und Dorpat an-
gegeben, unterhall) des 44° Ö. L. — In der
letzten «Unterschied» -Rubrik kommt dann die
Zahl jener Tage, um welciie die betreffende Vogel-
art auf den livländischen Punkten später ankam,,
als in. Ghymes. Diese Rubrik giebt aber auch
jene Unterschiede : wie die Vogelart auf den
östlich liegenden livländischen Punkten früher
oder später ankam, als auf den westlicheren des
Gebietes, oder umgekehrt.

11.^

A iMiVilárfaj.

(Vogelart)

Gliyiiie.s

48°22'46"é.sz.

N.B.
35° 53' 26" k. h.

ö. L.

lieo

58° 28'

40° 17'

Kauuaküll

58° 37'

40° 32'

Hellenoriii

58° 8'

44° 4'

Doi'pat

58° 53'

44° 24'

Különibsfgr.

(Unterschied)

Alauda arvensjg, L.

Felir. 23—24.

Mart. 11—12.

Mart. 15.

17/iUetve 20; nap.
Uresp.) 1 (Tage).

Mart. 18—19.

Mart. 21.

24 II 26 .

Cuculus canorus, L.

Apr. 11.

Mai. lt.

Mai. 7—8.

.80 • 27 «

Mai. 7-8.

Mai. 8.

27 . 27 .

Hir. rustica, L.

Apr. 13-14.

Megtìgj-elés nincs !

(Beobachtung feblt !)

Mai. 4-5.

Apr.30— Mai.l.

22 II IS II

Motacilla alba, L.

Mart. 10.

Apr. 7—8.

Apr. 3.

29 . 24 «

Apr. 4—5.

Mart. 25.

26 « 15 «

OrioluB galbula, L.

i Apr. 24.

Megfigyelés nines !

(Beobachtung fehlt!)

Mai. 20-21.

Mai. 19^20.

27 t 26<i

Oi-tigometra crex, L.

Apr. 2;i,

Megtigyelés nincs !

(Beobachtung fehlt!)

Mai. 21—22.

Mai. 20—21.

23 <i 22 «

Soolo^Jax rusticola, L.

Mart li.

Megfigyelés nincs !

(BeobacbtuuK fehlt!)

Apr. 10-11.

Apr. 9.

28 « 26 «

Sturuus vulgaris, L.

Mart. 3-4.

Mart. 16. Mart. 21—22.

13 . 19 .

Mart. 21—22.

Mart. 19—20.

19 . 17 «

Vanellus cristatus, L.

Mart. 9.

Mart. 29.

Apr. 4.

20 . 26 .

Apr. 9.

Mart. 29—30.

31 II 21 «

Ha a táblázatot végig nézzük, mindjárt első
pillanatra szembeötlik, hogy középszámaink az
összes orosz állomásokon, minden egyes madár-
fajnál határozott, lényeges késést mutatnak,
vagyis e táblázatban 9 madárfaj bizonyítja azt
a tételt, a mi már az «Aquila» mult füzetében
Heeman ÜTTÓ-nak a Hir. rusticdról irt alapvető
értekezéséből fokról-fokra bebizonyult, hogy
legalább e kilencz madárfaj vonulásánál, a sze-
rint a mint azok vizsgálatával északnak hala-
dunk, a déli fekvéshez képest lényeges késés
konstatálható.

S ezzel azután elértünk a középszámaink
szembeállításából elérhető egyetlen positiv ered-
ményhez s áttérhetnénk az évenkinti szembe-
állításra, ha MiDDENDORFF SÁNDOR-nak «Die
Isepiptesen ßussland's» (St. -Petersburg, 1855.)
czímű művében inaugurált módszere, mellyel
egyes fajok vonulási seliességét igyekszik kimu-
tatni, még egy szembeállításra nem csábitana.

ugyanis 10 foknyi külömbséget véve fel,
megállapítja, hogy az illető faj mikor érkezett a
legdélibb s mikor a legészakibb fokra, s a kü-

Die Tabelle ist ein neuer Beweis für die That-
sache, welche aus Otto Herman's giamdlegen-
der Bearbeitung des Zuges der Eauchschwalbe,
(Aquila, I- — n.) klar hervorging : dass nämlich
wenn wir mit der Beobachtung des Zuges nach
Norden rücken, nach der nördlicheren Lage u. z.
beinahe nach Breitengraden eine stufenweise
Verspätung zu constatieren ist. Wichtig bei un-
serem Vergleich ist nur das, dass diese That-
sache jetzt durch 9 verschiedene Vogelarten be-
stätiget wird.

Damit hätten wir aber auch das einzige Re-
sultat, welches wir aus der Gegenüberstellung
der Mittelzahleu erreichen können, erschöpft,
und könnten nun zur Gegenüberstellung der
Jahre schreiten, wäre nicht die Methode Alex.
V. Middendorff's zur Feststellung des Zugfluges
einiger Vogelarten da, welche in seinem Werke :
«Die Isepiptesen fììtsslaml's». St. Pelcr.'<hìirg.
185Ì}. entwickelt ist und uns jetzt zu einer glei-
chen Berechnung verleitet.

A V. MiDDENDORFF hat nämlich 1 Breitengi-ade
genommen ; hierauf die Ankunft der lietreiïen-
den Art auf dem südlichsten, und dem nord-

116

lömbséget napokb.aii kifejezve, ebhől kiszámít a
a napi haladást.

Miután a mi összehasonlított pontjaink között
is épen 10 foknyi (=150 földr. mértföld) ktt-
lömbség van, már csak ezen analogia folytán
is — a nélkül, hogy ezáltal a Middendorff
módszer helyes vagy nem helyes volta mellett
állást foglalni akarnánk — ne mulaszszuk el a
tárgj'alt fajok haladását e míklszer szerint ki-
számítani :

liebsten Punkte constatiert, und den Unter-
schied in Tagen ausgedrückt, auf dieser Basis
berechnete er dann das tägliche Vorrücken
der Art.

Wir sind weit entfernt davon über die Eich-
tigkeit der Methode A. v. Middendoefp's ui-thei-
len zu wollen, wir unterlassen aber dennoch
nicht eine gleiche Berechnung des Vorrückens
der behandelten Arten.

Schon die Analogie, das wir — -gleich Midden-
dorff — ebenfalls 10 Breitengrade (= löOgeo-
graf. Meilen) Unterschied haben, ist all zu ver-
lockend.

A 4S°-tól az 58° É. sz.-ifj, azaz a '10°-n.yi területet elforilalta:
(Dilit Tcmdn ztviftchen dem 4S°—58° N. B., aho von IO çianzcn Breitengraden, iriirde benetzt :)

nap alatt; esik egy napra 1 J földr. mértföld

Al. arvensis,

'""'"6 ....

(durchschn.

1

binnen) J ìì

Cue. eanorus,

(1

28

Hír. rustica,

((

22

Mot. alba.

«

23

Oriol. galbula,

«

2G

Ortigom. crex.

«

22

Scoi, rusticola,

((

27

Sturn. vulgaris,

«

17

Van. eristatus.

«

24

«

(1

5-25

((

<(

(l

6-75

((

«

((

G-50

((

«

«

5-75

<(

((

rt

ry75

«

íí

a

5-50

«

((

((

9-—

((

U

K

6-25

«

Middendorff e módszer szerint két fajnak, a
Hir. rustica és a Cue. eanorwi-nak napi hala-
dását számítja ki, még pedig a 60V2° — 70°,
illetve a G0° — 70° é. sz. közötti adatokra tá-
maszkodva.

Az ő fecskéjének SVa fok megtételére ,5?
napra volt szüksége , mely szerint a napi
haladás 4 földr. mérföldet (1 geogr. mértföld —
7-419 km.) tenne ki ; s a kakuknak pedig 10 fok
megtételére 31 napra, naponkint 6 földr. mért-
földet haladva.

Ezen adatokkal a mienket szembeállítva a
48° — 58° é. sz. között, azt találjuk, hogy a fecs-
kénél — a kakukkal ellentétben — e módszer
sokkal gyorsabb haladást mutat ki nálunk, mint
a minőt Middendorff Sándor az oroszországi
adatok alapján kimutatott.*

* A MiboENDORFF-féle eredmények bírálata abban
8 tényben rejlik, hogy az ö számításai szerint a gyors-

A. v. Middendorff berechnete nach dieser Me-
thode das Vorrücken zweier Arten, u. z. der
//()'. nistica und des Cttc. ca)ioriis. Bei der
Erstere auf Daten zwischen dem 61'5° — 70°
Breitengrade und bei Cuculus auf Daten zwi-
schen 60°— 70° sich stützend.

Seine Schwalbe hatte zur Zurücklegung die-
ser 8-7)° Breitengrade .3? Tage nöthig, dem-
gemäss dann das tägliche Vorrücken 4 geogr.
Meilen (1 geogr. Meile = 7'419Km.) ausmachte.
De Kukuk brauchte zur Zurücklegung von 10
Breitengraden Si Tage, sein tägliches Vorrücken
machte also 6 geogr. Meilen aus.

Diese Resultate im Gegensatze zu den Unse-
rigen betrachtend, werden wir finden, dass bei
der Schwalbe die gleiche Methode bei uns ein
viel schnelleres Vorrücken ausweist, als jenes
ist, was A. v. Middendorff auf Grund rein russi-
scher Daten erhielt. Der Kukuk dagegen wäre
bei uns langsamer voi'gerückt.*

* Die Kritik (1er v. MiDDKNDORFF'zclien Resultate Hegt
in ileiii Umstanile, ilass darnach die viel flüchtigere

ili

tízükségesnek tartottuk e kis kitérőt auuuk
igazolására, hogy ugyanazon fajokra nézve is e
módszer — igaz hogy más szélességi fokok kö-
zött — mily iifig.y külömljségeket eredményez
a fokonkénti haladás kimutatásánál.

S most térjünk át évenkénti összehasonlító
táblázatainkra.

röptű fecskének több időre volt volna szüksége a
8° ö'-nyi tér àtmérésére, mint a sokkal lassúbb röptű
kakuknak a 10°-nyi út meijtételére. E tényt avval sem
lehet indokolni, liogy a fecske az időjárással szemben
talán érzékenyebb lenne, mert a kakiik általában
későbbi érkezésű madár. Herman Ottó.

Wir haben diesen kleineu Abstecher für noth-
wendig gehalten, um zu beweisen, dass diese
Methode sogar bei denselben Arten — freilich
10 ganze Breitegrade nördlicher! — wesentlich
verschiedene Eesultate ergiebt.

Nun schreiten wir aber endlich zu unserer
nach correspondierenden Jahrgängen vollführ-
ten Vergleichung.

Schwalbe für 8^5' Breitegi-ade mehr Zeit gebraucht
hätte als der langsamere Kukuk für 10 Grade. Die
grössere Empfindlichkeit kommt bei diesen Arten nicht
zur Geltung. Otto Hei-num.

Az

Alauda

i arvensi.s,

L. megérkezett:

— (Alauda

arveusis, li. is

t angeko

mmen :)

Az év

(Im
Jahre)

Ghymes

Reo

Rannakidl

Hellenorm

Dorpat

Jegyzet.
(Anmerìiung.)

Meg-
érkezett
(Ist ange-
kommen)

Külömbség

(Differenz)

Meg-
érkezett

(1st ange-
kommen)

Külömbség
(Differenz)

Meg-
érkezett
(Ist ange-
kommen)

Külömbség
(Differenz)

Meg-
érkezett
(let ange-
kommen)

Külömbség
(Differenz)

1873

Febr. 22.

Mart. 5.

I 1 nap

^ ' (Tage)

Mart. 23.

ç)Q nap
■^^ (Tage)

1874

Febr. 28.

Mart

. 7.

7 «

,

,

Mart. 10.

10 «

1875

Mart. 10.

Mart

. 4.

-6 .

,

,

Apr. 6.

27 .

Ì816

Febr. 23.

Mart

. 15.

21 .

,

Mart. 13.

19 "»P

'^ (Tage)
32 .

Mart. 11.

17 «

Szökő év !

\8n

Febr. 24.

Mart

.28.

32 .

,

Mart. 28.

Mart. 28.

32 « •

(Schaltjatír ))

1878

Febr. 20.

Febr

.23.

3 «

,

Mart. 31.

39 «

Mart. 30.

38 «

1879

Febr. 8.

Mart. 31.

51,

nap
rage)

Apr. 3.

54 .

.

«

1880

Febr. 19.

Mart. 9.

20

«

Mart. lb.

21 .

•

1881

Febr. 9.

.

Mart. 29.

48

ti

Mart. 27.

46 ..

1

1882

Febr. 16.

Febr. 27.

il

<i

Febr. 28.

12 .

,

1883

Febr. 21.

'

Mart. 27.

34

n

Apr. 6.

44 «

,

,

1884

Febr. 17.

Mart. 6.

18

«

Mart. 17.

29 «

,

<t

1885

Febr. 18.

Mart. 16.

26

H

Mart. 30.

40 «

Mart. 29.

39 «

188(j

Mart. 5.

Mart. 26.

21

Mart. 28.

23 »

Mart. 27.

22 «

1887

Febr. 25.

Mart. 1.

4

Mart. 6.

9 «

Mart. 5.

S «

1888

Mart. 11.

Mart. 30.

19

Mart. 30. 19 «

Mart. 31.

20 .

t

1889

Mart. 11.

Mart. 27.

16

Apr. 1 .

21 «

Apr. 2.

22 «

1890

Mart. tì.

Mart. 15.

9

Mart. 14.

8 «

Mart. 15.

9 «

1891

Mart. 4.

Mart. 17.

13

Mart. 17.

13 .

Mart. 17.

13 «

1892

Febr. 24.

,

Mart. 27.

32 «

Mart. 27.

31 «

((

1893

Febr. 21.

•

Mart. 18.

25 «

•

Áqui/a.

lö

il8

A Cuciilus

caiiorus, L. megérkezett: — (Ciicuhis

cailorus, I

. ist angekommen:)

Az év

(Im
Jahre)

Ghymes

Reo

Rannaköll

Hellenorm

Dorpat 1

Jegyzet.

(AnmcrkuiiR.)

Meg-
érkezett
(Ist ange-
kommen)

Külömbség
(Differenz)

Meg-
érkezett
(Ist auge-
kommen)

Külümbség
(Differenz)

Meg-
érkezett
(Ist ange-
kommen)

Külümbség
(Diöereuz)

Meg-
érkezett
(Ist ange-
kommen)

Kiilömbség
(Differenz)

1873
1874
1875
Í876

1877

Apr. 15.
Apr. 20.
Apr. 6.
Apr. 15.
Apr. 8.

Mai.
Mai

9.
15.

Ó) /, nap
■^■*' (Tage)

37 «

Mai. 6.
Mai. 9.
Apr. 30.
Mai. 10.

16 "»P,

(Tage)

33 .

15 «

32 »

Szökő év !
(Schaltjahr.)

1878

Apr. 12.

Mai

13.

31 .

Mai. 15.

33 «

1879

Apr. 10.

Mai. 10.

on °'P

"^^ (Tage)

Mai. 6.

26 «

„

i880

Apr. 15.

Mai. 10.

25 «

Mai. 4.

19 ..

1881

Apr. 13.

Mai. 1 r,.

32 .

Mai. 4.

21 «

1882

Apr. 19.

Mai. 11.

22 «

Mai. 1.

12 «

1883

Apr. 1 7.

Mai. 9.

22 «

i884

Apr. 11.

Mai. 5.

24 «

Mai. 5.

24 «

((

1885

Apr. 10.

Mai. C.

26 «

Apr. 29.

19 ..

1886

Apr. 3.

Mai. 14.

41 «

Mai. 10.

37 «

,1887

Apr. 24.

Mai. 8.

14 «

Mai. 5.

9 «

11888

Apr. 3.

Mai. 12.

39 «

Mai. 7.

34 «

«

1889

Apr. 18.

Mai. 1 1 .

23 «

Mai. 5.

17 «

Mai

11.

23 »»P
(Tase)

1890

Apr. 8.

Apr. 30.

22 «

Apr. 29.

21 .<

1891

Apr. 18.

Mai. 10.

22 «

Mai. 15.

27 «

i892

Apr. 14.

Mai. 3.

19 «

Apr

30.

IG «

»

1893

Apr. 20.

•

Mai. 7.

17 «

•

A

HiruiKl

o rustica, ]

L. megérkezett : -

- (Hiruiido rustie

a., Ij. isi

angekommen :)

Az év

(Im

Ghymes

Reo

Rannaküll

Hellenorm

Dorpat

Jegyzet.
(Annicrltung.)

Meg-
érkezett jKülömbségl

Meg-
érkezett KülömbségJ

érkefêtt Külömbség

Meg- 1
érkezett Kiilómbség!

Jahre)

(Ist ange- (Differenz) 1
kommen) ,

(1st ange- (Differenz)
kommen) ]

(Ist ange- '(Differenz)
kommen) i I

(Ist ange- |(Differenz)
kommen)

1873

Apr. 8.

.

Mai. 5. 27 (Í;",)]

Mai. 4.

ç)P nap
-" (Tage)

1874

Apr. 12.

Mai. 8.

26 «

Mai. 7.

25 .

1875

Apr. 6.

Mai. 7.

31 «

1876

Apr. 3.

Apr. 25.

22 «

Apr. 30.

27 «

1877

Apr. 8.

Mai. 1.

23 « '

1878

Apr. IG.

Mai. 4.

18 «

.

1879

Apr. 4.

Mai. 6.

32 «

1880

Apr. 7.

Mai. 3.

26 «

1881

Apr. 11.

Mai. 4.

23 «

.

1882

Apr. 19.

Apr. 24.

5 «

1883

Apr. 4.

Mai. 6.

32 «

.

1884

Apr. 11.

1885

Apr. S.

Apr. 27.

19 «

Apr. 24.

16 «

1886

Apr. G.

.

Mai. 3.

27 «

1887

Apr. 7. i

Apr. 30.

23 «

Apr. 27.

20 «

1888

Apr. 3.

Mai. 14.

41 «

Mai. 3.

30 «

1889

Apr. 12.

Mai. 4.

22 «

Mai. 3.

21 «

1890

Apr. 3.

Apr. 24.*

21 «

Apr. 25.

22 ..

1891

Apr. 14.

Mai. 2.

18 .

Mai. 2.

18 «

1892

Apr. 8.

Mai. 3.

25 «

Mai. 9.

31 «

1893

Apr. 12.

Mai. 15.

33 «

•

* Apr. 18-ún egy magányos példány. (Am 18. Apr. eine Einzelne.)

\\9

A Motaoilla

alba, L. megérkezett: -

- (3Iotacilla alba.

L. .ist augek

ommcn :)

1

Reo

'

RannakiUl

Hellenorm Dorpat

Az év
(Im

i

1

Jegyzet.
(AnraerkunK.J

Ghymes

Meg-
érkezett

Külömbség

Meg-
érkezett

Külömbség

Meg-
érkezett

Eülömbség

Mee- '
érkezett Külömbség;

Jahre)

(1st ange-

(Differenz)

(1st ange-

(Diffe

renz)

(Ist ange-

(Differenz)

(Ist ange- (Differenz)

1 kommen)

kommen)

kommen) 1

kommen)

1873

!

Hart. 4.

iMart.30.,26,í:i;,i

Mart. 29. 25 jí^»;,

1874

Febr. 28,

.

Apr. 4.

35 « ■

Apr. 4.

35 «

187.5

Mart. 11.

Apr.

14.

.

Apr. 8.

28 «

Apr. 7.

27 «

1876

Mart. 10.

Apr

4.

25

«

.

Mart. 30.

20 «

•

Szökö év !
(Schaltjahr.)

1877

Mart. 16.

Apr.

8.

31

((

Mart. 28.

12 « '

Mart. 28.

12 «

1878

Mart. 2.

Apr

5.

34

«

Apr. 4.

33 «

1879

Febr. 24.

Apr. 7.

42,

uap
rage)

Apr. 5.

40 «

•

«

1880

Mart. 1.

Apr. 22.

52

n

Apr. 8.

38 «

1881

Mart. 8.

Apr. 14.

37

H

Apr. 9.

32 . '

1882

Febr. 26.

Mart. 15.

17

„

Mart. 27.

29 «

.

1883

Mart. 4.

Apr. 19.

46

«

Apr. 12.

39 «

1884

Mart. 2.

Apr. 4.

33

«

Apr. 3.

32 «

.

«

1885

Mart. 5.

Apr. 11.

37

<(

Apr. 1.

27 «

Mart. 30.

25 «

1886

Mart. 25.

Apr. 10.

16

«

Apr. 5.

11 «

Mart. 6.

—19 «

1887

Mart. 7.

Apr. 10.

34

«

Apr. 4.

28 «

Apr. 9.

33 «

1888

Mart. 13.

Mart. 31.

18

(1

Mart. 31.

18 «

Mart. 30.

17 «

«

1889

Mart. 11.

Apr. 13.

33

«

Apr. 9.

29 «

Apr. 13.

33 «

1890

Mart. 8.

Mart. 23.

15

«

Mart. 27.

19 «

Apr. 9.

32 «

1801

Mart. 10.

Apr. 9.

30

«

Apr. 9.

30 «

Apr. 9.

30 «

189-2

Mart. 17.

.

Apr. 6.

20 «

Apr. 7.

21 «

«

1893

Mart. 3.

•

Apr. 5.

33 «

Az Oriolus g'albula, L. megérkezett: — (Oriolu.s g-albula, L. ist angekommen:)

Reo [ Raunakäll Hellenorm : Dorpat '

Az év
(Im

OhTmes

1

1

Jegyzet. 1
{Anmerkung.)

Meg-
érkezett '

íülömbség

Meg-
érkezett

Külömbség

Meg-
érkezett

Sülömbség

Meg-
érkezett Külömbség

Jahre)

(Ist ange-
kommen)

Differenz)

(Ist ange-
kommen)

Differenz)

(Ist ange- (Differenz)
kommen)

(Ist auge- (Differenz)
kommen)

1873

Apr. 22.

•

Mai. 21.

29 (Tage)

1874

Apr. 20.

Jun. 6.

47 «

1875

Mai. 1.

Mai. 23.

22 «

1876

Apr. 24.

.

Szökö év !
(Schalljahr.)

1877

Apr. 27.

.

Mai. 19.

22 «

1878

Apr. 30.

Mai. 20.

20 «

1879
1880

Apr. 20.

Mai. 18.
Mai. 14.

28 «
21 «

«

Apr. 23.

1881

Apr. 17.

Mai. 19.

32 «

1882

Apr. 27.

Mai. 24.

27 .

1883

Apr. 24.

Mai. 4.

10 «

1884

Apr. 26.

Mai. 20.

24 «

a

1885

Apr. 24.

Mai. 18.

24 «

1886

Apr. 30.

Mai. 27.

27 .

1887

Apr. 27.

Mai. 20.

23 «

Mai. 18.

1 n»P
21 (Tage)

1888

Apr. 25.

Mai. 19.

24 «

Mai. 27.

32 «

«

1889

Apr. 29.

Mai. 15.

16 «

Mai. 20.

21 «

1890

Apr. 20.

Mai. 21.

31 «

Mai. 21.

31 «

1891

Apr. 30.

Mai. 16.

16 «

Mai. 16.

16 «

iS.92

Apr. 28.

Mai. 11.

13 «

Mai. 11.

13 .

: «

1893

Apr. 28.

Mai. 24.

26 «

•

16*

120

Az

Ortigoiix'tr

il i'i-ex, L.

megérkezett :

— (Ortigometra crex, L.

Kl fliioekominen :)

Az év

(lm

Jahre)

OhymeB

Reo

Rannaküll

Hellenorm

Dorpat

Jegyzet.

(AninorkiiiìG »

Meg-
érkezett
(Ist ange-
kommen)

Külömbsép
(Differenz)

Meg-
érkezett
(Ist ange-
kommen)

Külómbség
(Differenz)

Meg-
érkezett
(Ist ange-
kommen)

Külömbség
(Differenz)

Meg-
érkezett
(Ist ange-
kommen)

Külömbség
(Differenz)

1873
1874

Apr. 29.
Mai. 1.

Mai. 23.
Mai. 22.

(i>r, MP
■^* (Tage)

21 «

■ i ■

1875

Mai. 5.

Mai. 22.

17 «

ŰS76

1877

Apr. 21.
Mai. 3.

Mai. 27.

36 «

Mai. 17.

14 nap

(Tage)

Szökő év !
(Schaltjahr t)

1878

Apr. 27.

Mai. 24.

27 «

1879

Mai. 3.

Mai. 20.

17 «

i880

Mai. 1.

Mai. 28.

27 .

«

1881

Mai. 3.

Mai. 25.

22 «

1882

Apr. 29.

Mai. 17.

18 «

1883

Mai. 6.

Mai. 31.

25 «

1884

Mai. 6.

Mai. 20.

14 .

fl

1885

Apr. 27.

Mai. 23.

26 .

Mai. 18. 1 21 «

1886

Mai. 9.

Mai. 22.

13 «

1887

Mai. 1.

Mai. 21.

20 «

Mai. 21.

2U «

i888

Mai. 5.

Mai. 18.

13 .

•

«

1889

Apr. 30.

Mai. 18.

18 «

Mai. 12.

12 .

1890

Apr. 30.

Mai. 15.

15 (.

Mai. 20.

20 «

1891

Mai. 1.

Mai. 18.

17 «

Mai. 20.

19 «

1892

Apr. 27.

Mai. 18.

21 «

Mai. 18.

21 «

ti

1893

Apr. 25.

Mai. 25.

30 «

A Seolopax riisticola, L. megérkezett: — (Scolopax riisticola, L. ist angekommen:)

Az év
(lm

Jiihre)

Ohymes

Reo

Rannaktill

Meg- \ , \ Meg-

érkezett Kulombségli érkezett
(1st unge- (Differenz) 'I (Ist ange-
kommen) 1 li kommen)

Krilömbség
(Differenz)

Hellenorm

érkezett
(Ist auge-
kommen)

Külömbséf.'
(Differenz)

Sorpat

Meg-
érkezett
(Ist ange-
kommen)

Külömbség
(Differenz)

Je„'yzet.

(AniiicTkuD^' ]

1873
1874
1875
Í876
1877
1878
1879

■1880
1881
1882
1883
Í884
1885
1886
1887
1888
1889
1800
1891
1892
1893

Mart. 6,
Mart. 2,
Mart. 30,
Mart. 4.
Mart. 19.
Mart. 6
Febr. 26

Mart. 6.
Mart. II.
Mart. 9.
Mart. 17.
Mart. 4.
Mart. 9,
Mart. 25
Mart. 28.
Mart. 18.
Mart. 12.
Mart. 15,
Mart. 14,
Mart. 17
Mart. 14

Apr. 4,

Apr. 29,

Apr. 11,

Apr. 25,

Apr. 7,

Apr. 18

Apr. 1 5,
Apr. 27
Mart. 23,

Apr.
Apr.
Apr.

9.

10

6.

oo nap

^•^ (Tage)

30 «

38 «

37 «

32 «

51 «

Apr. 16.

Apr. 11.

Apr. 20.

Apr. 18.

Apr. 9.

40

47
14

36
32
12

29

27
37
32
26

Mart. 28.
Mart. 28.
Apr. 25
Apr. 4.

Apr. 14
Mart. 21.

Apr. 9.

Apr. 7.

Apr. 5.

Apr. 22,

Apr. 18.

Apr. 18.

22
26

nap

Tage)

«

26

«

31

«

39

«

12

«

31

1
" 1

13

«

8

«

41

(1

35

«

32

((

Szökő év !
(Schallìa)ir).

121

A Sturnus

viilj>ai

i.s, li. iijigerkfze

It: — (Siuriiii.s

VUlfiill

is, li. ih

t íiDgekoniiiieii :)

Az év

(Im

Jahre)

Qhyines

Reo

Rannaknll

Hellenorm

Dorpat

Jegyzet.

(.^iinicrkiiiifí.)

Meg-
érkezett
(lat ange-
kommen)

Külümbség
(Differenz)

Meg- ! . .
érkezett .Kulombseg
(1st ange- (Differenz)
kommen) |

érkezett Kiilömbség
(lat ange- (Differenz)
kommen)

Meg-
érkezett
(Ist ange-
kommen)

Kiilömbség
(Differenz)

1873

Mart. 3.

Mart. 11.

r. nap
* ITage)

Mart. 19.

1 e, ""P

'" (Tage)

1874

Mart. 22.

,

,

_

Mart. 11.

-11 «

1875

Febr. 13.

Mart. 28.

43 «

Mart. 29.

44 «

1876

1877

Mart. 1.
Mart. lu.

Mart. 7.
Mart. 28.

1) «
18 «

•

Mart. 13.
Mart. 28.

1 u) nap

' - (Tage)

18 .

•

Szökő év !
(Schaltjahr 1)

1878

Mart. 6.

Mart. 4.

—2 .

Mart. 19.

13 .

Mart. 19.

13 «

1879

Febr. 13.

Mart. 19.

.J, nap
•^* (Tage)

Apr. 1.

47 «

•

«

1880

Mart. 1.

Mart. 9.

8 .

Mart. 14.

13 «

1881

Mart. 9.

,

Mart. 27.

18 «

Mart. 22.

13 .

.

1882

Mart. 2.

Mart. 8.

6 «

Mart. 10.

8 «

.

1883

Mart. !..

Apr. 4.

31 «

Apr. (i.

33 «

188A

Febr. 24.

Mart. 17.

22 «

Mart. 17.

22 «

fl

1885

Mart. 10.

Mart. 15.

5 «

Mart. 19.

9 «

Mart. 22.

1 2 «

188G

Mart. 22.

,

Mart. 26.

4 «

Mart. 25.

3 «

Mart. 24.

2 «

1887

Mart. 3.

Mart. 29.

26 «

Apr. 6.

34 «

.

1888

Mart. 13.

Mart. 29.

16 «

Mart. 30.

17 .

Mart. 30.

17 «

«

1889

Mart. 8.

Mart. 27.

19 «

Mart. 27.

19 «

Mart. 23.

15 «

1890

Febr. 24.

Mart. 14.

18 «

Mart. 14.

18 «

Mart. 21.

25 «

1891

Mart. 11.

.

Mart. 17.

6 «

Mart. 12.

6 «

Mart. 26.

15 «

1892

Mart. 14.

,

Mart. 24.

10 «

Mart. 27.

12 «

«

1893

Febr. 24.

•

•

Mart. 13.

17 «

•

•

A V

iuiolliis

«•ristîit

U.S. Ij. merçerkeze

tt: — (Vaiielliis cristatiis, L. ist angekommen:)

Az év

Reo

Rannaküll

Hellenorm

Dorpat

Jegyzet.
(Anmerkung.)

(lm
Juh re)

Ghyxaes

Meg-
érkezett
(Ist ange-
kommen)

Kiilömbség
(Differenz)

Meg-
érkezett
(lat ange-
kommen)

Kiilömbség
(Differenz)

Meg-
érkezett
(Ist ange-
kommen)

Kiilömbség
(Differenz)

Meg-
érkezett
(Ist ange-
kommen)

Kiilömbség
(Differenz)

1873

Febr. 28.

Mart. 26.

aß nap
^° (Tage;

Mart. 29.

gq nap
-•^ (Tage)

Mart. 29.

an nap
^■^ (Tage)

1874

Febr. 16.

Mart. 26.

38 «

.

.

Apr. 3.

46 «

1875
1876

Mart. 8.
Mart. 7.

Apr. 3.
Mart. 30.

26 «

23 «

•

Mart. 30.

23 «

Apr. 8.

31 «

Szökö év !
(Schaltjahr-)

1877

Mart. 10.

Apr. 21.

42 «

Apr. 8.

29 «

Apr. 6.

27 «

1878

Mart. 10.

Mart. 6.

-4 «

Apr. 2.

23 «

1879

Febr. 13.

Apr. 2.
Mart. 14.

45' (Tage)

Apr. 3.

49 «

„

1880

Mart. 1.

13 «

Apr. 6.

36 «

1881

Mart. 8.

Apr. 25.

48 «

Apr. 16.

39 «

■

1882

Febr. 26.

Mart. 15.

17 «

Mart. 24.

26 «

1883

Febr. 27.

Apr. 15.

47 .

Apr. 25.

57 «

1884

Mart. 10.

Apr. 3.

24 «

Apr. 5.

26 «

,

u

1885

Mart. 2.

Apr. 5.

34 «

Apr. 12.

41 «

Mart. 30.

28 «

1886

Apr. 2.

Mart. 31.

—2 «

Apr. 6.

4 «

Apr. 2.

«

1887

Mart. 8.

Apr. 2.

25 «

.

Apr. 2.

25 «

1888

Mart. 27.

Apr. 12.

16 =

Apr. 18.

22 «

K

1889

Mart. 19.

Apr. 14.

26 «

.

1890

Mart. 13.

Mart. 16.

3 «

Apr. 12.

30 .

1891

Mart. 12.

Apr. 12.

31 «

Apr. 7.

26 «

1892

Mart. 3.

.

Apr. 2.

30 «

fl

1893

Febr. 28.

•

•

Apr. 2.

33 «

\2Í

E táblázatok igy uuifínkliun véve iieni sok
tanúságot nyújtanak : hogy ilyeneket belőlük
tényleg levonhassunk, ahhoz sokkal, de sokkal
több correspondáló sorozatra volna szükség;
így csakis arra alkalmasak, hogy az évi beérke-
zési nagy ingadozásokat úgy tüntessék elő, a
mint azok a két távoli földirati fekvés között az
illető években tényleg alakultak, a nélkül azon-
ban, hogy az alakulás indító okainak tárgyalá-
sába és kiku tatásába belebocsátkozhatnánk.

Két dolog azonban már általuk is világosan
kimutatható :

1-ször hogy mily nagyok azok a diíferentiák,
melyeket a közéjiszámoknak kiegyenlíteni kell,
s ennélfogva mily fogyatékos eszközök még a
legszélesebb hasison nyugvó középszámok is
egy ennyire változékony jelenségnek, mint a
minő a madárvonulás, igazi, s a dolog lénye-
gébe bele nyúló tárgyalása s megfejtésére, s
hogy mennyivel közvetlenebb képét nyújtják
annak az évenkinti szembeállítások, melyekre
végczélként töreke. ínunk kell. Amaz csak szobor,
mely egy momentum! an, cí^ak rögzítve mutatja
tárgyát, s emez az élet, úgy a mint hányja-veti,
majd előre majd hátra dobja a valóság, a viszo-
nyok tényleges alakulása !

i2-szor pedig és ez már az évenkénti szembe-
állítás concret tanúsága, egy évben lS7'.)-ben
Ghymesen majdnem az összes fajoknak igen
korai érkezését mutatja szembeállításunk, ■ —
ellenben az 58° é. sz. .alatt az ez évi beérkezési
dátumok vagy a középszámnak megfelelők vagy
annál jóval későbbiek voltak.

Mily messzeható eredményt érhetnénk el
esetleg, ha legalább az ezen évi vonulási alaku-
lásról sok-sok pontról volnának adataink, s így
constatálható lenne a fent kiemelt beérkezési
viszony esetleg az egész vonalon, azt úgy hisz-
szük nem kell külön hangsúlyoznunk. Ez esetben
bizonyára sikerülne az esetleges meteorológiai

Diese Tabellen bieten an und fur sich nicht
viel Belehrung. Um eine solche aus ihnen ge-
winnen zu können, brauchte man viel mehr
Punkte mit correspondirenden Datenreihen. In
ihrer jetzigen Gestalt sind sie nur dazu geeig-
net, die grossen Schwankungen in den Ankunfts-
zeiten so darzustellen, wie sich dieselben auf den
beiden feraen geogr. Punkten in den ents^n-e-
chenden Jahren factisch gestalteten, ohne dass
wir uns auf Grund dieser Pieihen auf die Behand-
lung der Ursachen dieser Gestaltung einlassen
könnten.

Zwei Umstände können aber schon jetzt durch
sie klar dargelegt werden, u. z. :

1. Wie gross nämlich jene Differenzen sind,
welche die Mittelzahlen auszugleichen berufen
sind ; demgemäss wie ärmliche Mittel eigentlich
selbst die auf der breitesten Basis ruhenden
Mittelzahlen sind, wenn es sich darum handelt
in die Mysterien einer so beweglichen Erschei-
nung, wie der Vogelzug, gi-ündlicher eindringen
zu können. Und wie unmittelbarer jenes Bild
ist, welches die jährliche Gegenüberstellung uns
entfaltet, wonach wir darauf als auf unser End-
ziel hinstreben müssen. Das Ei'stere ist nur ein
Bild, welches nur in einem gewissen Momente
fixiert den Gegenstand veranschaulicht. Das
Letztere dagegen ist das Leben selbst, so wie es
bald vorwärts, ])ald nach rückwärts drängt. Die
Wahrheit liegt in der factischen Gestaltung der
Verhältnisse, in der Erkenntniss derselben.

"2. Der zweite wahrnehmbare Umstand ist da-
gegen schon eine concrete Belehrung aus der
jährlichen Gegenül)erstellung geschöpft, dass
nämlich im .Jahre 1879 in Ghymes beinahe die
sämmtlichen beobachteten Arten sehr früh an-
gekommen sind, während die Ankunft dersel-
ben in demselben Jahre auf den livländischen
Punkten entweder dem Mittel entsprechend oder
noch beträchtlich später erfolgte.

Welche weitgreifende Resultate wir erreichen
könnten, wenn wenigstens zur Beurtheilung der
Gestaltung dieses Zugsjahres von vielen Punk-
ten Daten vorhanden wären, um das erwähnte
Verhältniss der Ankunft auf dem ganzen Com-
plexe controllieren zu können, das bedarf —
wie wir glauben — nicht besonders hervorge-
hoben zu werden.

In diesem Falle wären jener meteorologische
Moment oder jene Ursachen aller Wahrschein-
lichkeit nach zu ermitteln, welche auf den süd-
licheren Lagen ein so ausserordentlich frühes

in

vagy egyéb okot is kikutatni, mely a délibb
fekvéseken a madárvoniüásnak már ily korai
beálltát eredményezte, s talán az is kideríthető
lenne, bogy hol és miért akadt meg a vonulás
oly egj'szerre, hogy az illető fajok 10° é. sz.
feljebb már a középidőn tul — /.éíive! — érkez-
tek meg.

Sajnos, hogy ez még csak a jövő zenéje !

Eintreten des Vogelzuges Verursachten, und es
wäre vielleicht auch das zu ermitteln, wo und
warum der Zug so jjlötzlich stockte, dass die-
selben Arten — 10 Breitengrade nördlicher —
nur mit einer so enormen Verspätung anlangen
konnten.

Leider ist die Möglichkeit der Untersuchun-
gen in dieser Kichtung derzeit noch ein deside-
rium pium.

Megjegyzések a mocsári poszáta (Acrocephalus
palustris, Bechst.) válfajáról.

Chernél IsTVÁN-tól.

Bemerkungen über die Varietät des Sumpfrohr-
sängers, Acrocephalus palustris Bechst.

Von Stephan Cheknel von Chernelháza.

Mióta Brehm K. L. a subspeciesek tanát — a
kort megelőzve — az ornithologiában érvényre
emelte és Schleoel a háromnevű nomenclaturát
elsőnek megkisérlette, nagysokára pedig az Ame-
rican Ornithologits' Union az 1886-ban kiadott
«The Code of Nomenclature and Check List of
North American Birds» czímű műben tényleg
rendszertanilag alkalmazta, különljöző nemzet-
közi zoológiai congressusok pedig annak jogos
voltát elismerték, megkaptuk azt a kulcsot, mely
szerint az eddig Linné szellemében merev, vál-
tozhatatlannak tartott fajkörök, bizonyos fajok-
nál magukban is kisebb formakörökre oszthatók.
Igaz, hogy így a folyton ingó rendszer egyrészt
újabb és gyorsabb változékonyságnak lön kitéve,
de másrészt magába fogadta a fejlődésnek azt
a magvát, mely a modern természettudomány
felfogásához és követelményeihez nem csak
hogy illik, de egyenesen annak logikai ki-
folyása.

Igen természetes, hogy az új csapás követésé-
nél a kutatásnak újabb tere és alkalma szülem-
lett, mert nem egy eddig fajnak tartott madár
faj érvényessége dűlt meg, míg ismét sok olyan
formasorozat, mely eddig a rendszerben feltün-
tethető nem volt, abban — habár alárendelt —
helyet kapott.

Azonban a rendszernek ilyen bővülésével és
megtágulásával sok különl)öző felfogás és nézet-
eltérés is feltámadt, mert néhány ornithologus
a válfajoknak a rendszerbe hozását mai napig

Seitdem Ch. L. Brehm der Zeit vorgreifend
die Lehre von der Subspecies in der Ornitholo-
gie geltend gemacht, Schlegel die trinare Be-
nennung als Erster versucht — und lange nach-
her die American Ornithologist's Union in ihrem
im Jahre 1886 herausgegebenen Werke «The
Code of Nomenclature an Check List of North
American Birds I) auch factisch s^'stematisch an-
gewendet hatte ; ferner verschiedene internatio-
nale zoologischen Congresse die liationalität
desselben anerkannt hatten : seither haben wir
das Mittel, mit welchen die bis dahin im Sinne
Linné's für unabänderlich gehaltenen Arten-
Ivreise, bei gewissen Arten in kleineren Formen-
kreise getheilt werden können. Es ist wahr, dass
dadurch das fortwährend schwankende System
einer neueren und grösseren Unbeständigkeit
ausgesetzt wvirde, anderseits aber erhielt das-
selbe jenen Keim der Entwicklung, welcher der
Auffassung und den Forderungen der moder-
nen Naturwissenschaften nicht nur vollkommen
entspricht, sondern gerade deren logische Con-
sequenz ist.

Es ist nur ganz natürlich, dass das Betreten
der neuen Bahn der Forschung neuere Gebiete
und neuere Richtung eröffnete und die Giltig-
keit so mancher ehemals «guten Art» umge-
stossen wurde : andere Formengruppen dage-
gen, welche bis zu jener Zeit im System nicht
unterschieden werden konnten, erlangten einen
— wenn auch untergeordneten ■ — Platz.

Einer solchen Erweiterung des Systèmes folgte
aber bald eine Verschiedenheit in den Auf-
fassungen ; es entstanden Meinungsunterschiede
und einige Ornithologen acceptiren das Aufneli-

ii'4

sem fogadja el, mások meg, a kik elfogadják,
nincsenek mindig tisztában bizonyos madár-
alakokkal, hogy őket fajoknak, válfajoknak tart-
sák-e ? s ha a válfaj érvényességében megbizo-
nyosodnak, nem mindig tudják tisztán, melyik
törzsfajhoz vegyék őket. Ez ntóbbiaklioz tarto-
zik az a madár is, melyet Naumann ismertetett
először 1860-ban Sylvia (Calamoherpe) horticola
néven 1 s mint külön fajt akarta a rendszerbe
illeszteni. Ivésöbbi megfigyelések azonban meg-
mutatták, hogy vannak ugyan az új fajul felállí-
tott madárnak némely különös jellegei, de sokkal
kisebb számban, mint azt Naumann vélte s
mindenesetre nem elegendők arra, hogy faji
érvénye — legalább ez idő szerint — meg-
állhatna.

így történt azután, hogy az ornithologusok
nagy része egészen tekinteten kívül hagyja,
mások, mint Homeyer J. N.'-^ és Haetert '^ fajnak
tartják, Iíeichenow* kétségesnek mondja, Küs-
sow válfajnak tekinti. Baldamüs^, Junghaus ^
s többen az Acrocephalus arundinaceus Gm.,
ismét mások az Arrocepiialus palustris Bechst.
válfajának gondolják; ez esetben «Jiorticolns
Naum.» harmadik név jelöli a válfaji viszonyt.

Hazánkban én kétszer találkoztam vele, de
ezen tapasztalataim nyomán az utóbbiak néze-
tét tartom helyesnek. 1887 tavaszát és a nyár
egy részét a velenczei tónál töltém unokabátyám
M. P. házában, mely a tó partjától alig pár száz

' Natnrg. d. deutsch. Vüg. XIII. köt. p. 444. (Ibid.
Nachträge p. 82.). Naumann 1840. ben egy Síj/ria friaii-
cfilii-t !rt le, mely azoubiiii előttem, úgy látszik, nein
azonos a /iurlicolfi-va,l.

■■' A. & K. Müixer: Thiere d. Heimath II. p. 58.").
munkában.

* E. Hartert : Vorl. Verz. einer Orn. Preussens. —
Mitth. d. orn. Ver. Wien, IX. 1887. p. 162.

' Syst. Verz. d. Vög. Deutschl. etc. 1889. p. 7. —
Reichenow az Acr. pnliistris fajhoz tartozó jegyzetben
emlékszik meg róla.

'■• Der Teiolirohrsänger im Garten. — Monatschr. d.
deutsch. Ver. ?.. Schutze d. Vogel w. 1889. XIV. p. 29!l.

" Ornitli. aus Hessen. — Mittli. d. ornith. Ver. Wien,
1894. XVIII. p. r,o.

men der Varietäten in das System noch heut
zu Tage nicht, andere dagegen, die es anneh-
men, sind oft darin nicht im Beinen, ob sie
gewisse Vogelformen als Species oder als Sub-
species ansehen sollen? und wenn sie auch von
der Giltigkeit der Varietät überzeugt sind, so
sind sie nicht immer im Klaren, zu welcher
Stamm-Art sie dieselben eintheilen sollen.

Zu die.sen strittigen Formen gehört auch jener
Vogel, welchen Naumann zuerst im Jahre 1860
unter den Namen Syli'ia (Calamoherpe) iiorii-
cola 1 besprochen hatte, und welchen er als eine
neue Art in das System einreihen wollte. Spä-
tere Beobachtungen haben aber erwiesen, dass
dieser, als neue Art aufgestellte Vogel zwar ge-
wisse wahrnehmbare Charactere besitzt, diese
aber dennoch viel geringer sind, als dies Nau-
mann angenommen hatte und dass diese Cha-
ractere keinesfalls genügen, um seine Artsgiltig-
keit zur Zeit aufrecht erhalten zu können.

Daher kommt es, dass ein grosser Theil der
Ornithologen diesen Vogel gänzlich ausser Acht
lässt ; andere wie E. F. von Homeyer,'-* Hartert ^
halten ihn für eine Art, Eeichenow * ist noch im
Zweifel, Bussow behandelt ihn als Varietät. Bal-
DAMUs,^ Junghans ^ und andere betrachten ihn
als Varietät von Acrocepiidlus arundinaceus
Gm. ; wieder andere aber als Varietät von Acro-
cephalus palustris Bechst. ; wobei das Verhält-
niss einer Subspecies durch den dritten Namen
(iJiortieuhis Naum.« bezeichnet ist.

Bei uns in Ungarn fand ich den Vogel zwei-
mal vor ; auf Grund meiner Erfahrung muss ich
aber die Auffassung der Letzteren theilen.

Im Jahre 1887 verbrachte ich den Frühhng
und theilweise auch den Sommer am Velen-
cze-er See als Gast meines Cousins P. von M.,
dessen Haus vom Ufer des Sees kaum einige
100 Meter weit entfernt, auf einer Anhöhe steht,

' Naturg. der deutsch. Vüg. Bd. XIII. p. 444. (Ibid.
Naclitr. p. 82). Naumann's nfruUcota» (1840) .scheint
mir von seiner «liot'ticiilii« verschieden zu .sein.

'' A. J. K. Müller: Thiere d. Heimath. II. p. 585.

' E. Haetert : Vorlauf. Verz. einer Orn. Preus.sens. — ■
Mitth. d. orn. Ver. Wien 1887. XI. p. 162.

* Syst. Verz. d. Vög. Deutschl. etc. 1889. p. 7. —
Reichenow führt ihn in einer Notiz bei Arrocrjil/alKt)
palioitrin an.

'' Der Teichrohrsänger im Garten. — Monatsschr.
d. deutsch. Ver. z. Schutze d. Vogelw. 1889. XIV.
p. 299.

' Ornith. aus Hessen. — Mitth, d. orn. Ver. in Wien'
1894. XVIII. p. .50.

Iâ5

méternyire, tágas kert közepén, ílombon emel-
kedik. A dombtetőn a lakóház és melléképületei
majd csaknem zárt udvart képeznek, melynek
közepe nagyobb orgonabokorral (Syringa vulga-
ris) van beültetve ; ebből a bokorból azután né-
hány magasabb fa is nyúlik ki. Junius végén
naponként hallottam itt — úgy a sűrűben, mint
a fakoronákban is — azt a jellemző, mindenféle
raadárénekből összetett dalolást, mely a Jíypo-
lais iderhia Vieil, és az Acroceplialiis palnstris
Bechst. sajátsága. A helyi körülményeket te-
kintve, semmi kétségem sem volt az iránt, hogy
előbbi fajjal van dolgom, bár föltűnt, hogy da-
lolgatásába a nádi poszáták strófáibíU, recsegő,
rikácsoló hangjaiból is sokat kever bele; de hát
ezt a tó közelségének tulajdonítottam, honnét a
különböző nádi poszáták éneke sokszor a kertig
is elhangzik s igy madaram énekutánzó képes-
ségétől ezek a hangok is kitelnek. Julius 3-án a
még javában éneklő szárnyast jobban szemügyre
véve, mivel alul feltűnő halvány rozsdasárgá-
nak, felül Ivedig sötétebbnek tűnt föl, mint a
Hypolais icterina Vieil, és viselkedése is elütött
attól, meglőttem. Alig hogy kezembe került, be-
igazolódott kételkedésem jogossága; a madár nem
volt Hypolais, hanem inkább Acrocepiialus pa-
lustris Bechst., habár ehhez sem mindenljen ha-
sonló.

Legjobban úgy jellemezhetem alakját, szí-
nét és életét véve, hogy az a Hypolais icterina
Vieil., Acrocepiialus palustiús Bechst. és Acro-
cepiialus aruudiiKiceus Gm. (nec Linné !) három
fajnak mintha összetételéből került volna ki, de
mindenben mégis legközelebb az Acr. palustris-
hoz állott.

Felül se nem rozsdabarna, vagy olajbarna,
vagy zöldesbarna nem volt, alul se nem sárgás-
fehér, sem sárga vagy fehér, vagy rozsdásfehér,
hanem a mint fején, hátán, farkfölén a három
első színből kevert egyszínű sürkés zöldes olaj-
barna, úgy alul, kivéve a fehér, igen finoman
szürkés agyagsárgán lehelt torkot, a rozsdás
sárgafehér szín uralkodott, mely az oldalokon
egy árnyalattal sötétebb volt. Az evező- és fark-
tollak egyszínűén olajbarnák voltak a felső test-
színezettel szegélyezve ; csőre és lábai alakra,

Aquila

u. z. umgeben von einem ausgedehnten Parke.
Das Haus bildet mit seinen Nebengebäuden
einen beinahe ganz geschlossenen grossen Hof,
dessen Mitte eine Syringa- Gruppe einnimmt,
aus welcher mehrere, höhere Bäume empor-
ragen. Ende Juni hörte ich hier täglich — so-
wohl im Gebüsch, wie auch in der Krone der
Bäume — jenen characteristischen, aus allerlei
Vogelstimmen zusammengesetzten Gesang, wel-
cher dem dev Hypolais icterina Vieill. und dem
des AcrocephaluK palustris Bechst. eigen ist.
Auf Grund der localen Verhältnisse hegte ich
keinen Zweifel, dass ich es mit der ersteren Art
zu thun habe, obwohl es mir aufgefallen ist,
dass der Vogel in seinen Gesang viel von den
Strofen und schrillen Tönen der Eohrsänger
mischt ; dafür hielt ich aber die Nähe des Sees
für verantwortlich, woher die Stimmen der ver-
schiedenen Rohrsänger-Arten Ins in den Garten
vielfach herübertönen ; mein Vogel hatte also
bei seinem grossen Nachahmungsvermögen die
Gelegenheit sich diese fremden Töne anzueig-
nen. Am 3. Juli fasste ich den noch immer
singenden Vogel schärfer ins Auge und da mir
die Unterseite desselben viel heller-rostgelblich,
die Oberseite viel dunkler schien, als bei Hypo-
lais ic/erí/í.« Vieill. , schoss ich denselben herab.
Kaum in meine Hände gerathen, sah ich meinen
Zweifel schon begründet ; der Vogel war nicht
Hypolais, sondern viel eher Acrocephalus palus-
tris, obgleich er auch mit diesem nicht voll-
kommen übereinstimmte. Ich characterisiere
den Vogel hinsichtlich seiner Form, Farbe und
seiner Lebensweise am besten, wenn ich den-
selben als eine Vermischung di*eier Arten, näm-
lich der Hypolais icterina Vieill., des Acroce-
phalus arundinaceus Gm. und des Acrocepiialus
palustris Bechst. darstelle, welcher aber den-
noch dem Acrocepjhalus palustris am nächsten
steht.

Die Oberseite war weder rostbraun, noch oel-
braun, noch grünlich-braun, die Unterseite we-
der gelbliehweiss noch gelb oder weiss, nocli
roströthlichweiss, sondern der Kopf, Rücken
und Bürzel waren — gleich einer Mischung der
j obenerwähnten Farben — einfarbig graulich-
grünlich-olivenbraun, die Unterseite zeigte —
mit Ausnahme der weissen sehr fein graulich-

I

ockergelb angeflogenen Kehle, eine vorherr-
schend rostgelbweisse Farbe, welche an den
Seiten etwas dunkler war. Die Schwingen- und
Schwanzfedern waren einfarbig olivenbraun, von

IT

126

úgy színre is az Acr. paUtstris és (íruinliitaceus
csőre és lábai között mintegy kapcsot képeztek,
azonban emlékeztettek a Hypolain csőrére és
lábaira is ; különösen a csőr hosszabb és erő-
sebb volt, mint az Acr. pálusiri>i csőre, flc rö-
videbb 8 nem oly karcsú, mint az Acv. arniidi-
uaceus-é. Éneke ugyancsak az Acr. palmlris és
Hypolais icterina énekéhez hasonlított, de egyes
hangokban az Acr. arimtUnaceus dalához is,
habár tőle lényegesen eltért s az előbbi két faj-
hoz sokkalta közelebb állott. Tartózkodási helye
a Hypolnis-hoz hozta legközelebb.

Másodszor a jelen évben bukkantam reá,
ugyancsak Fehér megyében. Május :23-án Csalán
K. Gy. nagybirtokos parkjában sétálgatva, egyik
igen sűrű, nagy orgonabokor csoportban hallot-
tam azt a különös éneket, melyet a fentebb le-
írt madártól 7 év előtt Velenczén is hallottam.
A madár a felső ágak közt ült, lomboktól any-
nyira védve, hogy csak gondos fürkészés után
láthattam meg; de a mint megpillantott, rögtön
elhallgatott s elbújt tekintetem elől. Kevés idő
múlva azután a szomszéd díszbokor és facsopor-
tozat sűrűjében szólalt meg újra, de megint any-
nyira elrejtőzködött, hogy sokáig nem találhat-
tam meg. Egyáltalán igen félénk, vad volt s csak
pillanatokra mutatkozott a lombok nyílásain át.
Egész uaj)on át figyeltem, s ez idő alatt, a déli
órákat kivéve, folyton énekelt az emiitett két
bokrozatban. Megjegyzendőnek tartom itt, hogy
tartózkodási helye szakasztott olyan volt, mint
a^mely a fülemilének, poszátáknak megfelel s a
parkban levő kis tiHól meglehetősen messze
esett. Nádasok, nagyobb vizek a közelben nin-
csenek, a velenczei tó több kilométernyire fek-
szik innét s a vidék jellege inkább dombos, ki-
véve egy völgyet, melynek talpát nagyobb rét-
öégek, vízárkok s mocsaras helyek képezik.

Fészke után eredménytelenül kutattam ; a
bokrok áthatlausága következtében azt hama-
rosan megtalálni igen bajos lett volna. Miután
alkonyodni kezdett s távozásra kellett gondol-

der Farbe der Oberseite eingesäumt; Schnabel
Fusse, so nach der Gestalt, wie auch in der
Farbe — schienen ein Uebergang zwischen Acro-
cephalus palustris und (irundinaceus zu sein,
erinnerten aber auch an den Schnabel und an
die Fusse — der Hiipolais ; insbesondere war der
Schnabel länger und stärker als bei Acroccpha-
lus palustris, aber kürzer und wenig gestreckter,
als bei Acrocephahis arundùiaceus. Der Gesang
war dem des Arrocephaììis palustris und der
llijjiohtis ähnlich, mit Anklängen des Acroce-
phalus aruiuliiiaceus Gesanges, obzwar wesent-
lich verschieden. Der Aufenthalt und das Beneh-
men brachten ihn endlich der Jlypolais am
nächsten.

Zum zweitenmal traf ich ihn heuer, ebenfalls
im Weissenburger Comitate an. Am 2P). Mai im
Parke des Grossgrundbesitzers G. von K. zu
Csala spazierend, hörte ich in einer sehr dich-
ten, grossen Syringa Partie jenen sonderbaren
Gesang, den ich auch in Velencze vor 7 Jahren
von den oben beschriebenem Vogel vernommen
hatte. Der Vogel sass in den oberen Gezweige,
durch das Laub dermassen geschützt, dass ich
denselben erst nach mühevollem Beäugen er-
blicken konnte ; mich kaum bemerkend, ver-
stummte er plötzlich uiul verschwand vor mei-
nem Blick. Kurz darauf liess er sich in den
nachbarlichen Gestrüj)p- und Baumpartieen
hören, aber so versteckt, dass ich seiner lange
nicht ansichtig wurde. Ueberhaupt war er sehr
scheu und furchtsam und zeigte sich immer nur
auf Momente durch die Lichtungen des Laubes.
Ich hatte ihn den ganzen Tag beobachtet, wäh-
rend dieser Zeit sang er — die Mittagsstunden
ausgenommen — ohne Unterbrechen immer in
den erwähnten zwei Gestrüpp-Partieen. Hier
muss ich bemerken, dass sein Aufenthaltsort
genau mit dem der Nachtigall oder Grasmücke
übereinstimmend war und vom im Parke befind-
lichen Teiche ziemlich entfernt lag. Grössere
liöhrichte, Gewässer sind in der Nähe nicht
vorhanden, der Velencze-er See liegt mehrere
Kilometer weit und der Character der Gegend
ist mehr hügelig — mit Ausnahme eines Thaies,
dessen Sohle durch grössere, mit Wassergräben
durchkreuzte Wiesen und sumpfige Niederun-
gen gebildet wird.

Nach seinem Nest hatte ich vergebens ge-
sucht; in Folge der Undurchdringlichkeit des
Gestrüppes wäre es auch in der Schnelligkeit
kaum zu ersijähen gewesen sein. Nachdem die

127

nom, meglőttem a madarat. Külsejére nézve tel-
jesen megeg_yezett a 7 év előtt lőtt példányom-
mal, csak alteste volt egy gondolatnyit jobban
rozsdásas.háta pedig valamivel világosabb; vagyis
ez, mint amaz is, teljesen megfelelt annak, a mit
Naumann ír: «hogy az Acr. palustris és arundi-
naceus között álló, felül valamivel világosabb
mint az anindmarcvs, alul meg agyagsárgábl)
mint a, palustris« .

Láthatjuk, hogy a tollazat szine nem sok lé-
nyeges eltérést mutat említett két faj színezeté-
től; de hát nem is tulajdonítunk vnlami különös
siilyt a tollazat színének, éppen az Acr. palustris
és arundinaceus fajok megítélésénél, mert hiszen
ismeretes, hogy a typikus színű Acr. arundina-
ceus-tól a typikus szinü Acr. palustris-ig egy
hosszú lánczolatban a rozsdabarnától a szürkés-
zöldig minden átmenet megvan, oly annyira,
hegy lövött, kitömött vagy bőrben lévő példá-
nyokat, hacsak nem különösen typikus példá-
nyok, még a legnagyobb gyakorlattal sem tudjuk
kétséget kizáróan biztosan meghatározni, vájjon
az Acr. palu.'itris vagy arami iiiaceus fajhoz tar-
toznak-e?' Sőt a méretek alapján sem mindig
érünk czélt. Mert igaz, hogy rendesen az Acr.
araiuliiiaccus csőre hosszabb, csüdjei kisebbek,
mint az Acr. palustris csőre és csűdjei, de át-
menetek itt is vannak. Tapasztalataim nyomán
e két fajt lövötten vagy bőrben meg legjobban a
szárnyméretekből és a szárny alakjából lehet
felismerni, támaszkodva az előbb említett je-
g;yekre is. A legközönségesebb képletek ezek :

Acroccjiliidas arandiaaccas Gm.

Szárnyhossza középszámban : 65 "'^.

■2-ik (1-ső nagy) evező legtöbb esetben = 4-ik
evezővel (3-ik nagy).

8-ik (2-ik nagy) evező a szárny leghosszabb
tolla.

Acroeephalus palustris Bechst.

Szárnyhossza középszámban : 70 '"/m-
■l-'ik (I-ső nagy) evező valamivel kisebb a 3-ik
(á-ik nagy) evezőnél.

' Ez az oka, bogj- már Brf.hm K. L. 1831-ben
(Handb. d. Naturg. aller Vög. Deutschl. p. 443) 6 vál-
fajt különböztetett meg e két faj között s újabban
ezekhez még mások is kerültek.

Dämmerung hereinbrach, und ich abreisen
musste, schoss ich den Vogel. Nach seinem
Äusseren stimmte er mit dem vor 7 Jahren er-
legten Exemplare überein, nur die Unterseite war
etwas mehr rostfarbiger, der Kücken aber etwas
heller; beide stimmten aber mit der Beschrei-
bung Naümann's in der er sagt, dass der Vogel :
zwischen Acroeephalus palustris und arundi-
naceus steht, von etwas lichterer Färbung als
letzterer und etwas mehr ockergelb als palustris
ist. Wie ersichtlich, hat die Farbe des Gefieders
wenig Abweichendes von dem der erwähnten
beiden Arten ; wir wollen aber auch nicht viel
Gewicht — bei Beurtheilung des Acroeephalus
paluslrix und aruiulinaceus — auf die Färbnng
des Gefieders legen, weil ja bekanntlich vom
typisch gefärbtem Acroeephalus arundinaceus
bis zum typisch gefärbten Acroeephalus palustris
in einer langen Beihe von rostbraun bis zum
graulichgrün alle üebergänge vorzufinden sind,
ao sehr, dass man erlegte, ausgestopfte oder in
Bälgen präparierte Exemplare — • wenn es nicht
besonders typische sind — selbst bei der grössten
Uebnng nicht immer unanfechtbar bestimmen
kann, ob sie zu Acroeephalus palu.'iiris oder zu
arundinaceus gehören?' Auch die Maasse bieten
hier wenig Stütze. Obgleich in der Regel von
Acroeephalus arundinaceus der Schnabel län-
ger, die Tarsen kürzer sind als von Airocepiialus
palu.stris, so finden sich auch hier üebergänge.
Auf Grund meiner Erfahrung sind diese beiden
Arten, erlegt oder in Bälgen, noch am ehesten
aus den Flügelmaassen und nach der Flügelform
erkenntlich, gestützt auch auf die erwähnten
übrigen Kennzeichen. Die gewöhnlichsten For-
meln sind wie folgt :

Acroeephalus aruiidinareus Gm.

Flügellänge durchschnittlich : 6.5 '"/„,.

2- te (1-te grosse) Schwinge zumeist — der
4-ten (3-ten grossen).

3-te (2-te grosse) Schwinge ist die längste
Feder im Flügel.

Acroeephalus palustris Bechst.

Flügellänge durchschnittlich : 70 "J^.
2-te (1-te grosse) Schwinge etwas kürzer als
die 3-te (2-te grosse).

' Dies ist der Grund, dass schon Ch. L. Brehm im
Jahre 1831 (Handb. d. Naturg. aller Vög.' Deutschl.
p. 443) sechs Subspecies unterschieden hat, zu welchen
in neuerer Zeit noch mehrere hinzukamen.

17*

428

f!-ik (I-ső ;ír/í/)/) evező iiagyobli a 4-ik (3-ik
nagy) evezőnél.

3-ik (í2-ik nagii) evező a szárny leghosszabb
tolla.

Természetesen ez. k mellett számos más képle-
teket is találunk, melyekre ez alkalommal nem
akarok reá térni, de közlöm az én két itorlicoluH
példányom képletét, mely ez esetben az itt szó-
ban forgó küljegyek ingadozása mellettis, a mada-
rat mégis az Acr. paluslris-hoz viszi közelebbre.

Acrocephalttëpahcilris horlicolKs Naum. (2 péld.)

Szárnyhoszsza : 70 és 72 '%,.

2-ik ( I . iiagi/) evező = , vagy valamivel nagyobb
a 3-ik (2-ik iiagij) evezőnél.

2-ik és 3-ik (1-ső és 2-ik lutgn) evező a szárny
leghosszabb tolla.

Szándékosan nem akarok sok értéket ezeknek
a képleteknek tulajdonitani, mert az utóbbinál
csak két példány állt rendelkezésemre, az előbbi
két fajnál meg találtam typikus szinű és — kü-
lönösen kiemelem — typikus luologiai sajátsá-
gokat eláruló (tartózkodási hely, ének, fészkelés)
Acr. anindinaccus Gm. példányt, melynek
szárnyméretei és alakja az Acr. palmtris
Bechst. hason jegyeivel egyezett. Biztos meg-
különböztetést e mndárcsoportnnl ez idő szerint
n biológiában találok.^

Kitűnő gyakorlottsággal igaz, legtöbb esetben
a küljegyekből is meghatározhatjuk a fajt, de
nem minden példánynál.

A magam részéről nem értek egyet Balda mus,
Junghans s mások nézetével, kik a horticotust
az Acr. arundinaceus Gm. válfajának tekintik,
különösen mivel észleleteik az én tapasztalataim-
mal egyeznek. A mit I3aldamus fészkeléséről
mond, hogy .5—6 méternyi magasra épít s fészke
sokkal lazál)ban készül, mint a többi nádi po-
száták igazán művészies, kikerekített, nádszá-
lakhoz kötözött alkotmányai, az csak. megerősíti,
hogy az alkalmazkodás kiváló és átalakító pél-
dájával van dolgunk, mely igen is méltó a figyel-
münkre, de annak megállapításához, melyik faj
válfajának tartsuk madarunkat? nem lényeges.

Az /le/', arundinaceus és palustris synonymái
dolgában uralkodó zavar, mely még egyes bú-
várok idesorozható válfajai által is növekedik.

2- te (1-te grosse) Schwinge länger als die 4-te
(3-te grosse).

3-te {2-te grosse) Schwinge ist die längste
Feder im Flügel.

Acroccplndns i)alusl}is hoiiicolus Naum.
(2 Exempl).

Flügellänge 70 und 72 '"'/,„.

2-te (1 -te grosse) Schwinge — oder etwas län-
ger als die 3-te (2 te grosse).

2-te und 3-te (1-te und 2-te grosse) Schwinge
bilden die Flügelspitze.

Absichtlich lege ich wenig Wertli auf diese
Formeln, hatte ich ja doch von der letzteren
Form nur 2 Exemplare zur Verfügung ; unter
den obigen Arten aber fand ich auch schon ein
typisch gefärbtes und — ■ es soll besonders her-
vorgehoben sein — typische, biologische Züge
zeigendes (Aufenthaltsort, Gesang, Nestbau)
Acrorephalus arundinaceus Exemplar, deren
Flügelmaasse und Flügelform mit den hier ge-
gebenen Kennzeichen von Acroceplialus palus-
tris übereinstimmte. Meines Eracldens ist in
dieser Vogelgruppe der siciwrste Unterschied
nur in der Biologie zu sucitcii.^ Bei ausgezeich-
neter Uebung lässt sich zwar die Art auch durch
die äusseren Kennzeichen meistens bestimmen,
doch ist das nicht bei einem jeden Exemplar
möglich.

Nach meiner Auffassung kann ich der An-
sicht von Baldamus, Junghans, die horticolus
als Supspecies von Acroceplialus arundinaceus
betrachten, nicht beipflichten ; ganz besonders
darum nicht, weil ihre Beobachtungen die mei-
nigen decken. Das was Baldamus über seinen
Nestbau sagt, dass er Ty — 6 Meter hoch baut und
das Nest viel lockerer gemacht ist, als die wirk-
lich kunstvoll verfertigten, auf das sorgfältigste
ausgerundeten, an Eohrstängeln festgewebten
Nester anderer Eohrsänger, das bestärkt uns
nur, dass wir es mit einem bemerkenswerthen
Beispiele der Anpassung zu thun haben, worauf
unser Augenmerk ganz besonders zu richten
ist, welches aber bei Beurtheilung jener Frage,
zu welcher Art wir unseren Vogel als Subspe-
cies nehmen sollen? keine Wichtigkeit hat.

Die grosse Verwirrung bezüglich der Syno-
nymen des Acroceplialns palustris und arundi-
naceus, welche durch die hierher gehörigen

' Eussow azt írja, liogy a Jiorlifuhis is csak élet-
módjában különbözik.

' Büssow schreibt, dass Iwrhculiis auch nur iu der
Lebensweise unterschiedlich ist.

129

nem alkalmas arra, liogy már ma tiszta rend-
szerezést alkothassunk e csoportnál, mely ki-
válóan alkalmazkodó ós változékonyságra, kül-
sőben, mint életjelenségeiben is, nagy hajlandó-
ságot árul el. Későbbi vizsgálatok fogják itt csak
a tisztázás munkáját folytatni s talán bevégezni,
mert kétségtelen, hogy oly formakör ez, mely
mint a zsezsék is — úgy mondhatnám — fajokra
szakadás stádiumában van.

De a mai kutatások s az e sorokban érintett
momentumok alapján, a szóban forgó madarat,
úgy hiszem, mégis jogosan felvehetjük a rend-
szerbe s mint válfajt az Acr. paluslriíi faj kö-
rébe vonva, Acroceplialits palustris ìiorticolus
Naum. (1860Ì névvel különböztethetjük meg.

Ha későbbi kutatások beigazolják, hogy a
NáUMANN-féle «Síjlcia frulicola» vele megegye-
zik vagy a még régibb BEcnsTEiN-féle «nigri-
/bíi.s», hát a prioritás joga az ajánlott és több-
szörösen használt elnevezés ellenében, érvényre
léphet.

Subspecies einzelner Forscher nur noch gestei-
gert wird, gestattet nicht, dass wir uns. bei die-
ser Gruppe schon heute ein klares, systemati-
sches Bild schaffen könnten, da ja dieselbe ein
besonders ausgeprägtes Anpassungsvermögen
und Geneigtheit zum Abändern, so im Ausse-
ren, als auch in der Lebensart bekundet. Spä-
tere Untersuchungen werden diesbezüglich das
Klären fortsetzen und vielleicht beenden, denn
ausser Zweifel ist dies ein ähnlicher Formen-
kreis, wie der der Leinfinken, welcher sich —
ich möchte sagen — im Stadium der Arten-
gliederung befindet.

Nach dem heutigen Stand der í'orschung und
rücksichtlich der in diesen Zeilen besprochenen
Momente aber glaube den in Frage stehenden
Vogel in das System rechtmässig aufnehmen zu
können und denselben in dem Kreise der Acro-
cephalus palustris- Art als dessen Subspecies mit
den Acrocephaiiis palustris itorticolus Naum.
(1860) bezeichnen.

Sollten spätere Forschungen beweisen, dass
die NAUMANN'sche «Sylvia frulicola« oder die
noch ältere BECHSTEm'sche uiiigrifoiis» ein und
derselbe Vogel ist, so kann das Recht der Prio-
rität, gegenüber dieser in Vorschlag gebrach-
ten und auch vielfach gebrauchten Benennung
immerhin noch angewendet werden.

A vízirigó (Ciuclus aquaticus L.)
védelme.

Irta FiNSCH Ottó dr. Delmenhorst.

Zum Schutz des Wasserschwätzers \Cinclus
aquaticus).

Von Dr. 0. Finsch in Delmenhorst.

A bádeni belügyministeriumnak 18'.)4 már-
czius U-én kelt egyik rendelete szerint, mely a
halászatra nézve káros állatokról rendelkezik,
egy vidra elejtéseért 5, egy gémért 1.50 és egy
vízirigóért márka SO fillér dij van biztosítva.
Ha ez a rendelet • — szerencsére — a jégmada-
rat minden ornithologus igaz örömére ki is
felejti, annál fájdalmasabban érinti a madárvi-
lágnak minden ismerőjét és barátját a vízirigóra
vonatkozó halálitélet. Hiszen a maga valójában
a legkedvesebb és legérdekesebb madáralakról
van szó, a mely minden hegyi pataknak igazán
ékessége, s a mely — fájdalom — különböző
okoknál fogva mindinkább ritkul, eltünedezik.
Felejthetetlen — fájdalom — nagyon is korán
elköltözött jó barátom, Liebe tanár, udv. taná-

Nach einer Bekanntmachung des Grossher-
zoglich Badischen Ministeriums des Innern vom
9. März 1804 — «die Vertilgung der für die
Fischerei schädlichen Thiere in Baden betref-
fend» wird für «Erlegung eines Fischotters M. 5,
eines Fischreihers M. 1.50 und einer Wasser-
aiiisel 80 Pf.» als Prämie zugesichert. Wenn
diese Verordnung glücklicher Weise den Eis-
vogel übersieht, worüber sich gewiss alle Orni-
thologen mit mir freuen werden, so musste die
beabsichtigte «Vertilgung» des lieben Wasser-
schwätzers alle Fieunde und Kenner der Vogel-
welt um so i-cliuuTzlicher berühren. Handelt es
sich doch um eine der reizvollsten und interes-
santesten Vogelgestalten, die jedem Gebirgs-
wasser zur besonderen Zierde gereicht, leider

ir.o

csos még f. é. május S-án ezeket írja nekem:
«Eddig a vízirigó üldözése, mint a halászatra
nézve káros madáréi, még nem volt oly nagyon
elterjedve, távolról sem oly mértékű, mint a
jégmadáré. Ez onnan van, mert a vízirigó ke-
vésbé a balíkrától, mint inkább apró viziállatok-
tól, mint rákféléktől, vizibogárságtól függ. Ezt
leg\ilágosabban a havasok táján tapasztalhat-
juk, hol a vízirigó oly vadságos patakok mentén
él legvígabV)an, a melyekben, éppen vadságuk-
nál fogva, a hal már meg sem élhet s ez azután
meggyőző bizonyítéka annak, hogy a vízirigó
nem szorul sem halikrára, sem halivadékra. Oly
tájakon, a hol a vízirigót nem üldözik, például
Szászországban és Thüringiában, ez a madár-
faj mégis eltűnőiéiben van. Itt tisztán csak a
gyárak szennyvizei kergetik el. Az azelőtti tiszta
hegyivízek, melyek sok vízirigóval és jégmadár-
ral dicsekedhettek, ma undorítóan szennyesek,
megölik a parti növényzetet s megtagadják a
vízirigótól és a jégmadártól a vendégjogot, a
szeretetet. Máshol a palatábla és palavessző
bányák új aknázási módja olyan, hogy a tiszta
hegyipatakokat az agyagföld és vas szulfátjaival
telitik és úgy megmérgezik, hogy nagy darabon
egyetlenegy rovar sem élhet meg.»*

*■■ Hogy mily végzetes hatása volt a jelzett rende-
letnek Badenbeu a vízirigóra, ezt legjobban bizonyítja
az «Alig. Fischerei Zeitung» 1S94. évi jul. 4-ki 14-ík
száma, hol a 248-ik oldalon ez olvasható: «1892 decz.
l-jétől 1893 decz. l-ig Báden állami költségvetése ter-
hére a következő irtási díjak íizettettek ki: 109 vidra
5 márkával z= ,545 m., 4;:i3 gém 1'5 m. = t)49.50 m.,
632 vízirigó 0-80 fillérjével = .50.Ò-GO m. ezenkívül .5
gémtojás megsemmisítéséért 2. .50 m. A díjak összege
tehát 1702-6 m. ; az előző évben a kiadás 1290-50 m.
nigott. Ezek a hivatalos számok nélkülözhetik a kom-
mentárt. Tessék csak elgondolni : eípj év alatt (Vi-I vizi-
rigú pu.iztittatott rt ! Valóban ideje volt ennek az
irtásnak határt szabni, mert csak egy pár év még, és
a vízirigó Badenből eltűnt volna. Ám az állami díja-
zás eltörlése nem elégséges s most a badeni ornitholo-

aber ohnehin immer seltener wird, und zwar
aus verschiedenen Ursachen. Mein unvergess-
licher Freund, der leider zu früh verstorbene
Hofrath Professor Liebe, schrieb mir dariiber
noch unterm 8. Mai d. J. : «Bis jetzt sind die
wirklichen Verfolgungen des Wasserstaar als
eines der Fischerei schädlichen Vogels, noch
nicht sehr umfänglich gewesen, — bei weitem
noch nicht so als beim Eisvogel ! Das rührt da-
her, dass der Wasserstaar weniger von der Fisch-
brut, als vielmehr von kleinen Wasserthieren
(Krebsen, Asseln, Insecten) abhängig ist. Das
kann man am deutlichsten in den Alpen sehen,
wo die Wasserstaare sich an solchen Giessbu-
chen am wohlsten befinden, welche wegen ihrer
Wildheit absolut keine Fische enthalten, ein
überzeugender Beweis, dass der Wasserstaar z)i
seinem Lebensunterhalt weder Fischlaich, noch
junger Brut bedarf. In Gegenden, wo der Wasser-
staar gar nicht verfolgt wird, wie z. B. in Sach-
sen und Thüringen, verschwindet diese Vogelart
dennoch. Hier vertreiben ihn lediglich die Ab-
lässe der Fabriken. Früher klare Bergwässer mit
vielen Wasseramseln und Eisvögeln, führen jetzt
scheusslich missfarbiges Wasser, welches die
üfervegetation vernichtet und Wasseramseln
und Eisvögeln die Gastfreundschaft kündigt.
Anderwärts sind es bei uns die Griffel- und
Tafelschieferbrüche, die bei der neueren Art
des Betriebes die klaren Gebirgswaldbäche mit
den Sulfaten der Thonerde und des Eisens
schwängern und so vergiften, das weithin nicht
ein Kerbthier darin existieren kann.«*

* Wie verhängnissvoll die Verordnung auf den Be-
stand und das Bestehen des Wasserschwäfzers in Baden
wirkte, zeigt am besten die folgende Stelle, welche wir
der o.lllgemeine Fischerei-Zeitung» Nr. 14. vom 4. Juli
d. J. (S. 248) entnehmen: «Vom 1. December 1892
bis ebendahin 1893 .sind in Baden aus dem im Staats-
haushalt vorgesehenen Mitteln an Prämien bezahlt
worden für 109 Ottern à 5 M. = 545 M., für 433 Bei-
her à 1..50 M. = 649..5() M. und für 'Wí IVV/s.sejYOííseí«
à 80 Pf. =r ."(O.i.ßO J1Í. .■ überdies für die Vernichtung
von 5 Eeihereiern 2..50 M. Die bewilligten Prämien
betrugen insgesammt daher 1702.ÖO M. Im Vorjahre
betrug dieser Aufwand 1290.50 M.» Diese amtlichen
Zahlen bedürfen keines Kommentars ! Man denke :
0'."? Wasscrsi-hv'iUzi'r in einem Jahre verni htet ! Es
war in der That hohe Zeit hier Einhalt zu gebieten,
denn noch ein paar solcher Jahre mehr und die Aus-
rottung des Wasserschwätzers in Baden wäre vollendet
gewesen. Die Aufhebung der staatsseitigen Prämie ge-
nügt aber nicht und es wird zunächst die Aufgabe der
Badischen Ornithologen und Thiersohutzvereine sein,

131

Teljesen egyetértve hazai madárvilágunk ala-
pos ismerőjével, még csak azt jegyezném meg,
bogy a vízirigó oly vidékeken is megritkult, a
melyeki'e nézve a felsorolt káros okok nem álla-
nak főn. Erről többek között a műit évben gj'ő-
ződtem meg az óriás-hegységben, szűkebb ha-
zámban.

A Zacken, az Elbe, a Weisswasser és más
liegy\'izek mentén, jól ismert helyiségeken a
gyárak fölött is, hol ezelőtt 25 évvel biztosan
megvolt a vízirigó, most ennek a merész búvár-
nak nyoma sem volt, sehol még oly sajátos éne-
két sem hallottam. Világosan érezhetővé vált
tehát az óriás-hegységben is a vízirigó meg-
fogyatkozása s világos az intés is, hogy e ked-
ves, jellemző madár védelméről külön is gon-
doskodjunk. Az a rendelet nagyon is megadta
az alkalmat, hogy a védelemről gondoskodjunk.
Szerencse, hogy a »német madái-védő egyesület
képében» van oly védőnk, mely az egész szár-
nyas mindenségről gondoskodik s így természe-
tes volt, hogy e nagj' tekintetű testület segítsé-
gét ebben a különálló esetben kikérjük.

De hát a legteljesebb méltányolás és készség
sem bírhatta mélyen tisztelt barátomat, Liebe
udv. tanácsost indítványom elfogadására, mely
abban állott, hogy az elnökség részéről közvet-
lenül kérvény intéztessék a nagyherczegi mi-
nisztériumhoz. «Feladatunk minden bízonynyal
az — írja Liebe — hogy a rendeletet megem-
lítsük és nagy sajnálkozással, de nem megrovó
hangon, oktató fölvilágosítást adjunk. Az egyet-
len gyakorlati eljárás az, hogy a badeni orni-
thologusük és állatvédő egyesületek oktatólag és
birálólag hassanak s végre az országgyűléshez
forduljanak.» Ezt íria nekem Liebe f. é. április
i21-kén s ez oly nézet, mely vajmi kevéssé elé-
gített ki. «Szegény vízirigók ! a ti ügyetek így a
végtelen útra került és bizonyos, hogy a míg az
országgyűlés sorsotokat eldönti, közületek akár-
hány beszámol tollával, életével» — így gondol-

gusokia és állatvédő egj'esületekre hárul a feladat,
hogy a madarat megvédjék, megölését gzigorú tilalom
alá helyeztessék.

In voller Uebereinstimmung mit dem gründ-
liehen Kenner unserer heimischen Vogelwelt,
möchte ich noch die Bemerkung anfügen, dass
der Wasserstaar auch in solchen Gegenden sel-
tener geworden ist, für welche die zuletzt an-
geführten schädigenden Einflüsse wegfallen.
Davon überzeugte mich u. A. voriges Jahr ein
Besuch in meiner engeren Heimat, demEiesen-
gebirge. An mir wohlbekannten Localitäten
längs dem Zacken, der Elbe, dem Weisswas-
ser und anderen Gebirgswässern, oberhalb des
Getriebes der Fabriken, wo vor 25 Jahren sicher
auf Wasserschwätzer zu rechnen war, bekam
ich diesmal auch nicht einen der kecken Tau-
cher zu Gesicht, ja, hörte nicht einmal den eigen-
artigen fröhlichen Gesang desselben. Jedenfalls
machte sich auch im Eiesengebirge eine Ab-
nahme der Wasserschwätzer auffallend bemerk-
bar, eine bedauerliche Wahrnehmung und zu-
gleich ernste Mahnung, überall für den Schutz
dieses reizenden Charactervogels besonders ein-
zutreten. Die Eingangs erwähnte Verordnung
bot dafür bald eine Gelegenheit, dies zu bethä-
tigen. Glücklicherweise besitzen wir in dem
«deutschen A'erein zum Schutze der Vogelwelt»
ein Protectorat über die gesammte gefiederte
Schöpfung und es lag nahe, die Hilfe dieser
gewichtigen Körperschaft für diesen besonderen
Fall zunächst zu erbitten. In voller W'ürdigung
desselben und bei aller Hilfsbereitschaft konnte
sich mein hochverehrter Freund Hofrath Liebe
doch nicht dazu entschliessen, auf meinen Vor-
schlag einzugehen. Seitens des Vereinsvorstan-
des ein directes Bittgesuch an das Grossherzog-
liche Ministerium zu richten. «Unsere Sache ist
es allerdings, die Verordnung zu erwähnen und
mit tiefem Bedauern, aber nicht mit Tadel, und
über die Frage Belehrung zu geben. Practisch
ist hier der einzige Weg, dass die Badischen
Ornithologen undThierschutzvereine belehrend
und kritisch vorgehen und sich schliesslich an
den Landtag wenden», schrieb er^mir in dieser
Angelegenheit noch unterm 21. April d. J., An-
sichten, die mich, offen gestanden, wenig befrie-
digten. «Ai-me Wasserschwätzer! Eure Sache
wird auf diesem Wege voraussichtlich auf die
lange Bank gerückt, denn ehe der Landtag über
euer Schicksal entscheidet, haben ohne Zweifel

energisch für den Schutz des verkannten Vogels ein-
zutreten, um dahin zu wirken, dass das Tödten des-
selben überhaupt streng verboten wird.

m

koztam a véleményről s eszembe jutott a szép
mondás: jó helyen a jó szó sohasem árthat.

Hogy ez a bölcs mondás most is bevált, erről
világosan az a jóságos felelet tanúskodik, a me-
lyet a badeni belügyminisztérium titkári hiva-
talától kajitam, s a mely a következő : «A bel-
ügyi ministerium elnökségéhez f. é. május 5-kén
kelt és benyújtott előterjesztésére magasabb
rendelet folytán, ezennel értesítjük, hogy a vízi-
rigók elejtésére állami alapokból kitűzött díjak
Baden nagyherczegségében időközben eltöröl-
tettek.»

A mint ez várható is volt, a vízirigók igy
Badenben a legfelsőbl) hatóság részéről már
védelembe fogadtattak, a miért minden szak-
értő hálás köszönettel adózik. Bárcsak minde-
nütt ott, a hol a vízirigó még a «rovottak» sorába
tartozik e példa követésre találna s megnyer-
hetné a szoros védelmet, a melyre ez a mindin-
kább ritkuló madár azzal, hogy többet használ,
mint a mennyit árt s a lialtenyésztést sok káro-
sító állattól megóvja, teljes mértéklien reá is
szolgál.

gar manche von euch in's Grasbeissen müssen it,
dachte ich und dabei an das hübsche 8priich-
wort «ein gutes Wort am rechten Ort kann nie-
mals schaden !i) Wie glänzend sich dasselbe auch
diesmal bewahrheitete, erhellt aus dem gütigen
Antwortschreiben des «Sekretariat Grossherzog-
lichen Ministeriums des Innern» vom 1 I. d. ^I.,
welches ich hier anfüge : «Auf Ihre an Se. Ex-
cellenz den Herrn Präsidenten des Gr. Ministe-
rium des Innern gerichtete ^'orstellung vom
5. Mai d. J. setzen wir Sie zu Folge höheren
Auftrages hiermit in Kenntniss, dass die Bewil-
ligung von Prämien aus Staatsmitteln für die
Erlegung von Wasseramseln im Grossherzog-
thum inzwischen aufgehoben worden ist«. Wie
zu erwarten, haben die ohnehin Ijedrängten
Wasserschwätzer also auch in Baden Seitens
der höchsten Behörde bereits den so nöthigen
Schutz gefunden, wofür gewiss alle Fachkenner
dankbare Anerkennung fühlen werden. Möchte
dieses heilsame Vorgehen doch überall Nach-
j folge finden, wo der Wasserschwätzer etwa noch
zu den «Geächteten» zählt und allenthalben
strenge Schutzmassregeln die Existenz eines
seltener werdenden Vogels sichern, der erwie-
senermassen unendlich mehr nützt als schadet
j und als Vertilger von Schädlingen der Fisch-
1 brut gerade besondere Schonung verdient.

A vonulási röpülés sebessége és magassága.

(Levél a ^í. O. K. főnökéhez)

Geschwindigkeit und Höhe des Zugflages.

(Brief au den Chef der U. O. C.)

Helgoland 1S94 aiig. C.

Igen tisztelt kartárs úr !

Engedje meg, hogy bár elkésve is, köszönetet
mondjak az «Aquila» I/'II. füzetének szíves
megküldéseért. Kiváló örömömre szolgált sze-
rény nevemet a M. 0. K. tiszteleti tagjaínak
sorában olvashatni, fogadja a magas kitüntetés-
ért úgy ön, mint az összes illetékesek hálás
köszönetemet.

Nagy érdeklődéssel olvastam kitűnő dolgoza-
tát a fecske tavaszi vonulásáról, kivált a néha-
néha kifejtett legnagyobb röpülési sebességet
tárgyah) adatot, mert bár másodperczenkénti
C5 méter haladás, csak alig valamivel tesz ki
töl)bet két harmadnál, mint az általam a Sylvia
suecira tavaszi vonulási sebességéről publicált
adat (óráukint 4.j földirati mértföld), mégis jelen-

Helgoland, H Aug. 1S94.

Geehrtester Herr College !

Erlauben Sie mir meinen etwas verspäteten
Dank auszusprechen für die so liebenswürdige
Zusendung von «Aquila» I. U. 0. C, besonders
aber hat es mich erfreut meinen bescheidenen
Namen der so glänzenden Reihe der Ehrenmit-
glieder der «Ungarischen Ornithologisclien Cen-
trale» beigefügt zu sehen, und spreche ich mei-
nen aufrichtigen Dank Ihnen, sowie allen Betbei-
ligten für diese hohe Auszeichnung aus.

Ganz ausserordentlich hat mich Ihre ausge-
zeichnete Ai'beit über den Früblingszug der
Schwalbe interessiert, insbesonders Ihre Angabe
betreft's der äussersten zeitweilig entwickelten
Pluggeschwindigkeit derselben, denn wenn G5
Meter in der Secunde auch nur etwas über '^/.j

138

tékenyen nagyobb annál a sebességnél, inelyet
a tudományos világ ma még általában elfogadni
hajliindi'i. De én nem kételkedem, hogy vad
madárfajoknak a jövőben is folytatott megfigye-
lése mindazt igazolni fogja, a mit én a «Vogel-
warte »-ben kimondottam s a mi talán már meg
is történt volna, hogy ha az angol Crawford
Oswald tartózkodott volna attól, hogy a vad
gerliczének Anglia és Portugál közötti vonu-
lási sebességéről észleleteit közzétegye. azon-
ban csak ann3'it mond, hogy az eredmény oly
meglepő nagy volt, hogy le sem merte imi.
Én azonban fel fogom őt kérni adatainak közzé-
tételére. ^Alfred Newton, Dictionary of Birds,
p. 566].

A fennt említett kékbegy költött ugyan már
Mekleuburgban és Kelet-Frieslandban is, mint
ezt megbízható forrásokból tudjuk ; de egyes ilyen
kivételes esetek önmagukban véve mit sem bizo-
nyítanak azon általános ismert tényen alapuló
állitásom ellen, hogy a fenti madárfaj afrikai
téli szállásairól való hazavonulása közben Hel-
golandig sehol sem pihen meg; de ezenkívül e
két pont földirati fekvése a sarkmagasság —
Polhöhe — tekintetében oly jelentéktelen eltérést
mutat, hogy mindössze is csak eg>' 15 percznyi-
vel hosszabb tartamú repülésről lehetne szó.
Stettmre és egész Németországra nézve e kékbegy
megczáfolhatlanul a legritkább s csak helylyel-
közzel észlelt jelenség, mely állítás Közép-Né-
metországra nézve csak nem régiben nyert meg-
erősítést dr. Rey és Schlüter Vilmos urak hoz-
zám intézett leveleiben, melyek szerint előbbi
Lipcse környékén a kékbegyet tavaszszal soha-
sem, őszszel azonban rendesen észlelte, s hasonló-
képen Schlüter úr soha sem találta azt hosszas
praxisa alatt Halle környékén tavaszszal, ellen-
ben őszszel néhány darab rendesen kezeihez
jutott. S Jäckel szerint Bajorországban is csak
igen ritka jelenség.

Newton A. említett munkájában továbbá az
az állításom is jelentékeny támasztékot, sőt
mondhatni teljes beigazolást nyert, melyet a
vonulási repülés magasságára nézve hangoz-
tattam, s mely szintén erős fej csó válásokkal
fogadtatott. Newton A. az 563 lapon több, leg-

Aquila.

der von mir der Sylvia sttebica während ihres
Frühlingszuges angerechnete Flugsgeschwindig-
keit von 45 geogiaphischen Meilen in der Stunde
beträgt, so ist dies doch ein bedeutendes hinaus
über das, was man in dieser Frage im allgemei-
nen gelten zu lassen geneigt ist — ich zweifle
jedoch nicht im geringsten, dass fortgesetzte, an
wilden Vögeln gemachte Beobachtungen, vollauf
das von mir in der Vogelwarte gesagte bestäti-
gen werden, w.is vielleicht schon geschehen
wäre, wenn der Engländer Oswald Crawford
sieh nicht gescheut hätte das Ergebniss seiner
Berechnung über die Schnelligkeit des Wander-
iluges der Turteltaube von England nach Por-
tugal bekannt zu geben, er sagt nur es sei ein
so überraschend Grosses gewesen, dass er zö-
gerte es nieder zu schreiben ■ — ich werde aber
den Herrn um Mittheilung bitten. [Alfred New-
ton, Dictionary of Birds, p. 566.]

Nach durchaus zuverlässigen Angaben soll
obiges Blaukehlchen nun zwar in Mecklenbiu'g
und Ostfriesland vereinzelt gebrütet haben, sol-
che ganz ausnahmsweise Fälle beweisen an und
für sich nichts gegen meine auf die allgemeine
Thatsache des Nichtrastens des Vogels zwischen
seinem afrikanischen Winterquartier und Hel-
goland basierten obige Angaben, ausserdem ist
aber auch die Polhöhe dieser beiden Punkte nur
eine so bedeutend geringere, als die Helgolands,
dass es sich nur um einen etwa 15 Minuten
längeren Flug handelt.

Für Stettin und ganz Deutschland bleibt dies
Blaukehlchen unumstreitlicli im Frühjahr eine
höchst seltene immer nur ganz vereinzelt auf-
tretende Erscheinung, was mir kürzlich noch
für das mittlere Deutschland brieflich durch
Dr. Eey und Herren Wilh. Schlüter bestätigt
worden, indem Ersterer dasselbe bei Leipzig im
Frühjahr niemals, wohl aber im Herbst ange-
troffen ; gleicherweise hat Herr Schlüter wäh-
rend seiner langen Praxis den Vogel bei Halle
nie im Frühjahr angetroffen, im Herbst jedoch
vereinzelt in Händen gehabt.

So ist es ja auch nach Jäckel in Bayern eine
sehr seltene Erscheinung.

Des Weiteren hat die von mir in der Vogel-
warte ausgesprochene Ansicht über die Höhe
des Wandertluges der Vögel, die gleichfalls mit
bedenklichem Kopfschütteln aufgenommen wor-
den, in dem genannten Werke A. Newtons eine
bedeutende Stütze, wenn nicht vollständige
Bestätigung gefunden. A.Newton führt daselbst

18

134

inkább amerikai csilíagvízsgáiótól eredő, való-
ban meglepő észleleteit közli, kik a Nap és a
Hold megfigyelése közben kisebb-nagyobb ma-
dárcsapatokat láttak teleskópjaik lencséi előtt
kttlömböző magasságokban elvonulni. Legelő-
ször Tennant úr látott 1S75 szeptember 23-án
Indiában a nap vizsgálása közben madarakat,
alighanem kányákat( Mii vus), a Nap korongja előtt
elvonulni, melyek közül a legtávolabbiak meg-
bízható becslés szerint liSOOO láb, a legközeleb-
biek pedig teljes 6000 láb magasan voltak. —
Továbbá Scott W. E. D. 1880 október líj-én
éjjel Prince Town-ban (New-Yersey, Amerika)
holdmegfigyelés közben nagy tömeg vonuló ma-
darat látott a hold korongja előtt; a számítás
kimutatta, hogy e madarak fiOOO— 12000 láb
magasságban repültek.

S ugyancsak New-Yerseyben Chapmann J. M.
egy három óráig tartó holdvizsgálat alatt 262
madarat látott 1887 szeptember 3-án éjjel a
holdkorong előtt elvonulni, melyből 233 darab
számítás szerint 15000 — 15100 láb magasan re-
pült. E megfigyelésnél kiválóan érdekes az, hog;^'
az alacsonyabban levő madarak fölfelé repültek,
mintha csak épen a legközelebbi szomszédság-
ban szárnyra kapva, a vonulásuknak megfelelő
magasságot még csak ezután akarták volna
elérni.

Kis Helgolandomból egyelőre nincs sok jelen-
teni való; CJia)\ Iii.aticula és Tot. calidrùi,
mindkettő fiatal péhlányokkal nyitották meg
július első hetében, kicsiny szétszórt csapatok-
ban az őszi vonulást; velük jött néhány fiatal
Cue. canone is. Sajnos az idő tartósan rossz,
alig múlik el egy-egy nap eső nélkül, úgy hogy
még a kis Sylviákra — pedig már itt volna ide-
jük — sem számíthatunk.

Julius l'i-éu a nálunk a ritkább jelenségek
közé tartozó Sterna aiiglic((-\nA lőttek itt 2 da-
rabot: — 10 év óta az első eset.

Ha hoz az ősz valami érdekeset, nem fogom a
híradást elmulasztani, addig is vagyok szíves
üdvözlettel kiváló tiszteletem kifejezése mellett

kész híve
Gätke //.

S. 563 die überraschenden Wahrnehmungen
inehrerer, meist amerikanischer Astronomen
auf, die während der Beobachtungen der Sonne,
sowie des Mondes Vögel in gi-össerer oder gerin-
gerer Zahl in verschiedenen Erhebungen durch
den Fokus ihrer Telescope ziehen sahen. Zuerst
is es ein HeiT Tennant. der in Indien am 23. Sep-
tember ] 875, während Beobachtungen derSonne
^'ögel, anscheinend Milane, vor der Sonnen-
scheibe vorülicrtliegen sah, von denen die Fern-
sten nach sicherer Schätzung 18000 Fuss hoch,
die nächsten aber völlig 6000 Fuss hoch gewe-
sen seien. Weiter sah Herr W. E. D. Scott wäh-
rend der Nacht des 19. Okt. i. J. 1880 in Prince-
Town, New-Yersey, Amerika, im Laufe einer
Mondbeobachtuug grosse Zahlen auf dem Zuge
begrift'ener Vögel vor der Mondscheibe vorüber-
fliegen ; eine Berechnung ergab, dass diese Vögel
in einer Höhe von 6000 — 12000 Fuss flogen.

Und wiederum sah Herr J. M. Chapmann eben-
falls in New-Yersey. während einer dreistündi-
gen Mondbeobachtung am Abend des 3. Sept.
1887, 262 Vögel vor der Mondscheibe vorüber-
ziehen, von denen nach Berechnung 233 in
Höhen von 15000—15100 Fuss flogen, wobei
die Beobachtung ganz besonders interessant ist,
dass die niedrigem dieser Vögel aufwiirls flogen,
als ob sie aus der nächsten Nachbarschaft auf-
steigend, erst die entsprechende Höhe für Fort-
setzung ihres Wanderfluges zu erreichen im
Begrifl' gewesen wären.

Vom kleinen Helgoland ist vorläufig wenig zu
berichten. Char, hiatícula und Tot. calidris. in
beiden Fällen junge Vögel haben in der ersten
Woche des Juli in zerstreuter Weise den Herbst-
zug eröffnet — begleitet von zerstreuten jungen
Cue. canorus. Leider ist das Wetter andauernd
so ungünstig, selten vergehen 24 Stunden ohne
liegen, dass auch nicht auf zeitgemässe kleine
Sylvien gerechnet werden kann.

Von den hier zu den selteneren Erscheinun-
gen zählenden Stenta anglica wurden am 14.
Juli zwei hier vorgekommene Stück erlegt —
seit etwa zehn Jahren der erste Fall.

Bringt der Herbst Interessantes, so werde ich
nicht ermangeln zu berichten — bis dann mit
bestem Gruss

Ihr hochachtungsvoll ergebener
//. Gaetke.

135

A mi agg mesterünknek fönnebb közölt és
szerfölött érdekes közleményéhez bátorkodom
még a következő észrevételeimet liozzáfűzni.

Az én meghatározásom szerint a füsti fecske
legsebesebb röpülése Gö méter másodperczen-
ként, Jackson James ellenben — a Prometheus
18y3-ki évfolyamában — 67 méterre teszi azt.
Ugyan ő a pelikánra nézve a másodperczenkénti
sebességet 15'G5 méterig, a fürjre nézve pedig
1780 méterre teszi. Folyó évi szejjtember havi
megfigyelésem megerősíti a füsti fecskére nézve
a csákly()i megfig_velés helyességét, — a mi
azonban nem zárja ki, hogy a nagy távolságra
való vonulás sebessége több ne legyen.

A mi a vörös esiliagli svéd kékbegyet illeti,
melynek vonulási sebessége állitólag óránként
45 földrajzi mérföld, Gätke ezt a feltevést arra
a körülményre alapitja, hogy ennek a madár-
nak vonuhí csapatait Közép-Eiu-ópában még se-
hol sem figyelték meg, miért is vonulási végső
pontjául egyrészt a Felső-Nilus-t, másrészt Hel-
golandot kell felvennünk, melyek között ez a
madár pihenés nélkül közlekednék. És valóban,
addig, míg mi e madárnak vonuló, vagy pihenő
csapataira e két végső határ2)ont között reá nem
akadunk, addig Gätke feltevését és számítását
helyesnek kell tartanunk; annyival is inkábl),
mivel KoLüMBATOvic tanárnak Spalatóból való
megfigyelése, mely a sueccica alakra nézve a
tömeges vonulást alapitja meg, (in litt.) kiiga-
zittatott, a mennyiben az t. i. a fehércsillagos
kékbegyre vonatkozik.

A mi pedig a vonulás magasságát illeti, aiTa
vonatkozólag a füsti fecske tavaszi megérkezé-
sét tárgyaló czikkben Buda Ádám megfigyelését
érintettem, a mely szerint a vonuló fürjnek pi-
henő csapataira a Retyezát-hegységnek törpe-
fenyő régii')jában ráakadt, a miből következik,
hogy ez a madár a havasokat átröjjüli, a mi a
Eadde tételének a liegységek kikerüléséről ellent
mond ; még inkább ellent mond annak Pastuchow
megfigyelése épen Kaukasusbau, a melyre nézve
Eadde az állít('ilagos kitérést fektette. Pastuchow-
uak a Chalaza megmászása alkalmával — Glo-
bus, LXII. kötete — szerzett megfigyelése sze-
rint voltak :

10,000 láb magasságban pihenő fürjek,
11,648 láb magasságban, a jégár felett vonuló

fürjek,

12,8i24 láb magasságban a Katsu csiicsa felett

darvak,

Den vorstehenden hochinteressanten Ausfüh-
rungen unseres Altmeisters, wage ich noch fol-
gende Bemerkungen beizufügen.

Ich habe den rapidesten Flug der Kauch-
scliwalbe auf 65 Meter pro Secunde l)estimmt,
James Jackson — Prometheus 1 803 — giebt dage-
gen 67 M. an. Derselbe bestimmt für den Pelikan
bis 15-69 M., für die Wachtel 17-80 Meter pro
Secunde. Meine Beobachtungen im September
1. J. bestätigen für die Piauchscliwalbe die Rich-
tigkeit jener von Csáklyó — pro Secunde i()
Meter • — was jedoch nicht ausschliesst, dass
der vollentwickelte Zugflug auf gi'osse Distanz
ein noch viel flüchtigei-er ist.

Was nun das schwedische Blaukelilchen anbe-
langt, dessen Zugflug per Stunde 45 geographi-
sche Meilen betragen soll, so schöjift Gaetke
diese Voraussetzung aus dem Umstände, dass
ziehende Schai-en dieses Vogels in Mittel-Europa
noch nicht beobachtet wurden, mithin die End-
punkte für den Zugfiug einerseits der Nil,
andererseits Helgoland sind, zwischen welchen
der Vogel ohne Rast verkehren soll. Und in der
That, so lange wir ziehende, oder rastende Scha-
ren dieses Vogels nicht zwischen den beiden
Endpunkten vorfinden, muss Gaeïke's Voraus-
setzung und Berechnung gelten, umsomehr, als
auch eine Beobachtung von Prof. Kolümbatovic
in Spalato, welche die Form sueccica, als in
Menge ziehend anführt, in litt, als auf das
weisssternige Blaukehlchen bezüglich rectifi-
cirt wird.

Was die Höhe des Zugfluges anl)elangt, so
habe ich im Artikel über den Frühlingszug der
Rauchschwalbe — Aquila I. H — die Beobach-
tung Adam von Bdda's angeführt, welche sich
darauf bezieht, dass rastende Scharen der zie-
henden Wachtel in der Krummholzregion des
Retyezat-Gebirges angetroiïen wurden, woraus
folgt, dass dieser Vogel das Hochgebirge über-
fliegt, was dem von Eadde aufgestellten Satze
widerspricht; und noch vielmehr die Beobach-
tungen von Pastuchow, dazu eben im Kauka-
sus, wo Radde ein Ausweichen beobachtet haben
will. Pastuchow's Beobachtung ergiebt gelegent-
lich der Besteigung des Chalaza — Globus, Bd.
LXII. — bei :

10,000 Fuss rastende Wachteln;
11,648 Fuss über den Gletscher ziehende
Wachteln ;

13,824- Fuss ober der Spitze des Katschu
Kraniche ;

18*

136

12,740 és még 2000